Fejér Megyei Hírlap, 1993. június (49. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-09 / 132. szám
1993. JÚNIUS 9. SZERDA FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3. OLDAL GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM Alkotmánybírósági döntés Nem alkotmányellenes a bírósági szervezeti törvény Nem alkotmányellenes a bírósági szervezeti törvény. Ezt állapította meg az Alkotmánybíróság — egy párhuzamos és két különvéleménnyel hozott — kedden, nyilvánosan kihirdetett határozatában. Az Alkotmánybíróság az indítványozók által kifogásolt törvényi rendelkezések alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló kérelmeket és az alkotmányjogi panaszt egyaránt elutasította. Az Alkotmánybíróság határozata leszögezi: a bírói függetlenség garantálása nem azonosítható a bírói hatalom és a másik két (a törvényhozó és a végrehajtó) hatalmi ág elválasztásával. Az alkotmány szerint a bírók hatalmukat nem közvetlen választással, hanem más hatalmi ágak közvetítésével nyerik el. Ez a közvetítés akkor alkotmányos, ha megfelel a bírói hatalom semlegességének és függetlenségének, azaz kizárja a kinevező és a javaslattevő egyoldalú politikai befolyását. Az Alkotmánybíróság szerint a bírósági szervezeti törvény eleget tesz az alkotmányos követelményeknek. (MTI) A Magyar Gazdasági Kamara elnökségi ülése A hiány mérséklése mélyíti a hanyatlást A magyar gazdálkodók csak olyan költségvetési politikát tudnak támogatni, amely nem erősíti a gazdasági recessziót. Szerintük nem a hiány mérséklését kellene prioritásnak tekinteni, mert ez tovább mélyíti a hanyatlást. A vállalatok úgy érzékelik, hogy a hitelkonszolidáció első üteme nem oldotta meg a problémákat — mondták Szabó Iván pénzügyminiszternek kedden, a Magyar Gazdasági Kamara Szövetségi Tanácsának ülésén. Válaszában Szabó Iván előrebocsátotta, hogy nehéz azon követelményeknek megfelelni, amelyek a gazdaság élénkítését is szolgálják, ugyanakkor a költségvetés deficitjét is megállítják. Nem lehet egyidejűleg az összes érdeket figyelembe venni, hiszen vagy a gazdaság nem növekedik, vagy a társadalom tiltakozik a költségvetés kiadási oldalának újragondolása kapcsán, vagy esetleg Magyarország nem kap külföldi forrásokat. Egyetértett a kamarával abban, hogy a hitelkonszolidáció a mai gazdálkodási rendszer kulcskérdése. Ez ugyan nagyobb költségvetési áldozatvállalást is igényel, ám a körvonalazódó, kétlépcsős világbanki hitellel történő megoldás egy vállalati reorganizációval is öszszekapcsolható. Ehhez azonban a Nemzetközi Valutaalappal kell megegyezni. Ez pedig azt feltételezi, hogy az államháztartás legalább egy „megállapodott” helyzetbe kerül. A bevételi oldalon vannak még bevethető tartalékok, a kiadásról viszont nem növelhető tovább a szociális és jóléti költekezés. Többet kell fordítani az infrastruktúrára és a mezőgazdaságra. Itt mondta el a pénzügyminiszter, hogy a közalkalmazottak törvényes jogos követeléseit nem szándékoznak a költségvetésből finanszírozni. Ezek kielégítése az önkormányzati vagy társadalombiztosítási forrásokból azonban — hírek szerint — a Valutaalap a megállapodás kijátszásának tekinti, és egyáltalán nem támogatja ezen összegek kifizetését. Kötelező átalakulás Az ÁVÜ tájékoztatása szerint az 1993. június 30-áig átalakulásukat meg nem kezdett vállalatoknak külön szabályok szerint kell átalakulniuk, mégpedig az 1992. évi LIV. törvény 61-65. paragrafusai alapján. E szabályoknak az a