Fejér Megyei Hírlap, 1995. szeptember (51. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-01 / 205. szám

2 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP KRÓNIKA 1995. szeptember 1., PÉNTEK TELEX A pozsonyi Pravda a Meciar-Horn találkozóról Vladimír Meciar szlovák és Horn Gyula magyar kormányfő találkozójának titokban tartását túlzásnak tartja a pozsonyi Pravda. A szerző szerint vitathatatlan, hogy két szomszédos ország miniszterelnökének joga van nem hivatalos, munkajelleges megbeszéléseket folytatni, a nyilvánosság viszont mindkét politikus részéről nagyobb bizalmat követelne. „A megbeszélések egyik szereplőjének sem szeretnénk hátsó szándékokat tulajdonítani. Ellenkezőleg, meg kell jegyezni, hogy Meciar és Horn eddigi találkozói mindig pozitív eredményeket hoztak a szlovák-magyar kapcsolatokban, ami az alapszerződés márciusi aláírásában csúcsosodott ki”—véli a lap. A szerző a továbbiakban azt boncolgatja, hogy mennyire fontos az alapszerződés szlovák parlament általi ratifikálása, miközben reményét fejezi ki, hogy a kormánykoalíció és az ellenzék közt húzódó törésvonal ez esetben megszűnik. Megemlíti, hogy koalíción belül sincs minden kérdés tisztázva, gondolva például a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) alapszerződés-ellenes magatartására. A lap hozzáfűzi, hogy Horn Gyulának is éppen ebben az időben vannak gondjai a koalíció megtartásával. VMSZ: találkozók kérése a magyar és a szerb vezetőktől A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a magyarországi és a jugoszláviai politikai vezetőkkel folytatott tárgyalásokon szeretne megnyugtató megoldást találni a krajinai szerb menekülthullámnak a Vajdaságban okozott gondjaira. Az MTI-hez eljuttatott dokumentumok szerint a VMSZ Göncz Árpád köztársasági elnöktől, Horn Gyula miniszterelnöktől, Gál Zoltán parlamenti elnöktől, Tabajdi Csaba államtitkártól, valamint Slobodan Milosevic szerb és Zoran Lilic jugoszláv elnöktől kért találkozót. Aung San Suu Kyi, burmai emberi jogi harcos szól az egybegyűltekhez csütörtökön, a pekingi nem hivatalos női világtalálkozón. Az eseményre több mint húszezren érkeztek a világ minden tájáról A KORMÁNY A TATAROZÁS ALATT IS „ÜZEMEL” Továbbra is szigorú takarékosság a költségvetésben A kormány tegnapi ülésén huszonnyolc előterjesztést tárgyalt meg, közöttük számos téma meglehetősen nagy jelentőséggel bír. A kormányülést követő sajtótájékoztatón jelentette be Lakos László földművelésügyi miniszter, hogy hamarosan tizenként törvényjavaslatot nyújtanak be az Országgyűléshez, amely az agráriumot kívánja kedvezőbb helyzetbe hozni. Bokros Lajos pénzügyminiszter pedig azzal az általa örömtelinek nevezett hírrel szolgált, hogy megállapították az 1996-os központi költségvetés számait, s ezek is a Parlament elé kerülnek. Alapvetően megváltozik a mezőgazdasági termelők hitelhez jutása, amely a termelést kedvezően befolyásolja majd — mondotta Lakos László földművelésügyi miniszter. Sürgős tárgyalásra nyújtja be a kormány a közraktározásról szóló törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi, hogy a megtermelt és azonnal nem értékesíthető árut közraktárba helyezze el a saját raktárral nem bíró tulajdonos. Erről közraktári jegyet kap, amely értékpapír gyanánt működik, bizonyítja az áru tulajdonjogát, értékét, az ám eladható lesz úgy is, hogy csupán ezen értékpapír mozgása történik meg. Az agrárpiaci rendtartás módosítása konkrétabban határozza majd meg az irányárat és a garantált árat, valamint több jogosítványt ad a terméktanácsoknak, mint eddig volt. A kamarai törvények módosításával az Agrárkamarát bővítik, ezentúl kistermelők is tagjai lehetnek, ám nem kötelező jelleggel. Igaz, a hitelhez csak kamarai tagsággal juthatnak majd a kistermelők. A földhivatali illeték eddig a központi költségvetést és az önkormányzatokat illette, ezután magukat a hivatalokat is érdekeltté kívánják tenni a törvénytervezet, az illetéket díjjá átalakítva. A földhivatali szolgáltatásokért fizetendő összeg nem emelkedik, ám díjként helyben marad, hogy