Fejér Megyei Hírlap, 1991. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-02 / 1. szám

? OLDAl | fggggggf-Mgggggggg^^ p-mIÉjff»l g§gsga^gpaaps^aas& íxMMMí PHI |g - aawwwfflwmfflts m§p — &m<■ **^<**«8^^ :':'W: . f , :/ A„ ■• i 'íy'< ^ v'''^ -r >>. - „\ ,' j, ? i-,j>j'íí^V'''" 1*||§' ■ -, •■ v' <ím■>'^v''\É-' $Mhh VAN KÖLTSÉGVETÉSÜNK! (Folytatás az 1. oldalról) mivel az értékesítésből szár­mazó bevétel 20 százaléka helyett 50 százalékához jut­nak majd hozzá. Délután négy óráig még mindig csak a módosító in­dítványok valamivel több, mint feléig jutottak el a kép­viselők. A Belügyminiszté­rium kulturális, sport- és jóléti intézményeinek kiadá­saiból, beruházási ráfordí­tásaiból és egyéb költségei­ből 1 milliárd forintot fa­ragtak le. Csökkentették a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Minisztériuma ke­zelésébe kerülő Befektetési Alap állami támogatását 3- ról 1,5 milliárd forintra. A Népjóléti Minisztérium fel­ügyelete alá tartozó Lakás­ügyi Hivatal, tervezett tá­mogatását, a 37,5 millió fo­rintot teljes egészében meg­vonták. Csökkentették 200 millió forinttal Külügyminisztérium külképviseleteinek, szintén 200 millió forinttal a föld­művelésügyi szakigazgatási szolgáltatási és informatikai intézmények, továbbá 300 millió forinttal az agrárku­tató intézetek, 200 millióval a Munkaügyi Minisztérium és háttérintézményeinek ál­lami támogatását. A Föld­művelésügyi Minisztérium mintegy 200 millió forinttal kevesebbet fordíthat állami pénzből álló eszköz felújítás­ra, nagyjavításra. A megtakarításokból nö­velték 200, illetve 100 millió forinttal a vízkárelhárításra és vízminőségvédelemre, il­letve a regionális víziközmű­hálózatra fordítható állami pénzforrásokat. A Népjóléti Minisztérium költségvetésén belül bizonyos pénzforráso­kat átcsoportosítottak. Nö­velték 20 millió forinttal a kiemelt egészségpolitikai szakmai célokra fordítható támogatást, s ezzel egyidő­­ben 300 millió forinttal csök­kentették az új típusú szak­mai, szervezeti formákra, módszertani-vezetési megol­dások megalapozására elő­irányzott összeget. A délutáni szavazási me­netben elsősorban a Pénz­ügyminisztérium, a Művelő­dési és Közoktatási Minisz­térium, az Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium álla­mi támogatását csökkentet­nék, s többek között a tele­vízióra fordítható költség­­vetési kiadások növeléséről is határoztak. A képviselők úgy ítélték meg, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőr­zési Hivatal kiadásai 300 millió forinttal, a Zárolt Ál­lami Vagyonkezelő Intézet támogatása 200 millió fo­rinttal csökkenthető. A vé­delemmel összefüggő tarta­lékoknál 200 milliót, az ön­­kormányzati adók feldolgo­zására adott támogatásnál 100 milliót, a mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttá­mogatásnál 1 milliárdot, egyéb vállalati támogatások­nál szintén 1 milliárdot, a termelési árkiegészítésre, dotációra — a MÁV támo­gatására — fordítható ösz­­szegből félmilliárd forintot faragtak le. Teljes egészé­ben feleslegesnek tartották, hogy a Pénzügyminisztérium 4 milliárd forintot fordít­son tőkekihelyezésre, állami tőkerészesedés biztosítására. A Művelődési és Közokta­tási Minisztérium előirány­zatai 3 helyen módosultak: 43 millió forinttal csökkent a közoktatásfejlesztési szak­mai programok támogatása, ugyanakkor 200 millióval növekedtek a közművelődé­si céltámogatások. Az Or­szággyűlés a hitelét segíté­sére fordított állami pénzek­ből mintegy 180 millió fo­rintot elvett. