Fejér Megyei Hírlap, 1993. június (49. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-09 / 132. szám

1993. JÚNIUS 9. SZERDA FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3. OLDAL GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM Alkotmánybírósági döntés Nem alkotmányellenes a bírósági szervezeti törvény Nem alkotmányellenes a bí­rósági szervezeti törvény. Ezt állapította meg az Alkotmány­­­bíróság — egy párhuzamos és két különvéleménnyel hozott — kedden, nyilvánosan kihirdetett határozatában. Az Alkotmány­­bíróság az indítványozók által kifogásolt törvényi rendelkezé­sek alkotmányellenességének megállapítására és megsemmi­sítésére irányuló kérelmeket és az alkotmányjogi panaszt egy­aránt elutasította. Az Alkotmánybíróság ha­tározata leszögezi: a bírói füg­getlenség garantálása nem azo­nosítható a bírói hatalom és a másik két (a törvényhozó és a végrehajtó) hatalmi ág elválasz­tásával. Az alkotmány szerint a bírók hatalmukat nem közvetlen választással, hanem más hatal­mi ágak közvetítésével nyerik el. Ez a közvetítés akkor alkot­mányos, ha megfelel a bírói ha­talom semlegességének és füg­getlenségének, azaz kizárja a ki­nevező és a javaslattevő egyol­dalú politikai befolyását. Az Alkotmánybíróság szerint a bí­rósági szervezeti törvény eleget tesz az alkotmányos követel­ményeknek. (MTI) A Magyar Gazdasági Kamara elnökségi ülése A hiány mérséklése mélyíti a hanyatlást A magyar gazdálkodók csak olyan költségvetési politikát tudnak támogatni, amely nem e­­rősíti a gazdasági recessziót. Szerintük nem a hiány mérsék­lését kellene prioritásnak tekin­teni, mert ez tovább mélyíti a ha­nyatlást. A vállalatok úgy érzé­kelik, hogy a hitelkonszolidáció első üteme nem oldotta meg a problémákat — mondták Szabó Iván pénzügyminiszternek ked­den, a Magyar Gazdasági Ka­mara Szövetségi Tanácsának ülésén. Válaszában Szabó Iván elő­rebocsátotta, hogy nehéz azon követelményeknek megfelelni, amelyek a gazdaság élénkítését is szolgálják, ugyanakkor a költ­ségvetés deficitjét is megállít­ják. Nem lehet egyidejűleg az összes érdeket figyelembe ven­ni, hiszen vagy a gazdaság nem növekedik, vagy a társadalom tiltakozik a költségvetés kiadási oldalának újragondolása kap­csán, vagy esetleg Magyaror­szág nem kap külföldi forráso­kat. Egyetértett a kamarával ab­ban, hogy a hitelkonszolidáció a mai gazdálkodási rendszer kulcskérdése. Ez ugyan na­gyobb költségvetési áldozat­­vállalást is igényel, ám a körvo­nalazódó, kétlépcsős világbanki hitellel történő megoldás egy vállalati reorganizációval is ösz­­szekapcsolható. Ehhez azonban a Nemzetközi Valutaalappal kell megegyezni. Ez pedig azt felté­telezi, hogy az államháztartás legalább egy „megállapodott” helyzetbe kerül. A bevételi olda­lon vannak még bevethető tarta­lékok, a kiadásról viszont nem növelhető tovább a szociális és jóléti költekezés. Többet kell fordítani az infrastruktúrára és a mezőgazdaságra. Itt mondta el a pénzügyminiszter, hogy a közal­kalmazottak törvényes jogos kö­veteléseit nem szándékoznak a költségvetésből finanszírozni. Ezek kielégítése az önkormány­zati vagy társadalombiztosítási forrásokból azonban — hírek szerint — a Valutaalap a megál­lapodás kijátszásának tekinti, és egyáltalán nem támogatja ezen összegek kifizetését. Kötelező átalakulás Az ÁVÜ tájékoztatása sze­rint az 1993. június 30-áig átala­kulásukat meg nem kezdett vál­­lalatoknak külön szabályok szerint kell átalakulniuk, még­pedig az 1992. évi LIV. törvény 61-65. paragrafusai alapján. E