Fejér Megyei Hírlap, 1996. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-02 / 1. szám

2 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP KRÓNIKA Szarajevó utolsó éjszakája (Folytatás az 1. oldalról) Három métert löktek hátra, de túlélte, s itt van. „Davaj, da­­vaj” hallotta a rohamok közben, mert oroszok támadták! (A két szó összetéveszthetetlen szerb­­horvát nyelven mondott előré­­vel.) Párám, párám, pam, pam, pam, pam énekel a gépfegyver. Darkó állása gyenge volt ahhoz, hogy megfogja a csetnik roha­mokat. Első felesége szerb volt, aki a háború kezdetén otthagyta „átment az övéihez”. Most kicsit jobb a helyzetük, három naponta van víz, akad egy kis élelmiszer a segélycso­magokból, de tudják, hogy a bé­keegyezmény csak konzerválta a háborút, meg nem oldott sem­mit. Talán az IFOR légiósai ke­ményebbek lesznek, de ők is ke­veset mozognak, s általában ott vannak ahol a legkevésbé van rájuk szükség. Mindezt Darkó szarajevói lakásában meséli, amely megúszta azt a tank­belö­­vést ami szétvágta a szomszéd­ját. Mesél egy történetet, amely már legenda Szarajevóban. Két barát együtt maradt, mindketten „bekapták”. Az egyik fiú kómá­ba esett, amikor felébredt mond­ta, a barátja akit halottnak hittek el. Kihúzták a testét a hullák kö­zül, s valóban élt. Kómába esett barátja azonban meghalt azóta... Párám, párám, pam, pam, pam, pam, feleselt a Kalasnikov a dermedt éjszakában. Éjfélre, azaz 1995. december 31-én 23 óra 57 perckor lőnek már mi­­dennel ami a csövön kifér. Az éles lövedékek pályáját nyom­jelzők ékítik, ropognak a fegy­verek, robbannak a becsapódá­sok. Mégis csak a magányos mesterlövészektől tartunk, ami­kor bejárjuk a kihalt muzulmán negyedet, az égnek mutató me­csetek környékét, a gránáttól felszaggatott járdákat, sírokat, emlékeket kerülgetve... Úgy érzem hazajöttem... Párám, párám, párám, pam, pam, pam,, tratata, tra-tra-tra-tra buumm, buumm, buumm... Kö­szön a hajnal Szarajevó utolsó éjszakáján. Talán nem apokalip­­szisra eszmélünk. Tihanyi Tamás Az adóbevallás új elemei Számos új eleme van az 1996-os személyi jövedelem­adó-törvénynek. Az Ország­­gyűlés a múlt év végén nem egy­szerűen csak módosította a sze­mélyi jövedelemadó-törvényt, hanem egy teljesen új törvényt alkotott meg. Ez nem jelenti a törvény alapelveinek megválto­zását, de a rész­szabályokban jelentős módosulások lelhetők fel. A legnagyobb változás a tör­vényben az adótáblát érinti. Az új szabályok különbséget tesz­nek azok között, akik bérből és fizetésből élnek, illetve azok kö­zött, akiknek jövedelmei más forrásokból táplálkoznak. Ezt az adójóváírás rendszerén kereszt­ül valósítja meg a jogszabály. Az általános adótábla a követke­ző: b. több, mint 185 ezer forint, de legfeljebb 250 ezer forint, ak­kor 3700 forint és a 185 ezer fo­rintot meghaladó rész 16 százalé­ka együttesen az adó; c. több mint 250 ezer forint, de legfeljebb 390 ezer forint, akkor 14.100 forint és a 250 ezer forin­tot meghaladó rész 32 százaléka együttesen az adó; d. több mint 390 ezer forint, de legfeljebb 550 ezer forint, akkor 58.900 forint és a 390 ezer forin­tot meghaladó rész 35 százaléka együttesen az adó; e. több mint 550 ezer forint, de legfeljebb 900 ezer forint, akkor 114.900 forint és az 550 ezer fo­rintot meghaladó rész 44 százalé­ka együttesen az adó; f. több mint 900 ezer forint, ak­kor 268.900 forint és a 900 ezer forintot meghaladó rész 48 szá­zaléka együttesen az adó. Akik osztalékból, árfolyam­­nyereségből, valamint a külterü­leti termőföld bérbeadásából származó jövedelmekkel is ren­delkeznek, azoknál az adóalap, illetve az adójóváírás kiszámítá­sához ezt is figyelembe kell ven­ni. A bér adójának összegéből ki kell vonni az arra jutó adóelőle­get, majd a bért elosztva az oszta­lék, az árfolyamnyereség, vala­mint a külterületi termőföld bér­beadásából származó jövedelem együttes összegével, lehet