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által kezelt Intervenciós Alapnál a kép­viselők 300 millióval, a jam­­burgi gázvezeték építésénél pedig 1 milliárddal csökken­tették az előirányzatokat. A tervezettnél 400 millióval kevesebbet tartottak szük­ségesnek az új korlrtányhi­­telek nyújtására, s 300 mil­lióval kisebb keretet szab­tak a különböző vegyes ki­adásokra is. Döntöttek továbbá arról, a Magyar Televíziónak 1 mil­liárd forinttal több állami támogatást adnak 1991-ben, így a televízió összesen 7,8 milliárd forintot kap. A költségvetési szavazás részeként határoztak a ked­vezményes lakáscélú köl­­csönökről. Három változat szerepelt a Parlament előtt. Végül is úgy döntött a T. Ház, hogy a lakosságnak vá­lasztási lehetőséget biztosí­tanak. Vagyis az adósok maguk dönthetik el, hogy az első, vagy a harmadik változat alapján fizetik a magasabb kamatot. Az első változat szerint a kedvez­ményes kamatok egységesen 15 százalékra emelkednek január elsejétől, és a törlesz­tés havi részlete 1500 forint­tal több lesz. Akinél az 1500 forintos többlet nem fedezi a magasabb kamatokat, ott a különbözetét a költségvetés vállalja át. Ha viszont az 1500 forint a kamaton túl másra is fedezetet nyújt, ak­kor ez az összeg a tartozás visszafizetésének gyorsítását fogja szolgálni. A harmadik változat sze­rint a fennálló tőketartozás felét a költségvetés elenge­di, míg a fennmaradó rész­re pénzpiaci kamatokat kell fizetni. Ekkor is azonban a havi törlesztő részlet maxi­málisan 1500 forinttal emel­kedhet. Amennyiben ez nem lenne elegendő, a hiányzó részt ismét a költségvetés állja. Ha viszont több, az ebben az esetben is a tör­lesztés gyorsítását szolgálja. A képviselők a továbbiak­ban döntöttek arról, hogy a jövő esztendőben a Szolida­ritási Alapba, amely a mun­kanélküliek helyzetét hiva­tott javítani, 9 milliárd fo­rintot helyeznek. A képvise­lők elfogadták azt a javasla­tot is, hogy a kormányzati igazgatási szerveknél a do­logi kiadásokat jövőre 12 százalékkal, összesen 885 millió forinttal csökkentsék. Megvizsgálták a költség­­vetés bevételi előirányzatait is, s döntöttek ezek részbe­ni módosításáról, így 1991- re a vám- és importbefizeté­sekből a tervezettel szemben 5 milliárddal több fog be­folyni az államkasszába. Emellett a vállalkozási nye­reségadó-bevételek irányszá­mát is megemelték 3 milliárd forinttal. A képviselők csökkentet­ték az Igazságügyi Minisz­térium tervezett kiadásait is: az apparátus jövőre a Bün­tetőeljárási Törvény módo­sítására 50 millió forinttal kevesebbet használhat fel. Hosszas vitát folytattak a Honvédelmi Minisztérium tervezett költségvetéséről. Számos képviselői indít­ványról tárgyaltak, melyek a védelmi kiadások csök­kentését szorgalmazták. Ezek közül azonban a T. Ház vé­gül is egyet sem fogadott el. Jóváhagyták viszont azt a képviselői javaslatot, misze­rint a pénzügyminiszternek a költségvetés végrehajtásá­ról 1991. április 30-áig be kell számolnia a Parlament­nek. A költségvetési törvényja­vaslathoz illeszkedve dön­töttek a képviselők a sze­­mélyijövedelemadó-törvény módosításának egyes, eddig fennmaradt részleteiről is. Határoztak arról, hogy 1991- ben valamennyi 6 évnél fia­talabb gyermekre kiterjed az adókedvezmény, a jelen­legi mértékkel, függetlenül a gyerekek számától. A be­fektetések ösztönzésére, és az állami privatizáció elő­segítésére elfogadták azt a javaslatot, miszerint a be­fektetésre és a privatizációra fordított kiadásokat egyaránt