Fejér Megyei Hírlap, 1990. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-01 / 256. szám

1. OLDAL BASKÍRIÁBÓL - ÉLELMISZERÉRT (Folytatás az 1. oldalról) le a szovjet fél az eredetileg tervezett mennyiséget, de arról egyelőre szó sincs, hogy decemberben már csak dollárért jön az olaj a Ba­rátság-vezetéken. Jelenleg a minisztérium szakembereiből álló küldött­ség tárgyal a Szovjetunióban ,többek között a várható olajszállításokról is. Szó van arról is, hogy Magyarország Baskíriából közvetlenül im­­­portálna olajat és cserébe olyan árukat szállítana, amely javítaná a helyi la­kosság ellátását. Az elképze­lés szerint még az idén Bas­­kíriából 200 ezer tonna olaj érkezne élelmiszerért, fo­gyasztási cikkekért cserébe. (MTI) Gazdasági Miniszteri jutalmak: nem pluszpénzből A vezető kormánytisztvi­selőknek kifizetett jutalmak finanszírozása nem igényelt költségvetési átcsoportosí­tást — adott tájékoztatást szerdán az MTI kérésére Szilvásy György, a Minisz­terelnöki Hivatal helyettes államtitkára. Mint ismeretes, október 23-a alkalmából a helyettes államtitkárok, az államtitká­rok, valamint a miniszterek kéthavi bruttó fizetésüknek megfelelő összeget kaptak jutalomként. A kifizetésekről a miniszterelnök döntött, ő maga azonban nem vett fel pért. Szilvásy György emlé­keztetett: a miniszterek bé­re két éve nem emelkedett, s így az ahhoz kötődő vezetői illetmények sem változtak. Ezt a tisztviselői kör — mintegy­­ 200 vezető — nem kapta meg az államigazga­tásban szokásos 13. havi fi­zetést sem. A jutalmak bruttó összege 21 millió forintot tett ki, ám ennek csak negyedrészét fi­zették ki. A többi nyugdíjjá­rulék, társadalombiztosítási járulék, adóelőleg formájá­ban azonnal visszaáramlott a költségvetésbe. A helyettes államtitkárok például 52 ezer forintos bruttó fizetésük alapján 104 ezer forint brut­tó jutalmat kaptak, ám a bo­rítékukban csak mintegy 40 ezer forint volt. (MTI) Két üzemanyag-hír A MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK ELLÁTÁSA Az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium közli: Az ipari és kereskedelmi mi­niszter rendeletet hozott, a­mely­­nek értelmében az üzemanyag­­töltő állomásoknál egyes üzem­anyagokat csak közvetlenül a gépj­árművek tankjába lehet töl­teni. A mezőgazdasági kisgépek és traktorok részére azonban a me­zőgazdasági munkához szüksé­ges üzemanyagnak közvetlenül az üzemanyag-tartályba történő kiszolgálása nem lehetséges. Ezért az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium az ÁFOR vezér­igazgatója útján rendelkezett, hogy az őszi mezőgazdasági munkák zavartalan elvégzésé­nek biztosítása céljából gázola­jat és 86-os oktánszámú motor­benzint az üzemanyagtöltő állo­mások korlátozás nélkül kiszol­gáljanak. FORINTÉRT NINCS! A Szovjet Déli Hadseregcso­port Parancsnokságán szerdán tartott sajtótájékoztatót követő­en Keleti György ezredes, az HM szóvivője az alábbiakat kö­zölte az MTI-vel: A sajtótájékoztatót követően jutott tudomásunkra, hogy a Szovjetunió Külgazdasági Kap­csolatok Minisztériumának ille­tékes főosztálya értesítette a magyar felet arról, h­ogy az olaj­piaci kereskedelmi feltételek megváltozása miatt a déli had­seregcsoportnál Magyarországon rendelkezésére álló üzemanyagot a parancsnokság forintért nem értékesítheti. A benzinért és a dízel üzemanyagért a fizetés szabadon konvertálható valutá­ban történhet. Ugyanakkor kö­zölték azt is, hogy az