Fejér Megyei Hírlap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-01 / 101. szám

I Május elsejét köszöntöttük (Folytatás az 1. oldalról) kunkban, új törvények sza­bályai alatt, gazdák leszünk, az ország nem lesz gazdát­lan! Lesz magyar kibontakozás! Jövőre úgy köszönünk egy­másnak, emelkedő nemzet vagyunk, sikerült a magyar kibontakozás. Minden jót kívánok! Móron a kellemetlen idő­járás miatt a szabadba ter­vezett programok a Hősök térre művelődési ház falai közé kényszerültek. Itt kezd­te az események sorát­ fél tízkor a Szélkiáltó együttes, majd a körzetben állomásozó szovjet egység zenekara adott koncertet, őket a móri fúvószenekar műsora követ­te. Délután négy órakor ren­dezték a nagygyűlést, mely­nek szónoka dr. Etelvári At­tila, az SZMT vezető titkára volt. Utána a Radnóti iskola táncegyüttese és a fehérvári délszláv együtes adott mű­sort, majd táncház követke­zett. A május­ 1-jei esemé­nyek a Fókusz együttes kon­certjével zárultak Móron. Fejti György, az MSZMP KB-titkára ünnepi beszédét mondja (Fotó: Gregority Antal) MÓR BICSKE Fejti György, az MSZMP KB-titkára volt a bicskei május elsejei ünnepség szó­noka. Hallgatósága előtt vá­zolta a hazai politikai küz­delmek jelentőségét, hogy a progresszió, a magyar reform kedvező fogadtatásban, meg­­ítéltetésben részesül a világ­ban. Ezt a kínálkozó nagy lehetőséget kell most kihasz­nálni, ehhez kívánatos moz­gósítani a nemzet erejét- kérte a jelenlévők megérté­sét és támogatását. Magyar­­ország, hangoztatta az ünne­pi szónok, küzdelmes hóna­pokat él át. Ahhoz, hogy ki­jusson a súlyos gazdasági helyzetből, minden létező és születő politikai mozgalom erejére szükség volt. A nagygyűlést követően, az MSZMP­ székházának tanács­termében politikai konzultá­cióra került sor. A kérdések között szerepelt a jelenlegi parlament felelőssége az új alkotmány kimunkálásában, a választások előkészítésé­ben, az MSZMP-n belüli né­zeteltérések, viták veszélye, a pártt­örvény megalkotásá­val összefüggő aggályok, az alkotmánybíróság működésé­nek garanciái, a közelmúlt­ban a sajtóban, a rádióban elhangzott interpretáció, a gazdasági szükségállapot be­vezetése. A KB-titkár válaszában rögzítette: a magyar politi­kai élet alakulásától nagyon sok függ. Nagyon sok függ ma az ország politikai stabi­litásától. Ugyanakkor nem érdeke, nem lehet érdeke egyetlen hazai politikai moz­galomnak sem a válság elmé­lyítése, hiszen ez függvénye az ország adósságszolgálati terheinek, éppen ezért politi­kai érdeke a nyugatnak is, hogy Magyarország a reform, folyamatokban eredményeket érjen el. Az átalakulásban türelemre van szükség, nem gyűlölködésre, kizárásokra. A nézetkülönbségek csak így hidalhatók át. A bicskei hagyományoknak megfelelően, az esős időjárás ellenére, gazdag kulturális, szórakoztató és sportprog­ramban vehettek részt. DUNAÚJVÁROS Szürkébb volt május elseje ünneplése a szokásosnál, és ez nemcsak az idő­járásnak köszönhető. Mint­ha kevesebb zászló, vi­rág várta volna a hétfő reggelt. A hagyományokhoz híven 7 órakor zenés ébresz­tő keltette a várost. A Lenin téren volt 9 órakor a találko­zó. Mint minden évben, most is az úttörők janfár felére kezdődött az ünnepség. Dr. Varga Lajos tanácselnök kö­szöntötte Dunaújváros polgá­rait, köztük a felvonulókat. A menet élén most is a vá­ros vezetői, testületeinek tag­jai vonultak. Mögöttük a Demisz dunaújvárosi szerve­zetei haladtak, őket a spor­tolók követték. Eljöttek a motorcsónak világbajnok­ságra készülő és Dunaújvá­rosban edző versenyzők is. Dunaújváros nagyvállala­tait kevesen képviselték. Idén először ünnepeltek, a kollektívák zárt körben, minden vállalat a saját sza­badidő