Fejér Megyei Hírlap, 1995. október (51. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-02 / 231. szám

2 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP KRÓNIKA TELEX Horn Gyula Németországba utazott Horn Gyula miniszterel­nök hétfőn hivatalos tárgya­lást kezd Bonnban, ahol vár­hatóan a hét első napján vég­legesítik a magyar gazdaság átalakítását és korszerűsíté­sét célzó egymilliárd márkás hitelmegállapodást. A kor­mányfő vasárnap Kasselban kezdte meg németországi programját. Itt — a vasfüg­göny lebontásában szerzett érdemeiért—átvette a város polgárai által alapított Priz­ma-díjat, és megbeszélést folytatott a hesseni tartomá­nyi miniszterelnökkel. A kormányfő bonni tárgyalása során megbeszélést folytat Helmut Kohl kancellárral, fogadja őt Roman Herzog német szövetségi elnök, és találkozik Theo Waigel szö­vetségi pénzügyminiszter­rel. A NATO részt vesz a boszniai békefenntartásban A NATO-tagországok nagykövetei hosszúra nyúlt pénteki brüsszeli tanácsülé­sükön úgy határoztak, hogy a szövetség csapatokkal és nehézfegyverekkel részt vesz a többnemzetiségű boszniai békefenntartó mű­veletben. A tizenhat nagy­követ azonban kikötötte, hogy a csapatok szövetségi parancsnokság alatt marad­nak, azaz nem lesz olyan „kétkulcsos” döntéshozatal, mint amilyen Boszniában volt érvényben az észak-at­lanti szövetség és az ENSZ között, s amelyről bebizo­nyosodott, hogy válsághely­zetekben akadályozza a ha­tékony fellépést. Líbia hatezer palesztint utasított ki Líbia az elmúlt három hó­nap folyamán mintegy hat­ezer palesztint utasított ki az országból. Az érintetteket autóbuszokra ültetik, és az egyiptomi határhoz viszik, ahol megfelelő útiokmá­nyok hiányában a két ország közötti senkiföldjén, szö­gesdrótok között, az egyip­tomi Szallám közelében kénytelenek táborozni. Szombaton újabb nyolcszáz palesztin — főként nők és gyermekek — érkezett oda. Ezt jelentette a Reuter az ENSZ egyik illetékesére hi­vatkozva. Clinton rádióbeszéde a költségvetésről Bill Clinton amerikai el­nök szombati rádióbeszédé­ben egyetértett a kongresz­­szusi többséget alkotó re­publikánusokkal abban, hogy egyensúlyba kell hozni a költségvetést. Azonban úgy vélekedett, hogy a tör­vényhozásban megszava­zott csökkentések elfogad­hatatlanul nagy terhet fog­nak rakni az idős nyugdíja­sok és az alacsony jövedelműek vállára. Sze­rinte a lefaragások egy része felháborító, és sérti az érin­tettek méltóságát. Az elnök azután fejtette ki álláspont­ját, hogy a szenátus pénz­ügyi bizottsága 530 milliárd dollárral csökkentette a kö­vetkező hét évre korábban előirányzott költségvetési kiadásokat. INCIDENS AZ EBESZ GROZNIJI KÉPVISELETÉN Mészáros Sándor, az EBESZ grozniji állandó képviseletének vezetője határozottan cáfolta azo­kat a híreket, hogy a misszió kö­­rülzárásának előzménye egy, a képviseletről távozó fegyveresek okozta incidens lett volna, amely­nek következtében úgymond he­lyi rendőrök sebesültek meg. A Groznijból szombaton este Moszkvába érkezett diplomata magyar újságíróknak beszélt er­ről, miután a Moszkvában tartóz­kodó Szent-Iványi István, a kül­ügyminisztérium politikai állam­titkára az EBESZ-elnök, illetve a szervezet trojkája nevében tilta­kozott az orosz illetékeseknél a helyi hatóságok eljárása miatt. Mészáros a történtekről tájé­koztatva elmondta, hogy a grozni­ji