üzem­anyagkészlet értékesítése csak a tartályokkal együtt lehetséges, amelyeket forintért adnak el. (MTI) Az MDF sajtótájékoztatója a hétvégi eseményekről A tájékoztatással volt baj? Az elmúlt hétvégi országos tiltakozó akció kiváltó okát a kormány tájékoztatási rendszerének hiányában je­lölte meg Lezsák Sándor, az MDF alelnöke azon a szerdai sajtótájékoztatón, ahol a kormányzópárt képviselői értékelték a fuvarozók blo­kádja következtében kiala­kult politikai válságszituá­ciót. Lezsák Sándor ugyanis úgy ítélte meg: amennyiben működik e kormányzati tá­jékoztatási­ rendszer, úgy mód lett volna arra, hogy megmagyarázva az áremelési hír hátterét, egyúttal oldják is a vele járó sokkos köz­hangulatot. Ezen a ponton az alelnök ismételten utalt arra a több MDF-es politi­kus által kifogásolt tényre, miszerint: a kormánynak nincsen saját lapja vagy tö­megtájékoztatási orgánuma. A továbbiakban Lezsák Sándor tömören megfogal­mazta azt a politikai irányt, amely felé — véleménye szerint — a kormányzópárt­nak i­s el kell mozdulnia. Mint mondta, a jövőben a pártérdekeket, így az MDF politikai érdekeit is háttérbe kell szorítani, hogy úgymond mozgalmi eszközökkel sike­rüljön elvinni az országot a szakadék széléről, s átsegí­teni a jelenlegi válságon. Az alelnök a továbbiakban részletesen szólt a vasárnap délutáni kormány melletti szimpáti­atüntetésről, hang­súlyozva: valóban állampol­gári kezdeményezésre indult a megmozdulás, s az MDF éppen azért állt az élére, hogy ne legyen szervezetlen, se nehogy drámai helyzete­ket vagy konfrontációt idéz­zen elő a mintegy 20 ezres tüntetés. Bár Lezsák Sándor is elismeréssel szólt arról, hogy a kormánypárti tünte­tők mindvégig fegyelmezet­ten viselkedtek, a sajtótájé­koztató másik résztvevője, Gyarmati Dezső országgyű­lési képviselő egyenesen a demokrácia és az alkotmá­nyos jogrend melletti kiál­lásnak minősítette a fuvaro­zók blokádjára „válaszoló” akciót. Éppen ezért felrótta, hogy a tömegtájékoztatás és a sajtó ezt a demonstrációt igyekezett negatívan értékel­ni, miközben elfogultságot mutatott a másik oldal — a taxisok, a fuvarozók és a blokád más résztvevői — irányában. Az újságírók kérdéseire válaszolva Lezsák Sándor ki­fejtette: a miniszterelnöknek, kell döntenie afelől, hogy a hét végén történteknek lesz­nek-e személyi következmé­nyei a kormányon belül. Magánvéleményét megfo­galmazva azonban hozzáfűz­te: legkésőbb a jövő év ele­jén változtatni kell a kor­mányzati apparátus személyi összetételén, s nem is első­sorban a miniszteri, hanem az alsóbb szintű posztokon. Ugyanakkor leszögezte, hogy a jelenlegi koalíció­s felál­lást hatalmas erőnek tartja a Parlamentben, ezért nem is indokolt azt bármiképpen átalakítani. A sajtótájékoztatón szóba került az is: vajon miért képviseli azt az álláspontot a párt parlamenti frakciója, hogy az önkormányzati tes­­­­tületekbe bejutott MDF-es képviselők lehetőleg ne vál­laljanak vezető posztokat, így például alpolgármesteri tisztet. Lezsák Sándor — hangsúlyozva, hogy a frakció állásfoglalása nem kötelező érvényű — kifejtette: azt szeretnék, hogy az MDF-es képviselők a megszerzett mandátumok arányában vál­laljanak politikai felelőssé­get a helyi önkormányzati testületekben,­lását. Ezek a kölcsönös bará­ti és elvbaráti kapcsolatok öregedtek hazatérésem után. A Fidesz azzal is megtisztelt, hogy tiszteletbeli tagjává vá­lasztott, ezt a viszonyt ko­­­molyan tovább kívánom