Fejér Megyei Hírlap, 1995. április (51. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-01 / 77. szám

2. OLDAL FEJÉR MEGYEI HÍRLAP NEMZETKÖZI ESET ­ QUEDLINBURG Újabb város a világörökség része Ha valaki el akarja kép­zelni, milyen is volt a közép­kori Európa, csak el kell lá­togatnia a gótika egyik fellegvárába, Quedlinburg­­ba. A Harz-hegységben fek­vő idilli kisváros elsősorban 1200 favázas épületével, s hat különböző századból fennmaradt több mint 700 egyedi emlékművével büsz­kélkedhet. Az egykori kelet­német várost az UNESCO most hivatalosan a világ­­örökség részeként felvett ar­ra a listára, amely a Föld leg­szebb és legegyedibb kulturális és természeti műemlékeit tartja számon. Quedlinburg most egy szin­tén álla északi piramisokkal, a Kínai Nagy fallal és a pots­dami Sanssouci kastéllyal. HAVANNA Szójaevő kubaiak A kubaiak többsége leg­feljebb csak álmodozhat ar­ról, hogy marha-, vagy disz­nóhúst, netán csirkét eszik, a fagylaltról nem is szólva. A karib-tengeri szigetország­ban ugyanis egyre nagyobb a hús-, és tejipari termékek hiánya. Ezen most a szója­­termesztés fokozásával pró­bálnak meg úrrá lenni. Az é­­lelmezési miniszter a minap jelentette be Havannában, hogy idén 11 ezer tonnáról 40 ezer tonnára emelik a szó­jából készült joghurt előállí­tását, 1996-ig pedig 100 ezer tonnával számolnak. A húst és a tejtermékeket évek óta jegyre kapják a kubaiak. Az ellátási rendszer ily mértékű romlásához az amerikai ke­reskedelmi embargón túl az is hozzájárult, hogy a volt Szovjetunió összeomlásá­val megszűnt a szovjet gaz­dasági támogatás. c. rjY I Ln* Ina Ln* #V KAIRÓ Veszélyben Tutankhamen sírja Gombák „eszik” Tutan­khamen egyiptomi fáraó sír­ját. Már több, mint százezer fekete folt éktelenkedik a sírkamra falain, egyre job­ban veszélyeztetve a festmé­nyeket és díszítéseket. Muc­tar Ammar régész sze­rint a gombák elszaporodá­sát a sírkamra levegőjének magas páratartalma okozza. Eddig még nem jött rá senki, miként pusztíthatók el a gombák, illetve mi a módja megelőzésüknek. BECS A világ legkisebb gramofonja A világ legkisebb gramo­fonja április 6-án, az osztrák fővárosban kalapács alá ke­rül. A készülék,amely 1994- ben bekerült a Rekordok Könyvébe, miniatűr méretű (5x5x11,5 cm), a ráhelyez­hető hanglemez nem lehet 3 cm-nél nagyobb átmérőjű. Kikiáltási ára: ötezer schil­ling. A bécsi aukció különle­gessége, hogy kuriózumnak számító műszaki, optikai be­rendezéseket vonultat fel a régmúlt időkből. A jövő hét végétől négy változás Akik az osztrák kormányból távoznak Jövő hét végétől négy miniszteri poszton lesz változás az osztrák kormányban. A lemondási hullámot Ferdinand Lacina pénzügyminiszter indította be, s az ő döntése az irányadó az időpont megválasztásában is. Lacina csütör­tökön még megvédi sok bírálatot kiváltó, 102 milliárd schilling deficitet előirányzó takarékossági költségveté­si tervezetét, mielőtt visszavonul a politikától — szavai szerint teljes egészében. Az 52 éves Lacina 13 éven át volt a kormány tagja, előzőleg pedig a munkáskamarában dol­gozott. Kreisky kormányában 1982-től kancellári hivatali ál­lamtitkár volt, gazdasági tanács­adó, majd az államosított ipar és a közlekedés minisztere. A Si­­nowatzot a kancellári hivatal­ban felváltó Vranitzky 1982 jú­niusában bízta rá a pénzügyi tárcát. A mélyen baloldali elkö­telezettségű, diákkorától kezd­ve aktív szociáldemokrata Laci­na pénzügyminiszterként is szem előtt tartotta a szociális ki­egyezés célját. A legutóbbi kényszerű takarékossági intéz­kedések azonban széles körből váltottak ki bírálatot. Lemondása óta szinte egy­hangú híveinek és ellenfeleinek sajnálkozása, egyre több szó esik humánus és szakszerű adó­reformjairól, sőt, össztűz zúdul azokra, akik miatt feltehetően a távozás mellett döntött. Franz Löschnak, a távozó belügyminiszter összesen 18 é­­ven át volt kormánytag, az 55 é­­ves politikus lemondási elhatá­rozását ezzel a túl hosszúra nyúlt miniszteri szolgálattal in­dokolta. 