parkjában, illetve kultúrtermében. Talán az eső is távol tartotta a csalá­dokat a felvonulástól, így igen korán, fél tízkor már vége is volt a máskor egész délelőttöt betöltő színpompás programnak. Dunaújváros lakói az utcá­kon, tereken sétálva beszél­getve ünnepelték május 1- jét. Gazdaság- és társadalompolitika SÁRBOGÁRD A rossz időjárás ellenére sokan már a tízórás térzenét megelőzően gyülekeztek a sárbogárdi ifjúsági parkban, ahol a május 1-jei rendez­vény szónoka­­Horváth Teré­zia, a Videoton Sárbogárdi gyáregységének pártbizottsá­gi titkára volt. Az ünnepi köszöntőt köve­tően sárbogárdi népdalkörök műsora következett és fellé­pett a cigány népi együttes is. Délután mesejáték várta a gyerekeket, majd a felnőt­teknek szólt a „Nevessünk hasfájásig” című összeállítás, melyben neves művészek szerepeltek. A délelőtt folyamán kis­pályás labdarúgótornát, sakkversenyt és tenisz villám­tornát is rendeztek. A me­zőföld Ipari Szövetkezet, a DÉDÁSZ, a Költségvetési Üzem, a Közalkalmazottak szakszervezete és a Videoton Sárbogárdi Gyáregysége, va­lamint az áfész dolgozói ré­szére birkapörkölt- és ha­lászléfőzés tette emlékezetes­sé a rendezvényt. AGÁRD Szerény érdeklődés fogadta az agárdi május elsejei ün­nepséget. A város lakói fá­zósan gyülekeztek a termál­fürdő melletti sportpályán. A Himnusz elhangzása után Simon János, a városi szak­­szervezeti bizottság elnöke köszöntötte a vendégeket, köztük Kristóf Zoltánt, a megyei pártbizottság titká­rát. Az ünnepi beszédet Varga Ferenc, a Mezőgazda­­sági Kombinát szakszervezeti bizottságának titkára mond­ta. Ezután Ozvald László ve­zérigazgató kitüntetéseket adott át a kombinátban meg­hirdetett munkaverseny he­lyezettjeinek, majd dr. Först­ner Pál, vezérigazgató-he­lyettes, a tisztasági verseny helyezettjeinek adta át a dí­jakat. A Fejér Megyei Tűz­oltóparancsnokság szolgálati érdemérem kitüntetését öten vehették át ünnepélyes kere­tek között. A szakszervezeti bizottság által meghirdetett szavalóverseny helyezettei vették át a díjakat. Az ünnepség után a kom­binát vállalati tűzoltócsapa­tának versenyét, és karate­bemutatót láthattak az érdek­lődők. Délután a Ki mit tudón sikerrel szereplő Los Andinos együttes lépett fel, majd vidám szórakoztató műsor következett. NADAP Velence nagyközség lakóit a nadapi fut­ballpályához várták majálisra. Az ünnepi köszöntőt a többszáz megje­lent előtt Sándor Béla, a szakszervezet nagyközségi bizottságának titkára mond­ta. Először visszatekintést adott az egész világon ha­gyományossá vált munkások nemzetközi ünnepéről, majd a jelenlegi gazdasági hely­zetet ecsetelte. A hűvös időjárás ellenére a munkahelyi kollektívák, a nagyközség állandó és üdülő­lakossága családi csapatver­senyeken vehettek részt, de volt kispályás focimeccs, autós, motoros, kerékpáros ügyességi verseny „BMX” bemutató, csikós program, lovaglási lehetőséggel, vala­mint gulyásleves-főző ver­seny, hozott anyagból. Játékos versenyeket ren­deztek óvodásoknak, iskolá­soknak, felnőtteknek. Felvonulás Budapesten A munkásszolidaritás, az összefogás jegyében, a ko­rábbi külsőségekkel szakítva, mindenfajta hivalkodást mellőzve rendezték meg az idei május 1-jei felvonulást Budapesten. A szervezők pártállástól függetlenül min­denkit vártak, aki dolgozó­társaival együtt kívánt ün­nepelni, részeseként a bal­oldali haladó törekvéseket összefogó és kifejező ese­ménynek. A nagygyűlésen elsőként Nagy Sándor, a SZOT főtitkára szólt a de­monstráció résztvevőihez. Felszólalt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára is, hogy kifejtse véleményét az idő­szerű politikai elképzelések­ről, reagáljon a sokakat fog­lalkoztató