le lehet vonni az adóköteles jövedelemből, annak 30 szá­zalékáig. Végül elfogadták a költségvetési bizottság ál­tal javasolt adótáblát. Az 1991. évi adótábla a kö­vetkező : évi 55 ezer forintos jöve­delemig nem kell adót fizet­ni. Ezen felül 90 ezer forintig 12 százalékos, 120 ezer forin­tig 18 százalékos, 150 ezer forintig 30 százalékos, 300 ezer forintig 32 százalékos, 500 ezer forintig 40 száza­lékos, azon felül pedig 50 százalékos kulccsal kell adózni. Ezt követően a képviselők elfogadták­­— 61 százalékos többséggel — a Magyar Köz­társaság 1991. évi állami költségvetéséről és az állam­­háztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló törvény­­javaslatot. A döntés értel­mében a költségvetés kiadá­sainak főösszege 931,69 mil­liárd forint, a bevételek fő­összege 852,9 milliárd forint, s a deficit végül is 78,786 milliárd forint lesz. A hi­ány finanszírozására a pénz­ügyminiszter a Magyar Nem­zeti Banktól 60 milliárd­ fo­rint értékű hitel felvételére kényszerül, az államkötvé­nyek kibocsátása várhatóan 15 milliárd forint körül ala­kul, míg a kincstárjegyek ál­lománya 3,8 milliárd forint­tal növekszik. Végül Kupa Mihály pénz­ügyminiszter, Antall József miniszterelnök és Szabad György, az Országgyűlés el­nöke a képviselőnek, a tör­vényelőkészítő munkában résztvevő szakértőnek meg­köszönte áldozatos, fáradha­tatlan munkáját. Antall Jó­zsef különösen a kormány­­koalíció tagjainak mondott köszönetet a 61 százalékos többségért. Hangsúlyozta, valamennyi képviselő, köz­tük az ellenzék, felelős ma­gatartásával jelentős részt vállalt abban, hogy az elfo­gadott költségvetés számos ponton kedvezően módosult a tervezetthez képest. Az Országgyűlés a Társa­dalombiztosítási Alap 1991. évi költségvetésének meg­tárgyalásával plenáris ülés­sel folytatja január 14-én és 15-én munkáját. A költségvetési törvény módosításokkal kialakított végső szavazásakor a számí­tógépes adatok szerint a mi­niszterelnök és valamennyi jelen lévő miniszter — Győriványi Sándor kivéte­lével — igennel szavazott. A független képviselők közül Dénes János (korábban az MDF-frakció tagja) voksolt igennel a költségvetésre, Ki­rály Zoltán tartózkodott, míg Eke Károly, Németh Miklós, Pozsgay Imre és Vargáné Piros Ildikó — különböző okonál fogva — nem vett részt a szavazásban. Az MDF parlamenti képviselőcso­portjának tagjai közül G. Nagyné Maczó Ágnes tar­tózkodott a szavazástól, Ba­ranyai Miklós, Molnár Ist­ván, Szabó János, Szabó Lu­kács, Szilasy György és Ta­kács Péter pedig nem vett részt­­— ugyancsak külön­féle okok miatt — a szava­zásban. Palotás János a vég­ső szavazáskor kivonult az ülésteremből. A Független Kisgazdapárt képviselői kö­zül ketten — Horváth Lász­ló és Zsíros Géza *— tartóz­kodtak a szavazástól, ketten pedig — István József és Szabó József — nem is vettek részt abban. A Keresztény­­demokrata Néppárt képvi­selői közül szintén ketten nem vettek részt a szava­zásban: Herczeg János és Karcsay János.