Fejér Megyei Hírlap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-01 / 206. szám

2. OlDAl. Nemzetközi élet Horn Gyula az NDK-ba látogatott Horn Gyula külügyminisz­ter az NDK kormányának kezdeményezésére csütörtö­kön látogatást tett Berlin­ben. Megbeszélést folytatott Oskar Fischer külügyminisz­terrel és Günter Mittaggal, a NSZEP Politikai Bizottsá­gának tagjával, a KB titká­rával. A berlini látogatás szerve­sen illeszkedett a magyar diplomácia folyamatos erő­feszítéseibe, melyek azt cé­­­lozzák, hogy az érintett fe­leket kielégítő megoldást nyerjen a hazánkban tartóz­kodó és az NSZK-ba áttele­pülni szándékozó NDK-ál­­lampolgárok ügye. A berlini tárgyalásokon kifejtett NDK-álláspontra válaszul Horn Gyula hang­súlyozta, hogy a magyar kormány változatlanul a két német állam megállapodásá­tól várja az ügy rendezését. A magyar külügyminiszter egyúttal aláhúzta: magyar részről csak olyan megoldási módozatokban vagyunk haj­landók részt venni, amelyek összhangban állnak a Ma­gyar Népköztársaság emberi jogi nemzetközi kötelezettsé­geivel és humanitárius poli­tikai gyakorlatával. A fen­tiek szellemében Horn Gyu­la az NDK-féllel ismertette azokat a tervezett konkrét magyar lépéseket, amelyek az ügy mielőbbi megoldásá­hoz vezethetnek. A tárgyalófelek megálla­podtak a további kétoldalú konzultációk folytatásáról (MTI) Elutazott a thai koronaherceg Hivatalos magyarországi látogatásának befejeztével csütörtökön elutazott Buda­pestről Maha Vadzsiralong­­korn koronaherceg, a Thai­földi Királyság trónörököse. Vadzsiralongkorn herceget a délutáni órákban vendéglá­tója Straub F. Brúnó, az El­nöki Tanács elnöke búcsúz­tatta katonai tiszteletadás mellett a Ferihegyi repülőté­ren. A trónörökös látogatásá­nak negyedik, befejező nap­ján délelőtt megtekintette az Állami Népi Együttes mű­sorát a társulat székházá­ban. Kora délután szállásán kereste fel a herceget Pozs­­gay Imre államminiszter. Valamennyi európai országból távozzanak az idegen csapatok­ ­ / » (Folytatás az 1. oldalról) lenne mindkét oldalon az el­lenségképpel való végérvé­nyes szakítás. A­ Magyarországon állo­másozó­ szovjet csapatok ki­vonásáról Király Zoltán úgy vélekedett,­hogylyezt csak az összeurópai regy­zés kereté­­be illesztve lehetne megva­lósítani. A sajtótájékoztatón Király Zoltán javaslatának ismer­tetése mellett bejelentették az ugyancsak az ő felvetése nyomán szerveződött ellen­zéki képviselői csoportosulás létrejöttét. Az ellenzéki frak­cióhoz csatlakozott a közel­múltban a parlamenti pót­választások során mandá­tumhoz jutott három képvi­selő, Roszik Gábor, Debrec­­zeni József, Raffay Ernő, s rajtuk kívül Bánffy György is. Ezzel kapcsolatosan Király Zoltán kifejtette: a parla­mentarizmushoz elengedhe­tetlenül hozzátartozik egy, az oppozíciót felvállaló csoport léte. Ugyanakkor a jelenlegi átmeneti időszakban fontos, hogy az ellenzéknek legyen parlamenti képviselete. Hoz­záfűzte azonban, hogy a par­lamenti ellenzék tevékeny­sége nem jelenti az Ellenzéki Kerekasztal egységes képvi­seletét a Tisztelt Ház falai között. Az újságírók kérdéseire válaszolva Roszik