Fejér Megyei Hírlap, 1998. február (54. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-02 / 27. szám
1998. február 2., HÉTFŐ DOPPING-PINGPONG, MAGYAR MÓDRA Állami engedéllyel használták az ajzószereket? Na igen, mi voltunk egykor a legvidámabb barakk, itt némileg szabadabb volt a lélegzet, mint a keleti blokk többi „gyarmatában.” A lényeget tekintve azonban alig különbözött egymástól a vörösre mázolt tábor. Miért lenne tehát meglepő, hogy állítólag kies hazánkban is doppinggal próbálták megtámogatni a sporteredményeket és az uralkodó ideológiát? (A szerva.) A doppinglabda az ismertté vált dokumentumok és a (többek között a Népszavában) megjelent cikkek szerint 1982—83-ban indult útjára. A Sportkórházban a szépen hangzó doppingellenőrző laboratórium néven valójában a szervezett, hivatalosan irányított teljesítményfokozás feltételeit teremtették meg. A szándék természetesen az volt, hogy kiváló fiaink és lányaink jól szerepeljenek a Los Angeles-i olimpián. Más kérdés — ez már persze a történelem groteszk keleteurópai bája —, hogy az 1984-ben rendezett nagy amerikai világversenytől végül a magyarok is távol maradtak. Dr. Szerdahelyi Szabolcs, a Sportkórház volt vezető főorvosa 1986-ban a Mozgó Világ című folyóiratban szellőztette meg először a hazai sportolók doppingolását, majd 1989-ben Befalazott hulláink című könyvében részletesen feldolgozta a témát. A lényeg: az Országos Testnevelés- és Sportegészségügyi Intézet (OTSI) szakmai kollégiumának 1982. március 25-én tartott zárt ülésén elvi állásfoglalás született a magyar élsportolók gyógyszeres (?) feljavításáról. Nem semmi, hogy dr. Medve László volt egészségügyi államtitkár, később miniszter néhány napja elismerte: a Sportkórház laboratóriumában az állami vezetők tudtával valóban folytattak doppingolást. (A fonák.) Az eddigi ismeretek szerint 30 sportoló (két evezős hölgy, birkózók, súlyemelők, dobó- és ugróatléták, cselgáncsozók) kapott rendszeresen teljesítménynövelő szert. Kezdetben egy testosteronpropionát nevő hormonszármazékot. Az enyhén szólva kellemetlen következmények sem maradtak el. Több sportolónál szervi elváltozást diagnosztizáltak, a súlyemelőknél valóban súlyos heresorvadás jelentkezett. Az egyik súlyemelőnél az ajzószer jelentős májkárosodást és csökkent véralvadáskészséget okozott. Ráadásul a sportolók egy része állítólag elégedetlen volt a testosteronnal, és saját maga egészítette ki a kapott szert valamilyen más izomfejlesztővel. (Többnyire Nerobollal.) Egyesek ezzel magyarázzák, hogy Herczeg Ágnes dobóatléta lebukott az egyik versenyen. (Az ütésváltás.) Mindez lehetne egy letűnt kor és rendszer szomorú epizódja, ha nem lenne mai politikai aktualitása. Szerdahelyi ugyanis nyílt levélben arra kérte Kökény Mihály népjóléti minisztert, hogy rendeljen el tényfeltáró vizsgálatot az elmúlt évtizedek doppingolási ügyeinek tisztázására. Szerdahelyi úgy véli, Kökény több okból is illetékes. Részben azért, mert 1982-ben ő képviselte az Egészségügyi Minisztériumot a Sportkórház szakmai kolléiumának ülésén. Később, 1989- ben pedig Kökény már miniszterhelyettes volt, és a Sportkórházat felügyelte, amikor Vadász Gábor főorvos a minisztériumhoz írt levélben beszámolt a májkárosult súlyemelőről. Kökény cáfolta a vádakat. Mint mondta, valóban részt vett a szakmai kollégium ülésén, de szó sincs arról, hogy ott engedélyezték volna a doppingolást. S sem illetékesnek, sem felelősnek nem érzi magát, ezért nem is kíván vizsgálatot indítani. A múlt csütörtökön aztán a Magyar Demokrata Néppárt is elérkezettnek látta az időt, hogy leüsse a labdát. Pusztai Erzsébet, frakcióvezető-helyettes sajtótájékoztatón jelentette be: a parlament keddi, azaz holnapi