szabályoknak az a célja, hogy az állami vállalatok átalakítása legkésőbb december 31-éig be­fejeződjön. Az érintett cégeket a tulajdonos államigazgatási felü­gyelet alá vonja, és gyorsítja az átalakulás előkészítését. Az átalakulás különös szabá­lyai azokra a vállalatokra vonat­koznak, amelyek átalakulásáról az ÁVÜ június 30-áig nem dön­tött, illetve azokra, amelyek be­kerültek az önprivatizációs programba, ám nem kötöttek szerződést egyetlen önprivati­zációs szakértő céggel sem. Mintegy 150-200 olyan ÁVÜ- nél lévő cégről van szó, amelyek nem kezdték meg az átalakulá­sukat. Fejér megyében február végi adatok szerint ez 12 állami vállalatot érintene, de azóta ter­mészetesen történhettek válto­zások — mondta el kérésünkre az ÁVÜ informatikai igazgató­ságának munkatársa. S valóban így van, mert amint a Csákvári Állami Gazdaságban megtud­tuk, náluk már tavaly nyár óta folyik a decentralizációs priva­tizáció, az átalakulási anyagot is elkészítették határidőre, s az már az ÁVÜ-nél vár jóváha­gyásra. Az érintett cégeknél módosul a privatizációs technikája, és e­­mellett az irányítási forma is változik. Július 1-jétől ugyanis gazdasági társasággá történő átalakulásukig államigazgatási felügyelet alá kerülnek a cégek, így az ÁVÜ joga és kötelezett­sége, hogy gyakorolja a vállala­tok igazgatói feletti munkáltatói jogokat. Lehetőséget kap arra, hogy az igazgató egyidejű fel­mentése mellett privatizációs biztost állítson a vállalat élére. Változások lesznek a cégek felső szervezeti és működési szabályzatában is. A vállalatok vezetésére a vállalati tanács, il­letve a dolgozók közgyűlése he­lyett egyszemélyben a vállalat i­­gazgatója lesz jogosult. Keresetek alakulása A húsznál több alkalmazottat foglalkoztató ipari kereskedel­mi és szolgáltató cégeknél ápri­lisban a teljes munkaidős dolgo­zók havi bruttó átlagkeresete 26.669 forint volt, ami 26 száza­lékkal haladja meg az egy évvel korábbit — tájékoztatta a Köz­ponti Statisztikai Hivatal az MTI-t. A fizikai dolgozók átlag­­keresete 20 856 forintot, míg a szellemieké eléri a 39 856 forin­tot. Az év első négy hónapjára együttesen számított átlagkere­set 24 341 forintot tett ki, ez elő­ző év azonos időszakához ké­pest 20,1 százalékos emelkedést jelent. E kereset nettó értéke 16 845 forint volt, ami 16,6 szá­zalékkal magasabb az 1992. ja­nuár-április között regisztrált­nál. Ha figyelembe vesszük azt is, hogy ez alatt az időszak alatt a fogyasztói árak 24,2 százalék­kal nőttek, akkor a nettó kerese­tek reálértékben 6 százalékkal maradnak el a tavalyitól. Elöl a lejárt, hátul a friss áru Régi gond, hogy némely tej­termékeken nehezen fedezhető fel a fogyaszthatóság ideje. Most is talákoztak ilyen csomagolású túróval, kefirrel és tejföllel. U­­gyancsak továbbra is problémák vannak a hűtőlánc megszakadá­sával. Több új vállalkozásnál — valószínűleg tőkehiány miatt — kevés a hűtőalkalmatosság, a te­jet ládában a földön tárolják, il­letve a hűtővitrinben a húsfé­leségek szomszédságában. Az üzletek 42 százalékában nem volt kiírva a tejtermékek ára, pedig boltonként nagy az el­térés közöttük. Például a literes dobozos tej ára 37 forint 20 fil­lértől 43 forintig terjed, a ne­gyedkilós tehéntúrót 38-tól 46 forintig adják. Kefirt lehet venni 12 forint 40 fillérért is, de 16 fo­rintért is. A trappista sajt kilóját árulták 311 forint 60 fillérért, és 374 forintért is. Sok gond volt a lejárt fo­gyaszthatósági idővel is. Általá­nos tapasztalat, hogy a kereske­dők nem veszik figyelembe a fo­gyasztói