Gábor el­mondta azt is, hogy bár a pótválasztások során man­dátumhoz jutottak vala­mennyien a Magyar Demok­rata Fórum tagjai, ez nem jelenti azt, hogy úgymond az MDF politikai szócsövei kí­vánnak lenni a Parlament­ben. Ezt erősítette meg Raf­fay Ernő is,­­ aki ann­ak a véleményének adott hangot, miszerint az ellenzéki képvi­selőknek valamennyi ellen­zéki politikai erő nevében kell fellépniük — mindaddig amíg közös­ az ellenfelük. A közös ellenfél pedig nem­­más — hangsúlyozta a kép­viselő — mint „az országot tönkretevő kommunista ha­talom”. Az újonnan megválasztott MDF-tag képviselők — ugyancsak a kérdésekre rea­gálva — elképzelhetetlennek tartották, hogy bármiféle paktum létrejöhetne az MDF és az MSZMP reformszárnya között. Még azt is kizártnak ítélték, hogy a választásokat követően koalícióra lépne egymással e két politikai erő, főleg, ha az MSZMP tovább­­ra sem szabadul meg azoktól a csoportjaitól, amelyek egy­értelműen konzervatív, dog­matikus irányvonalat képvi­­selnek. (MTI) Fegyveres rablás Tatabányán Fegyveres rablás tettesei­nek kézrekerítéséhez kéri a lakosság segítségét a rendőr­­ség. Csütörtökön délelőtt 10 óra 35 perckor Tatabányán, az Ifjúmunkás út 35. szám latti házban működő 8-as számú — úgynevezett kispostán — fegyveres rablás történt. Egy 180—185 centiméter magas, vékony testalkatú, 20—22 év­­körüli, szőkésbarna hajú férfi pisztollyal 215 000­­fo­rint átadására kényszerítette a posta dolgozóit. A férfi fején sötét bőr simléderes sapkát viselt, s erre nyálon­­harisnyát húzott. Bal arcán, közel a szájszélhez kismére­tű ragtapasz volt. A pénzt hordó, puha bőrből készült, összehajtható zippzáras tás­kába tette, majd gyalog el­menekült. A rendőrség kéri, hogy aki a fenti személyről, vagy a rablásról bármilyen felvi­lágosítást tud adni, jelentse bármely rendőri szervnél. (MTI) Pártok - mozgalmak - szervezetek Az Ellenzéki Kerekasztal nyilatkozata A középszintű politikai egyeztető tárgyalások szer­dai fordulóját követően ülést tartott az Ellenzéki Kerek­asztal. Az EKA-­ba tömörült szervezeteik — a Ba­jcsy-Zsi­­linsz­ky Endre Baráti Társa­ság, a Fidesz, a Független Kisgazdapárt, a Keresztény­demokrata Néppárt, a Ma­gyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt, a M­agya­r­­országi Szociáldemokrata Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Független Szakszervezetek Demokrati­kus Ligája — képviselői egyeztették álláspontjukat a pártszervezetek működésé­ről, a munkahelyeken, a szolgálati helyeken, a fegy­veres erőiknél és testületek­nél és a megbeszélést köve­tően nyilatkozatot fogadtak el. Ebben kifejtük: az MSZMP budapesti bizottságának klubjában a pártok munka­helyi szervező­d­ésérő­l és mű­ködéséről kedden folytatott vitával kapcsolatban az EKA szervezetei nem kívánnak beavatkozni a Magyar Szoci­alista Munkáspárt belső ügyeibe. Szükségesnek tart­ják azonban kijelenteni, hogy az MSZMP alapszerve­­zeteinek kivonása a munka­helyekről, illetve a szolgála­ti helyekről olyan közérdekű kövelelés, amelyet az EKA a magyar társadalom túlnyo­mó többsége egyértelmű kí­vánságának ismeretében