­­ Az ellenzék soraiból a sza­baddemokrata Rab Károly tartózkodott a szavazástól. A szabaddemokraták közül Áb­rahám Tibor, Ficzere Má­tyás, Futaki Géza, Hága An­tónia, Király Béla, Kuncze Gábor, Tamás Gáspár Mik­lós, Tardos Márton és Vá­sárhelyi Miklós, a Magyar Szocialista Párt képviselői közül Bossányi Katalin, Da­­róczy Zoltán, Demény Pál, Kósa Ferenc, Nagy Attila, Nyers Rezső, Petrenkó Já­nos, Szabó György és Szű­rös Mátyás, a Fidesz képvi­selői közül pedig Áder Já­nos és Pap János nem sza­vazott — ugyancsak más­más okokból­­— a költség­­vetésre. (MTI) FEGYVEREKET ÉS LŐSZEREKET LOPTAK (Folytatás az 1. oldalról) hatunk többet, mint a kom­müniké megjelenésekor. Egyenlőre azt sem tudjuk pontosan, hogy mennyi lő­szert, robbanóanyagot vit­tek el a Kommendáns Ez­redtől. Bízom benne, hogy 3—4 napon belül részlete­e­sebb tájékoztatást adhatok... A rendőrség kéri a lakos­ságot, hogy minden olyan információról, ami fegyver, lőszer vagy robbanószerke­zet jogtalan tárolására, bir­toklására, felhasználására utal, tájékoztassák a Fejér Megyei Rendőr-­főkapitány­ságot a 12-700/113-as telefo­non, vagy személyesen, Szé­kesfehérváron a József utca 50 alatt. MÁV- mozdonyvezetők Eredménytelen tárgyalások Több hetes tárgyalás után vasárnap sem született meg­állapodás a MÁV Vezérigaz­gatóság és a Mozdonyveze­tők Szakszervezete közötti bérvitában. A MÁV vezetése a vállalat minden dolgozójának 1991. január 1-jétől átlagosan 25 százalékos alapbéremelést helyezett kilátásba. A moz­donyvezetők azonban — csökkenő túlóráik miatti veszteségeik ellentételezésé­re hivatkozva — 29 százalé­kos javítást kérnek. A vasút vezetői a masinisztáknak is annyit ígértek, mint a többi vasutasnak, azaz: az 1990. évi túlóramegtakarítást a bé­rek emelésére fordítják majd. Érvelésük szerint azonban a számításokat csak a szükséges adatok pontos ismeretében, januárban lehet elvégezni. A szakszervezet korábban szilveszter éjfélt jelölte meg a „békés” meg­egyezés határidejeként, ám­ az MTI információi szerint addig már nem folytatódnak a tárgyalások, így 1991. ja­nuár 2-án reggel 5 órától 7 óráig — a Mozdonyvezetők Szakszervezetének döntése alapján — várhatóan meg­állnak a vonatok az állomá­sokon. (MTI) FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1991 JANUÁR 2. SZERDA Gorbacsov és Bush újévi üzenete Állampolgári és nemzeti közmegegyezésre, felelősség­­tudatra és fegyelemre, lel­kiismeretes munkára és em­berséges kapcsolatok kiala­kítására szólította fel újévi üzenetében a szovjet embe­reket Mihail Gorbacsov. A szovjet államfő üdvözletét moszkvai idő szerint pár perccel éjfél előtt sugároz­­zák(ták) a szovjet tv- és rá­dióállomások. Gorbacsov úgy fogalma­zott, hogy a súlyos válság ellenére már a jövő esztendő fordulatot hozhat, ha sikerül kialakítani ezt a közmeg­egyezést. Beszédében emlé­kezteti arra, hogy az óesz­tendő az egyik legnehezebb év volt az ország történel­mében: az életkörülménye­ket jelentősen rontották a gazdaságban jelentkező vál­ságjelenségek, az emberek személyi biztonságának rom­lása, a rend és a fegyelem gyengülése. Az államfő el­kerülhetetlennek nevezte a nehézségeket az átmeneti szakaszban, de elismerte, hogy azokat tovább súlyos­bították az elmúlt időszak elhibázott számításai és mu­lasztásai, az ország vezetésé­nek hibái is. Az amerikai—szovjet vi­szony javulását és megszi­lárdulását nevezte az elmúlt esztendő egyik legfontosabb eredményének George Bush. Az amerikai elnök a szovjet népnek küldött újévi üdvöz­letében kiemelte a politika és a fegyverzetellenőrzés te­rén elért haladást. Külön is méltatta a Kuvait elleni iraki agresszió ügyé­ben elfoglalt határozott moszkvai álláspontot, amely elítéli Bagdad magatartását. — A politika terén elért eredmények mellett nem ke­vésbé fontos az amerikai és a szovjet nép közötti közvet­len kapcsolatok kialakulása sem — fejtette ki az amerikai elnök. Utalt arra, hogy már több tízezer amerikai és szovjet polgár lépett kapcso­latba egymással. George Bush üzenetében