Felső Magyar-Országi Minerva 10. (Kassa, 1835-1836)
1835 / 2. kötet - 5. Galanthai Herczeg Eszterházy Miklós, Magyar-országi Nádor' 's Kunok' Birájának élet-rajza
138 az ő mentségére, ki megvervén az ellenséget és Taradi Mátyást, a’ gyalogság’ Vezérét megölvén, szabadságba helyhezé Hazánk’ ezen oszlopát. Kiszabadulván a’ veszedelemből előbb Hamburgban, azután Nikolsburgban, követképen szerencsés kimenetellel javasló Bethlennek 1621-ben a’ békességet, melly érdemét becsülni tudván Királyunk II-dik Ferdinand, Kamarássá, és Újvári- ’s a’ Bánya-Városok előtti határoknak ,kapitányukká , majd ismét Ország-birájává jelesé ’s nevezé ki őt. Melly hivatalában szinte nagy hűséggel, erős lélekkel ’s vitézséggel szolgála Hazájának ’s Királyjának. Bethlen ugyanis 1623-dik esztendőben, okul vetvén, hogy a’ nikolsburgi hehe nem minden czikkelyeiben teljesítődött, az egri és boszniai Basákkal egyesülve tűzzel vassal pusztíttatá Magyar- és Morva-országokat. Újvárt is megszállá az ellenség, de a’szemes Eszterházy, kivezetvén várából seregét, a’ Nyitra vizén lévő hidat lerontatván , megtámadd vitézül a’ magát bátorságban gondolt ellenséget. Mindjárt az első rohanás’ alkalmával 300-an esnek el közzülök , a’ többiek megszalasztatnak; számos foglyok nyerék vissza ezen győzedelem által szabadságukat; számos Tisztek pediglen rés szerint szaladás közben elfogattatván, a’ nyert zászlókkal együtt Bécsbe küldettek Ferdinandhoz, dicsőíterdők Eszterházynak. nagy nevét. Vitézi munkálódásait uj házassága szakasztá félben. Meghalván ugyan is 1619-ben hitvesse Dersffy Orsolya, 1624-dik Böjtmás Hava’ 15-dikén Bedeghi Ayári Krisztinát, Thurzó Imre’ özvegyét vévé el feleségül , kitől születőnek azon gyermekei, kik atyjoknak nyomdokait követvén mindenekben , Miklósnak emlékét halhatatlaníták örökre hazánkban. Ezen ágból származónak hazánk’ rendíthetetlen oszlopai, kiket a’