tá­masztott. Az EKA annál is inkább fontosnak tartja a megegyezést a politikai egyeztető tárgyalásokon, mert ennek híján elkerülhe­tetlenné válna a többi párt munka,­helyi szerveződésének lehetővé tétele, ami a pár­tok versengésének színterévé tenné a gazdasági, erkölcsi és politikai válságtól gyötört ország munkahelyeit, intéz­ményeit. Mindezt figyelembe véve, az EKA nem marad­hat közömbös a munkahe­lyek depot­­itizálásán­ak kér­désében kialakulóban lévő megegyezést veszélyeztető kezdeményezésekkel szem­ben, annál kevésbé, mert bennük a demokratikus át­menet egészét veszélyeztető kísérleteket lát — hangsú­lyozza az Ellenzéki Kerek­asztal nyilatkozata.. (MTI) Politikailag is, jogilag is vitatható a NEXT 2000 Kft Politikailag mindenkép­pen és egyértelműen, sőt jo­gilag is vitatható a NEXT 2000 Kft., amelyet a pártva­­gyon átmentése érdekében alapított az MSZMP Köz­ponti Bizottsága. Az MSZMP vagyonátmentési kísérletei abból a megszokásból fakad­nak, hogy vezető szerepénél fogva négy én éven át a tör­vényeken kívül állt és mű­ködött — hangsúlyozták a Szabad Demokraták Szövet­sége, valamint a Független Jogász Fórum képviselői, csütörtökön megrendezett sajtótájékoztatójukon. E két szervezet jogi szakértői az­zal a szándékkal hívták meg az újságírókat, hogy tisztáz­zák, miért hozták nyilvános­ságra ezt az ügyet. A jogászok szavaiból ki­tűnt: alapos­ kutató munkát végeztek és végeznek ebben az ügyben. Mindaz, amit ed­dig kiderítettek, alkalmas arra, hogy cáfolja vagy leg­alábbis kétségbe vonja Ho­­ván Gábornak, az MSZMP KB gazdálkodási osztálya helyettes vezetőjének állítá­sait, aki több ízben adott tájékoztatást a kft-ről. El­hangzott az is, hogy a Sza­bad Demokraták Szövetsége tévedett, amikor a tv-híra­­dóban bejelentette, hogy az MSZMP­­ ingatlanait a kft tulajdonába adja. Arról ugyanis akkor még nem volt tudomása, hogy az ingatlan­tulajdon átruházását a cég­bíróság elutasította. Kifejtették azt is: a va­gyon kezelője a használati jogot valóban átruházhatja, de ezt a megoldást jogilag támadhatóvá teszi, hogy pél­dául az MSZMP kezelésében levő vagyon is célvagyon. A Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivői egyébként az üggyel kapcso­latban állásfoglalást fogal­maztak meg, amelyet az Or­szágos Sajtószolgálathoz is eljuttatnak. Ebben felhívják a figyelmet az MSZMP nem szűnő vagyonátmentő kí­sérleteire, s követelik ennek a politikailag elhibázott, er­kölcsileg a korábbi kisajátí­tások miatt kifogásolható­ és a törvények megkerülésére számító vállalkozásnak az azonnali leállítását.­­ Az állásfoglalás hangsú­lyozza: ha az MSZMP to­vábbra is kitart a NEXT 2000 mellett, akkor az SZDSZ arra fogja kérni a független országgyűlési kép­viselők csoportját, hogy az Országgyűlés soron követke­ző ülésén tegyen indítványt az MSZMP vagyonának zá­rolására. (MTI) Felhívás A Szocialista Vállalkozók Pártja megalapítására A párt­­ megalapításának célja: 1. Szocialista vállalkozást a gazdaságban és a kultúrá­ban. 2. Ennek alap­ja biztosíta­ni az állami, közösségi és magántulajdon, egyáltalán a tulajdon sérthetetlenségét, de racionális átcsoportosítá­sának lehetőségét. 