Fejér Megyei Hírlap, 2020. március (65. évfolyam, 52-77. szám)

2020-03-02 / 52. szám

4­4­ 4 Megéri az Aldinál dolgozni Hamarosan több csomagolásmentes terméket kínál az üzletlánc FMH-INFORMÁCIÓ Zöld­árammal, újrahasznosí­tással és hulladékcsök­kentéssel tesz az Aldi a környezeti fenntarthatósá­gért. Emellett ügyel a cég a részmunkaidősök rugalmas beosztására is, hogy min­den dolgozó megtalálja a számítását. Már az idén befejezi az elektro­mos autók számára kiépítendő, 123 egységből álló töltőhálóza­tát az Aldi az E.ON-nal együtt­működve - ismertette Kulcsár Dénes, az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. ügyvezető igaz­gatója egy sajtóbeszélgetésen. Hozzátette: a fejlesztést nem­csak a törvényi kötelezettség hajtja, hanem az is, hogy a tár­saság szerint érdemes befektet­ni a jövő technológiájába. Az ügyvezető igazgató ar­ról is beszélt, hogy 2017 óta kizárólag megújuló alapú vil­lamos energiával működnek az üzletei és a biatorbágyi központja. Ez jelentős több­letköltséggel jár, hiszen az Aldi ezáltal automatikusan a legdrágább árkategóriában vá­sárolja az áramot, vagyis ilyen módon részt vesz a megújuló termelés hazai támogatásában. Lapunk kérdésére Kulcsár Dé­nes jelezte: két áruház tetejére is telepítettek napelemeket, egyelőre vizsgálják ennek megtérülését, esetleges továb­bi, hasonló beruházásról a szá­mok tükrében döntenek majd. A zöldtörekvéseknél marad­va az ügyvezető igazgató leszö­gezte, hogy az üzletekben és a logisztikai központban minden papír és műanyag csomagoló­anyagot, üveget, fém- és fahul­ladékot szelektíven gyűjtenek és újrahasznosítanak. A cég arra törekszik, hogy a saját márkás termékei csomagolását száz százalékban újrahaszno­sított alapanyagból állítsa elő 2025-től. Addig emellett 15 százalékkal csökkentenék a csomagolóanyag mennyiségét, egyben bővítve a csomagolás­mentesen megvásárolható ter­mékek körét. A cégnél elérhető, magas­nak tartott bérezésről és az ezért elvégzendő munka meny­­nyiségéről is beszélt Kulcsár Dénes. A cégvezető jelezte: jó fizetés bizonyos követelmény­­rendszernek való megfelelés nélkül nem érhető el, de soha nem olyanok az elvárások az ügyvezető szerint, amelyek nehézséget okoznának a dol­gozóknak. E kijelentést a háttérbe­szélgetésen megszólaló, az ország különböző pontjairól érkezett munkavállalók is alátámasztották. Elhangzott tőlük egyebek mellett, hogy az Aldi rugalmas a részmun­kaidősök beosztásával, akár egyetemi tanulmányok mellett is meg lehet találni az egyen­súlyt a munkaórák és a tanu­lásra szánt idő között, még egy háromgyerekes anyuka is el tudja látni családját munka mellett. A társaság azért is alkalmaz túlnyomó részben (80-90 százalékban) részmun­kaidősöket, mert így képes a legkönnyebben biztosítani a szükséges létszámú munka­erőt, a munkavállalók pedig kevesebb munkaóra mellett így is versenyképes, idén már 322 800 forintos bruttó kez­dőfizetést kapnak 8 órás mun­kaidőre vetítve. Kulcsár Dénes jelezte, hogy korábban egyes kiemelt időszakokra felvettek ugyan ideiglenes, külső mun­kaerőt, de ez nem vált be. Egy debreceni boltvezető elmond­ta: kiemelt időszakokban, ka­rácsonykor