Fejér Megyei Hírlap, 1996. július (52. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-01 / 152. szám

2 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP KRÓNIKA Az alkotmánykoncepció jövő hétre tervezett végszavazásának elhalasztását javasolja az MSZP választmánya, egyetértésben az elnökség, a frakcióvezetés és a kormány szocialista tagjainak pénteki döntésével, így foglalta össze a választmány szombati ülésén történteket sajtótájékoztatóján Baja Ferenc, a testület elnöke. Mint elmondta: a választmány úgy ítélte meg, hogy e kérdésben további politikai és szakmai egyeztetésre van szükség. Véleménye szerint nincs alkotmányozási kényszer, nincs válsághelyzet, ami a szavazást halaszthatatlanná tenné. Országos demonstrációt szervez október 5-re a Parlament elé a Magyar Demokrata Fórum, tiltakozásul az önkormányzatok ellehetetlenülése miatt — jelentették be az országos választmányi ülést követő vasárnapi sajtótájékoztatón. Az Országgyűlés ugyanis októberben tárgyalja az 1997. évi költségvetést, s az MDF így akarja felhívni a képviselők figyelmét az egyre nehezebb helyzetben lévő önkormányzatokra, kistelepülésekre. Bába Iván, a választmány elnöke elmondta: lezárult egy korszak az MDF életében a márciusi országos gyűlést követően, és már nem belső kérdések foglalkoztatják a testületet, hanem az egész országot, a magyarságot érintő problémákra keresi a választ. Ennek szellemében a választmány elfogadhatatlannak és megalázónak tartja a félszázalékos nyugdíjemelést, a nyugdíjkorhatár megváltoztatását. Az MDF álláspontja szerint 1998-ban az új kormánynak mindenképpen felül kell vizsgálnia a teljes nyugdíjrendszert. A közelmúlt parlamenti munkája azt jelzi, hogy Magyarországon végveszélybe került a demokrácia—jelentette ki Giczy György a Kereszténydemokrata Néppárt országos elnökségének szombati ülése közben tartott sajtótájékoztatón. A KDNP elnöke egyszersmind nevetségesnek ítélte, hogy Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője a voksolástól távol maradó ellenzéki képviselőket tette felelőssé az alkotmánykoncepcióval kapcsolatos szavazás kimeneteléért. Kiderült, hogy a Magyar Szocialista Párt nem szavahihető politikai erő—szögezte le a kereszténydemokrata pártelnök. Mint mondta, eddig legalább a parlament működött, és lehetett számítani arra, hogy a kormánykoalíció pártjaival folytatott egyeztető tárgyalások során — ha töredékes formában is, de — kompromisszumra lehet késztetni a koalíció pártjait. Az alkotmányozással kapcsolatos parlamenti eseményekből szerinte világossá vált, hogy nincs értelme a szocialistákkal tárgyalni. Mostarban vasárnap reggel megkezdődött a választás, amelyet a nemzetközi közösség a szeptemberi általános választás főpróbájának tart. A hercegovinai városban a közös önkormányzatra és városi elöljáróságra, valamint a kerületi vezetés tagjaira szavaznak. A szavazók, megfigyelők szerint zömben nemzeti hovatartozásuk szerint szerint szavaznak majd. Lebegy erősödése jó hír a NATO-nak Az Oroszországban az elmúlt napokban végrehajtott személyi változások és különösen az Alekszandr Lebegy nevével fémjelzett irányvonal megerősödése kedvező lehet a NATO- orosz kapcsolatok alakítása szempontjából — vélik egyes NATO-szakértők. Lebegy és környezete szerint Oroszországra a legnagyobb fenyegetést pillanatnyilag nem országon kívüli, hanem olyan belső tényezők jelentik, mint amilyen a csecsenföldi válság, s