Fejér Megyei Hírlap, 2020. március (65. évfolyam, 52-77. szám)
2020-03-02 / 52. szám
44 4 Megéri az Aldinál dolgozni Hamarosan több csomagolásmentes terméket kínál az üzletlánc FMH-INFORMÁCIÓ Zöldárammal, újrahasznosítással és hulladékcsökkentéssel tesz az Aldi a környezeti fenntarthatóságért. Emellett ügyel a cég a részmunkaidősök rugalmas beosztására is, hogy minden dolgozó megtalálja a számítását. Már az idén befejezi az elektromos autók számára kiépítendő, 123 egységből álló töltőhálózatát az Aldi az E.ON-nal együttműködve - ismertette Kulcsár Dénes, az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. ügyvezető igazgatója egy sajtóbeszélgetésen. Hozzátette: a fejlesztést nemcsak a törvényi kötelezettség hajtja, hanem az is, hogy a társaság szerint érdemes befektetni a jövő technológiájába. Az ügyvezető igazgató arról is beszélt, hogy 2017 óta kizárólag megújuló alapú villamos energiával működnek az üzletei és a biatorbágyi központja. Ez jelentős többletköltséggel jár, hiszen az Aldi ezáltal automatikusan a legdrágább árkategóriában vásárolja az áramot, vagyis ilyen módon részt vesz a megújuló termelés hazai támogatásában. Lapunk kérdésére Kulcsár Dénes jelezte: két áruház tetejére is telepítettek napelemeket, egyelőre vizsgálják ennek megtérülését, esetleges további, hasonló beruházásról a számok tükrében döntenek majd. A zöldtörekvéseknél maradva az ügyvezető igazgató leszögezte, hogy az üzletekben és a logisztikai központban minden papír és műanyag csomagolóanyagot, üveget, fém- és fahulladékot szelektíven gyűjtenek és újrahasznosítanak. A cég arra törekszik, hogy a saját márkás termékei csomagolását száz százalékban újrahasznosított alapanyagból állítsa elő 2025-től. Addig emellett 15 százalékkal csökkentenék a csomagolóanyag mennyiségét, egyben bővítve a csomagolásmentesen megvásárolható termékek körét. A cégnél elérhető, magasnak tartott bérezésről és az ezért elvégzendő munka menynyiségéről is beszélt Kulcsár Dénes. A cégvezető jelezte: jó fizetés bizonyos követelményrendszernek való megfelelés nélkül nem érhető el, de soha nem olyanok az elvárások az ügyvezető szerint, amelyek nehézséget okoznának a dolgozóknak. E kijelentést a háttérbeszélgetésen megszólaló, az ország különböző pontjairól érkezett munkavállalók is alátámasztották. Elhangzott tőlük egyebek mellett, hogy az Aldi rugalmas a részmunkaidősök beosztásával, akár egyetemi tanulmányok mellett is meg lehet találni az egyensúlyt a munkaórák és a tanulásra szánt idő között, még egy háromgyerekes anyuka is el tudja látni családját munka mellett. A társaság azért is alkalmaz túlnyomó részben (80-90 százalékban) részmunkaidősöket, mert így képes a legkönnyebben biztosítani a szükséges létszámú munkaerőt, a munkavállalók pedig kevesebb munkaóra mellett így is versenyképes, idén már 322 800 forintos bruttó kezdőfizetést kapnak 8 órás munkaidőre vetítve. Kulcsár Dénes jelezte, hogy korábban egyes kiemelt időszakokra felvettek ugyan ideiglenes, külső munkaerőt, de ez nem vált be. Egy debreceni boltvezető elmondta: kiemelt időszakokban, karácsonykor és húsvétkor a kiugró forgalomnak megfelelően szervezik meg a munkabeosztást, a Balaton nyári forgalmát a dolgozók átcsoportosításával oldják meg, az Aldi az önként jelentkező kollégák szállását fizeti. Túlórát néhány váratlan eset kivételével nem kötelező vállalni, de a tapasztalat szerint a keretet általában kihasználják, amennyiben a munkavállaló is úgy akarja. MW A társaság túlnyomó részben részmunkaidőben alkalmazza a dolgozóit Fotó: Aldi 2020. MÁRCIUS 2., HÉTFŐ KRÓNIKA Csak az a jó, ha te is szeretsz Több változás is van az idei kortárs nyugdíjas ki-mit tud?-ban SZANYI-NAGY JUDIT judit.szanyinagy@fmh.hu SZÉKESFEHÉRVÁR „Régi mesékre emlékszel-e még? / Volt egyszer rég, volt egyszer rég." így indított a besnyői együttes vasárnap délelőtt a Tóparti gimnázium aulájában. A nevezett helyszínen és A Szabadművelődés Házában aznap kezdődött a XXVII. Fejér Megyei Kor-Társ Ki- Mit-Tud?, amelyen megannyi lelkes induló mutatta meg tehetségét. Ki előadó-művészet, kiképző-, ipar- vagy népművészet kategóriában. Utóbbi témakörökben kiállítás nyílt a művelődési ház termeiben. Az idei ki-mit tud? valamelyest különbözik az előzőektől: idén ugyanis nem három bemutatónapot, csupán kettőt tartanak a szervezők. Az első március 1-jén, tegnap zajlott, a következőt március 14-én, szombaton rendezik meg. A két alkalomután a zsűri - a mozgást figyelő Bécsiné Krämer Ágnes, az énekes-zenés produkciókat értékelő Varga Júlia és a „minden mást” vizslató Bakonyi István - öszszesít, így derül ki, kik lépnek fel a március 29-i gálán. Az