3. Létrehozni parlamentá­ris alapon az előbbi feltéte­leket, jelentős parlamentáris hatással. 4. Megvalósítani, hogy tu­lajdonos és vállalkozó le­gyen minden becsületesen gondolkodó és dolgozó mun­kás, paraszt és értelmiségi. 5. A vállalkozók és az egész ország érdeke az ak­tív béke itthon, és külföldön egyaránt, mivel a vállalko­záshoz biztonság és nyugodt belz és külpolitikai körülmé­nyek szükségesek. 6. Magyarázat arra, ki a szocialista vállalkozó, tisz­tességes­­ üzleti alapon, a szűkebb és tágabb pátria fel­virágoztatása és minden tisztességesen gondolkodó és dolgozó ember érdekében munkálkodó ember. 7. Az idő sürget. A vá­lasztásokig meg kell alapí­tani a pártot és egy párt­­konferencián kialakítani a párt részletes alapszabályát és programját. Várom részletes önélet­rajzzal jelentkezők levelét a leendő pártvezetőség kivá­lasztása céljából, valamint a leendő párt működéséhez az alábbi bankszámlára az in­duláshoz szükséges jeligés pénzfelajánláso­kat, melyek igény szerint visszakérhe­­tők. A leendő párt potenciális erejének felmérése­­ végett ■■ kérem a leendő párttagokat, jelentkezzenek feladó nél­küli üres levelezőlapon, az alábbi­ címen: Átutalás OTP-n és taka­rékszövetkezeten keresztül: OTP Pest Buda Igazgatóság 217-98089 Bencsik József 580-007296. Levélcím: Bencs­ik József, 1525 Budapest ,11,4 postán iparadó. Bencsik József FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1989. SZEPTEMBER 1. PÉNTEK A Magyar Demokrata Fórum Szabadelvű Körének felhívása Élve az önszerveződés elide­geníthetetlen jogával, alulírot­tuk a mai napon megalakítottuk a Magyar Demokrata Fórum Szabadelvű Körét, a Szabadelvű Kör a párttá alakult MDF-en be­lül működő szellemi-politikai irányzat, melynek célja az MDF jelenlegi politikai irányvonalá­nak megváltoztatása és a köz álláspontjának többségi véle­ménnyé emelése. Célunk eléré­se érdekében álláspontunkat a MDF tagsága és a magyar de­mokratikus közvélemény elé tárjuk. ELVI KÉRDÉSEK: A szabadelvűség a magyar demokratikus politikai gondol­kodás Kossuth, Kölcsey, Eötvös, Jászi, Bibó képviselte élő hagyo­mánya. A szabadelvűség Ma­gyarországon a nemzeti gondo­lat, az európai szabadságeszme és a szabad gazdasági vállalko­zás összhangját fejezte ki. A szabadelvű esm­ék életképessé­gét a felemelkedő országok, példája ma is bizonyítja. Nincs harmadik út Magyaror­szág számára sem a gazdaság­ban, sem a politikában. Fejlő­désünk járható útja a nyugati mintájú polgárosodás és demok- ■ ratizálódás. A harmadik út dé­libábos illúzióját követve a har­madik világ legfejletlenebb or­szágai közé zuhanhatunk, ezért a magyar út irányad vissza Eu­rópába. Megváltoztatott párt­programunknak ezt a célt kell tükröznie. Tarthatatlan a­­,sem kormány­pártiság , sem ellenzékiség" politikai platformja. Az MDF a választásokig ellenzéki párt. A más politikai pártokhoz és moz­galmakhoz fűződő viszonyun­kat kizárólag az MDF Országos Gyűlése határozhassa meg. Az MDF legyen demokratikus felépítésű párt. Szervezeti sza­bályzatunkat és belső működé­sünket ennek megfelelően kell