így erre nagyobb figyelmet is kell fordítani. Mindez nem jelenti azt, hogy Lebegyék NATO-barátok lennének, de az adott helyzet a korábbiaknál talán nagyobb mozgásteret kínál az atlanti szövetség számára is a kétoldalú viszony formálásakor. Ezt a szakértői véleményt szövetségi források idézték. E vélemény szerint Lebegy egyik fontos jellemzője, hogy Oroszország új erős emberét már elsősorban nem szovjet, hanem orosz nacionalista megfontolások vezérlik. Az állami és katonai vezetés legfelsőbb szintjein a napokban végrehajtott tisztogatás rendkívül mélyreható változást hozott, főként az eddigi keményvonalasok estek áldozatául. Az pedig külösen figyelmet érdemel, hogy a katonai vonatkozású személycseréknél Lebegy általában nem a már bejáratott belső körből, hanem Moszkván kívülről vont be új jelölteket. A helyzet logikája alapján a személyi változások folytatását sem lehet kizárni. Az a kérdés, hogy mindez mennyiben veti fel egy katonai rezsim felé való eltolódás veszélyét, egyelőre nem látszik időszerűnek: különbséget kell tenni az erős központi intézkedésekkel jellemezhető tekintélyszerzés és önkényuralom között. Ami a csecsenföldi válságot illeti, Lebegy nem titkolja, hogy mindenképpen valamilyen megoldást igyekszik majd találni, így értesülések szerint lehetőségként merült fel a terület kettéosztása is; az északi térfélen változatlan formában megmaradna az orosz fennhatóság, a dél sorsáról azonban népszavazással dönthetnének. Az idézett szakértők a jövő heti elnökválasztáson Borisz Jelcin győzelmére számítanak, jóllehet a választást nem tekintik eleve lefutottnak. Az első fordulóban Lebegyre szavazók ugyanis nem fognak automatikusan valamennyien a jelenlegi elnökre voksolni, másfelől viszont a Lebegy személyéhez kapcsolódó rend és fegyelem képe Zjuganov eddig táborából Jelcin oldalára állít majd egyes rétegeket. A nagy kérdés végső soron az lesz, hogy mennyire válik meghatározó tényezővé a szavazók általános kifáradása a második fordulóban. Újra szankciók Boszniában, ha Karadzic nem távozik? A lyoni csúcs résztvevői a boszniai helyzetről A világ hét vezető ipari állama, valamint Oroszország azt követeli, hogy Radovan Karadzic, a boszniai szerbek vezetője haladéktalanul és véglegesen mondjon le összes közéleti pozíciójáról, s ne vegyen részt semmilyen kormányzati döntésben. Egyebek között ez olvasható abban a nyilatkozatban, amelyet a ,,Nyolcak” (azaz az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Németország, Nagy- Britannia, Olaszország és Oroszország) állam-, illetve kormányfőt fogadtak el szombaton, lyoni csúcsértekezletükön a bosznia-hercegovinai helyzetről. A „Nyolcak” dokumentuma hangsúlyozza, hogy a boszniai békemegállapodás értelmében az összes szembenálló félnek együtt kell működnie a hágai Nemzetközi Bírósággal, és segítenie kell a megvádolt személyek letartóztatását. Márpedig a háborús bűnökkel vádolt személyek közéleti szereplésének folytatódása vagy választott tisztségekre való jelöltségük a békemegállapodás kirívó megsértését jelenti - szögezi le a nyilatkozat, Karadzic esetére utalva. A „Nyolcak,, végül újabb szankciók bevezetését helyezték kilátásba, ha ez az ügy nem oldódik meg hamarosan: mint a nyilatkozatban olvasható, „szükség esetén készek lesznek követni a boszniai főmegbízott, illetve az ottani NATO-erők főparancsnokának javaslatait”. (A célzás elég egyértelmű: a főmegbízott, Carl Bildt ugyanis korábban már megfenyegette a szerbeket: július elsejétől újra bevezetik ellenük a szankciókat, ha addig Karadzic nem távozik a politikai színpadról...) A Bosznia-nyilatkozatban egyébként a nyolc állam vezetői ígéretet tettek, hogy teljes mértékben segíteni fogják az EBESZ által szeptember 14-re kiírt boszniai választások előkészítését, s ehhez sürgették a NATO-erők támogatását is. Hogyan halt meg a négus? Szobájában erős éterszag terjengett. 