Fejér Megyei Hírlap, 1991. július (47. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-01 / 152. szám

_____________________________Társadalom - nemzetközi élet____________ _______________ TÁRSULÁS OKTÓBERBEN? (Folytatás az 1. oldalról)rópa Tanács - vagyis a csúcsértekezlet - azt kívánja, hogy ezek a tárgyalások globális, a GATT- szabályokkal összeegyeztethető megállapodásokat eredményezzenek 1991.október vége előtt. A közlemény nem utal azokra a problémákra, amelyek a tárgyalások legutóbbi fordulójáig továbbra is fennmaradtak olyan kérdésekben, mint például a textilkereskedelem vagy a mezőgazdasági forgalom. Amennyiben október végéig sikerülne is kidolgozni a megállapodás szövegét, igen gyors ratifikálási eljárásra lenne szükség ahhoz, hogy még tartani lehessen az eredetileg kitűzött határidőt és január elsején életbe léphessen a társulás. A társulás életbe lépésének időpontjáról egyébként nincs szó a luxemburgi közleményben. A magyar kormány nyilatkozata VAN OKUNK AZ ÜNNEPLÉSRE (Folytatás az 1. oldalról) verenitásunk csak olyan Európában maradhat tartós és gyümölcsöző, ahol kiteljesednek az újonnan kivívott demokrácia és szabadság alapjai. A magyar nép azt kívánja, hogy folytatódjék és terjedjen tovább keletre és délre az a Nyugat-Európában megindult integráció, mely során évszázados nemzeti ellentétek oldódtak fel és megnyíltak a határok. Amit az európai szellem legjobbjai hirdettek, jöjjön el valóban a mindennapokban is: a nemzeti és helyi sajátosságokból táplálkozó egység, a szuverenitás és a mindent átható együttműködés. Kívánjuk, hogy létrejöjjön az az új Európa, amelyben az önrendelkezés és a demokrácia érvényesül, ahol virágoznak az emberi és kisebbségi jogok, az egyéni szabadság és tehetség és a szolidaritás érzése. Ahol a határok átjárhatók, a vitákat tárgyalások oldják meg, és a háború fenyegetése örökre megszűnik, mert senki sem próbálja másra erőltetni eszméit, véleményét és akaratát. Gondolnunk kell a holnapra. A szuverenitás nemcsak felszabadít, de ránk hárítja a felelősség teljes súlyát is sorsunkért. Magyarország arra vállalkozott, amire még nem volt példa: demokráciát és szociális piacgazdaságot teremteni egy kommunista rendszer után. Ennek jegyében alakítottuk át alkotmányunkat és egész jogrendszerünket az elmúlt év során, belefoglalva az európai demokratikus jogalkotás egész örökségét és legkorszerűbb gondolatait. Elsősorban elszántságunk és türelmünk biztosíthatja e vállalkozás sikerét. Anyagi örökségünk szűkös és nehéz, de ha tehetségünket kitartással és nemzeti összefogással párosítjuk, akkor megnyerjük és megtartjuk a világ rokonszenvét és az új évezredbe egy szabad, demokratikus és megújhodott Magyarország léphet majd át. (MTI) TORGYÁN JÓZSEF A KISGAZDAPÁRT ELNÖKE (Folytatás az 1. oldalról) kal kapcsolatban kijelentette: a munkásság tulajdonossá tételére a Független Kisgazdapárt megtesz mindent, ami szükséges. „Olyan jogokat kell e rétegnek kapnia, amelyet Magyarországgon a munkásság még sohasem élvezett”. Torgyán József az egyházakkal való kapcsolatot is rendezni kívánja. A párt által követett irányzatot a konzervatív radikalizmussal átitatott jobboldaliságban jelölte meg, s ezt az FKgP büszkén vállalja, mert ezt a szellemet azok a tömegek képviselik, akiket évtizedek alatt kiszorítottak a politikai életből. A koalíció jövőbeni sorsát illetően Torgyán József kijelentette: nem célja felrúgni azt. Sőt éppen arra figyelmeztette a küldötteket, hogy a kereszténydemokrata szellemű politizálásnak Magyarországon 60 százalékos többsége van, viszont a kisgazdapárt semmilyen módon nem helyezkedhet közös platformra sem az SZDSZ-szel, sem pedig a Fideszszel. Ő csak az ellen kíván fellépni, hogy a párt a partvonalra sodródjon. E ponton utalt arra: azt a képviselőt, aki nem veszi