1977-ben Kreisky ál­lamtitkárként hívta meg kor­mányába, ahol elsősorban szol­gálati és jogi kérdésekkel foglalkozott. Hivatalát '85-ben minisztériummá léptették elő, '86-ban feladatköre az egyész­­ségügyi tárcáéval is kiegészült. 1989 februárjában, Karl Ble­­cha lemondásakor vette át mos­tani hivatalát. Nevéhez fontos döntések fűződnek: az idegen­­rendészet teljes átszervezése és megszigorítása. Ez a tevékenység hozta szá­mára a legtöbb bírálatot: ellen­felei a külföldiekkel szembeni bánásmódot antihumánusnak tartják, sőt úgy vélik: közvetett módon hozzájárult az idegen­­gyűlölet felerősödéséhez és ez­zel a szélsőjobboldal népszerű­ségének növekedéséhez. U­­gyancsak sok bírálat érte, amiért a hatóságok tehetetlenek a szél­sőjobboldali merényletek elkö­vetőivel szemben. Löschnak 1989 óta az SFD alelnöke is: visszavonulása után elsősorban pártfunkcióját kí­vánja gyakorolni, és továbbra is parlamenti képviselő marad. Johanna Dohnál, a nők e­­gyenjogúságának fáradhatatlan harcosa e tevékenységét 16 éve fejti ki kormánytagként. Az 56 éves politikusasszony szintén Kreisky kormányában kezdett államtitkárként tevékenykedni. 1990 decemberében Vranitzky kancellár nevezte ki miniszter­ré, ugyancsak a nőügyi tárca é­­lére. Kisebb-nagyobb sikerek el­lenére Dolinái nem volt elége­dett az osztrák nők helyzetével, kevesellte a képviseleti lehető­séget a közéletben. Különösen hátrányosnak és nőellenesnek érezte a legújabb költségvetési tervezet takaré­kossági csomagját, amelynek számos szociális megszorítása kifejezetten a nőket, és közülük is a hátrányos helyzetűeket sújtja. Josef Hesoun alig négy és fél évig volt tagja az osztrák kor­mánynak. A most 64 éves Hesoun tipi­kus szociáldemokrata karriert futott be: lakatosként, segéd­munkásként majd alkalmazott­ként kezdett dolgozni. 1952-ben az üzemi tanács tagjaként kez­dődött szakszervezeti megbíza­tásainak sorozata. 1974-től 1990-ig az alsó-ausztriai Mun­káskamara elnöke volt. Időköz­ben az SPÖ képviselője lett a szövetségi tanácsban (felső­ház). Franz Vranitzky kancellár 1990-ben kérte fel a szociális és munkaügyi minisztérium élére. Hespun a szociálpolitika te­rén több modell értékű rendszert vezetett be, a legnagyobb elis­merést ezek közül az otthoni ápolási segély intézménye, a­­mely két évvel ezelőtti beve­zetése óta sok súlyos beteget ápoló családnak hoz könnyebb­séget. Bírálói elsősorban a külföldi munkavállalókkal szembeni könyörtelen szigorát vetették szemére. Hespun találmánya a vendégmunkások egyre csökke­nő kvótája, amely gyakorlatilag lehetetlenné teszi új külföldi munkaerő ausztriai letelepe­dését. Ez az intézkedés a belföldi vállalkozók körében is szerzett számára ellenségeket. Hesoun teljes egészében visszavonul a politikától. Szászi Júlia Miért süllyedt el a Titanic? 