szokások változását, a hagyományos mennyiségű vajat rendelik, pedig a vásárlók már inkább a margarinokat keresik, így a vaj a nyakukon marad, il­letve megpróbálják a fogyaszt­hatósági idő után is eladni csak­úgy mint a túrót, a tejfölt, a ke­firt. Ilyenkor általában a lejárt termékek kerülnek előre, a friss pedig hátra. Pedig mód lenne ar­ra, hogy jelentős árcsökkentés­sel macska vagy kutyaeledel­ként értékesítsék. A sajtok minőségmegőrzési idejének lejárta után lehetőség van, az idő meghosszabítására és alacsonyabb áron való forgal­mazásra. Egyébként a boltokban több­nyire nagy volt a tejtermékek választéka, épp úgy kínáltak ol­csóbb árut, mint rétegigényeket kielégítő drágábbat. Érdekes módon a vevők a falusi boltok­ban a városiaknál kevésbé kere­sik az alacsonyabb zsírtartalmú készítményeket. A vizsgálat nyomán a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség ellenőrei 38 esetben szabtak ki bírságot, amelynek együttes összege 196 ezer forint. A leg­több az élelmezésegészségügyi szabálysértés volt, szám szerint 30, a büntetés 124 ezer forintot tett ki. Ehhez képest viszonylag kevés a fogyasztói megkárosí­tás, ötször fordult elő, az érte já­ró bírság 27 ezer forint volt. A komfortosabb, szebb településért (Folytatás az 7. oldalról) „Hogy először rendeznek a településfejlesztésről szakkiál­lítást, az meg is látszik az or­szágon. Pedig a kulturált, eszté­tikus, tiszta környezet nem e­­gyedül csak a pénz, de igényes­ség kérdése is” — ezekkel a szavakkal ajánlotta az újság­írók, és rajtuk keresztül a város­atyák, települési képviselők, ön­­kormányzati alkalmazottak fi­gyelmébe a Kommunálexpot Györffy Miklós, a Hungexpo által rendezett szakkiállítás saj­tófőnöke a kedden tartott tájé­koztatón. A jövő hét keddjén, a buda­pesti vásárváros F pavilonjában, illetve F és C szabadterületén, összesen mintegy négyezer négyzetméteren nyíló település­­fejlesztési szakkiállításnak 133 résztvevője lesz. Képviseltetik magukat dán, finn, francia, o­­lasz, belga és izraeli cégek is. A 22 külföldi és 111 hazai kiállító, akik között 22 önkormányzat is található, a településfejlesztés­hez kapcsolódó eszközöket, el­járásokat, követésre érdemes példákat, tervezett beruházáso­kat mutatnak be, így például felsorakoztatnak korszerű lakásépítési technoló­giákat és műemlékvédelemmel kapcsolatos megoldásokat. Be­mutatnak a levegő tisztaságának megőrzését szolgáló eljáráso­kat, a zajártalom csökkentését célzó megoldásokat. A kiállítók felvonultatják a víztisztítás korszerű eljárásait, a szemétgyűjtés­ és szállítás, az újrafeldolgozás újkeletű mód­szereit. A Kommunálexpohoz kap­csolódva június 16-án és 17-én nemzetközi konferenciát ren­deznek. Ezen többek közt az önkor­mányzati beruházások finanszí­rozásának kérdéseiről, lehetősé­geiről, a város és a környezet kapcsolatáról lesz szó. De hall­hatnak több előadást a résztve­vők a hulladékgyűjtésről, illetve az azzal kapcsolatos franciaor­szági és németországi tapaszta­latokról, vagy a csatornázás mű­szaki, gazdasági kérdéseiről is. (b.k.l.) Fuvaroztatók fóruma Megbízhatóságot, gyorsaságot kérnek Tegnap délelőtt Tóth Béla ál­lomásfőnök kezdeményezésé­vel a fuvaroztatókat hívták meg a székesfehérvári vasútállomás nagy tanácstermébe, akik éven át jelentős mennyiségű árut, a­­nyagot bíznak a MÁV-ra. A megjelentek előtt ismertették a vasút új üzleti politikáját, mi­szerint már az idén, a szállítás mennyiségétől és távolságától függően 5-30 százalék enged­ményt adnak. Belföldre például a