ne számljon az intézmény állami támogatásra. Kaotikus állapotok uralkodnak a hivatalokban — mondotta Lakos miniszter —, húsz-harminc éves állapotok sincsenek rögzítve. Előfordul, hogy budapesti lakótelepek nem szerepelnek az ingatlannyilvántartásban. Sokáig tarthat a tulajdoni lapok helyes elkészítése, a soron kívüli eljárások díja lesz csupán kétszeres a szokásosnak. A szövetkezeti törvény módosítása később kerül sorra, nem sokáig várat magára az sem, ígérte a miniszter. Bokros Lajos pénzügyminiszter elmondta, hogy a jövő évi költségvetést az ideinél is szigorúbb takarékosság jellemzi, ám a kormány sziklaszilárdan kitart a stabilizáció mellett. Más gazdaságpolitikát nem tud elképzelni a miniszter, s meggyőződése szerint ezen nincs is ok változtatni. A javulás máris érzékelhető, a folyó fizetési mérleg hiányának növekedése csökkent, év végére valószínűleg három milliárd dollár körül marad, szemben a tavalyi csaknem négymilliárdos hiánynyal. A központi költségvetés deficitje is lassabban nő, az infláció pedig megáll 28-29 százalékon. Ma lép életbe az energiaáremelés, kompenzációs már biztosan nem lesz, de újabb hatósági éremelést nem tervez az idén a kormány. Az 1996-os költségvetés alapelveinek meghatározásakor Bokros leszögezte: az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a bruttó hazai termék négy százalékát, a központi költségvetés hiánya 220 milliárd forintnál nem lehet több. A gazdasági fejlesztési alapot a duplájára emelik, export- és beruházásösztönzőként, az infrastruktúra fejlesztésére szintén többet fordítanak, különös tekintettel az útépítésekre. Az önkormányzatok finanszírozásában a szabaddemokratákkal folytatott tárgyalások végén lehet biztosat tudni, mindenesetre a területi kiegyenlítés a kormány célja és a közoktatás fejlesztése. A személyi jövedelemadó-táblázatban három lényeges változást terveznek. Eltörölik a nullakulcsos adósávot, az évi bruttó 150 ezer forintos jövedelműek is a húszszázalékos kulcs szerint adóznak. Kizárólag a bérből és fizetésből élőknek adójóváírási technikával, differenciáltan visszaadják viszont az adó miatt elvont pénzüket, minél magasabb a jövedelem, annál kevesebbet. A társadalombiztosítási járulékban is változás lesz, a munkavállalók az eddigi tíz százalék helyett tizenkét százalékot fizetnek, mivel a munkaadók tbjáruléka januártól kettő júniustól további két százalékkal kevesebbet fizetnek. Bokros szerint ez igazságos teherátrendezés, további reálbércsökkenés szükséges ugyanis, valamint az egyéni és közösségi fogyasztás visszafogása. A csúszó forint-leértékelő árfolyampolitikáról is döntött a kormány, jövőre maximum 1,2 százalékos forint-leértékelés lesz havonta, később kevesebb is elképzelhető. Az inflációt 19-20 százaék körül szeretné tartani a kormány, kétszázalékos gazdasági növekedés, kétmilliárd dolláros költségvetés hiány mellett. A hároméves gazdasági program tervei szerint fenntartható a növekedési pálya egy egyensúlyőrző, export- és beruházást serkentő, inflációfékező stratégia mentén. Bokros Lajos a koalíciós feszültségekre utalva kijelentette: a kormány a tatarozás alatt is üzemel, ő maga pedig úgy hozza meg döntéseit, hogy koalíció van! Havonta 100 millió dollár körüli tőke érkezik az országba, 80-100 milliót vesznek föl a vállalatok, a kormányintézkedések pozitív hatásának tudatában mérget vesz rá a pénzügyminiszter, hogy 1998-ra valóra válnak reményei a gazdasági növekedésről és az infláció visszaszorításáról. —zsohár— Az önkormányzat nem monarchisztikus hatalom A magyarok élenjárók a közigazgatás változásában. Az angol Birminghami Egyetem önkormányzati tanulmányok intézete támogatott Magyarországon egy önkormányzati fejlesztési programot, melynek lezárásaként tartottak tegnap egy szakmai konferenciát a budapesti Pallas Páholyban. Az ország önkormányzati szakemberei Teljesítmény és gazdaságosság címmel előadásokat hallgattak meg az önkormányzati igazgatás és gazdálkodás fő problémáiról, összegezték tapasztalataikat. Az egyik előadó K. J. Davey angol professzor volt, aki némi