megváltoztatnunk. Az MDF legyen a felemelkedő nemzet polgári tömegpártja. Pártunk gerincének a nemzeti felelősségérzetű és a vállalkozói szellemű társadalom építésén munkálkodókat tekintjük. Meg­győződésünk szerint a leszakadó, elszegényedő társadalmi rétegek felemelését is a vállalkozó szel­lem kiteljesedése hozhatja el. SZERVEZETI KÉRDÉSEK: Kizárólag az Országos Gyűlés határozhatja meg az MDF po­litikai irányvonalát, vezető tes­tületeinek összetételét és egy­máshoz való viszonyát. Érvénye­süljön a demokratikus döntési rangsor: Országos Gyűlés — Or­szágos Választmány — Országos Elnökség.­­ Az Országos Választmány tag­jainak többségét az MDF területi szervezetei jelöljék és a jelölést Országos Gyűlés hagyhassa jóvá. Biztosítani kell a belső véle­ményalkotás, az irányzatképző­dés szabadságát. Az irányzatok szabadon fejthessék ki vélemé­nyüket az MDF minden nyilvá­nos tanácskozásán és sajtójában. JAVASLATUNK A PÁRTPROG­RAM MEGVÁLTOZTATÁSÁRA: Szükségtelen és megvalósítha­tatlan a külön alkotmányozó nemzetgyűlési választások kö­vetelése. A szabad, demokrati­kus országgyűlési választások időpontjára az Országos Gyűlés tegyen javaslatot. Az önkormányzatok új terüle­ti közigazgatási és kulturális rendszerének kiépítése a demok­ratikus parlamentarizmus meg­teremtésével egyenlő jelentősé­gű feladat ezért a pártprogram tartalmazza az önkormányzati törvény azonnali megalkotásá­nak követelését. A pártprogram úgy foglal join állást a szabad- és nyitott tann­­gazdaság­­mellett, hogy­­majd középpontjában a magántulajdon álljon. Olyan működőképes gaz­­dasági-társadalmi rendszer,­­ki­építését tűzzük ki célul, amely gyakorlattá válva, lehetővé teszi az évezred végéig hazánk csat­lakozását az Európai Közösség­hez. Általános stratégiai célunk le­gyen a szabad, független, sem­leges, ugyanakkor önmagát és a magyar nemzetet védeni képes Magyarország. Meggyőződésünk szerint meg­változtatott programunkkal és szervezeti rendszerünkkel az MDF győztesen kerülhet ki a de­mokratikus választásokból. A magyar szabadelvű demokraták nem félnek a magyar nép dön­tésétől. Jelen felhívásunkat megküld­jük — tájékoztatásul — az MDF Országos Elnökségének és 11— közzététel céljából — az Orszá­gos Sajtószolgálatnak. Az MDF Szabadelvű Körével az alábbi címen lehet felvenni a kapcsolatot: Bilecz Endre, 1114 Budapest, Füredi út 64—66. V/71. A Szabadelvű Kör szervező Bizottsága: Bekker Béla, mér­nök; Bilecz Endre, tanár; Echter István, üzemgazdász; Gulyás Ferenc, tanár; Haraszti Ákos, mérnök; Harsányi Zsolt, vállalkozó; Kováts Ferenc, köz­gazdász; Krasznai Zoltán, köz­gazdász; Sárdi Mihály, drama­turg; Zimányi Zoltán, közgaz­dász. A KEB ülése Az MSZMP Központi El­lenőrző­­Bizottsága csü­törtö­­kön Lukács János elnökleté­vel ülést tartott. Somogyi Imrének, a KEB titkárának előterjesztésében pártbünte­­tések törlése, fellebbezések és eredeti párttagság vissza­állítása iránti kérelmek ügyeiben döntött. A testület tagjai észrevételeket és ja­vaslatokat tettek a Törté­nelmi f­áturunk tanulságai és az MSZMP programnyilatko­zata című vitaanyagról. Eze­ket eljuttatják a