ülésén interpellálni kíván a miniszterhez a nyolcvanas évek élsportolóinak doppingolásával kapcsolatban. Pusztai lapunknak elmondta: szerinte Kökény Mihály 1989-ben ellentmondásos kijelentéseket tett. Az egyik nyilatkozatában cáfolta a doppingkísérleteket, egy másik interjúban viszont azt mondta: „...csak ma, utólag látom tisztán, hogy ott valójában mi is történt, és a kísérletek ürügyén lényegében az egészségkárosító teljesítményfokozás kapott zöld utat.” A népjóléti minisztérium azonnal megkontrázta a labdát, és visszaütötte Pusztai térfelére. A tárca visszautasította a kijelentéseket, és felkérte Pusztait, hogy hitelt érdemlő dokumentumokkal bizonyítsa állításait. (Az eredmény.) Nos, az még nem ismert. Tény, a pingpongmeccsen nincs döntetlen. A politika viszont egészen más játék. Még akkor is, ha egykor (?) bizony erősen összefonódott a sporttal. Szabó Zoltán Már ugyanazt mondja az automata és az ügyintéző Népszerű megtakarítási forma a lakástakarékosság Országosan 121 ezren választották tavaly a célzatos spórolásnak azt a módját, hogy az OTP Lakástakarékpénztár Rt. által kínált konstrukciók valamelyike szerint tegyék félre pénzüket. Fejér megyében 4922 szerződést kötöttek az elmúlt év júniusától decemberéig — tudtuk meg a napokban Senkár Lászlótól, az OTP Fejér Megyei Igazgatósága igazgatójától. Szerződési összeg szempontjából a megyei átlag 840 ezer forint, ami valamivel alatta marad a 910 ezres országos átlagnak. Ennek oka, hogy bár a polgárok 84 százaléka az optimális ajánlatot választotta, a fennmaradó rész azonban többnyire az alacsonyabb befizetésű, kisebb megtakarítást eredményező változatok valamelyikét részesítette előnyben a kínálatból. Mindent egybevetve Fejér megye a hetedik a megyék rangsorában, ami a lakásállományhoz képest arányos. A legnagyobb hálózattal és a legtöbb lakossági ügyféllel rendelkező OTP-n belül az elmúlt években sokat költöttek a fejlesztésre. Ennek eredménye, hogy 1998. január 19-étől már ugyanazt a számlaegyenleget „tudja” a telefonos automata, mint a bankfiókban az ügyintéző. Az OTP-csoporton belül az idegenforgalom új tevékenységként jelentkezik, miután létrejött az OTP Travel Rt. zs.f. KRÓNIKA FEJÉR MEGYEI HÍRLAP . HIDEG NAPOK ÉJSZAKÁJA Fent vannak a csillagok, s ez még egy városlakó számára is hideg éjszakát jelent, így aztán elővigyázatosan becsapunk egy-egy vodkát, mielőtt jelentkeznénk Balássy őrnagynál, aki a megyei kapitányság Alba Beavatkozó Alosztályának főnöke, s magával visz minket a péntek esti ellenőrzésekre. A védőital később megszolgálja az árát, mert mint kiderül, a tél talán első dermesztő estéjét sikerül kifognunk. Az oroszok nem hülyék: a vodka úgy sugározza gyomortól kifelé a meleget, mint a csernobili szarkofág a radioaktív részecskét. * Egy faház az albások bázisa a kapitányság udvarán. A csapatot már régebbről ismerem, fekete ruhájuk nyomasztó külsőt kölcsönöz, oldalukon izraeli Jerikó pisztoly lóg. Évekkel korábban a „kommandó” puszta létéért is meg kellett küzdeni, a rendőrség vezetése legtöbbször félt bevetni az Albát, de az idő már régen bebizonyította a legkeményebb rendőri beavatkozás szükségességét a megyében is. Sipos főkapitányt nem kell győzködni, egyébként ő is „eredetileg” dunaújvárosi, mint Balássy őrnagy, a „főnök”. Hónapokkal ezelőtt megtörtént, hogy bevetés előtt be kellett tolni a roncsderbibe való Ladát (akkor volt a motorban 250 ezer kilométer), a golyóálló mellények olyan régiek voltak, hogy egy lövedék tenyérnyi lyukat szakított volna a hátukba. A helyzet valamelyest javult, ma már mindenkinek jut rejtett viselésű, maroklőfegyver elleni mellény, az automata gépfegyverrel szemben viszont most is csak hárman tudnak beöltözni. Amit