polgármester, Beszlan Gante­­mirov pénteken írásos üzenetet intézett a misszióhoz, közölve, hogy aznapi hatállyal felfüggeszti annak tevékenységét Groznijban. Ebben a nyilatkozatban szerepelt egyebek közt az a vád is, hogy fegyveres személyek távoztak úgymond a misszió épületéből csütörtökön, majd ezt követően tüzet nyitottak egy arra haladó gépkocsira, megsebesítve annak két rendőr utasát. Az EBESZ missziójának veze­tője határozottan cáfolta ezt az ál­lítást, mondván, hogy a csütörtöki egyrészt az egyik olyan ritka nap volt, amikor egyáltalán semmi­lyen látogató sem járt a misszión, másrészt a kialakított gyakorlat­nak megfelelően a fegyvereiket és testőreiket a tárgyalásokra érke­zők mindig a misszió kapuján kí­vül hagyják. — Az ultimátum kézhezvétele után a gyors terepszemle során ki­derült, hogy az épületet rendőrök veszik körül, illetve a misszió e­­lőtti utcát is lezárták — mondta. Miután az ideiglenes kormánnyal, valamint az orosz hatóságokkal nem sikerült telefonon kapcsolat­ba lépnie Mészárosnak, gépkocsi­val próbált helyettesével az ideig­lenes kormány székhelyére hajta­ni. Géppisztolyokat rájuk sze­gezve a rendőrök azonban kiszállították őket a kocsiból és visszakényszerítették a két diplo­matát az épületbe. Végül sikerült telefonálni és az ideiglenes kormány vezetőjéhez, Szalambek Hadzsijevhez szemé­lyesen eljutni. Hadzsijev azt állí­totta, hogy az akció úgymond az előző napi „incidens” kivizsgálá­sát szolgálta, ám szavaiból Mé­száros szerint az derült ki, hogy az EBESZ-misszió tevékenységét a­­karják folyamatos ellenőrzés alá vonni. Hadzsijev ígéretet tett a helyzet rendezésére, majd este megjelentek az orosz hatóságok emberei. Noha Mészáros nem kért védelmet, végül úgy egyeztek meg, hogy az épület elé állítanak két orosz harcjárművet. A történ­tek miatt tiltakozott az éppen Moszkvában tárgyaló Szent-Ivá­­nyi István, a külügyminisztérium politikai államtitkára. Az EBESZ elnöke, illetve az EBESZ-trojka nevében Szent-Iványi követelte, hogy az orosz hatóságok haladék­talanul állítsák helyre a misszió eredeti mandátumát, szavatolják annak biztonságát, eltávolítva on­nan a fegyvereseket. Mészáros elmondta, hogy Jel­cin elnök csecsenföldi megbízott­ja, Oleg Lobov biztosította: meg­tette a misszió normális működé­séhez szükséges lépéseket. Szom­baton délutánra lényegében normalizálódott a helyzet. Az ügy hátteréről a képviselet vezetője elmondta, hogy Gante­­mirov június 30-án nyílt levélben egyszer már megfenyegette az EBESZ-missziót, hogy kitelepíti a képviseletet Satoj településre. Mészáros közölte, hogy informá­ciói szerint egy gyűlésen Gante­­mirov korábban olyan kijelenté­sekre is ragadtatta magát, hogy „a helyszínen le kell lőni az EBESZ- misszió tagjait”. Mészáros hangsúlyozta: a kül­detést, biztosítékok mellett, a tör­téntek után is folytatni kell. Magda Marinko zavarban Orosházi banánhéj és más bizonyítékok Újságírók még nem örültek úgy a megszokottnál is szigorúbb biztonsági ellenőrzésnek a Markó előtt, mint szeptember 25-én. Még a per egyik ülnöke is hosszadalmas várakozásra kénysze­rült az épület kapuja előtt. Ebből lehetett tudni, mégis jött ven­dég Szabadkáról. Bozsidar Miljanics a Szabad­kán folyó párhuzamos perben ha­todrendű vádlott. Most tanúként szerepelt, a jogsegély intézmény­nek köszönhetően, a büntetőta­nács