kérdésekre. Az MSZMP KB nevében kö­szöntötte május 1-jén, a munka ünnepén, a munkás­­osztály hagyományosan nem­zetközi seregszemléjén, egy­ben egyik jeles nemzeti ün­nepünkön a nagygyűlés résztvevőit, s hangsúlyozta: az MSZMP egyszerre nem­zeti és internacionalista párt, az emberiség haladásáért, a békéért, a szocializmusért küzdő erőkkel vállal sors­közösséget, miközben nem­zeti érdekeinket is maradék­talanul képviseli. Meggyő­ződését fejezte ki, hogy minden nép csakis a más né­pekkel való együttműködés révén kamatoztathatja tu­dását, tehetségét, gyarapít­hatja nemzeti értékeit és já­rulhat hozzá az egyetemes kultúra gazdagításához. Ha­zánk­ reformtörekvéseinek távlati célja az is, hogy fel­zárkózzunk a fejlett orszá­gokhoz a gazdaságban, a kultúrában, anyagi és szel­lemi téren egyaránt. Az MSZMP kezdeményezője, ak­tív részese, felelős tényezője akar lenni e nagy nemzeti vállalkozásnak — húzta alá a főtitkár, rámutatva, hogy a párt történetének új fejezete kezdődött el az 1988 májusi pártértekezleten, amikor le­­­­zárt egy nagyon fontos, de ellentmondásos korszakot. Fejlődésünket, a megtett út értékét nem tegnapi ön­magunkhoz, hanem a nem­zetközi élvonalhoz mérjük — szögezte le Grósz Károly. — A terhek igazságosabb el­osztásának új rendszerét kezdeményezzük. Figyel­münk, értékrendünk köz­pontjában a dolgozó, alkotó ember áll. Ebből következő­en elsőrendű feladatunknak tekintjük a hivatására, a munkájára felkészülő és azt kezdő fiatalok támogatását, illetőleg az idős emberek sorsával való foglalkozást, akik munkával töltötték el életüket. Újat, többet aka­runk ahhoz képest, amit ed­dig létrehoztunk, és más­képpen is, mint korábban csináltuk — mondotta a többi között. A múlt hibáiért nem személyes felelősöket keresünk — bár sokan azt szeretnék —, hanem intéz­ményes garanciákat akarunk kiépíteni arra, hogy a hibás gyakorlat ne ismétlődhessen meg. Ez az egyik legfonto­sabb tanulság, amit az el­múlt négy évtizedből levon­hatunk — szögezte le. Tud­juk, hogy nem a nép, az egyes dolgozó — legyen az párttag vagy pártonkívüli — felel a kialakult helyzetért, hanem azok a vezetők, akik egy rosszul működő rendszer lehetőségeivel visszaéltek. Ugyanakkor soha többé nem engedhetjük meg, hogy poli­tikai tévedésekért büntető­jogi elmarasztalást lehessen alkalmazni. Nincs nagyobb büntetés politikusok számá­ra, mintha a nép megvonja tőlük a bizalmat. Ez pedig megtörtént — állapította meg a főtitkár, rámutatva, hogy ezért a figyelmet a jö­vőbe kell irányítani, az örökös önmarcangoláss­al ugyanis nem lehet előbbre jutni. A közelgő választások kap­csán kifejtette, hogy az MSZMP­­nem ígérget, hanem felelőssége tudatában ki­mondja: több év következe­tes, kemény munkájára lesz szükség az „eltékozolt évti­zed” hiányainak pótlásához. Az embereknek joguk, hogy megismerjék a valóságos helyzetet. Az MSZMP ebből a szempontból is kiszámít­ható politikai szervezet kí­ván lenni. Az MSZMP marxista szel­lemű reformpárt, konkrét társadalmi feladatokon mun­kálkodó akciópárt, a szocia­lizmust akaró sokszínű erők változatos formákban szer­veződő közössége — jelen­tette ki, s meggyőződését fe­jezte ki, hogy a pártnak na­gyon széles a tömegbázisa. Azok alkotják, akik igénylik az értelmes fizikai és szelle­mi munkát, a hatékonyságot, a jobb megélhetést, akik másként akarnak dolgozni és élni mint eddig, akik elköte­lezett hívei a reformfolya­matnak. Végül kijelentette: az MSZMP az egyenrangú part­neri viszony alapján „ kíván együttműködni a megújuló szakszervezeti mozgalommal. Szerepét nélkülözhetetlennek tartja a munkavállalói érté­kek intézményes védelmében — mondta többek közt a főtitkár. I

Next