Fejér Megyei Hírlap, 1990. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-01 / 256. szám

EZER MEGYEI HÍRLAP , 1990 NOVEMBER 1. CSÜTÖRTÖK Mind több anyaállatot visznek vágóhídra Húsbavágó gondok A takarmányozási gondok következtében máris jelentős mértékben csökkent a kistermelők és számos gazdaság sertés-, illetve szarvasmarha-állománya is. Mennyire érzékelhető ez a felvásárlással, illetve feldolgozással foglalkozó Albahús Kft.-nél? Amint azt Szabó László termelési ügyvezető igazgató és Pál István kereskedelmi vezető elmondta: csak csekély mértékben kínáltak több állatot az Albahúsnak, mint máskor A nyár vége óta ekkor kezdte éreztetni hatását a rossz termés, a takarmány napról-napra való drágulása — anyakocát, illetve tehenet vásároltak többet kistermelőktől és termelőszövetkezetektől. Egy korábbi cikkünkben utaltunk rá, több húsipari vállalat is jelentős elmaradásban van a felvásárolt állatok ellenértékével Az Albahús vezetői szerint a fehérvári cégnek nincsen fizetési hátraléka: az év elején voltak ugyan ilyen jelleű gondjaik, de miután veük szemben is javult a fizetési fegyelem, illetőleg, mivel már nem exportálnak húst, amikor nekik is hónapokig kellett várni a kifizetésekre, időben kiegyenlítik tartozásaikat. A kft. vezetői cáfolták azt az elterjedt vélekedést, miszerint irreálisan magas haszonra tennének szert a húsipari vállalatok a felvásárlás, illetőleg a feldolgozás révén. Szabó László példát is hozott ennek alátámasztására. Eszerint a szállítási költségekkel együtt 74 forintba kerül egy kiló sertéshús fölvásárlása a cégnek. Ennek 80 százaléka — mondjuk — bőrös sertéshússá dolgozható föl, amelynek 101,90 forint jelenleg a termelő ára, így egy száz kilogramm súlyú sertés esetén alig valamivel több mint ezer forint a felvásárlási és termelői ár között a különbség, amelyet természetesen még a feldolgozás költségei is terhelnek, — mondotta el az ügyvezető igazgató. Szabó László több, a feldolgozást erősen megdrágító költséget is elősorolt: csak vizsgálati díj címén ötmillió forintot fizet ki egy év alatt a cég a Köjálnak, a köztisztasági díj pedig hatmillió forintra rúg évente. S amíg jelentősen emelkedett például az ízesítéshez szükséges paprika, vagy —, hogy mást most ne is említsünk — az üzemanyag ára, addig a húsé változatlan maradt. S persze a sort még hosszan lehetne folytatni. — A kis vágóhidak kétségkívül előnyben vannak a húsipari vállalatokkal szemben. Ők megtehetik azt, hogy csak olyan terméket állítsanak elő, amely hasznot hoz. De megteheti-e azt egy húsipari vállalat, hogy nem gyárt — teszem azt — parizert? A fölvágottak forgalmának harmad-, illetve negyed részét ugyanis a parizer teszi ki, ugyanakkor a párizsi fölvágott előállításán — 80 százalékos víztartalma ellenére is — lényegesen kisebb a hasznunk, mint más termékeinken — mondotta Pál István. A székesfehérvári vágóhídon az idén 180 ezer sertést és 35 ezer szarvasmarhát vágnak le és dolgoznak föl. Az Albahús Kft. forgalmában ebben az évben lényeges csökkenés még nem mutatkozott. A fölvásárlási árak immáron elkerülhetetlen emelésével bizonyosan a termelői, illetve fogyasztói árak emelésére is sor kerül majd, s ez nyilvánvalóan kihat a keresletre. A kft. vezetői, bár nem szívesen mondták ki, de számolnak a jövőben a