tudomásul, hogy az FKgP támogatásával lett honatya, s nem hajlandó a párt érdekeit képviselni, az egységre törekvés ellenére ki kell zárni a kisgazdapártból. Torgyán József a kárpótlási törvényt rossznak minősítette, olyannak amely „a szívét szakítja fel”. Este 10 óra előtt néhány perccel a pártalkotmány módosítása után hirdették ki a választás hivatalos végeredményét. Torgyán Józsefre a 499 érvényes szavazólapon 358-an szavaztak. A főtitkár Németh Béla, helyettese ifj. Bélafi Antal és Gyimóthy Géza lett. Az öt alelnök: Simon Tamásné; Cseh Sándor; Kávássy Sándor; Dragon Pál és Gerbovits Jenő. A nagyválasztmány új pártigazgatót és pártfőügyészt is választott. Torgyán József megválasztását követően rövid nyilatkozatot adott az MTI munkatársának. Utalva Nagy Ferenc József vádjaira, úgy vélte: ha azok nem hangzanak el, 95 százalékos többséggel választják elnökké. Az ex-elnök kijelentéseit nem hagyja megtorlatlanul: „nagy nyilvánosság előtt, jelentős kárt okozó, aljas indokból elkövetett rágalmazás” miatt büntetőeljárást kezdeményez ellene. (MTI) A franciákkal nincs szerencsénk Valóban úgy látszik, a franciákkal nincs szerencsénk. Enyhítő körülménynek is csak az számít, hogy ez alkalommal nemcsak mi csatlakoztunk a jó „latin” szokás szerint, érdekeik függvényében ígérgető gallokban, hanem a többi közép-, illetve kelet-európai állam is. Hiszen a rendszerváltás eddig eltelt időszakában szinte állandó ígéretként hangoztatta a Nyugat, hogy rövid időn belül lehetőségünk nyílik belépni az Európai Közösségbe. Mi pedig elhittük, újfent megfeledkezve a bibliai tanításról. Hiszen elég lett volna fellapozni a Szentírást, a zsidókhoz írott levélhez, ahhoz, hogy megtudjuk: „A hit... a remény lett dolgoknak valósága és a nem látott dolgokról való meggyőződés.” (Zsid. 11,1.) Mi azonban mind ez idáig hittünk az ígéretekben, mert a legemberibb dolog optimistának lenni, és az események kedvező alakulásában hinni. A franciákkal azonban nincs szerencsénk. Az első hidegzuhany nemrég Mitterrand elnök kijelentése volt, miszerint a teljes jogú EK-tagsághoz, akár évtizedekre lehet szükség. Ha azonban a feltételes módban megfogalmazott elnöki kijelentés nem győzött volna meg mindenkit a francia szándékokról, az európai ügyek minisztere, Elisabeth Guigon asszony szavai nem hagytak kétséget afelől, hogy az új francia vezetés nem Kelet-Európában gondolkodik. „A közösség 13. tagja semmiképpen sem lesz kelet-európai ország” - mondta a miniszter asszony, majd természetesen azonnal ideológiát is gyártott e rideg álláspont igazolására: „Nem utasítjuk el őket, hanem azt akarjuk, hogy ne roppanjanak össze a tagság terheitől.” Szívet melengető érzés e gondoskodó törődés. Csakhogy az új adózási rendszerünk kidolgozásának szükségességét politikusaink azzal indokolták, hogy közelednünk kell az EK elvárásaihoz. A helyzet elég egyértelműnek tűnik. A kormány bekeményít, mert ez az EK-ba való felvételünk egyik feltétele, ugyanakkor a franciák kertelés nélkül kijelentik, nincs szükségük ránk. Egy nemlétező valóság reményében tehát újabb rendőrt húznak majd le rólunk. Úgy látszik, a franciákkal valóban nincs szerencsénk. Maradnak tehát újra a németek. Erről a helyzetről egy Walter Benjamin-gondolat jut eszembe: „Csak a reménytelenek kedvéért adatott nekünk a remény.” Elekes András Németországban dolgozó több ezer vendégmunkás várt bejutásra a hét végén Magyarország berlini konzulátusa előtt, hogy átutazó vízumot kapjon, mivel a megszokott útvonalukon, Szlovénián keresztül nem tudnak haza utazni a harcok miatt (MTI-Telefotó) Ante Markovics Ljubljanában Remény a politika rendezésre Ante Markovics jugoszláv miniszterelnök vasárnap elutazott Ljubljanába, hogy tárgyalást folytasson a válság rendezéséről, az országot fenyegető súlyos veszély elhárításáról és a