célja, hogy az állami vállalatok átalakítása legkésőbb december 31-éig befejeződjön. Az érintett cégeket a tulajdonos államigazgatási felügyelet alá vonja, és gyorsítja az átalakulás előkészítését. Az átalakulás különös szabályai azokra a vállalatokra vonatkoznak, amelyek átalakulásáról az ÁVÜ június 30-áig nem döntött, illetve azokra, amelyek bekerültek az önprivatizációs programba, ám nem kötöttek szerződést egyetlen önprivatizációs szakértő céggel sem. Mintegy 150-200 olyan ÁVÜ- nél lévő cégről van szó, amelyek nem kezdték meg az átalakulásukat. Fejér megyében február végi adatok szerint ez 12 állami vállalatot érintene, de azóta természetesen történhettek változások — mondta el kérésünkre az ÁVÜ informatikai igazgatóságának munkatársa. S valóban így van, mert amint a Csákvári Állami Gazdaságban megtudtuk, náluk már tavaly nyár óta folyik a decentralizációs privatizáció, az átalakulási anyagot is elkészítették határidőre, s az már az ÁVÜ-nél vár jóváhagyásra. Az érintett cégeknél módosul a privatizációs technikája, és emellett az irányítási forma is változik. Július 1-jétől ugyanis gazdasági társasággá történő átalakulásukig államigazgatási felügyelet alá kerülnek a cégek, így az ÁVÜ joga és kötelezettsége, hogy gyakorolja a vállalatok igazgatói feletti munkáltatói jogokat. Lehetőséget kap arra, hogy az igazgató egyidejű felmentése mellett privatizációs biztost állítson a vállalat élére. Változások lesznek a cégek felső szervezeti és működési szabályzatában is. A vállalatok vezetésére a vállalati tanács, illetve a dolgozók közgyűlése helyett egyszemélyben a vállalat igazgatója lesz jogosult. Keresetek alakulása A húsznál több alkalmazottat foglalkoztató ipari kereskedelmi és szolgáltató cégeknél áprilisban a teljes munkaidős dolgozók havi bruttó átlagkeresete 26.669 forint volt, ami 26 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit — tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal az MTI-t. A fizikai dolgozók átlagkeresete 20 856 forintot, míg a szellemieké eléri a 39 856 forintot. Az év első négy hónapjára együttesen számított átlagkereset 24 341 forintot tett ki, ez előző év azonos időszakához képest 20,1 százalékos emelkedést jelent. E kereset nettó értéke 16 845 forint volt, ami 16,6 százalékkal magasabb az 1992. január-április között regisztráltnál. Ha figyelembe vesszük azt is, hogy ez alatt az időszak alatt a fogyasztói árak 24,2 százalékkal nőttek, akkor a nettó keresetek reálértékben 6 százalékkal maradnak el a tavalyitól. Elöl a lejárt, hátul a friss áru Régi gond, hogy némely tejtermékeken nehezen fedezhető fel a fogyaszthatóság ideje. Most is talákoztak ilyen csomagolású túróval, kefirrel és tejföllel. Ugyancsak továbbra is problémák vannak a hűtőlánc megszakadásával. Több új vállalkozásnál — valószínűleg tőkehiány miatt — kevés a hűtőalkalmatosság, a tejet ládában a földön tárolják, illetve a hűtővitrinben a húsféleségek szomszédságában. Az üzletek 42 százalékában nem volt kiírva a tejtermékek ára, pedig boltonként nagy az eltérés közöttük. Például a literes dobozos tej ára 37 forint 20 fillértől 43 forintig terjed, a negyedkilós tehéntúrót 38-tól 46 forintig adják. Kefirt lehet venni 12 forint 40 fillérért is, de 16 forintért is. A trappista sajt kilóját árulták 311 forint 60 fillérért, és 374 forintért is. Sok gond volt a lejárt fogyaszthatósági idővel is. Általános tapasztalat, hogy a kereskedők nem veszik figyelembe a