összehasonlítást is végzett az európai önkormányzatok és a magyar közigazgatás között. Dr. Nagy István, Székesfehérvár polgármestere pedig arról a kísérletről számolt be a hallgatóságnak, amelyet Székesfehérvár önkormányzata végez a valódi és demokratikus városvezetés megteremtése érdekében. Davey professzor elmondta, hogy Európában kétféle önkormányzati modellt különböztetnek meg: az észak-európait és a dél-európait. Az északi modellnél nagy az önkormányzatok pénzügyi önállósága, jelentős a feladatköre, s ehhez tekintélyes létszámmal is dolgoznak. A déli országokban viszont az állami irányítás és szolgáltatás dominál, ennek megfelelően kisebb a pénzügyi önállóság, a döntési jogkör, s a létszám is. Magyarországon, ahol az önkormányzati területen a rendszerváltozás forradalmi lendületet hozott, súlyosabb terheket rakott az önkormányzatokra is. Az angol szakember mindazonáltal példaértékűnek tartja a magyar önkormányzati működést, olyan beruházások és fejlesztések történtek, amilyenek Európában az elmúlt tíz évben nem az önkormányzati szférában, a demokratikus változások pedig radikálisabbak és szisztematikusabbak voltak, mint a mögöttünk kullogó többi szocialista országban. Ott még gyakran a legalapvetőbb kérdéseket sem tisztázták a közigazgatásban. Az önkormányzatok nem mernek viszont élni a helyi adók bevezetésével és a szolgáltatások díjainak emelésével sem. Dr. Nagy István polgármester arról az úttörő vállalkozásról számolt be, amely a fehérvári közigazgatás valamennyi elemét korszerűsíteni kívánja, s amely most zajlik. Az embereket nem a rendszer érdekli, hangsúlyozta a polgármester —, hanem az, hogy nekik mi a jó, s ez így van rendjén. Nagy István szerint a tanácsi rendszer vezetéstechnikai szempontból monarchisztikus jellegű volt, hiszen a szocialista államrendszer e jegyet hordozta magán, s a rendszerváltást követően „fejedelemségek” jöttek létre. Mindenki a polgármestertől várta a csodát, aki ennek képtelen volt megfelelni, akár nagyvárosban, akár kis faluban regnált. Új módon kell gondolkodni, új struktúrát fölépíteni, s a hatalmi jellegből szolgáltató jellegűvé válni. Legfontosabb az önkormányzati funkciókban: gazdája legyen a területnek, aki önálló szakmai felelősséggel bír, s a költségvetéssel is elszámolni tartozik. A fehérvári önkormányzatban most folyik ez az országos jelentőségű változás, kész a szolgáltatási jegyzék, s a meglévő szabályokat fokozatosan alakítják át. Előfordulnak emberi és szakmai konfliktusok, de ez minden régi rendszer lebontásának a velejárója— mondotta a fehérvári polgármester. —zsoltár— DANUTA TÖRTÉNETE Befejezhetetlen múlt (1.) * Szeptemberben Danuta számára újra eljönnek a kísértetek... Stephan is tudja ezt s ezért mindent mindig előkészít. A nyugtatók, a kancsó víz ott állnak az éjjeliszekrényen és ő maga pedig éberen figyel. Nem fekszik le, csak ül a karosszékben és nézi az aszszonyt, aki ezekben a napokban bizonyosan más asszonya, merthogy az emlékeiben él... És mindig „kitalál” valamit... Az egyik szeptember elsején egy bölcsődébe rohant be és riadtan visítozva terelte, vitte le a kicsinyeket a pincébe... Máskor meg beszaladt a Marszalkowskán a villamosok közé és zokogva a nászindulót dúdolta... Egyszer pedig már előző nap telehordta kenyérrel a kicsinyke lakásukat és ő maga pedig eltűnt. Egy nővér telefonált a kórházból fuldokolva a nevetéstől, mondván, hogy a mami azt képzeli, hogy terhes... Stephan érti ezt, hisz 1945. január végén Krakkóban ő szedte össze ezt a szomorú szemű leányt a hóban. Ájult volt a vérveszteségtől. Senki sem tudja, hogy hány kozák ment át rajta és azt sem, hogy melyik volt annyira mocskos és fertőzött, hogy a nyárra Danutát „ki kellett pakolni”... Igen így mondták, pedig akkor már őt szerette és igen kívántak gyereket. Eleinte, ilyenkor szeptember elsején — amikor felbúgnak a háborúra emlékeztető szirénák —, Danuta csak ült a fal felé fordulva. Lehet, hogy sírt is. Nem tudni. De álmában mindig Wojciechet hívta és németül valakinek kétségbeesetten magyarázta, hogy ők nászutasok, majd egy sikítással ébredt... 