ápolni. Már az országos választá­sok előtt arról győződtem meg, hogy nemzetünk meg­újulásának előfeltétele az összes progresszív erő össze­fogása nagykoalíciós kor­mány formájában. A kormány megalakulása után a legtöbb esetben a kormány javaslatára szavaz­tam, mert a szilárd vezetést az előrelépés feltételének te­kintettem. Egyidejűleg azt reméltem, hogy a kormány — a nagykoalíció hiányában — legalább konzultálni fog az ellenzékkel, és a társa­dalmi szervezetekkel. Hétről hétre több jelét tapasztaltam azonban annak, hogy a kor­mány elutasítja a társadalmi vitát. Ennek az ellenzékkel és a társadalommal való békés konzultációnak a teljes el­utasítása robbantotta ki a múlt hét végi országos vál­ságot. Megdöbbenve vettem tudomásul, hogy a kormány még a koalíciós pártok or­szággyűlési frakcióival sem tanácskozott a „sokkterápia” bevezetése előtt. Ami még ennél is megrendítőbb volt számomra az az, hogy a kor­mány a polgári „engedet­lenségi mozgalom” elfojtá­sára, erőszak alkalmazására is készült. Amikor a független kép­viselők csoportjából kilépek, őszinte barátsággal ismerem el, hogy a csoportban az or­szág érdekeit szem előtt tartó, felelős, józan, korrekt és igazi eszmecsere folyt, amely nagyban elősegítette azt, hogy 33 évi táv­­lét után beilleszkedhessek a magyar politikai életbe” — fejezte be nyilatkozatát Király Bé­la. (MTI) Király Béla átlépett az SZDSZ-be Király Béla független or­szággyűlési képviselő, a Nemzetőrség volt parancs­noka hétfőn kérte a Szabad Demokraták Szövetségét, hogy tagként hozzájuk csat­lakozhasson. A legnagyobb ellenzéki párt kérését elfo­gadta, s a hétfő esti frakció­ülésükön már Király Béla részt is vett. Az átlépés okairól, körülményeiről Ki­rály Béla a többi között a következő nyilatkozatot adta az MTI munkatársának: „Elvi és szellemi kapcso­lataim az SZDSZ és a Fidesz vezetőivel, valamint számos tagjával messze megelőzte e szervezetek párttá alaku­ Ha a polgármester nem mond le, elszabadulhat a pokol MÓRI BESZÉLGETÉSEK Rossz a törvény - mondja a parlamenti képviselő A keddi rendhagyó képviselőtestületi ülésen egyértelműen bebizonyosodott, hogy a tényeket mellőzve, megfogalmazott törvények és az érdekeiben, sőt érzelmeiben sértett lakosság szembekerülése válságba sodorhat bármely közösséget. En­nek a felismerésnek a jegyében beszélgettem azokkal az em­berekkel, akik státuszuk folytán (akarva vagy nem akar­­va) befolyásolhatják az események további alakulását. Először Zsebők Lajos or­szággyűlési képviselőt kér­deztem, aki, miután a sajtó­ból értesült a móri esemény­ről, kötelességének érezte, hogy jelen legyen a testület ülésén. A beszélgetésből egy­értelműen kiderült, hogy mi­vel a visszahívás intézmé­nye nem működik, és mivel a választási törvény nem il­leszkedik a Mór méretű kis­városok pártosodásához, lé­nyegében patthelyzet alakult ki. Jogilag új polgármester választása csak akkor lehet­séges, ha a régiről bebizo­nyosodik összeférhetetlen­sége, a mandátuma lejár, vagy lemond. Természetesen ha a lakosság többsége a polgármester ellen fordul, még az első embernek sem helyes tovább maradnia. Az ország jelenlegi válságos helyzetében Mór érdeke, hogy ne alakuljon ki helyi krízishelyzet, éppen ezért a testület feladata az állóhábo­rú kialakulásának megelő­zése. Ezek után megkérdeztem Érti József polgármestert: lemond-e az adott körülmé­nyek­ között? A polgármester nagyon őszintén válaszolt. Nem akar