83 évvel azután, hogy a Tita­nic elsüllyedt, egy brit doku­mentumfilm új elmélettel ma­gyarázza minden idők egyik legsúlyosabb tengeri katasztró­fáját: az egyik széntárolóban ke­letkezett tüzet teszi érte felelős­sé. A tűz még az előtt keletke­zett, mielőtt az óceánjáró az angliai Southamptonból elin­dult New York-ba. Eloltani nem sikerült. Ez késztette a hajózási társaság elnökét arra, hogy a jéghegy veszélyét jelző figyel­meztetéseket figyelmen kívül hagyva a hajó sebességének fo­kozását rendelje el. így nyilatkozott nemrég a Reuter New York-i tudósítójá­nak az RMS Titanic elnöke, George Tulloch. New York-i székhelyű társasága, amely ki­zárólagos jogot kapott a hajó­roncs kutatására, eddig több mint négyezer tárgyat mentett ki a Titanic-ból. A Titanic felfedezése című dokumentumfilmben két túlélő tanú egymástól eltérően számol be arról, hogy mi történt a 6-os számú kazánházban. Közvetle­nül a katasztrófa után Fred Bar­rett tűzoltó a brit parlamenti vizsgálóbizottság előtt azt állí­totta, hogy a tüzet 1912. április 13-án 13 órakor eloltották. Egy másik tűzoltó—a southamptoni John Dilly — ellenben úgy nyi­latkozott egy New York-i ripor­ternek, hogy a tűznek a hajó el­süllyedése vetett véget — azt az óceán oltotta ki. (L.T. Nyers A Titanic elsüllyedése című ri­portja, amely ezt a ny­ilatkozatot tartalmazza, 1912-ben jelent meg egy könyvben. A Titanic 1912. április 14-én délelőtt 11 óra 40 perckor ütkö­zött a jéghegybe, és két óra negyven percig tartott, amíg el­süllyedt. Több mint ezerötszáz ember halálát okozta a szeren­csétlenség. — A nagy kérdés az, hogy mikor aludt ki a tűz — véli George Tulloch. Szerinte a Tita­nic tisztségviselői biztosítási szempontok miatt, az utasok kártalanítási igényeitől tartva el akarták titkolni, hogy nem sike­rült a tüzet eloltani, s a személy­zet tagjait arra utasították, hogy tartsák a szájukat. A nagy kérdés megválaszolása tisztára mos­hatja Edward Smith kapitányt, aki a Titanic-kal együtt odave­szett. A közvélemény őt tette fe­lelőssé a katasztrófáért. George Tulloch elmondta, hogy az utazás során a White Star elnöke, Bruce Ismay több­ször felkérte a hajó főgépészét, Joseph Bellt, hogy még több ka­zánt gyújtson be, és New York­hoz közeledve napról-napra nö­velje a sebességet. Tizenegy ó­­rával az előtt, hogy a hajó a jéghegynek ütközött, Ismayt táviratilag figyelmeztették arra, hogy a Titanic nagy kiterjedésű jégmező felé tart. Smith kapi­tány adta át neki a táviratot. A kapitányt később a túl nagy se­besség és gondatlanság miatt bűnösnek találta az a két testü­let, amely a szerencsétlenség ü­­gyében vizsgálatot folytatott.­­ Vajon a tűz még akkor is é­­gett-e, amikor az óceánjáró a jéghegynek ütközött, és a tragé­dia csak gondatlanság miatt kö­vetkezett-e be, amint azt az ame­rikai és a brit vizsgálóbizottsá­gok megállapították? Vajon Is­may azért rendelte-e el egyre több kazán begyújtását, hogy korábban érkezzenek New Yorkba, s így az éjszaka leple alatt — az érkezéskor szokásos hivatalos formaságok lebonyo­lítása előtt — elolthassák a tüzet? Ezeket a kérdéseket George Tulloch tette fel. Az igazság ta­lán az — fűzte hozzá —, hogy a katasztrófát túlélő Ismayt terhe­li a gondatlanság bűne, a hajóval együtt elpusztult Smith kapi­tány pedig ártatlan, sőt, ő tragi­kus hőse ennek a szörnyű ka­tasztrófának. 