kiszá­mítani azt a hányadost, amellyel a bérre jutó adó, illetve adóelőleg különbségét megszorozva kijön az adójóváírás összege. Ez az eljárás gyakorlatilag azt jelenti, hogy akinek egyéb jöve­delmei is vannak a béren kívül, az az adójóváírást olyan arányban veheti igénybe, amilyen arányt bérjövedelmei jelentenek az ösz­­szes jövedelmeiből. Akinek csak bérből származó jövedelmei van­nak az évben, az természetesen nem az adótábla szerint fog adóz­ni, hanem az adóelőleg-fizetés­nél is figyelembe veendő jóvá­írással csökkentett összeg után. Az adózónak nyilatkoznia kell annál a kifizetőnél, aki az adóelő­legét számítja, hogy rendelkezik­­e majd egyéb jövedelmekkel az év során. Ha igen, akkor már nem a törvényben szereplő adóelőleg­tábla szerint kell kiszámítani az adóelőlegét, hanem az általános tábla szerint. Ha az év elején nyi­latkozik az adózó arról, hogy nem lesz egyéb jövedelme, de év közben mégis jövedelmet szerez más forrásból, akkor azt azonnal közölnie kell a kifizetővel is. A munkáltatónak az általa levont jövedelemadó-előleget az elszá­molt hónapot követő hónap 12-ig kell befizetnie az APEH-nek. A kifizetők által levont jövedelem­adó-előleget a kifizetés hónapját követő hónap 5-ig kell befizetni, a magánszemélyeknek pedig, akik nem kifizetőtől származó jö­vedelmet szereztek, negyedéven­ként kell befizetniük az adóelőle­get, mégpedig a negyedévet kö­vető hónap 5-ig. Ha a kifizető ön­álló tevékenység után fizet, akkor az adóelőleg mértéke a jövede­lem 40 százaléka. Az új adótör­vény megerősíti azt, hogy az ön­álló tevékenységet folytató ma­gánszemélyeknek történő kifize­téseknél akkor is le kell vonni az adóelőleget, ha magánszemély számla ellenében veszi fel az ösz­­szeget. Ez nem vonatkozik azok­ra, akik az általános forgalmi adó alanyai, illetve az egyéni vállal­kozókra. Megmarad továbbra is a lehetőség, hogy a kifizetéskor a magánszemély nyilatkozzon ar­ról, hogy mennyi költséget kíván elszámolni. A nyilatkozat azon­ban nem vehető figyelembe a ki­fizetés 50 százalékát meghaladó mértéken felül. Nyilatkozat hiá­nyában a kifizetés 90 százalékát kell jövedelemnek tekinteni. Az összjövedelem adótáblája A bérjövedelem adótáblája A csak bérben részesülő adó­zóknak az adóelőleg-számítás­hoz a mellékelt tábla mutatja az adó végleges mértékét. Ez már az adójóváírást is tartalmazza. Ha az évi bér a­ nem több, mint 185 ezer fo­rint, akkor 2 százalék az adó. Sávhatárok Szorzó Érték a alsó felső a sávbansáv alján (R) (Ft) (Ft) 0 150 000 20%0 150 001 220 000 25% 30 000 220001 380 000 35% 47 500 380 001 550 000 40% 103500 550001 900 000 44% 171500 900 001 48% 325 000 0 185 000 2%0 185001 250 000 16% 3700 250 001 390 000 32% 14100 390 001 550 000 35% 58 900 550 001 900 000 44% 114 900 900 001 48% 268 900 MÁR VANNAK EREDMÉNYEK Horn Gyula miniszterelnök újévi rádiónyilatkozata Nemsokára szakértői egyez­tetés kezdődik arról, miként le­het a legcélszerűbben felhasz­nálni a terveken felül befolyt privatizációs pénzeket. A konk­rét javaslatot január végén kap­hatja meg a szocialista frakció és a párt koalíciós partnere, de a végső döntést az Országgyűlés mondja ki. Erről Horn Gyula be­szélt a Kossuth Rádió hétfő dél­előtti élő adásában, amelyben az elmúlt év eredményeit és az or­szág idei kilátásait összegezte. A miniszterelnök elmondta azt is, felszólította Bokros Lajost és Suchman Tamást: a privatizáci­ós pénzek felhasználásáról foly­tatott nyilvános vitát fejezzék be. Horn Gyula hangsúlyozta: mérlegelni kell, hogy ebből a pénzből az államadósság csök­kentése mellett milyen beruhá­zásokhoz kezdhet a kormány. Végső választ azonban csak a számítások elvégzése után lehet adni. A kormányfő úgy vélekedett: a kabinet tavaly teljesítette azt, amit az év elején vállalt. A kor­mány tevékenységének eredmé­nye, hogy megállt a válság mé­lyülése és az ország jó útra lé­pett. Horn