fogyasztói szokások változását, a hagyományos mennyiségű vajat rendelik, pedig a vásárlók már inkább a margarinokat keresik, így a vaj a nyakukon marad, illetve megpróbálják a fogyaszthatósági idő után is eladni csakúgy mint a túrót, a tejfölt, a kefirt. Ilyenkor általában a lejárt termékek kerülnek előre, a friss pedig hátra. Pedig mód lenne arra, hogy jelentős árcsökkentéssel macska vagy kutyaeledelként értékesítsék. A sajtok minőségmegőrzési idejének lejárta után lehetőség van, az idő meghosszabítására és alacsonyabb áron való forgalmazásra. Egyébként a boltokban többnyire nagy volt a tejtermékek választéka, épp úgy kínáltak olcsóbb árut, mint rétegigényeket kielégítő drágábbat. Érdekes módon a vevők a falusi boltokban a városiaknál kevésbé keresik az alacsonyabb zsírtartalmú készítményeket. A vizsgálat nyomán a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség ellenőrei 38 esetben szabtak ki bírságot, amelynek együttes összege 196 ezer forint. A legtöbb az élelmezésegészségügyi szabálysértés volt, szám szerint 30, a büntetés 124 ezer forintot tett ki. Ehhez képest viszonylag kevés a fogyasztói megkárosítás, ötször fordult elő, az érte járó bírság 27 ezer forint volt. A komfortosabb, szebb településért (Folytatás az 7. oldalról) „Hogy először rendeznek a településfejlesztésről szakkiállítást, az meg is látszik az országon. Pedig a kulturált, esztétikus, tiszta környezet nem egyedül csak a pénz, de igényesség kérdése is” — ezekkel a szavakkal ajánlotta az újságírók, és rajtuk keresztül a városatyák, települési képviselők, önkormányzati alkalmazottak figyelmébe a Kommunálexpot Györffy Miklós, a Hungexpo által rendezett szakkiállítás sajtófőnöke a kedden tartott tájékoztatón. A jövő hét keddjén, a budapesti vásárváros F pavilonjában, illetve F és C szabadterületén, összesen mintegy négyezer négyzetméteren nyíló településfejlesztési szakkiállításnak 133 résztvevője lesz. Képviseltetik magukat dán, finn, francia, olasz, belga és izraeli cégek is. A 22 külföldi és 111 hazai kiállító, akik között 22 önkormányzat is található, a településfejlesztéshez kapcsolódó eszközöket, eljárásokat, követésre érdemes példákat, tervezett beruházásokat mutatnak be, így például felsorakoztatnak korszerű lakásépítési technológiákat és műemlékvédelemmel kapcsolatos megoldásokat. Bemutatnak a levegő tisztaságának megőrzését szolgáló eljárásokat, a zajártalom csökkentését célzó megoldásokat. A kiállítók felvonultatják a víztisztítás korszerű eljárásait, a szemétgyűjtés és szállítás, az újrafeldolgozás újkeletű módszereit. A Kommunálexpohoz kapcsolódva június 16-án és 17-én nemzetközi konferenciát rendeznek. Ezen többek közt az önkormányzati beruházások finanszírozásának kérdéseiről, lehetőségeiről, a város és a környezet kapcsolatáról lesz szó. De hallhatnak több előadást a résztvevők a hulladékgyűjtésről, illetve az azzal kapcsolatos franciaországi és németországi tapasztalatokról, vagy a csatornázás műszaki, gazdasági kérdéseiről is. (b.k.l.) Fuvaroztatók fóruma Megbízhatóságot, gyorsaságot kérnek Tegnap délelőtt Tóth Béla állomásfőnök kezdeményezésével a fuvaroztatókat hívták meg a székesfehérvári vasútállomás nagy tanácstermébe, akik éven át jelentős mennyiségű árut, anyagot bíznak a MÁV-ra. A megjelentek előtt ismertették a vasút új üzleti politikáját, miszerint már az idén, a szállítás mennyiségétől és távolságától függően 5-30 százalék engedményt adnak. Belföldre például a kő- és