előtt. A 26 éves, szerb nem­zetiségű, vékony testalkatú fiatal­ember 22 éves korától kezdve fegyveresen harcolt a Krajinai Szerb Köztársaság különleges a­­lakulatánál. Szabadkán tett vallo­mása szerint tagja volt annak a csoportnak, amely Orosházán ki­rabolta és megölte Némethné Márton Editet. Míg Magda Ma­­rinko az asszony elnémításával foglalkozott és Petrity Szinisa, Sztavrics Goronnal együtt az érté­kek után kutatott, addig ő a gyer­mekekre vigyázott. Dr. Varga Zoltán tanácsa előtt Miljanics olyan vallomást tett, a­­melynek egyes elemei Magdára nézve súlyosan terhelőek. Ő ugyanis már nem védekezhet az­zal, hogy valóban járt az orosházi helyszínen, de csak a bűncselek­mény után, s akkor is különböző titkosszolgálatok megbízásából. Miljanics ugyanis Magda korábbi beismerő, de a bíróság előtt visz­­szavont vallomását alátámasztot­ta. Elmondta az orosházi út előz­ményeit, a fegyverek, lőszerek, á­­larcok, bilincsek áthozását a zöld­határon. Magda vezette Orosházára az elefántcsontszínű Daihatsut. Orosházán nem keres­géltek. Magda határozottan rámu­tatott a házra: ez lesz az. Elhajtot­tak előtte, majd egy távolabbi ut­cában megálltak. Magda előre­ment. Néhány percig távol volt, majd visszajött értük, s immár együtt, a hátizsákból a szükséges kellékeket kiszedve indultak el az ő vezetésével. A ház kocsibejáró­ajtaja nem volt kulcsra zárva, a be­járati ajtó sem, kutyaugatást nem hallottak. Miljanics, nem tudva, milyen vallomások hangzottak el a buda­pesti perben, akaratlanul is meg­erősítette a korábbi tanúk és a szemlebizottság helyszínen rögzí­tett tényeit, adatait. Hitelesen rajzolta le a ház beosztását, a búto­rokat, jelölte meg azok színét, el­helyezését. Vallomása után Mag­da is elismerte a büntetőtanács előtt: ő hozta a szerb fiúkat a ko­csiján, ő mutatta meg a házat, s hajtották végre a bűncselek­ményt. Köddé vált a korábbi blöff a titkosszolgálatokról. Egyedül a lényeget: az asszony megölését tagadta. Miljanics is úgy vallott: nem tudta, hogy a nő meghalt. Azt látta, hogy behatolásuk után a fe­lébredő és felsikoltó nő száját Magda előbb egy, később két kéz­zel fogja be. Egybehangzó volt a vallomása a szereplők ruházatá­ról, a gyermekek megbilincselé­­séről is. A bíró megkérdezte: evett-e ott banánt? Miljanics meg­lepődve válaszolta: nem, de egyik társa, Goran Sztavrics azzal kínál­ta. A téma sikamlós: az egyik tet­tes banánt talált, evett is belőle. A héját eldobta. Helyét a szemlebi­zottság jegyzőkönyve rögzíti. Miljanics kihallgatása után a tanácselnök, az ügyész és Magda ügyvédje Szabadkán jártak, ahol a kecskeméti gyilkosságok egyik e­­gyik résztvevőjének, Alexander Sekaricsnak a vallomását meg­hallgatva tájékozódhattak fontos körülményekről. Sőt, csütörtökön megjött a második határon túli is: Ivan Sinkovics. Ő volt az össze­kötő Árkán szabadcsapatának ez­redese, Mácsai Zorán és Magda Marinko között. Tanúvallomásá­ban saját szerepét kisebbítve, de a lényeget nem tagadva, úgy védte Magdát, hogy az elsőrendű vád­lott minden korábbinál nehezebb védelmi pozícióba került. Meger­ősítette a fegyverek, bilincsek, á­­larcok rejtegetését, ide-oda cipe­­lését a zöldhatáron át. A vádat erő­sítette a kecskeméti és az orosházi gyilkossággal kapcsolatban, sőt azt is állította, hogy a négyes sze­gedi emberölés időpontjában a gyilkos fegyver, amelyet