dokumen­tum-tervezeteket előkészítő bizottsághoz. (MTI) Közlemény A Magyar Demokrata Fó­rum csóri, illetékességű tag­jai 1989. augusztus 11-én lét­rehozták az MDF Székesfe­hérvári Szervezetének Csór Községi Csoportját. A jelen­leg 13 tagból álló csoport — a városi vezetőség augusztus 15-i döntése alapján — he­lyi és országos politikai kér­désekben, valamint saját gazdasági ügyeiben önálló h­atározatho­zata­lra jogosult. Az új MDF-formáció nyil­vános politikai vitára invi­tálja a Hazafias Népfront c .­ipssos és az MSZMP községi veze­tő testületeit 1989. szeptem­ber 23-án 18 órakor a helyi művelődési háziba. A közsé­gi tanács vb-titkárának el­nökletével folyó háromolda­lú eszmecserén az érintettek kifejthetik nézeteiket a köz­élet időszerű feladatairól,­­a lakosság támogatását kérh­­e­­tik politikájuk megvalósítá­sához. Hell Nagy István az MDF Székesfehérvári Szervezete Csór Községi Csoportjának ügyvivője Esélyegyenlőséget a betegeknek is! A Magyar Orvosi Kamara közleménye A Fővárosi Bíróságon aznapok­ban hivatalosan is bejegyezték a Magyar Orvosi Kamarát a tár­sadalmi szervezetek sorába. A testület alapszabálya szerint leg­főbb célkitűzésének tagjai szak­mai, etikai, gazdasági és szociá-­ lis érdekvédelmét, az orvosi munka színvonalának emelését és mindezek társadalmi­­elismer­tetését­ tartja. Szeretnék elérni, hogy az orvosok olyan jogok és kötelezettségek közepette gya­korolhassák hivatásukat, me­lyek lehetővé teszik — és elvár­ják — tudásuk gyarapítását és megfelelő alkalmazását — mind a gyógyítás,­­mind a betegségek megelőzése, mind a rehabilitáció területén. A­ magánvállalkozásokkal kap­­­­csolatban a kamara nem zárkó­­■ zik el attól, hogy az egészség­­ügyi' ellátásban ezek is teret '■ nyerjenek, ha segítik a*, betegek hatásosabb gyógykezelését, to­vábbá, ha rejtett szellemi és anyagi tartalékokat mozgósíta­nak. A kamara támogatja a ma­gángyakorlatot is,­­de ennek sza­bályozását nem bürokratikus,­­ hatósági­ intézkedésektől, hanem a valós szükségletektől várják. A­­­Magyar Orvosi Kamara hangsúlyozza az állam felelős­ségét polgárainak egészségügyi ellátásában, az életkörülmények javításában és a környezet vé­delmében. Törekvésük az, hogy a­ beteg ember gyógyítását ne annak­­ vagyoni helyzete, párt­állása határozza meg, hanem csakis a szigorú orvosszakmai és etikai elvek. Kiemelik továbbá azt is, hogy számítanak az ál­lampolgárok közreműködésére, hogy mindenki tőle telhetően óvja saját egészségét. Az orvosi kamara — más szer­vezetekkel együtt — kezdemé­nyezi a kamarai törvény meg­alkotását, elsősorban azért, hogy a társadalom irányításában erő­södjön a demokratizmus — a közhatalom (a minisztériumok és más állami szervek) közigaz­gatási feladataitól elválasztva az adott hivatás,­­ foglalkozás szak­mai és etikai követelményrend­szerének meghatározása és be­tartása egy demokratikusan lét­rehozott, önkormányzattal ren­delkező szakmai és egyben ér­dekvédelmi szervezet hatásköré­be kerüljön! A Magyar Orvosi Kamara is e feladatokat szeretné ellátni, csaknem 13 ezer tagja ehhez vár­ja kollégái támogatását és csat­lakozását.

Next