1975 augusztus 26-án reggel a királyok királya, Hailé Szelasszié halott volt. Meggyilkolták a Mengisztu Hailé Mariam vezette junta parancsára, amely az előző évben távolította őt el a hatalomból. A katonai kormányzat, a DERG, amely vaskézzel irányította az ezeréves birodalmat, csupán annyit közölt a világgal, hogy az egykori császár betegség következtében hunyt el, életének valószínűsíthetően 85. évében. Ez a hivatalos változat. Húsz évvel később, az 1991- ben megdöntött Mengisztu rendszer elleni perben újranyitják a trónjától megfosztott császár halálának körülményeit taglaló dossziékat. A már 1994- ben megkezdődött per nemrég három olyan tanú meghallgatásával folytatódott Addisz-Abebában, akik az utolsóként látták élve Szelassziét. A trónjától megfosztott császár két személyes szolgája és a palota egykori mérnöke idézte fel a DERG 46, a vádlottak padján ülő tisztségviselője előtt a császár trónfosztásának, fogvatartásának majd halálának történetét. 1974-ben egy napon mintegy tizenöt tiszt jelent meg a császárnál és felolvastak neki egy levelet, amelyben közölték vele megfosztják trónjától — emlékezett vissza az egyik szolga. A császárt kivezették irodájából és egy öreg Volkswagenbe ültették. Elvették a nyakkendőjét és a gyűrűjét, egy katonai táborba vitték és ott egy kis épületben helyezték el. A császár csak néhány közeli hozzátartozóját fogadhatta. Időnként katonák jöttek és azt tudakolták, hova rejtette a pénzt, amit vádjuk szerint elsikkasztott. Aztán átvitték a régi palotába és ott helyezték el három hűséges szolgájával. Novemberben jutott a tudomására, hogy minisztereit kivégezték, ezután már minden mindegy volt neki. A következő év augusztusában azonban a tanúvallomások szerint igen jó állapotban volt , s ez alapján a tanúk elutasították azt a verziót, hogy Szelassziéval, valamilyen betegség végezhetett volna. Három nappal halála előtt egy katona kereste fel és foteljéhez elektromos vezetéket kötve elektromos áramütésekkel próbálta bántalmazni Szelassziét. A következő napon a katona egy ápolóval jelent meg, és egy erősítő gyógyszert kísérelt meg beadni az uralkodónak, aki azonban ellenkezett, és időközben visszaérkezett szolgái közbeléptek meghiúsítva, hogy megmérgezzék. Augusztus 25-én azonban a katonák távozásra szólították fel a szolgákat, másnap reggel már csak holtan látták viszont a császárt. Erős ételszag csapta meg az orromat és megláttam őfelségét. Az ágyon feküdt, elkékült arccal, a takaróján egy gézdarab is volt, elájultam — idézte egy szemtanú vallomását az AFP hírügynökség a perről beszámolva. — A szolgák sem ismerik, hogyan is ölték meg pontosan a császárt, de vallomásuk azt a legelterjedtebb véleményt erősíti meg, hogy a négust megfojtották mégpedig éterrel átitatott kispárnájával. A királyok királya még halála után is kísértette az ország akkori urait, akik a palota egy mérnökét bízták meg, hogy több sírt is ásson, megtévesztve majdan az utókort, hol is temették