Felső Magyar-Országi Minerva 5. (Kassa, 1829)
3. Kötet - Nyolczadik Füzet. Augusztusz - 10. Bajza: Népek' vándorlása, kereszthadak és középkor
580 AUGUSZTUSZ 1829. ezen időpontban foszladoz szét és tisztább ég tekint le. A’ papi egyformaság’ és politicai egyenetlenség, hyerarchia’ és feudalismus’ eggyesűlt nyomorúságainak , teljes számmal és ismét kiürülve a’ tizeneggyedik század' elfolytánál, a' maga legirtóztatóbb születésében, a’ szent háború’ lármáji közt, magoknak kelle saját enyészeteket elkészíteni. Egy vakbuzgalom nyitja fel ismét az elzárt napnyúgatot , ’s a’ felnőtt gyermek kilép az atyai hajlékból. Elbámúlva pillantja meg magát az új népek közt, örvend szabadságának, örvend merészségének a’ thraciai Bosphorusnál, elpirúl Byzánczban a’ maga vad ízletén, bárdolatlan , tudatlan létén , ’s megrémül Asiában a’ maga szegénységén. A’ mit onnét vele és haza hozott volt, mutatják Európa’ történet-könyvei ; napkeleti históriája — ha volna egy — meg fogná mondani , a’ mit ő ezekért ada és hátrahagyott. De nem úgy rémlik e, mintha a’ Frankok’ hőslelke még egy múlékony életet lehelt volna a' haldokló Byzánczba? Váratlanúl szedi a' Comnenusokkal öszsze magát 's a' Németnek egy rövid látogatása által felerősödvén , megyen e' pillantat óta nemesebb léptekkel a' halálra. Megette a’ keresztes vitézeknek építi fel hídját a’ kalmár, 's a’ kelet 's nyugat között újra feltalált köteléket, melly egy harczi szédület által múlékonyan kapcsoltatott öszsze, megállapítja , s megörökíti a' még hatalmasb kereskedés. A' levanti hajó ismét üdvözli jól ismert folyóját, ’s gazdag szállítványa szorgalomra ingerli a’ sóvár Európát. Nem sokára szükségtelen leszen neki a’ hetevénycsillag' vezérfáklyája, s erős törvénnyel önmagában biztosan ereszkedik az ismeretlen tengerre.