termelés korlátozásával. Ugyanis a húsfeldolgozás csökkentése még mindig könnyebben járható út a húsipari vállalatok számára, mint a felduzzasztott szervezet és az önköltség csökkentése. A növekvő költségeket — amelyeket nem vitatunk — a legegyszerűbb a fogyasztókra áthárítani. A jelenlegi helyzet senkinek sem jó, de a kialakult monopolszervezetek átalakítása, rugalmasabbá tétele nélkül nem számíthatunk javulásra. B. Kiss László Szegény ember tehene MÚZEUMI TÁRGY LESZ A KECSKE? Szegény ember tehene — tartja a mondás a kecskéről. Szegény ember ma is van elég — kecske annál kevesebb. Pedig ennek az ősi háziállatnak — a kutyával együtt elsőként háziasította az ember — meglepően sok jó tulajdonsága van. Kevesen tudják, hogy a legigénytelenebb jószág, a kukoricaszárat kimondottan csemegeként megeszi és más állatok számára mérgező növényeket is baj nélkül elfogyaszt. Mindenféle mezőgazdaság melléktermék etethető vele, s a leggazdaságosabban emészti meg a takarmányt. Hét hónapos korában már ivarérett, egy évesen ellik, s hamarosan fejhető a finom kecsketej. De még milyen tej! A legegészségesebb, az anyatejjel egyenlő tápértéka, szerte a világon gyógyhatása miatt is fogyasztják, s tápszert készítenek belőle. A gidahús egész Európában az ünnepi és karácsonyi terített asztal ínyencsége, bármi pénzt megadnak érte. A kecskebőr különösen jó minőségű. A mohair az angórakecske lenyírt bundája, a híres drága kasmírkendő a kasmírkecske pehelyszőréből készül. Miért lett hát mégis „mostohagyerek” ez a kecses, kedves, könnyen kezelhető állat Magyarországon? Afrikától Óceániáig a kecskeállomány világszerte növekszik. Ezzel szemben nálunk 1953-ban 227 ezer kecskét tartottak, számukat a '80-as években már csak 15 ezerre becsülték. Hogy napjainkban, Fejér megyében hány kecske van, azt sehol sem tartják számon. Talán felesleges és lehetetlen is volna, hiszen nagyüzemben sehol sem foglalkoznak vele. A falusi házaknál is elvétve találhatunk egyet—kettőt. Szerettem volna legalább olyan gazdaságba eljutni, ahol 50—100 kecskével foglalkoznak. Tudomásom szerint ilyen sehol sincs a megyében. Egy információ szerint a legtöbb kecske Beloianniszban lehet, a görögök még hazájukból hozták a kecske szeretetét. Ottjártamkor Vlahopulosz Ziszisz polgármestertől megtudtam, a 70-es években valóban még többszáz kecskét tartottak a faluban. A kecsketejből elsősorban sajtot készítettek, amit Budapestre vittek értékesíteni. Azonban a 80-as években, amikor lehetővé vált, hogy hazaköltözzenek hazájukba, sokan éltek ezzel a lehetőséggel. A kecskeállományt felszámolták, már csak elvétte***állani mekegést innen-jorífán. A seregélyesi Vajda László a maga 20 kecskéjével komoly kecsketulajdonosnak számít. De, hogy jó befektetés, nagy üzlet lenne a kecsketartás, azt nem állítja, öt éve foglalkozik kecskékkel, a vásárlás oka tulajdonképpen az volt, hogy gazdaságosan hasznosítsa a ház körül keletkező kerti hulladékot. A kecsketejet és húst ritkán értékesíti, a szaporulat eladásából van némi bevétele. Ha több a tej, mint amit a család és az ismerősök elfogyasztanak, akkor malacokkal és birkákkal itatja meg. De vajon a magyarországi állapotokat tekintve, hol is tudná értékesíteni? Tévesnek bizonyult az az információm is, miszerint a kórházak, magas tápértéke