Gyula ugyanakkor el­ismerte: március előtt hosszú ideig tétovázott a gazdaságpoli­tikai döntések meghozatala előtt, mivel a kormány előtt nem volt olyan meggyőző erejű ja­vaslat, amely mellett ki lehetett volna állni. Márciusban azon­ban Bokros Lajos és Surányi György olyan terveket tett az asztalra, amelyeket vállalni le­hetett. A döntések nyomán csökkent a munkanélküliség és egyre több ágazat indul meg az átalakulás útján. A változásokat azonban kevesen érzik, de biz­tos, hogy a piacgazdaságra való áttérésnek egyre több nyertese lesz. A feketegazdaság elleni harcról a miniszterelnök el­mondta: attól nem lehet azonna­li és látványos eredményeket várni. Nagy gond az is, hogy ezekben az ügyekben a vádeme­léstől hosszú idő telik le a bíró­sági ítéletek megszületéséig. Horn Gyula korábbi kor­mányátalakítási terveiről el­mondta: nem csinált kabinetkér­dést az ügyből, nem engedte meg, hogy a koalíció emiatt ket­tészakadjon. A változtatásokra azért volna szükség, mert kelle­ne egy erős csapat, amely szak­mailag alaposan előkészítené a döntéseket. A sztrájkok és tüntetések kapcsán a miniszterelnök leszö­gezte, hogy a megmozdulások kemény, de nem sokkoló hatás­sal vannak rá, ugyanis megérti az embereket, ismeri problémái­kat. A sztrájkolók és demonstrá­lók sokszor teljesíthetetlen kö­veteléseket fogalmaztak meg, annak ellenére a kormány és az érdekképviseleti szervek is ke­resték a megegyezés lehetősé­gét, így született meg a megálla­podás a kabinet és az egészség­­ügyi dolgozók között, és remél­hetőleg a vasutasokkal is létrejön egy három évre szóló egyezség. Horn Gyula reményét fejezte ki, hogy további megál­lapodások lesznek a jövőben, és 1997-től a reálbérek is növeked­ni fognak. A kormányfő egyút­tal cáfolta azokat a vádakat, amelyek szerint a kabinet okta­tásellenes lenne. Mint mondta: a kormányzat nem a tanári kar le­építését akarja, hanem az ágazat mostani rendszerének az átala­kulását kívánja elérni. A társa­dalom ugyanis nem képes to­vább finanszírozni a jelenlegi, korszerűtlen struktúrát. Továb­bi leépítés várható viszont a köztisztviselői karban, a megta­karítások döntő részét azonban a fizetések emelésére fordítják majd. Az ellenzék és a kormány együttműködéséről Horn Gyula elmondta: a kabinet annak elle­nére is próbál megegyezésre jut­ni a kisebbségben lévő pártok­kal, hogy azok 1994-ben egy órányi türelmi időt sem adtak az új testületnek. Ugyanakkor hoz­zátette: az ügyek többségében az ellenzék is kész a tárgyalá­sokra és a kompromisszum­ ke­resésére. Hám utalt arra is, a pártoknak egymás szidalmazása helyett nemzeti összefogásra kellene törekedniük. A kormányfő elismerte: az értelmiség egy jelentős része el­távolodott a koalíciós pártoktól. Ennek oka, hogy az emberek nagy része annak alapján dönt: mi van a zsebében. Szerencsét­len volt az a terv, amely a hono­ráriumokat akarta kiegészíteni a tb-járulékkal — tette hozzá Horn Gyula. Ugyanakkor leszögezte: ta­pasztalata szerint az emberek többsége szeretné, ha a kormány végigvinné reformjait. A miniszterelnök egy kérdés kapcsán természetesnek nevez­te, hogy vannak gazdasági lob­bik az országban. Az igazán fon­tos azonban az, hogy a politika mennyire engedi érdekeiket ér­vényre jutni. Az MSZP-n belül fokozottan kell figyelni arra is, hogy — az olajügyhöz hasonló­an — még gyanúba se kerülhes­sen senki — hangsúlyozta a kor­mányfő. Horn Gyula a kormány kül­politikájáról elmondta: azt min­den nyugati partnerünk fordu­latként értékelte, a szomszédos országokkal a feszültségek mel­lett is javultak kapcsolataink. A Budapestre küldött Clinton-le­­vélről szólva leszögezte: Wa­shington elismerése fokozhatja a külföldi befektetők bizalmát. A kormányfő beszámolt arról is, februárban áll fel az a munka­­csoport, amely a magyar delegá­ciót készíti fel az Európai Unió­val folytatandó csatlakozási tár­gyalásokra. Horn