kő- és kavics küldeményeket általában 5 százalékkal olcsób­ban viszik. A mezőgazdasági termelőknek a műtrágyaféléket 20 százalékkal kedvezőbb áron szállítják. A fuvardíj-kedvez­mények gyakorlatilag minden termékre, anyagra kiterjednek. A MÁV-fórumon a fuvaroz­tatók elsősorban nagyobb meg­bízhatóságot és gyorsaságot kértek, mert a mai, a holnapi vál­lalkozó nem tudja elviselni, ha az anyag, a küldemény órákat, esetleg napokat késik. De azt sem, ha a küldemény hiányos, a szállítás során veszített minősé­géből. A MÁV nevében megje­lent szakemberek határozott ígéretet tettek arra, hogy a fuva­roztatókat kívánság szerint ki­szolgálják. Különösképpen ügyelnek az export-import szál­lítmányok megbízhatóságára és gyorsaságára. A jövőben a MÁV hajlandó garanciákat is adni fuvaroztatóinak. Recept Ha bosszankodni akarsz, menj el a B.-üzletházba, és rendelj, mondjuk, egy, azaz egy darab ülőgarnitúrát, mérték után, határ­időre. Természetesen elvállalják, te megnyugodva távozol — és vársz. A megadott időpontig, mikorra házhoz kellene szállí­taniuk a kész ülőgarnitúrát. Nem szállítják. Erre bemész rekla­málni. „Már úton vannak a szállítók” — mondják ott, — „mire hazaér, várni fogják”. Hazaérsz, nem várnak. Te vársz, még né­hány napot. Akkor újra bemész — kiderül, hogy a garnitúrához még hozzá sem fogtak. Új határidő. Megint nem hozzák. Me­gint bemész. Hazaviteted. Garanciális időn belül szétmállik. Visszaviteted. Kiderül, hogy abból az anyagból, melyből le­gyártották, nem is lett volna szabad legyártani. Gyártatsz mási­kat, természetesen a cég költségére. Határidőre, házhozszállí­tással. Mondani sem kell: megint nem hozzák időre. Ilyenkor már csak egyetlen teendőd van. Bemész, és vissza­kéred a pénzed. Hosszú vitatkozás után tán meg is kapod. Azu­tán várj, várj csak, amíg újra túl nyugodtnak nem érzed magad. Akkor már ismered a receptet: „menj el a B.-üzletházba..." (PJ) EGYEZTETÉSEK FÖLDÜGYEKBEN A megyében mind a 64 ter­melőszövetkezet területén meg­alakultak a földkijelölő bizott­ságok. Eddig főleg az előkészítő munkával foglalkoztak: adat­­egyeztetésekkel, a kérelmek hi­ánypótlásával, egyezségi kísér­letekkel. A fentieknek is köszönhető, hogy még viszonylag kevés ha­tározat született. Ezek ellen a megyei földművelésügyi hiva­talnál lehet fellebbezni. Eddig két beadvány érkezett csupán, ezek elbírálása folyamatban van. A szakemberek túl sok fel­lebbezésre nem számítanak, mi­vel az illeték köteles. A megyében sok helyen a szövetkezettel egyetértésben i­­deiglenes használatba is adtak ki földeket. Ez az idei évre vonat­kozik, a végleges tulajdonra nincs kötelező hatása. Gondot okoz, hogy a vonat­kozó törvény nem mindenben egyértelmű. A megyei földmű­velésügyi hivatal tanácsot adhat ugyan, ám törvényértelmezési joga nincs, így a bizottságok „a­­matőr” tagjai nem mindig kap­nak választ kérdéseikre. Bonyodalmakat okoz a ko­rábban már kiadott, de át nem írt földek sorsa. A törvény ugyanis ezeket folyamatban lévő ügyek­nek tekinti és visszautalja a he­lyi bizottságokhoz. Nem ritka a konfliktus a már egy-két éve a földet tulajdonosként művelők és arra az igényt most bejelentők között. A szakemberek szerint a rész­aránytulajdonosok számára a földkijelölések ebben az évben befejeződhetnek, legalábbis ott, ahol a földalapok körül nincs vi­ta. •" T.L. Azonnali belépéssel FELVESZÜNK PINCÉREKET, SZAKÁCSOKAT, TAKARÍTÓNŐKET NÁDAS ÉTTEREMBE AGÁRDRA, egész éves üzemeltetésre. Érdeklődni: a helyszínen Szűcs Jánosnál naponta 8-18 óráig. 43410

Next