miatt, jó áron vásárolják a kecsketejet. Sem a székesfehérvári, sem a dunaújvárosi kórház nem veszi meg a kecsketejet. Az egyetlen halvány reménysugár, hogy mégsem válik múzeumi ritkasággá Magyarországon a kecske, egy perkátai tenyésztőtől származik. Acsádi Józsefnek habár még csak 15 kecskéje van, az állományt a tízszeresére kívánja növelni. Nem a hazai érdektelenség miatt, hanem mert külföldi szerződésre van kilátása. Egy osztrák gyermek tápszergyárral történt előzetes megállapodás szerint, ha napi 200 liter tejet tud adni, azért már hűtőkocsit küldenek. A felvásárlási ár literenként többszáz forint. Ugyanakkor a gidahúst is keresik külföldön, 300 forintot ajánlottak. A családi házak mögötti ólakban is ,mintha gyakrabban lehetne látni egy-egy kecskét. A jelenlegi 18 forintos, és egyre növekvő tejár miatt sokan vélik úgy, a napi tejigényüket a kecsketejjel fillérekért, kevés munkával kielégíthetik. Szalóki Zsuzsa Gazdaság és társadalom Holland-utas érdekképviseltet? Kizárólag termelőkből Nem hiszem, hogy bármelyik holland farmernek különb vagy szebb háza lenne, mint amilyent épített Hajba Ferenc Sárbogárd alsótöbörzsöki részén, a fiatal vállalkozó mégis irigyli niederlandi kollégáit. Ennek nagyon sok oka van. Kapásból csak egyet most: az ottani agrárbank 6-8 százalékos kamatra ad hitelt, földvásárlásnál 30 évi lejáratra, egyéb beruhá- zásoknál pedig 10-20 évre, a nagyságrendtől függően. Mindezt szeptemberben tapasztalhatta meg a 34 éves vállalkozó, aki sertéstenyésztéssel és -hizlalással foglalkozik nagyban, mikor is kikerült Hollandiába egy mezőgazdasági tapasztalatcserére, 19 másik hazai vállallkozóval együtt. Az utat a holland kormány finanszírozta, s egy hétig tartott. Az első legszembetűnőbb különbség a holland mezőgazdaság hatékonysága: 17 milliárd gulden az export nettó nyeresége, ez nagyobb összeg, mint Magyarország összes kivitele mezőgazdasági cikkekből. Éjszakánként 3-4 órákat aludtunk csak, ennyire feszített szakmai programot szerveztek, és minden este konzultáció, amolyan kerekasztal beszélgetés forma, kérdez-felelek. Mindezek felett még írásos véleményt is kértek a házigazdák a programokról, az érdekelte őket: mit profitáltunk a látottakból? Mindent megmutattak, elmagyaráztak, ami érdekelt, nem volt semmiféle „hadititok”. Arra a kérdésemre, hogy mi az, ami alapvetően másként működik a holland agrárvilágban, mint a hazaiban, Hajba Ferenc azt válaszolta: az érdekképviselet. Az egész holland mezőgazdaságnak egyetlen országos szövetsége van, mely kizárólag termelőkből áll. Ám ez olyan erős és ütőképes, hogy a kormány az égvilágon semmit sem tudna keresztülvinni az ő jóváhagyásuk nélkül, ha előzőleg nem egyeztetnek. (Ez különösen a benzináremelés kapcsán jutott eszembe ,újra.) Ez a szövetség az oktatásban és a kutatásban is képviselteti magát, 50—50 százalékos aránnyal, nem véletlen, hogy a hollandoknak van a világon legjobban működő szaktanácsadó hálózatuk a mezőgazdaságban. A termelők szövetségének tagjai benne vannak a takarmányszövetségekben, a feldolgozó iparban, s az értékesítési láncban, így tehát nincs érdekellentét termelő és felvásárló között: a holland farmer nincs is jelen sokszor áruja átvételénél, a maximális bizalom fémjelzi az egész agrárvertikumot. A farmernek például