kavics küldeményeket általában 5 százalékkal olcsóbban viszik. A mezőgazdasági termelőknek a műtrágyaféléket 20 százalékkal kedvezőbb áron szállítják. A fuvardíj-kedvezmények gyakorlatilag minden termékre, anyagra kiterjednek. A MÁV-fórumon a fuvaroztatók elsősorban nagyobb megbízhatóságot és gyorsaságot kértek, mert a mai, a holnapi vállalkozó nem tudja elviselni, ha az anyag, a küldemény órákat, esetleg napokat késik. De azt sem, ha a küldemény hiányos, a szállítás során veszített minőségéből. A MÁV nevében megjelent szakemberek határozott ígéretet tettek arra, hogy a fuvaroztatókat kívánság szerint kiszolgálják. Különösképpen ügyelnek az export-import szállítmányok megbízhatóságára és gyorsaságára. A jövőben a MÁV hajlandó garanciákat is adni fuvaroztatóinak. Recept Ha bosszankodni akarsz, menj el a B.-üzletházba, és rendelj, mondjuk, egy, azaz egy darab ülőgarnitúrát, mérték után, határidőre. Természetesen elvállalják, te megnyugodva távozol — és vársz. A megadott időpontig, mikorra házhoz kellene szállítaniuk a kész ülőgarnitúrát. Nem szállítják. Erre bemész reklamálni. „Már úton vannak a szállítók” — mondják ott, — „mire hazaér, várni fogják”. Hazaérsz, nem várnak. Te vársz, még néhány napot. Akkor újra bemész — kiderül, hogy a garnitúrához még hozzá sem fogtak. Új határidő. Megint nem hozzák. Megint bemész. Hazaviteted. Garanciális időn belül szétmállik. Visszaviteted. Kiderül, hogy abból az anyagból, melyből legyártották, nem is lett volna szabad legyártani. Gyártatsz másikat, természetesen a cég költségére. Határidőre, házhozszállítással. Mondani sem kell: megint nem hozzák időre. Ilyenkor már csak egyetlen teendőd van. Bemész, és visszakéred a pénzed. Hosszú vitatkozás után tán meg is kapod. Azután várj, várj csak, amíg újra túl nyugodtnak nem érzed magad. Akkor már ismered a receptet: „menj el a B.-üzletházba..." (PJ) EGYEZTETÉSEK FÖLDÜGYEKBEN A megyében mind a 64 termelőszövetkezet területén megalakultak a földkijelölő bizottságok. Eddig főleg az előkészítő munkával foglalkoztak: adategyeztetésekkel, a kérelmek hiánypótlásával, egyezségi kísérletekkel. A fentieknek is köszönhető, hogy még viszonylag kevés határozat született. Ezek ellen a megyei földművelésügyi hivatalnál lehet fellebbezni. Eddig két beadvány érkezett csupán, ezek elbírálása folyamatban van. A szakemberek túl sok fellebbezésre nem számítanak, mivel az illeték köteles. A megyében sok helyen a szövetkezettel egyetértésben ideiglenes használatba is adtak ki földeket. Ez az idei évre vonatkozik, a végleges tulajdonra nincs kötelező hatása. Gondot okoz, hogy a vonatkozó törvény nem mindenben egyértelmű. A megyei földművelésügyi hivatal tanácsot adhat ugyan, ám törvényértelmezési joga nincs, így a bizottságok „amatőr” tagjai nem mindig kapnak választ kérdéseikre. Bonyodalmakat okoz a korábban már kiadott, de át nem írt földek sorsa. A törvény ugyanis ezeket folyamatban lévő ügyeknek tekinti és visszautalja a helyi bizottságokhoz. Nem ritka a konfliktus a már egy-két éve a földet tulajdonosként művelők és arra az igényt most bejelentők között. A szakemberek szerint a részaránytulajdonosok számára a földkijelölések ebben az évben befejeződhetnek, legalábbis ott, ahol a földalapok körül nincs vita. •" T.L. Azonnali belépéssel FELVESZÜNK PINCÉREKET, SZAKÁCSOKAT, TAKARÍTÓNŐKET NÁDAS ÉTTEREMBE AGÁRDRA, egész éves üzemeltetésre. Érdeklődni: a helyszínen Szűcs Jánosnál naponta 8-18 óráig. 43410