1939 augusztusában Wojciech és Danuta nászútra indultak a Balti-tenger partjára. Kibéreltek egy kis hotelszobát, egészen közel Gdanskhoz (Danzig-nak mondták akkor), egy kis faluban. Nem tudhatták, hogy szeptember elsején a németek éppen ott fognak partra szállni... Danuta már évek óta nem hall semmit, de Stephannak ezért figyelni kell, mert mindig „kitalál valamit”... Az elmúlt év szeptember elsején például „hallotta” azt a lövést, amelyik felszakította valamikor kedvesének mellkasát... (Dömölki) * A második világháború kitörésének emléknapja van ma. 1939. szeptember elsején támadta meg Németország Lengyelországot, amely öszszecsapás a világégéshez vezetett. HÍRVILÁG A NATO eltökélt abban, hogy csak akkor állítja le szerda hajnalban kezdődött boszniai műveleteit, ha egyértelmű bizonyítékokkal rendelkezik arról, hogy a szerb erők feloldották Szarajevó ostromát — közölte csütörtökön a Szövetség egyik, neve mellőzését kérő illetékese. Mint szavaiból kitűnt, a katonai akciók megkezdésének alapvetően kettős célja volt. Katonai értelemben az, hogy a bosnyák főváros körzetéből vonjanak ki minden nehézfegyvert, nyissák meg újra a szarajevói repülőteret, szabadítsák fel a humanitárius szállítmányok útvonalait, azaz egyszer s mindenkorra szűnjön meg a fővárost övező ostromgyűrű. A politikai cél, hogy a szerbek előtt világossá tegyék: katonai értelemben nem maradt a számukra igazi opció, s az egyetlen járható út visszatérni a tárgyalásokhoz. Az orosz külügyminisztérium sajnálkozását fejezte ki a magyar légitársaság moszkvai irodájával néhány napja történt „sajnálatos incidens” miatt. Grigorij Karaszin orosz külügyi szóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján az esetről szólva azon reményének adott hangot, hogy az incidens nem okoz károkat az orosz-magyar kapcsolatoknak. A szóvivő elmondta, hogy a főváros központi kerületének prefektúrája, az önkormányzat ingatlanügyi bizottsága és a városi belügyi igazgatóság megtette a megfelelő lépéseket a korábbi helyzet visszaállítására. Az ingatlanügyi bizottság 1995. augusztus 28- án hozott határozata megerősítette a Malév bérleti jogát a gyakorlatilag lefoglalt irodára és készségét fejezte ki az új bérleti szerződés azonnali megkötésére. Az Európai Unió elnöksége, illetve a brüsszeli Európai Bizottság továbbra sem rendelkezik bizonyítékokkal arról, hogy ötfős megfigyelőcsoportja áldozatul esett volna a Szarajevó környéki NATO-légicsapásnak — közölte csütörtökön a Bizottság szóvivője. Hivatalosan az EU egyelőre csak annyit tud mondani, hogy az említett öt személy eltűnt, és sorsuk ismeretlen — tette hozzá. Szerdán palei szerb források tényként közölték, hogy a szövetségi rajtaütésekben életét vesztette az EU éppen térségben tartózkodó megfigyelőcsoportja is. Nem hivatalos forrásokból Brüsszelben úgy tudni, hogy a legalábbis eltűntnek tekinthető csoportot három spanyol, egy holland és egy ír állampolgárságú személy alkotta. A Külügyminisztérium szóvivője, Szentiványi Gábor csütörtökön nyilatkozott az MTI érdeklődésére a román vezetés legutóbbi kezdeményezéseivel kapcsolatban. A szóvivő egyebek között hangoztatta: Érdeklődéssel fogadtuk a román vezetés legutóbbi megnyilatkozásait. Üdvözöljük a történelmi megbékélésre irányuló szándékot. Ezt már 1989 decembere óta javasoljuk abból a meggyőződésből kiindulva, hogy csak a normalizált, jószomszédi viszonyon alapuló együttműködés vezethet el a közös cél eléréséhez, csatlakozásunkhoz az euro-atlanti integrációs szervezetekhez, térségünk és Európa stabilitásának, biztonságának erősítéséhez. Ezen az elven folytatjuk a kétoldalú alapszerződési tárgyalásokat Romániával is. Mivel a javaslat részleteit nem ismerjük, várjuk és figyelmesen tanulmányozni fogjuk azokat a konkrét javaslatokat, amelyek diplomáciai úton történő eljuttatását a román külügyi szóvivő kilátásba helyezte. Iliescu elnök kijelentései megerősítették azon véleményünket, hogy a nemzeti kisebbségek ügyének rendezése kiemelkedő fontosságú az országaink közötti kapcsolatokban.