1995. ÁPRILIS 1. SZOMBAT Nem volt magyar utas Légiszerencsétlenség Bukarest mellett A Tarom légitársaság péntek délben kiadott közleménye sze­rint 59 halálos áldozata van a Bukarest közelében péntek reg­gel bekövetkezett légikatasztró­fának: a 49 utas mellett életét vesztette a 10 főnyi személyzet is, nem volt túlélő. Az utaslistán 20 belga állam­polgár és 21 tranzitutas szere­pelt néhány más külföldi, vala­mint román állampolgár mellett. Az A-310-324 típusú, kor­szerű Airbus katasztrófája a Ta­rom jelentése szerint mintegy három perccel a felszállás után, 9 óra 11-kor történt. A gép mintegy 5-600 méter magasból a repülőtér közvetlen szomszédságában lévő Balotes­­ti falu vasútállomásától mintegy 300 méterre zuhant le, egyelőre ismeretlen okokból. Az irányítótoronnyal hirtelen megszakadt a kapcsolat és az a­­lacsony repülési magasságra va­ló tekintettel nem is volt lehető­ség a helyreállítására. A szerencsétlenség szemta­núi robbanást észleltek, de nem tudták megmondani, hogy az a levegőben vagy a földön történt — jelentette a Rompres. Előző­leg több helyi rádióállomás azt a hírt közölte, hogy a gép lezuha­nása előtt egy vagy két robba­nást észleltek, a Rompres meg­erősítés nélkül maga is ezt jelen­tette. Vacaroiu miniszterelnök ve­zetésével a kormány több tagja szállt ki a helyszínre. A kor­mányfő utasítást adott a vizsgá­lat megkezdésére, és kormány­­bizottságot jelölt ki az okok megállapítására. * A Tarom által délután közzé­tett utaslista szerint nem tartóz­kodott magyar állampolgár a Bukarest közelében péntek reg­gel lezuhant Airbus gépen. A lista szerint 32 belga, 9 román, 3 amerikai, 2 spanyol, 1-1 thaiföl­di, francia és holland állampol­gár tartózkodott a gépen a 10 fős román személyzet mellett. A Muntenia névre keresztelt gép fekete dobozát még keres­ték péntek délután. Megerősítet­ték, hogy a gép nem azonos a Taromnak azzal a másik Airbu­­sával, a Transilvaniával, amely tavaly párizsi leszállása közben kezdett zuhanni: a pilótának ak­kor sikerült ismét visszanyernie az ellenőrzést a gép fölött. A Tarom vezérigazgatója, Nicolae Brutaru pénteken kije­lentette, hogy nem a pilóta a hi­bás, nem lehetett szó hibás ma­nőverről , de nem szolgált részletesebb magyarázattal a sajtónak arról, mi okozta az utóbbi öt esztendő legsúlyosabb román repülőszerencsétlen­ségét. A vezérigazgató szerint az i­­dőjárási viszonyok megfelelőek voltak a felszálláshoz, noha ha­vazott. A Szociális Demokrácia Pártja, a kormány vezető ereje, amely pénteken nagygyűléssel ünnepelte volna megalakulásá­nak 3. évfordulóját, lemondta az ünnepséget, a pártvezetés rész­vétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke pén­teki sajtóértekezletén politikai támadásra használta fel a ka­tasztrófát. Követelte, állítsák bí­róság elé Petre Roman volt mi­niszterelnököt, aki annak idején Airbus gépeket rendelt a Tarom légitársaság számára. * Belgiumban megdöbbenés­sel fogadták a román Tarom­-gép lezuhanásának a hírét, amelyen elsöprő többségében Brüsszelbe visszatérő belgák voltak. A bel­ga kormány közleményben fe­jezte ki részvétét az áldozatok hozzátartozóinak. A zaventem­i repülőtér különtermet nyitott a családtagok számára, és több i­­deiglenes telefonvonalat is ü­­zem­be helyeztek a felvilágosí­tásra várók számára. Brüsszel­ben bejelentették, hogy a francia Airbus Industrie szakértőinek egy csoportja elutazott Buka­restbe, hogy részt vegyen a tra­gédia körülményeinek kivizsgá­lásában. A Belga idézi a cég közlemé­nyét, amely szerint a most sze­rencsétlenül járt gépet tavaly árprilisban állította forgalomba a Tarom. Előzőleg hét éven át egy másik társaságnál használ­ták, eddig összesen 31 ezer órát repült.­­ A Sky News brit hírtelevízió úgy értesült, hogy két rangos belga diplomata is életét vesz­tette a román légitársaság repü­lőgépének péntek reggeli ka­tasztrófájában. A délutáni hír­adásban elhangzottak szerint az áldozatok között van Belgium bukaresti nagykövetségének konzulja, s egy attasé beosztás-­ munkatársa.

Next