minden magyar és jugoszláv helyszínen használtak, Magdánál volt. Tőle kérte el azt, majd a szabadkai vér­engzés után adta vissza neki, s uta­sította, hogy tüntesse el. Ekkor dobta a palicsi tóba, ahol meg is találták. Ez az állítás önmagában még nem bizonyíték, de ha illeszt­hető a Z. Nagy család lemészárlá­sának eddig közvetett bizonyíté­kainak láncolatába, akkor nagy súlyt kaphat. Magdára nézve ter­helő lehet például a szegedi ügy­ben a behatolás általa máskor is használt módszere, a kivégzéssze­rű gyilkosságok több más körül­ménye és a végrehajtás módja. Ezeket a közvetett bizonyítékokat természetesen csak a bíróság mi­nősítheti elfogadhatónak. Sinkovics tanúvallomása el­lentmondásos. Beszélt 800, Jugo­szláviából származó, cseh gyártá­­nyú Skorpió géppisztoly lehetsé­ges magyarországi eladásáról 3 millió 200 ezer márkáért, de a pot­enciális vevő személyére nem de­rült fény. Bár az eddig bizonyítha­tatlan fegyvereladás nem képezi e perben a vád tárgyát, az is tisztá­zatlan, miért hoznának ki fegyvert egy olyan országból, ahol harcok folynak, ahol inkább az arzenál gyarapítására, mintsem eladásra törekednek. A Skorpió elsősorban a kommandósok vagy a gengszte­rek fegyvere. Talán örökké meg­válaszolatlan marad a kérdés: végső soron kinek a kezébe kerül­tek volna a géppisztolyok? Zavaros a bűncselekmény-so­rozatnak az a motivációja is, ami­ről Sinkovics vallott. Szerinte Magdának Magyarországon rej­tőzködő horvát vezetőket — ahogy ő nevezte: usztasa bűnöző­ket­­ kellett volna elfogni és Ju­goszláviába vinni. De akkor miért a kétes üzletekkel foglalkozó Horváth Antal és felesége, miért a Magdának eleinte szállást adó Dragomir Kujundzsics, valamint az orosházi üzletasszony és a sze­gedi cukrászcsalád tagjai haltak meg? Hétfőn az iratismertetés kere­tében szembesülhet Magda Ma­rinko, Alexander Sekarics Sza­badkán tett vallomásával, majd a perbeszédek következnek, ítéletet legkorábban pénteken, október 6- án hirdethet a bíróság. Némethy Gyula 1995. október 2., HÉTFŐ Valutaunió 1999-ben A közös valutáról döntöttek az EU-pénzügyminiszterek Az Európai Unió tagállamai­nak Valenciában tanácskozó pénzügyminiszterei szombaton megerősítették, hogy a közös valutát — a maastrichti szerző­désnek megfelelően —1999 ja­nuár elsejével kell bevezetni — jelentette az AFP és a Reuter. —Az időpont 1999. Ezt kivé­tel nélkül minden résztvevő megerősítette, ami nagyon bíz­tató — jelentette ki Klaus van der Pas, az Európai Bizottság szóvivője. Szavai szerint a „Ti­zenötök” pénzügyminiszterei az egységes valutához vezető fo­lyamat hitelességét és visszafor­díthatatlanságát erősítették meg. A maastrichti szerződés a­­lapján azok a tagországok csat­lakozhatnak a tervezett pézügyi unióhoz, amelyek eleget tesz­nek három alapfeltételnek, így az állami költségvetési hiány nem haladhatja meg a bruttó ha­zai termék három százalékát, az állam adóságállománya nem lépheti túl a GDP 60 százalékát, végül pedig alacsony inflációs szint is szükséges. Mint az AFP emlékeztet rá, Lamberto Dini olasz kormányfő az Európai Unió állam- és kor­mányfőinek Palma de Mallor­cán tartott tanácskozásán kétsé­gét fejezte ki azzal kapcsolat­ban, hogy a pénzügyi unió a ter­vezett időpontban létrejöhet. Theo Waigel német pénzügymi­niszter pedig ugyancsak úgy vé­lekedett, hogy egyes tagállamok — köztük