és húsvétkor a ki­ugró forgalomnak megfelelően szervezik meg a munkabeosz­tást, a Balaton nyári forgalmát a dolgozók átcsoportosításával oldják meg, az Aldi az önként jelentkező kollégák szállását fizeti. Túlórát néhány váratlan eset kivételével nem kötelező vállalni, de a tapasztalat sze­rint a keretet általában kihasz­nálják, amennyiben a munka­­vállaló is úgy akarja. MW A társaság túlnyomó részben részmunkaidőben alkalmazza a dolgozóit Fotó: Aldi 2020. MÁRCIUS 2., HÉTFŐ KRÓNIKA Csak az a jó, ha te is szeretsz Több változás is van az idei kortárs nyugdíjas ki-mit­ tud?-ban SZANYI-NAGY JUDIT judit.szanyinagy@fmh.hu SZÉKESFEHÉRVÁR „Régi mesékre emlékszel-e még? / Volt egyszer rég, volt egyszer rég." így indított a besnyői együttes vasárnap délelőtt a Tóparti gimná­zium aulájában. A nevezett helyszínen és A Szabadművelődés Házában aznap kezdődött a XXVII. Fejér Megyei Kor-Társ Ki- Mit-Tud?, amelyen megannyi lelkes induló mutatta meg te­hetségét. Ki előadó-művészet, ki­képző-, ipar- vagy népmű­vészet kategóriában. Utóbbi témakörökben kiállítás nyílt a művelődési ház termeiben. Az idei ki-mit­ tud? valame­lyest különbözik az előzőek­től: idén ugyanis nem három bemutatónapot, csupán kettőt tartanak a szervezők. Az első március 1-jén, tegnap zajlott, a következőt március 14-én, szombaton rendezik meg. A két alkalom­­után a zsűri - a mozgást figyelő Bécsiné Krämer Ágnes, az énekes-ze­nés produkciókat értékelő Var­ga Júlia és a „minden mást” vizslató Bakonyi István - ösz­­szesít, így derül ki, kik lépnek fel a március 29-i gálán. Az újabb változás itt következik: az eddig megszokott színházi helyszín helyett - lévén a teát­rumban már nincsen szabad időpont - az egykori Technika Háza ad majd otthont a bemu­tatkozóknak. Ugyan­itt a ren­delkezésre álló hely kisebb, a színtér a buszpályaudvarról legalább könnyen megközelít­hető. Ez utóbbi pedig fontos szempont, hiszen a huszonhe­­tedik alkalomra sem csak Szé­kesfehérvárról érkeztek öreg­ségi és rokkantnyugdíjasok, valamint nyugdíjasklubtagok. Összesen több mint negyven produkciót jegyeztek az első bemutatónapon. Az elsők a besnyői Sziron­­ta Együttes tagjai voltak: ők a régi meséket elevenítették meg csengettyűikkel. Má­sodikként a seregélyesi Élő A fellépő előadók többsége többszörös díjazott már Ősz Nyugdíjas Klub népdal­köre érkezett a színpadra, citerakísérettel. Harmadik fellépőként a móri „Ezerjó” Nyugdíjas Klub Német Nem­zetiségi Dalkör tagjai daloltak­­ és zenéltek, harmonikával. A dégi Farkas Mihályné Zsófi néni önállóan, eperfáról szóló énekével állt a publikum elé, őt a Hantosi Népdalkör borda­lokkal követte. A hajmáskéri „Pali bácsi” zongora helyett gitárral érkezett a pódiumra, ahonnan a közönségre kika­csintva aztán közös énekre is hívta a jelenlévőket. Itt hang­zott el a címben idézett részlet is: „Nem az a jó, ha szeretnek téged. / Csak az a jó, ha te is szeretsz.” A hetedik pro­dukció pedig már egy Szabó Magda-vers volt Szél László­­né tolmácsolásában. Íme, néhány példa, amely megmutatja, mennyire színes is egy ilyen bemutatónap. Nem mellesleg az előadók többsége többszörös díjazott már. Látogasson