csinálnak, az a közbiztonság frontszolgálata, ha bárhol nagyobb a megdöglés veszélye az átlagosnál, őket küldik. Mindezt 40-45 ezer forintos nettóért, s ebben benne van — most figyeljenek — a különleges bevetési pótlék, a készenléti pótlék, a túlóra, az éjszakai pótlék, az akciópótlék, a rendfokozati pótlék (csillagonként 200 forint), de ezt is csak az új szelek fújták be a kapitányság udvarára. Mindezt a pénzt a nyugati viszonylat legalább tízzel szorozza. Csoda ezek után, hogy a legutolsó rendfokozatú pénzbehajtó is szemközt röhögi őket a fehérvári főutcán? Ja, és míg el nem felejtem, jó irányú változás, hogy végre van egy négylábú kommandósa a csapatnak, ő a megye egyetlen olyan rendőrkutyája, amely képes a kábítószer felismerésére. Gazdája elém tesz egy fémből készült aktatáskát, benne zacskókban a különböző drogokkal. — Öt alapfajta kábítószert „használ” a kutya, ezekre jelez — magyarázza. — A szer pontos helyét kaparással vagy rágással mutatja meg, akkor kap egy játékot, amely arra motiválja, hogy nekem dolgozzon. A kutya úgy tudja, hogy én is keresek, pedig ezt csak ő csinálja. Az öt alapszer a hasis, a marihuána, a heroin, a kokain és az anfetamin, mi ebből öt és tízgrammos kiszerelésben hasist, heroint és kokaint viszünk magunkkal gyakorló jelzésekhez, mert ha a kutya hosszabb ideig keres hiába, ezzel lehet ellenőrizni a munkaképességét. A büszke eb 1997. szeptembere óta van az Alba Beavatkozó Alosztály állományában. Ricsi kétéves elmúlt augusztusban, négy hónapos képzésen vett részt, így utcán dolgozó minősített kutya lett belőle. A móri úton robogunk vagy százhatvannal, a Suzuki a kapitányság új autóinak egyike, ezért még bírja a tempót. Rövid lélegzetű autós üldözésbe keveredtünk, mert egy Vectra rohamtempóban elhagyott minket, s gyanússá vált a csapat számára. A sötétben nem látjuk az előttünk haladó kocsi piros hátsó helyzetjelzőit, ezért Németh őrnagy lassít, a fényszórók között a kocsi alá szaladnak az út közepén a festékcsíkok. Mint később kiderül, a Vectra kiállt egy benzinkútnál, ezért a mögöttünk haladók ellenőrizték le. Németh Lajos ENSZ-katona volt, a hadsereg vezérkarától került a megyei kapitányságra sajtóreferensnek, de hozzá tartoznak a nemzetközi kapcsolatok is. Orra alá dugom a magnót. — Mennyire gyakoriak az ilyen átfogó ellenőrzések? — Sajnos nem túlzottan, de bízom benne, hogy a jövőben ez másként lesz. Ugyanis a közvéleménykutatások szerint a lakosságot irritálja a drog jelenléte és a fogyasztás növekedése, az emberek azt várják, hogy a leghatározottabban lépjünk fel a kábítószerek terjesztői ellen. Érkeztek fülesek, ezért megnézünk ma néhány móri diszkót. — Mit lehet ettől várni? — Elképzelhető, hogy a világon semmit sem találunk. — Mit mond a rendőrnek a jog kábítószeres esetekben? — A jelenlegi jogi szabályozás a csekély mennyiséget a halálos adag tízszeresében határozza meg. Nem akarom minősíteni a jogszabályt... — Én minősítem. Szerintem ez közröhej tárgya. — Elegendő belegondolni, hogy egy komolyabb felelősségrevonáshoz, azaz letöltendő börtönbüntetéshez a lefülelt személynél hasisból közel egy mázsát kellene találnunk. — Akkor mi értelme annak, amit most csinálunk? — Ilyen aspektusból nem lehet ezt megközelíteni, mert akkor rendőr ki se menne az utcára. A bíróságok egymás után mentik fel a bűnözőket, akik aztán csinálják a dolgaikat tovább. — Kábítószer-ügyben hazánk még mindig tranzitország? — Ezt sokan vitatják. Ma már a megye is célterületnek számít a drogok terjesztői számára, s ez nekünk nagyon nagy kihívás. Fejérben viszonylag jobb az élet, mint másutt, s ezt tudják a drogkereskedők is, a jelzések erről egyre gyakoribbak. A kábítószerbűnözést pedig kivétel