Olaszország és Belgi­um — nem lesznek képesek a megjelöl időpontig eleget tenni a valutaunióhoz való csatlako­zás alapfeltételeinek. Fiatalok szaladnak egy hatalmas német zászlóval a berlini Brandenburgi Kapunál vasárnap, amikor országszerte tarta­nak megemlékezéseket a német újraegyesítés ötödik évforduló­ja alkalmából. Az eseménysorozat egyik fő mottója „Mi mind egy nemzet vagyunk” Az ellenzék a gazdaságról, az új alkotmányról Az elmúlt időszakban jelentősen romlott Magyarország nem­zetközi megítélése. Ennek jórészt a külpolitika meghasonlottsá­­ga és kétlelkűsége az oka. A Horn-kormány ugyanis eleinte az euroatlanti csatlakozás elsődlegességét hangsúlyozta, az utóbbi időben viszont úgy tűnik, mintha vészes keleti félelem lett volna rajta úrrá, és ezért eltúlzottan veszi figyelembe az orosz külpoli­tika érdekeit. Mindezeket három ellenzéki párt, a Magyar Demokrata Fó­rum, a Kereszténydemokrata Néppárt és a Fidesz-Magyar Polgári Párt háromnapos ta­nácskozásának záróprogramján jelentették ki vasárnap, Dobo­gókőn. A vezető külpolitikai szakértők népes hallgatóság előtt leszögezték: a magyar kül­politika egyik legfőbb hibája az, hogy nincs kijelölve egyértel­műen a fő cél. Ezért sok a rög­tönzés e területen is, s így adód­hatott, hogy létrejött például a magyar-szlovák alapszerződés. Nem kellett azonban sok időnek eltelnie ahhoz, hogy bebizonyo­sodjon: e megállapodás többet ártott a felvidéki magyarságnak, mint használt. Egyesek szerint nem is a kisebbség helyzetének a javítása volt az egyetlen célja az alapszerződés gyors nyélbe­ütésének, hanem egyebek közt az, hogy végre nemzetközi elis­meréshez jusson a kormány. A külpolitikai stratégiát hatpárti egyeztetéssel kellene mihama­rabb kidolgozni, s utána azt pro­pagálni és védeni. Megengedhe­tetlen, hogy a jövőben önös párt­érdekeket szolgálva nemzetközi színtéren teregessék ki egyesek a belső hibákat, nehézségeket - mondták az ellenzék képviselői. A szakértők mindamellett rá­mutattak: Magyarország külföl­di megítélése amiatt is lehet kedvezőtlen, mert nem minden­ki örül az Európai Unióhoz, vagy a NATO-hoz történő kap­csolódási szándékunknak. Sőt bizonyos gazdasági, politikai, de még katonai körök is egyene­sen ellenzik ezt, és emiatt nem várható el tőlük, hogy tapsolja­nak a magyarokért. A tanácskozás első két napján a magyar gazdaság jelenét és jö­vőjét elemezték, valamint az új alkotmánnyal kapcsolatos elvá­rásokat fogalmazták meg a résztvevők. Az előbbi témával kapcsolatosan azt emelték ki, hogy a kormánynak a megszorí­tó intézkedések helyett inkább az élénkítést és a versenyképes­ség segítését kellene előtérbe helyeznie. Megjegyezték: egyre inkább úgy tűnik, hogy az SZDSZ irányítja az országot, s ehhez csak asszisztál az MSZP. Bokros Lajos pedig lesi az alkal­mat, hogy valamin megsértőd­hessen, és sietve elhagyhassa pozícióját. Az új alkotmánnyal kapcso­latosan kijelentették: e három ellenzéki párt szeretné, ha mi­előbb megszületne az új alaptör­vény, de azt úgy kell elkészíteni hogy az alkotmány minden igénynek megfeleljen. Helye­selik, hogy a vonatkozó törvény kimondja: az alaptörvényt a hat parlamenti párt közül legalább ötnek kell elfogadnia. A három párt vezetői messzemenően e­­gyetértettek abban, hogy a köz­­társasági elnök ne legyen elkö­telezett egyetlen párt iránt sem.

Next