el Juda törzsének győzelmes oroszlánját, Isten választottját, Etiópia királyainak királyát. Négy sírt is ásattak velem - vallotta a mérnök. Sőt azt is kérték, hogy még mélyebbre ássak, három méter alá, Mengisztu irodájának közelében. Nem sokkal később a négus után csak vörös négusként emlegetett, Mengisztu inkább egy épületet emeltetett. Úgy sejtettem végülis a császárt ide temették el, így végezte Szelasszié elföldelve ott, ahonnan egy fél évszázadig uralkodott népe felett. Ma ez az épület már nem létezik, lerombolták Mengisztu 1991-es megbuktatását követően, amikor is valóban megtalálták a császár földi maradványait. Mengisztu országlásának 17 véres éve azonban ma is kísért. A 46 vádlott közül mintegy húsz fölött távollétében folytatják le a pert, így Mengisztu felett is, aki Zimbabwéban talált menedéket. Azzal vádolják őket, hogy a vörös terror évei alatt 1823 ellenzékit - köztük Hailé Szelassziét - végeztettek ki, gyilkoltatták meg. A gyilkossággal, népirtással és az emberiség elleni bűntettekkel vádolt egykori etióp vezetőkre halálbüntetést is kiróhatnak. 1996. július 1., HÉTFŐ Kommentár a nejlondemokráciánkról Alkotmányozás, népi vita Hírmorzsa No 1: Az új alkotmányt előkészítő koncepcióról történő szavazást illetően a legnagyobb — többségi — kormánypárt nem volt képes egységesen szavazni. Kósáné Kovács Magda szocialista párti képviselő szerint a helyzet kialakulásához az is hozzájárult, hogy az alkotmánykoncepcióhoz kapcsolódó módosító javaslatok tekintetében nem volt megfelelő a kommunikáció a frakció, a kormány és a pártelnökség között... Kommentár az egyes tételhez: Pedig az MSZP vezette parlamenti bizottság — a jó negyven éves gyakorlatnak megfelelően — az egész új alkotmánykoncepciót úgynevezett „népi vitára” is bocsátotta. A lapokban megjelent terjedelmes (belső lényegét tekintve tagolatlan és alapkérdéseket ezért összemosó) írásra bárki reagálhatott, levelet írhatott egy megadott postafiókszámra... Tény, hogy e sorok írója sem értette, hogy mi vitatni való van azon, hogy a „koncepcióban” ilyen kijelentések is benne maradtak: „továbbra is megmarad” pl. az egykamarás parlament, majd pár sorral később pedig imigyen: „alternatívaként szóba jöhet a kétkamerás parlament is”. Ugyanezt eljátszották az ügyészségekkel és az igazságszolgáltatás lényegét jelentő bírói testület működésével kapcsolatban is. A régről olyannyira ismert „népi vita” ezek szerint az értetlenség okán csak-csak nem bontakozott ki és nemcsak a kommentátor volt megzavarva, hanem a képviselők is. Ugyanis egy koncepcióról ilyen zavarosan kérdezni (ha ugyanez kérdezés volt) csak egy nejlondemokráciában lehet, ahol csakis az a lényeg, hogy úgy nézzen ki „mintha...” A népi vitát úgy is ki lehetett volna bontakoztatni, hogy — mondjuk — így kérdezünk: Legyen-e egy avagy két kamarás parlament? Válasz: a.vagy b.. Tartozzon-e továbbra is az Igazságügyi Minisztérium kinevezési jogkörébe a bírói kar? Igen./ nem. Ha nemleges a válasz, akkor: A kinevezési jogot is gyakorolja: a./ a köztársasági elnök; b./ a felsőház (szenátus); c./ az országgyűlés. Az államfőt ki válassza meg: a./ a nép népszavazással; b./ a felsőház; c./ az országgyűlés. Magyarország deklarált államformája: a./ köztársaság; b./ szociális állam... stb. Ugyebár ezekből a válaszokból többféle alkotmányos rend építhető fel (most minden kérdést természetesen nem sorolhattunk fel). No, de azért