Felső Magyar Országi Minerva. Folyó-Írás. 1825. 2-dik negyed (Aprilisz-Júniusz)

Negyedik Füzet. Aprilisz. - 2. Mi segíti elő a’tudományok’ és szép mesterségek’ virágzását? Superint. Kis János.

Aprilisz 1825. 135 2. Mi segíti elő a*5 tudomány ok1 és szép mesterségek'1 virágzását? Sokan sokféle okokban keresték a’ tudományok- és szép mesterségek* előmenetelét ; leginkább ’s legtöbben pedig majd a’ kedvező ég-hajlatban , majd a’ polgári igazgatásnak e’ vagy ama’ formájában , majd végre az emberi nemzetnek szünetlenül nagyobb tökél­­letességre önként törekedésében. De a’ tapasztalás eléggé megbizonyítja , hogy mind ezen vélekedések erőtlen fundamentomon állanak. A* tudományok és szép mesterségek nem mindenkor csak az ollyan országokban virágoztak, mellyek kellemes ég-hajlat alatt feküsz­­nek. Böotia Athénéval szomszéd, következésképpen azon eggy ég-hajlat alatt találtatik’s még is a’ Böotiabéliek tudatlanságban maradtak , midőn az Athenaiak a’ tudományos ki­­müveltetésnek fő grádicsára léptek ; ’s az Athenai tudományos kimüveltetés sok olly gyar­matokban is elterjedett, mellyek az anya országtól igen távol ’s egészen más ég-hajlat alatt laktak. Eléggé tudjuk a’ történetekből, hogy a’ tudósság egyszer Egyptomnak meleg tér­ségeit, másszor az északi hideg tartományokat választotta lakhelyül. Sőt tulajdona az em­beri természetnek, hogy a1 hol igen könnyű valami nagyra szert tenni, ott elpuhul ’s el­­restül ; a’ hol pedig több akadályokkal kell küszködnie, ott az akadályok által annál buz­góbb törekedésre ösztönöztetik. Az igazgatásnak valamelly meghatározott külső formájáról sem lehet azt erősíteni, hogy az a’ tudományok eránt, vagy egyedül kedvező vagy egyedül mostoha volna. A’ tekén­­tetét féltő ’s gyanakodó igazgatás az úgy nevezett szabad köz-társaságokban is elnyomja az elmét és a’ léleknek egyéb tehetségeit,- valamint másfelől ezek a’ monárchiában is nagy virágzásra juthatnak; a’ mit 14-dik Lajos’ századja Eranczia-országban ellene mond­­hatatlanúl megbizonyít. Hasonlóképen képtelen az a’ vélekedés is, mintha az emberi nemzet önként szünet nélkül magasabb tökélleteségre emelkednék ’s mintha az utóbbi idők mindenkor megvilá­­gosodottabbak és tanulttabbak volnának az elébbenieknél, 's mintha a’ dolgok’ rendje a* nemzeteket minteggy akaratjok ellen is a’ kimüveltetésnek szüntelen magasabb grádicsára vinné. Hasonlítsuk öszve Indiának, Egyptomnak, Görög-országnak ’s Romának hajdani állapotját azzal , mellyben a’ mi időnkben találtatnak *s látni fogjuk az említett állításnak szembetűnő helytelenségét. ISem a’ fellyebb mondott környülállások hanem erköltsi okok azok, a’ miktől a’ tu­dományok és szép mesterségek’ virágzása függ. Ezek között, eggyik legnevezetesebb a1 bölcs törvényéken épült józan polgári szabadság. A’ hol az emberi léleknek nincsen sza­badsága , a' legfontosabb tárgyak felett, mellyek a’ társasági intézetekkel és rendtartások­kal , erkölcsi és vallásbéli igazságokkal egyben függenek, magát tartózkodás nélkül kinyi­ig *

Next

/
Thumbnails
Contents