lemondani, de mivel fegyel­mezett ember, ha a megfele­lő számú aláírás összegyűl és az őt támogató pártok és szervezetek úgy döntenek, ő lemond. Részletesebben nem akart beszélni. Dr. Szagmeister Pál, az SZDSZ móri szervezetének elnöke. Rövid beszélgetésünk igen tanulságosnak bizo­nyult. Kiderült, hogy Érti József végül is nem az SZDSZ kezdeményezésére lett polgármesterjelölt, hi­szen a szabad demokraták a második forduló után az MDF támogatással induló független Korb Imrét támo­gatták volna. A kisgazda­­pártiak azonban nem bíztak a humán műveltségű Korb Imrében, ezért ajánlották a menedzser típusú Érti Józse­fet jelöltnek. Az SZDSZ el­nöke különben megérti, sőt jogosnak tartja azok felhá­borodását, akik Schmidt Fe­rencet támogatandó, a kis­gazdákra adták szavazatu­kat, de azt is megfogalmazta, hogy a tömeget nem lehet azonosítani Schmidt Ferenc híveivel. Hogy ezen örömtelen vá­lasztás után, az egyre álta­lánosabbá váló pártellenes hangulatban, hogyan alakul­nak majd az események, azt az aláírások száma fogja el­dönteni. Mindenesetre, ha az aláírások nagy száma ezt indokolja, az SZDSZ átgon­dolja a helyzetet és javasla­tot tesz majd a polgármes­ternek. Valószínű, hogy Érti József elfogadja pártja ja­vaslatát. „Egy ember nem képezhet akadályt a testület zökkenőmentes munkájá­ban!” Ami a Schmidt Fe­renchez való viszonyukat illeti, Szagmeister doktor elmondta, hogy ők csak ak­kor zárkóztak el a volt ta­nácselnök támogatásának gondolatától, amikor Schmidt Ferenc elfogadta az MSZP és az MSZMP támogatását. A Schmidt Ferenccel foly­tatott beszélgetés az érzel­mek jegyében kezdődött­. A volt tanácselnök a szombati demonstrációról csak annyit mondott, azt akkora erkölcsi győzelemnek érzi, hogy azt nem lehet megfizetni egy polgármesteri székkel. Ami a továbbiakat illeti, el­mondta: ebben a kiélezett helyzetben nagyon fontos, hogy a polgármestert támo­gatók felelősségteljesen új­raértékeljék állásfoglalásu­kat. A feszült légkörben, a nép akarata nem hagyható figyelmen kívül, ő és támo­gatói elfogadják Zsebők La­jos hárompontos javaslatát, az aláírásokat a boltokban továbbra is "gyűjtik, és ebben a Fidesz támogatására is szá­mítanak. Elismerte, hogy a polgármesternek a jelen kö­rülmények között egyetlen alternatívája van: a lemon­dás. „A döntés azonban nincs az én kezemben!” — tette hozzá. A volt tanácselnök azt is elfogadhatónak tartaná, hogy Érti Józsefnek is megadják a bizonyítás lehetőségét, azonban amint mondta, mi­vel a nép polgármestere el­len fordult, ha nem változik meg a jelenlegi felállás, könnyen elszabadulhat a po­kol. Ami a kisgazdákkal kö­tött egyezményt illeti, hang­súlyozta, hogy olyan ígérete­ket nem tehetett és nem is tett, amelyek meghaladták volna hatáskörét. Az MSZP és MSZMP támogatásról pe­dig­ az volt a véleménye, hogy ezen pártok tagjai is mórt lakosok, és egy polgár­­mester minden körülmények között pártatlan kell marad­jon. Nyilatkozatok, álláspon­tok. Hogy melyik lesz a be­futó, talán eldől a következő napokban. Elekes András FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1990. NOVEMBER­­ CSÜTÖRTÖK Pártok - mozgalmak - szervezetek Elitmarakodó A választások időszakában Fe­hérvár politikai elitje, a pártok, tömegszervezetek vezetősége, néhány képviselt­ és jelölt, úgy tűnik stílusában eldurvult. A politikusokra, közéleti embe­rekre egyébként jellemző hig­­gadt-megfontolt magatartást mellőzve viselkedtek. Ugyanak­kor