el weboldalunkra! Látogasson el a­ FEOL a Fejér megyei hírportál Dalkörök, kórusok, énekkarok, szólisták, valamint zenészek - több Fejér megyei településről is bemutatkoztak Pali bácsi Hajmáskérről érkezett­­ zongora helyett gitárral Fotók: Pesti Tamás ­ Pálinkamustra arany ENYING A pálinka a ma­gyar kultúra része, a ma­gyar gasztronómia egyik legfőbb értéke, és ahogy más kulturális értéket, illik ismerni és érdemes meg­ismerni. A város önkormányzata és az Enyingi Borkedvelők Rendje a harmadik Enyingi pálinka­mustrát szombaton rendezte a művelődési házban. A térségi verseny célja a pálinka kulturált fogyasztásának népszerűsítése, a minőségi pálinkakészítés elő­segítése, a versenyminták meg­mérettetése, a készítők elisme­rése, valamint Enying legjobb pálinkájának a kiválasztása - mondta el lapunknak Pallag Mihály, a borkedvelők rendje elnök-nagymestere. A mustra fővédnöki tisztét Viplak Tibor polgármester töltötte be. A versenyre a magánfőzők és a bérfőzetők összesen 52 mintát neveztek. A bírálat a tisztaság, az illat és gyümölcs­karakter, a zamat és szájérzet, valamint az összbenyomás és harmónia ismérvei szerint zaj­lott, megegyezően az ausztriai Destillata pontozási rendszeré­vel. A zsűri minősítésekkel ér­tékelt: 22 párlat arany, 15 ezüst és szintén 15 bronz minősítést érdemelt. A zsűri elnöki teen­dőit Győrfi Bertalan, a Szent István Pálinka Lovagrend, Sóly nagymestere látta el. Az Enying legjobb pálin­kája cím Horváth Csabának dukált vegyes gyümölcspá­linkájáért. A verseny legjobb pálinkája elismerést Laczi János (Lepsény) gyűjtötte be szilvapálinkájával. A verseny legeredményesebb nevezője cí­met Várkonyiné Czupy Anikó (Lövő) érdemelte ki a többi kö­zött aranyérmes szőlő-, alma-, fürtösmeggy-, szilva-, kajszi­­barack- és feketeribizli-párla­­taival. Az első két elismerést a borkedvelők rendje ajánlotta fel. A legeredményesebb ne­vező díját pedig a sólyi pálinka lovagrend. VV A legeredményesebb Várkonyi­­né Czupy Anikó lett Fotó: VV FEJÉR MEGYEI HÍRLAP . In memóriám Balsai István Elhunyt Balsai Ist­ván alkotmánybíró, volt igazságügyi miniszter vasárnap - közölte az Al­kotmánybíróság (Ab) a honlapján. Balsai István gyógyíthatatlan betegség­ben hunyt el, 73 éves volt. Alkotmánybírói tisztségét 2011. szeptember 1-jétől töltötte be. Balsai István 1947-ben született Miskolcon. 1972- ben az Eötvös Loránd Tu­dományegyetemen Állam- és Jogtudományi Karán summa cum laude minő­sítéssel avatták doktorrá. 1972-től ügyvédjelölt, 1974 és 1990 között ügyvéd, 1995 és 2007 között magán­ügyvéd volt. 1989-ben az MDF tagjaként részt vett a háromoldalú politikai tár­gyalásokon, majd az MDF jogi szakértőinek egyike, választási felelős volt. 1990 és 1994 között Antall Jó­zsef, majd Boross Péter kormányának igazság­ügyi minisztere. 1990-től országgyűlési képviselő, előbb az MDF-frakcióban, majd 2004-től független, 2005-től pedig a Fidesz- KDNP-frakcióban. Balsai István 2020. feb­ruár 12-én a Magyar Ér­demrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vette át Áder János köztársasági elnöktől. Az Alkotmánybíróság Balsai Istvánt saját halott­jának tekinti.

Next