újabb változás itt következik: az eddig megszokott színházi helyszín helyett - lévén a teátrumban már nincsen szabad időpont - az egykori Technika Háza ad majd otthont a bemutatkozóknak. Ugyanitt a rendelkezésre álló hely kisebb, a színtér a buszpályaudvarról legalább könnyen megközelíthető. Ez utóbbi pedig fontos szempont, hiszen a huszonhetedik alkalomra sem csak Székesfehérvárról érkeztek öregségi és rokkantnyugdíjasok, valamint nyugdíjasklubtagok. Összesen több mint negyven produkciót jegyeztek az első bemutatónapon. Az elsők a besnyői Szironta Együttes tagjai voltak: ők a régi meséket elevenítették meg csengettyűikkel. Másodikként a seregélyesi Élő A fellépő előadók többsége többszörös díjazott már Ősz Nyugdíjas Klub népdalköre érkezett a színpadra, citerakísérettel. Harmadik fellépőként a móri „Ezerjó” Nyugdíjas Klub Német Nemzetiségi Dalkör tagjai daloltak és zenéltek, harmonikával. A dégi Farkas Mihályné Zsófi néni önállóan, eperfáról szóló énekével állt a publikum elé, őt a Hantosi Népdalkör bordalokkal követte. A hajmáskéri „Pali bácsi” zongora helyett gitárral érkezett a pódiumra, ahonnan a közönségre kikacsintva aztán közös énekre is hívta a jelenlévőket. Itt hangzott el a címben idézett részlet is: „Nem az a jó, ha szeretnek téged. / Csak az a jó, ha te is szeretsz.” A hetedik produkció pedig már egy Szabó Magda-vers volt Szél Lászlóné tolmácsolásában. Íme, néhány példa, amely megmutatja, mennyire színes is egy ilyen bemutatónap. Nem mellesleg az előadók többsége többszörös díjazott már. Látogasson el weboldalunkra! Látogasson el a FEOL a Fejér megyei hírportál Dalkörök, kórusok, énekkarok, szólisták, valamint zenészek - több Fejér megyei településről is bemutatkoztak Pali bácsi Hajmáskérről érkezett zongora helyett gitárral Fotók: Pesti Tamás Pálinkamustra arany ENYING A pálinka a magyar kultúra része, a magyar gasztronómia egyik legfőbb értéke, és ahogy más kulturális értéket, illik ismerni és érdemes megismerni. A város önkormányzata és az Enyingi Borkedvelők Rendje a harmadik Enyingi pálinkamustrát szombaton rendezte a művelődési házban. A térségi verseny célja a pálinka kulturált fogyasztásának népszerűsítése, a minőségi pálinkakészítés elősegítése, a versenyminták megmérettetése, a készítők elismerése, valamint Enying legjobb pálinkájának a kiválasztása - mondta el lapunknak Pallag Mihály, a borkedvelők rendje elnök-nagymestere. A mustra fővédnöki tisztét Viplak Tibor polgármester töltötte be. A versenyre a magánfőzők és a bérfőzetők összesen 52 mintát neveztek. A bírálat a tisztaság, az illat és gyümölcskarakter, a zamat és szájérzet, valamint az összbenyomás és harmónia ismérvei szerint zajlott, megegyezően az ausztriai Destillata pontozási rendszerével. A zsűri minősítésekkel értékelt: 22 párlat arany, 15 ezüst és szintén 15 bronz minősítést érdemelt. A zsűri elnöki teendőit Győrfi Bertalan, a Szent István Pálinka Lovagrend, Sóly nagymestere látta el. Az Enying legjobb pálinkája cím Horváth Csabának dukált vegyes gyümölcspálinkájáért. A verseny legjobb pálinkája elismerést Laczi János (Lepsény) gyűjtötte be szilvapálinkájával. A verseny legeredményesebb nevezője címet Várkonyiné Czupy Anikó (Lövő) érdemelte ki a többi között aranyérmes szőlő-, alma-, fürtösmeggy-, szilva-, kajszibarack- és feketeribizli-párlataival. Az első két elismerést a borkedvelők rendje ajánlotta fel. A legeredményesebb nevező díját pedig a sólyi pálinka lovagrend. VV A legeredményesebb Várkonyiné Czupy Anikó lett Fotó: VV FEJÉR MEGYEI HÍRLAP . In memóriám Balsai István Elhunyt Balsai István alkotmánybíró, volt igazságügyi miniszter vasárnap - közölte az Alkotmánybíróság (Ab) a honlapján. Balsai István gyógyíthatatlan betegségben hunyt el, 73 éves volt. Alkotmánybírói tisztségét 2011. szeptember 1-jétől töltötte be. Balsai István 1947-ben született Miskolcon. 1972- ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Állam- és Jogtudományi Karán summa cum laude minősítéssel avatták doktorrá. 1972-től ügyvédjelölt, 1974 és 1990 között ügyvéd, 1995 és 2007 között magánügyvéd volt. 1989-ben az MDF tagjaként részt vett a háromoldalú politikai tárgyalásokon, majd az MDF jogi szakértőinek egyike, választási felelős volt. 1990 és 1994 között Antall József, majd Boross Péter kormányának igazságügyi minisztere. 1990-től országgyűlési képviselő, előbb az MDF-frakcióban, majd 2004-től független, 2005-től pedig a Fidesz- KDNP-frakcióban. Balsai István 2020. február 12-én a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vette át Áder János köztársasági elnöktől. Az Alkotmánybíróság Balsai Istvánt saját halottjának tekinti.