vérontás leállításáról. Markovicsot elkísérte útjára Alekszander Mitrovics miniszterelnök-helyettes és Stane Brovet tengernagy, nemzetvédelmi miniszterhelyettes, valamint Milan Csusics vezérezredes államtitkár. A szövetségi kormányt előzőleg tájékoztatták arról, hogy a szlovén parlament elfogadta a válság rendezésére szombaton elfogadott hárompontos tervezetet, amely a szövetségi kormány álláspontjának része, s amely előírja a tűzszünetet, az egyoldalú döntések három hónapos befagyasztását és az államelnökség elnökének beiktatását. A szlovén parlament hajnalban fogadta el ezt a hárompontos csomagtervet, amelyet Milan Kucan már előzőleg jóváhagyott, de amelyet a szlovén parlament elé terjesztett végső elfogadásra. A szlovén parlament egyúttal elutasította a hadsereg szombat esti ultimátumát. Milan Kucan elnök vasárnap délben megtartott sajtókonferenciáján megerősítette, hogy Ljubljanába érkezik Ante Markovics szövetségi kormányfő. A szlovén köztársaság, az elnökség és a kormány számára a legfontosabb az, hogy feltétel nélkül tiszteletben tartsák a fegyvernyugvást, s ennek rendeljenek alá minden más tevékenységet - mondotta Kucan, aki kifejezte készségét, hogy minden problémát demokratikus és politikai úton oldjanak meg. Emlékeztetett arra, hogy Szlovénia maga tett javaslatot: maradjon változatlan a határvédelmi rend, s hogy a hadsereg őrizze a zöldhatárt. Utalt arra, hogy az ultimátum hatodik pontja szerint a hadseregnek biztosítani kell a szabad mozgást a határ átvételéhez. Belgrádban nem számoltak még be Kucan nyilatkozatának arról a részéről, amelyben a szlovén elnök az állítólagos boszniai parancsmegtagadásról beszélt. Lojze Peterle szlovén kormányfő sajtóértekezletén azt hangsúlyozta, hogy nem arról van szó, amit a hadsereg állított, más célokat követ a hadsereg, mert ha valóban csak a határ átvételéről gondoskodnának, nem lőtték volna szombaton a parlament épületét, ahol ülést tartottak a képviselők. Belgrádban közzétették, hogy olasz kezdeményezésre esetleg újra Jugoszláviába utazik a Közös Piac hármas küldöttsége. Antall-Markovics telefonmegbeszélés Antall József miniszterelnök 1991. június 29-én délután 40 perces telefonbeszélgetést folytatott Ante Markovics jugoszláv miniszterelnökkel a kialakult jugoszláviai helyzetről. Antall József részletesen ismertette a magyar kormány álláspontját, amelyet más kormányokkal is egyeztettek és koordináltak. Ante Markovics tájékoztatta Horvátország és Szlovénia, valamint más köztársaságok vezetőivel, illetve az Európai Közösség minisztereivel folytatott tárgyalásairól, az ezzel összefüggő megállapodásokról és a tervezett, következő lépésekről, várható fejleményekről. (MTI) Tőkés László Fehérváron járt „Nem elfogadni, teremteni kell a helyzetet” Anélkül, hogy a túlzás vádjával illetnének, el kell ismerni: Tőkés László afféle élő legenda manapság. Márpedig az élő és (tegyük hozzá, milyen fiatal!) legendás alaknak nem szokott használni a személyes, közeli megismerés. A nagyváradi püspök azonban közelről is olyannak tűnik, mint messziről. Kemény, feszes, fegyelmezett, s elhatározott. A múlt hét péntekén Székesfehérváron járt, ahol feleségével, az egyszerű-komoly-elegáns Edittel együtt fogadta őt a városházán a legszűkebb önkormányzati vezetőség. Tőkés László elmondta: nagy öröm számára, hogy szaporodik a forradalom óta a Magyarországról Erdélybe látogatók száma, de többnyire a székely településeket, s a nagyvárosokat keresik föl. Pedig jó lenne, ha a szórványtelepüléseket sem hanyagolnák el, hiszen a ,,nagyoknak” amúgyis könnyebb egy kicsit. Üdvözölte a Gyulafehérvár-Székesfehérvár testvérvárosi kapcsolatot, s reményét fejezte ki: egyre több ilyen testvérség születik. A Széchenyi utcai református templomban tartott ökumenikus istentisztelet előtt válaszolt a jelenlévők