nem kell foglalkoznia a tápok beltartalmi értékével, mert tagja a takarmányszövetségnek is, és önmaguknak nem gyártanak silány etetni valót. Nincs továbbá a gazdáknál a mienkhez hasonló széles körű „állatkert”, például sertésből, tejelő tehénből, kettős hasznosítású marhából, vagy brojlercsirkéből egyetlen fajta terjedt el a farmokon az országban, mivel a kutatás, nemesítés nem a gazdálkodók dolga. Nem véletlen, hogy sertésnél például egy kilogrammos súlygyarapodást 2,4 kiló abrakkal érnek el, míg nálunk a nagyüzemekben majdnem kétszeres ez az érték. A húsz kiküldött vállalkozó elhatározta, hogy megpróbál létrehozni itthon is egy egységes, pártoktól teljesen független, és szektorsemleges érdekképviseletet, amolyan uniószerű termelői szövetséget, mely nem zár ki senkit, aki a termelésben részt vesz, legyen az tsz, állami gazdaság vagy kistermelő. A héttagú országos választmányban Hajba Ferenc is benne van, s ki-ki a maga területén, megyéjében már elkezdte szervezni az újfajta érdekképviseletet. És még egy, ami nagyon fontos: Hollandiában kizárólag társadalmi munkában látják el feladataikat az érdekképviseletek vezetői, nem mint nálunk. Gabnai Gábor Egy csodálatos darabbal gyarapíthatja érmegyűjteményét Az Országos Takarékpénztár kijelölt fiókjaiban megvásárolható az ARANY MÁTYÁS KIRÁLY EMLÉKÉRME Az aranyérme finomsága: 98,6% összsúlya: 6,982 g ára: 17 000 Ft Várjuk érmegyűjtő ügyfeleinket a Székesfehérvár, Várkapu u. I. sz. alatti Betétosztályunkon. VI./ 28 925 sbanks NÁLUNK A TÖBB OLCSÓBB! 195 perces CHATEAU videokazettából ldb . 300 Ft 2 db . 560 Ft 3 db 810 Ft 4 db 1040 Ft 5 db 1250 Ft Ajándéknak is kitűnő! • • | • *^^Korona Diszkont Kft. y|y IV SzfVár-Tobak u-n- 29 n9V—JJ jQlOA' Az évszázad leggyengébb kukoricahozama (Folytatás az 1. oldalról) tudott a növény megcsövekedni. (Mindenütt várják a tonnánkénti 9—10 ezer forintos amerikai kukoricát. A jelzések szerint november végére juthatnak hozzá a termelők.) A napraforgó (30 ezer hektár össztermő területen) 1,7 tonnát adott, ami 0,6 tonnával kevesebb a tavalyinál. A burgonya mindössze 20 tonnával fizetett, a szója az utóbbi évek 2,3 tonnájával szemben hektáronként 640 kilót adott. A cukorrépának az 50 százaléka van már a gyárakban, a termésátlag a korábbi 40—50 tonnához képest 33,4 tonna. A cukortartalom azonban kedvezőbb, mint máskor. A megyei mezőgazdasági csoport tájékoztatta az FM illetékeseit, hogy az őszi mélyszántás meglendült az esők után, tegnapig az öszszes területnek a 25-30 százalékával végeztek. Befejezés előtt a szüret is, ezen az őszön 7 tonna szőlő termett hektáronként, míg jobb években elérték a 9—11 tonnát is. A szőlő cukorfoka Fejér megyében 14-15 százalékos. Befejezés előtt az őszi halászat, a haltermés hektáronként 1400 kiló. Jelentős készletek vannak a megyében a tárolókban, a piac fogadókészsége most sokkal gyengébb, mint tavaly. Bénítóan hat a takarmány- és abrakárak állandó emelkedése a kisgazdaságokra. Székesfehérváron, a vágóhídon, a gazdák kérésére, minden vasárnap délelőtt élőállatátvétel van. Sír a szakember lelke, amikor látja, hogy vágóba hozzák a tenyészanyagot, sőt súly alatt is nagy számú állatot kínálnak eladásra. A vágóhídi felvásárlók úgy intézkedtek, hogy ezután csak megfelelő súlyú állatokat vesznek át. (Pdf)