üdvözölte azokat a fontos lé­péseket, amelyeket a Szov­jetunió az új társadalom át­építésében tett meg, és di­csérte a szovjet emberek elhatározottságát, hogy a po­litikai és gazdasági reformo­kat megvalósítják az or­szágban. — Ez nehéz út, de meg kell tenniük, mert országu­kat egy szebb jövő felé veze­ti — hangoztatta az ameri­kai elnök. ix--*Wm: \ ki*ip* ii oiiiiiiiii Munkásérdekvédelmi nagygyűlés A Magyarországi Szociál­demokrata Párt Székesfehér­vár 2. számú alapszervezete és a Videoton Szakszervezeti Bizottsága 1991. január 4-én, 15 órakor, munkásérdekvé­delmi nagygyűlés tart a volt SZMT-székházban (Engels F. u. 3.). Meghívott vendégeink: dr. Petrasovits Anna, az MSzDP elnöke; Szegő And­rea, a Villamosenergia Dol­gozók Szakszervezeti Szö­vetségének ügyvezető el­nöke; Szőke Károly, a szak­­szervezeti szövetség alelnöke. Témája: Milyen a munkás érdekvédelem napjainkban ? A jövőbeni munkásérdekvé­­delem? Legitim-e a szak­­szervezet? Szociáldemokrá­cia Magyarországon. Az MSzDP Székesfehérvár 2. számú alapszervezete és a Videoton Szakszervezeti Bi­zottsága minden érdeklődőt szeretettel vár a munkásér­dekvédelmi nagygyűlésre. Futólag búcsúztak az óévtől (Folytatás az 1. oldalról) is. Mindketten jó eséllyel vághattak neki a távnak. Mielőtt részleteznénk a mintegy háromnegyed órán keresztül tartó futás esemé­nyeit, az időrend kedvéért nézzük mi történt a rövi­­debb, öt kilométeres távon. Először is kisebb bonyo­dalmak adódtak, már az in­dítást megelőzően, mert a kétszáz fős mezőny olyan türelmetlen volt, hogy csak nagy üggyel-bajjal lehetett a rajtvonal mögé parancsol­ni az első sorból indulókat. A versenyláz persze a meg­tett kilométerek gyarapodá­sával egyenes arányban csökkent. Az élboly viszont igazi profikból állt: a gár­donyi fordulásnál Tölgyesi Balázs, a Videoton atlétája volt az első, őt követte a szintén fehérvári, de már a pécsi Bázis SC színeiben versenyző Kovács Attila. Ott volt még a bolyban Hege­dűs Sándor, a Volán öttu­sázója is. Amint az várható volt, Kovács nem sokkal ezután átvette a vezetést és végül jókora előnnyel ért célba. Érdemes megemlíteni, hogy a mostani, hatodik Pezsgő­futáson Kovács Attila már az ötödik győzelmét köny­velhette el. — Kemény alapozás köz­ben vagyok, de nem futot­tam ki magamat teljesen, — nyilatkozta a győztes,­­ sokkal a célba érése — Jó verseny v­­em, jövőre Eközben m­­ott a 14 kilom­lok versenye, fordítónál a pét vezetett, őt érte utol később Janovecz, a Bp. Spartacus atlétája. Gárdonyig együtt „mentek”, a tudósítónak úgy tűnt, mintha időnként “még beszélgettek is volna. A fő­városi fiú itt robbantott és a célig mintegy tíz másodper­ces előnyt tudott szerezni. Nem sokkal később, a rajt után pontosan 48,51 perccel a jelenlévők nagy tapsa kö­zepette érkezett meg Sipka Ágnes, a női győztes. A folytatásba már a pro­tokoll szabályai szerint pe­regtek az események, kiosz­tották a szponzorok — áll­jon itt a nevük: Ab­batours Utazási Iroda, gárdonyi pol­gármesteri hivatal, székesfe­hérvári sporthivatal, Fejér Megyei Szabadidős SE — által felajánlott díjakat, ki­sorsolták a tombolanyeremé­­nyeket és boldog új évet kí­vántak a megjelenteknek. Eredmények: 14 kilomé­ter férfiak: 1. Janovecz, (Bp. Spartacus), 2. Makro­­vich (Péti MTE), 3. Kovács" (Videoton). Nők: 1. Sipk (Ikarus), 2. Vass (Bp. Épí­tők), 3. Lencsés (Sziva Fiúk: 1. Simon (Videót­ 2. Már (MAFC), 3. E­­VVSZ). Lányok: 1. JT (Budapest), 5 kilométer, fé Kovács (P. B. Tölgyesi Hegedő )

Next