Gyula hangsúlyozta: hazánk előtt nincs más út, mint a csatlakozás Európához, e nélkül ugyanis a kontinens gazdasági peremére szorulunk. Nem sza­bad kihasználatlanul hagyni az előttünk álló lehetőségeket, ugyanis jelenleg vetélytársaink között az elsők vagyunk. A mostani politika eredmé­nyei 1997-re be kell, hogy érje­nek. Amennyiben a kormány lé­pésről lépésre javít a helyzeten, akkor a baloldal a következő vá­lasztás után is meghatározó ere­je maradhat az országnak — je­lentette ki végül a miniszterel­nök, aki az elkövetkező napok­ban az idei tennivalókat összegzi, hogy január második felében megkezdődhessenek a konkrét szakmai tárgyalások. A Kőszegre címzett levélbombáról két hete közösen nyomoznak a magyar és az osztrák hatóságok an­nak a december 11-én Grazban fel­robbant levélbombának az ügyében, amelyről kiderült, hogy egy kőszegi társkereső irodának szánták készítői, így értesült a Kurier című osztrák bulvárlap, amely szombati számában azt is megírja: a nyomozók szerint el­képzelhető, hogy a robbanó külde­mény feladója maga is „kuncsaft” volt a kőszegi irodában, s onnan tudta a 9731-es postafiókszámot. A ma­gyar cég egyébként elsősorban stájer­­országi lapokban hirdetett. Most a két ország hatóságai megpróbálnak talál­ni egy olyan nőt, aki esetleg levele­zett a bombák készítőjével. A Kurier, valamint a Standard cí­mű tekintélyes osztrák lap is arra em­lékeztet szombati számában, hogy idén júniusban is egy kelet-európai lányokat közvetítő iroda magyar tul­ajdonosnője kapott Linzben levél­bombát. Ebből a Standard arra követ­keztet, hogy a bomba készítője nem­csak kapcsolatban állhatott ilyen társ­kereső cégekkel, hanem nőgyűlölő is, hiszen a levélbombák több mint a fe­lének a címzettjei nők voltak. A Standard szerint a merénylők stratégiája egyértelmű: vagy külföl­dieket céloznak meg, vagy olyanok ellen lépnek fel, akik támogatják a külföldieket, illetve elősegítik a „fa­jok keveredését”. 1996. január 2., KEDD Vasárnap délben megindult a forgalom a néhány órával ko­rábban összeszerelt zupanjai Száva-hídon. A Horvátországot és Boszniát összekötő pontonhídon elsőként egy amerikai kato­nai szállítójármű, majd két mentőkocsi és több harckocsi ha­ladt át. Az amerikai illetékesek elmondták, hogy a hídon egyelő­re még nem kelnek át a Boszniában szolgálatot teljesítő béke­­fenntartó katonák. A második világháború óta leghosszabb — 373 méter hosszú — pontonhíd megnyitása több napot késett a Száva áradása és a heves esőzések miatt. Legkevesebb 50, de akár 400 órás közhasznú munka elvégzésére való büntetés veszélye fenyegeti azokat a cseh és külföldi állampol­gárokat, akik Csehországban a szilveszteri mulatságot túlzásba vit­ték, s az újév első óráiban vandalizmuson, esetleg közfelháborodást kiváltó rend-, vagy csendbontáson kapták őket, s ügyük jogerős bí­rósági ítélettel ér véget. Január elsejével lépett ugyanis életbe a cseh büntető törvénykönyv azon módosítása, amely apróbb kihágások esetében lehetővé teszi az alternatív büntetések kiszabását. Lamberto Dini olasz kormányfő szombaton benyújtotta sza­kértői kormánya lemondását Oscar Luigi Scalfaro államfőnek. Scalfaro a lemondást nem fogadta el, s a törvényhozásra bízta, hogy döntsön a kormány sorsáról. Magyarország kaszinóval és bordéllyal várja az amerikai katoná­kat — írta szombati számában a La Stampa című olasz napilap. A torinói újság budapesti tudósítója szerint Kaposvár európai Bang­kokká változhat, miután ezt a kisvárost választották a boszniai IFOR-műveletben részt vevő 20 ezer amerikai katona logisztikai tá­maszpontjának. Három hete borítja hideghullám Mexikó északi területeit. A -10 fokot is elérő zimankóban eddig nyolcvanan vesztették éle­tüket — közölték egészségügyi hatóságok. Chihuahua állam­ban a hideg következtében 52-en haltak meg, míg Juarez váro­sában 27 személy halálát okozta a zord idő.

Next