nélkül a szervezett alvilággal hozhatjuk összefüggésbe. Móron végigüljük az eligazítást, amit Halász Imre alezredes tart meg. Közben megbököm a mellettem ülő feketeruhást, s kérdem tőle, hogy szerinte tudják-e, hogy megyünk, azok, akik miatt megyünk? Akkor még azt mondja, nem hiszi, de aztán később, a harmadik diszkó után már elismeri, hogy valószínűleg igazam lehetett. * Mert komoly drogot nem találunk sehol. Egyik helyen hőzöng egy katona, őt átadják a városoknak, de már azok sem a régiek, hiszen a parancsnokok kezéből régen kivették a legtöbb fegyelmező eszközt. Átmegyünk Bakonycsernyére, ahol a csokorban álló rendőrök közé hajt motorral egy kölyök részegen, erre az egyik szekrény külsejű móri rendőr motorostól a levegőbe emelt szerencsétlent. Fújjuk a párát magunk elé, én közben azzal a kommandóssal beszélgetek, aki minap elkapta a menekülő jugót az M1-esen. — Délután esett be a csapat, csináltak egy terepszemlét, aztán átmentek a benzinkút másik oldalára — meséli. — Szépen elhelyezkedtek, aztán kiszúrtak maguknak egy német Mercit, ketten elterelték a vezető figyelmét, a harmadik hátulról odalopakodott a kocsihoz és kiemelte a táskát. Akkor lekaptuk őket. — Mi tetszik a legkevésbé neked mostanában? — Például az, hogy egyre keményebben szedik Fehérváron is a védelmi pénzeket, s azt hiszem, ezzel kapcsolatban valami nagyon nem stimmel. — Mi az, ami nem stimmel? — Mondok neked valamit: körözött bűnözőkre utaztunk az egyik akció során, egyetlen napon bevittünk ötöt-hatot, aztán negyedóra múlva kijött mind, s hitegettek nekünk a főutcán. Vadászunk rájuk hetekig, aztán szépen kieresztik őket. Akkor most kivel van a törvény? — A polgár úgy érzi, egyre jobban ki van szolgáltatva. — Azok közül is legjobban az, aki potenciális áldozatként viselkedik. Körül kell nézni, meg kell gondolni ma már tízszer, hogy hová megy be, és hová ül le szórakozni az ember. — Kaptál már fenyegetést azért, mert rendőr vagy? — Még nem. A mi csoportunkat úgy látszik, tisztelik. — Elég határozott a rendőrség az alvilággal szemben? — Nem az, de ez nem a rendőrök hibája. Akkora joghézagok vannak, hogy lehetetlen komoly eredményeket elérni. Olyan az ország, mint egy lyukas sajt: az egyik oldalon tömjük a réseket, a másikon meg kimászik a féreg. Nevetséges az egész, nem lehet normálisan intézkedni. A bűnözők jogai most fontosabbak, mint a sértetteké, számtalanszor meghúzkodtak azért, mert egy kicsit tovább volt a szépfiún a bilincs. Végezzük a munkánkat és gyakran meghurcolnak érte, ráadásul ilyen körülmények között senki nem mer tanúskodni, mert nincs, aki megvédené az embereket. — Sokat mosolyogsz a moziban az akciófilmeken? — Szoktam. Az élet más. Jobban oda kell figyelni. — Mitől vagytok ti jók? — Attól, hogy összeszoktunk, mint egy gépezet, s pontosan tudom, hogy aki mögöttem áll, mit tesz akkor, ha netán rám lőnek. Biztosítva van a hátam. * Amint kihúzzuk a lábunkat az utolsó diszkóból, a lemezlovas feltesz egy számot, aminek valami „szédítő rendőriőről’szól a refrénje: lehet, hogy züllött az ifjúság, de humorérzéke az még van neki. Mert tényleg van velünk egy rendőrnő, s tényleg szédítő, főleg hajnali kettőkor. Levezetésként még „megnyomunk” egy kupit, de az is álmosan tátong, mint a hold odafenni. Még mindig csillagok ölelik, s még mindig hideg van. Fázunk. Tihanyi Tamás Fotó: Pati-Nagy Bence Állítólag pörköltmaradékot és csontot ebédel kábítószerrel. Irigylem. * I Pénzváltó | Szfvár, Kossuth utca 12. w/wnm Telefon/fax: (22) 330-229. Pénznem 1 egységre Vétel Eladás RTS 16,00 16,25 DEM 112,50 114,0 ITL 0,1140 0,1165 USD 206,00 210,00 Érvényes: 1998. február 2. Napközbeni árfolyamkorrekció lehetséges! Nyitva mindennap: 8-21 óráig.