minősíti a helyzetet az is, hogy maguk a képviselők sem értették a „vita” lényegét. Szegények. Azt is ki kellene már jelenteni számukra, hogy Magyarországon alkotmányos alapkérdésekben a „népi vita” útja egyedül a népszavazás! Ahol kb. úgy kell kérdezni mint fentebb és akkor kizárható, hogy a „pártelnökök alkotmányozása” folyjék a közös és legalapvetőbb ügyünket tekintve. (Megjegyzendő: rendkívüli alkotmányozásra volt már példa. Ekképpen az USA alkotmánya is úgy született, csakhogy az államalapító atyák minőségéről most ne vitatkozzunk.) Figyeljünk, különben mi leszünk a legszegényebbek... hosszú évekre. Hová sietünk tehát? Kapcsolódó hír: Vastagh Pál igazságügy-miniszter kijelentette, hogy az alkotmány koncepciójához benyújtott ötpárti megegyezéssel elfogadott módosító csomag szakmailag kifogásolható volt... Kommentár: Csoda?! Illenék már végre megérteni, hogy a társadalom a laikusok tömege és a „szakma” (beleértve a speciálisan kiképzett jogászokat is, akik ugyebár más szakmában ijedt laikusok) egyszerűen a szolgálatra van kényszerítve, ha persze demokráciáról beszélünk. A jó mester ugyebár tud kérdezni, hogy mit is akar a kedves kuncsaft... Hírmorzsa No 2: Gál Zoltán házelnök a rádióban kijelentette, hogy lényegében semmit sem tud kezdeni a képviselők vagyonnyilatkozatával, amit ő őriz a páncélszekrényében, akár az elődje. Nincs törvény a vizsgálatra és különben sem tisztázott, hogy ki tegye... Kommentár a kettes tételhez: Ez akár kapcsolódó hír is lehetne. Ugyanis a jobb helyeken azért választanak egy feddhetetlen emberekből álló és a napi politikától elválasztott testületet — a felsőházat vagy más nevén a szenátust —, hogy az állam gyakorlati alkotmányosságára felügyeljen. Például: vagy az ő dolguk a képviselők tisztességes vagy — éppen ellenkezőleg— tisztességtelen vagyoni gyarapodásának a kivizsgálása, vagy miként a franciáknál vagy az oroszoknál vagyon, az államelnöké. A sopánkodásnak itt nincsen helye. A kutyából nem lesz szalonna, mégha egyes képviselőnek ellenkező is az álláspontja. Önmagát mindenki elfogultan vizsgálja, mondhatnánk másképpen. Hja, hogy nem tudunk megegyezni, hogy ki kinek legyen a farkasa „házon belül”?! Ez nem meglepő. Talán egy új alkotmányos rend segíthetne... -dömölki Jelcin gyengélkedése, tévéképek az elnökről Túl sokat nyilatkozott, így aztán elment a hangja Jelcin a hét végén kúrálta magát, miután múlt heti, Kalinyingrádban (Königsberg) tett látogatásakor berekedt, és elment teljesen a hangja. A 65 éves elnök, aki tavaly két szívinfarktuson esett át, állítólag elutasította, hogy a szakadó esőben esernyőt tartsanak föléje, és tanácsadói szerint az utóbbi időben a vidéki tévéknek és rádióállomásoknak adott nyilatkozatai is hozzájárultak ahhoz, hogy elment a hangja. Jelcin ezért lemondta a mezőgazdasági dolgozók pénteki országos gyűlésén való részvételét, s ezért az őt helyettesítő Viktor Csernomirgyin kormányfő csak késve tudott Lyonba utazni. Jelcin ugyan szombaton a Kremlben, találkozott első számú tanácsadójával, Viktor Iljusinnal. Az ORT tévéállomás tudósítása azonban csak egy néma és szfinxszerűen merev arcú, sápadt Jelcint mutatott, aki kimért gesztussal kínálta hellyel Iljusint. Jelcin tanácsadói közben sorra igyekeztek nyugtatgatni a közvéleményt, mondván, csupán múló gyengélkedésről van szó. Jelcin 2-3 nap alatt felépül, illetve visszanyeri formáját a jövő hét közepi második fordulóra.