kérdéseire, amelyeket nemcsak újságírók, hanem a különböző fehérvári felekezetek képviselői tettek föl neki. Többek között elmondta, hogy nem ragaszkodik püspöki székéhez, hiszen a megtiszteltetés ellenére nem a pozíció jelenti csupán számára a cselekvési lehetőséget, sem mint Isten szolgájának, sem mint politikusnak, s nem utolsó sorban mint erdélyi magyarnak. Szomorúsággal vette azonban, hogy Magyarországon mily csekély érdeklődést váltott az ki, mikor a temesváriak maroknyi csapata kis műsorukkal idelátogatott, vagy az ötvenhárom esztendeje hazánkban először tartott református világtalálkozón jószerivel a találkozó meghívottjai vettek csak részt. Erdélyben, a szorongatott helyzetben nem tudták úgy szétzúzni az egyházakat (elsősorban azokat nem, amelyek a nemzettudatot őrizték, mint Magyarországon - hangzott a püspök véleménye. Lapunk kérdésére, miszerint érik őt olyan bírálatok, hogy túlságosan radikális és kérlelhetetlen, kevésbé hajlamos kompromisszumra, nem árt-e ez az erdélyi politizálásban, a tőle megszokott módon felelt. A kérdéshez hozzátette, még azzal is vádolják: túlságosan sötét színekben látja a jövőt, nem elég optimista. Azonban szerinte a múltban is ott követtük el a legnagyobb hibát, mikor a kelleténél több és káros kompromisszumot kötöttünk. Magyarországon is, Erdélyben is. Elfogadtuk a ránk kényszerített eszközöket. Márpediga szó nemes értelmében radikálisnak és kérlelhetetlennek kell lenniük a romániai magyaroknak. Hiszen kettő a választás: vagy elfogadja Erdély az adott helyzetet, s próbálkozik, amint lehet; vagy nem reked meg, hanem gyökeres változásra törekszik. Tőkés László szerint nem elfogadni kell a helyzetet, hanem teremteni! A román forradalom alatt és után elért eredményeket egyes erők vissza kívánják fordítani, s ez ellen csak határozott követeléssel lehet föllépni „Rajtaveszteni is jobb, mint el sem kezdeni” - mondta. S ez olyan, innen nézvést „csekély”, dologra is érvényes, mint egyetlen magyar iskola létéért harcolni. - zsoltár - Pártok - mozgalmak Az MDF megyei iroda tájékoztatója Dr. Horváth Miklós nyilatkozik magánügyben az igazságról, és a kárpótlásról Székesfehérváron július 2-án (kedden) 18 órakor a Piac tér 22- 24. szám alatt az I. emeleti nagyteremben, Seregélyesen július 3-án (szerdán) 19 órakor a Művelődési Házban. Csőszön július 4-én (csütörtökön) 19 órakor a Művelődési Házban. Polgárdiban július 5-én (pénteken) 19 órakor a Közösségi Házban. Fórumaink nyitottak, minden érdeklődő megtisztelő részvételére számítunk. MDF megyei iroda KÖZLEMÉNY 1991. június 28-án a Fejér megyei LIGA szakszervezetek kezdeményezésére találkozó jött létre a LIGA ügyvivői és a megye országgyűlési képviselői között. A találkozón a két fél képviseletében megjelentek: dr. Kovács Pál (MSZP), Mózs József (SZDSZ), Zsebők Lajos (MDF) képviselők, a LIGA részéről pedig Szalai József,Tóthné Bordács Anikó, Fülöp Ferenc ügyvivők. A felek a megbeszélésen közösnevezőre jutottak abban, hogy a régióban már ma is olyan jelentős foglalkoztatási feszültségek vannak, amelyek a későbbiekben hatványozódnak, kritikussá, sőt kezelhetetlenné válhatnak. A régió kiemelt problémái olyan sajátos válságkezelési eljárás szükségességét indokolják, amelyek megtervezésében és végigvitelében minden érdekelt és felelős fél részvétele kívánatos. Ezért javasolják és kezdeményezik egy válságkezelő stáb létrehozását, melyben részt vesznek a kormányzati szaktárcák megbízottai, ill. az önkormányzatok és az érdekképviseleti szervek képviselői. A megbeszélésen jelenlévő országgyűlési képviselők kinyilvánították, hogy a régió foglalkoztatási problémáinak kezelésében aktívan részt kívánnak venni, ahhoz részükről minden érdemi támogatást megadnak. Megállapodás született a további együttműködést és kapcsolattartást illetően is.