naivan azt kérdezték: miért nem mentek el a polgárok sza­vazni? Okát az elitek elsősorban a gazdasági bajokban keresték és e bajokkal magyarázták. Megfeledkeztek azokról a politi­kai impulzusokról, amelyek nap mint nap érték a választót. A polgármesterválasztás kérdésé­től a képviselőbotrányon át, a nagyvállalati robbanásig (kárt­­villongásokkal spékelve) bősé­gesen találkozhattunk ,,nagyja­ink” megnyilvánulásaival. Kö­zülük sokan nem tanultak az állampárt hibáiból, a tagok, a választók nevében, de a tagok és a választók véleményétől mesz­­sze kerülve, valahol a vélemény­spektrum szélére sodródva kre­álták saját mondandójukat. A választások hajrájában pa­radox helyzet elé került a vá­lasztó, a­mikor a Hírlapban együtt, egy lapon­ volt olvasható a ,,hatpárti egyeztető a negatív kampány ellen”, a negatív töl­tésű helyi pártálláspontok köz­leményeivel. De ha valaki a Fe­hérvári Hetet fellapozta abban is kedvére talált negatív tölté­sű csemegéket. Marakodás zú­dult a választókra. Mindez Göncz Árpád nyilatkozata után, melynek lényegét érdemes fel­idézni : ..........Mind az országos, mind a helyi ügyekben elvet ervvel, érvet érvvel szegezzenek szembe, tartózkodjanak más pár­tok, illetve a jelöltek, vezetők és tagok becsmérlésétől, szemé­lyek lejáratásától, ne folytassa­nak olyan propagandát, amely­ben ellenfeleiknek rossz szán­dékot, rosszhiszeműséget tulaj­donítanak . . .” A választásokat befejezve, fel­lélegezve mondhattuk: jó, hol van már önkormányzatunk, hogy van már polgármesterül örülhettünk, mert semmi és akadálya, hogy kiépüljön a he­lyi pluralista demokrácia poli­tikai intézményrendszere. Az örömök mellett megjelent a fé­lelem, a szorongás érzése is. Joggal kérdezhetjük: vajon tudnak-e váltani a helyi politi­kusok? Tudják-e mellőzni a kis­szerű vitákat? Továbbra is csak indulatokat kavarnak, vagy eze­ken felülemelkedve­ képesek lesznek kézben tartani és befo­lyásolni városunk társadalmi, gazdasági folyamatait? Senki előtt nem lehet kétsé­ges, hogy a működő önkormány­zat kiépítéséhez helyi politiku­sainknak is újra kell értékelni a helyzetet, és ennek megfelelő­en kulturált megnyilvánulási módokat keresni, a vélemény­nyilvánítás módjaként ne a fel­szólítást és a ,,belemenést” vá­lasszák. A jövőben egyre inkább az együttműködésnek és nem a szembenállásnak kell teret en­gedni. Ezt a politikai szalon­képesség is megköveteli. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a parlamenti pártok mind­egyike a rendszerváltás pártjai közé sorolandó és semmiképpen sem dicsőség, ha megtagadják egymással az együttműködést. A politikai kooperáció azért is kí­vánatos, mivel valódi válságme­nedzselésre van szükség! Helyi politikusainknak látniuk kell, olyan hangulat alakult ki, ami nem vonzotta a választókat. Pedig mind a riválisoknak, mind a mérleg nyelve szerepére készü­lőknek szükségük lett volna a legteljesebb támogatásra. Ha az elitek figyelme egymás célbavétele helyett a választókra összpontosul, és a politikai úton megoldandó valóságos kérdé­sekkel lépnek fel, talán a vá­lasztók is másképp reagálnak. Pénzes Mihály MSZP Tengernyi kedvezmény a SZIGET ABC-ben. Mától szombatig az ALBAHÚS KFT, FERROVILL, a Sütőipari Vállalat, a Kecskeméti és Kiskunhalasi BOY, valamint a Komárom Megyei Tejipari Vállalat egyes termékei rendkívüli engedménnyel vásárolhatók. Kísérje figyelemmel az ABC-ben kihelyezett plakátokat. 28 927

Next