Felsőbányai Hírlap, 1918 (23. évfolyam, 1-25. szám)
1918-01-08 / 1. szám
Kérjük t. előfizetőinket, hogy hátralékaikat és előfizetésüket mielőbb beküldeni szíveskedjenek, mert a hátralékosoknak a lapot küldeni nem fogjuk. 1. szám.♦ 1918. Január 8. XXIII. évfolyam: MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK KEDDEN. Előfizetési ára: Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. társadalmi közgazdasági, és vegyestartalmú lap. Felelős szerkesztő: Dr. Moldován Ferenc helyett FARKAS JENŐ m&mu^mmumacusemaamt**Viii.. . A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő címére s Felsőbányára küldendőig. Vidéki előfizetési pénzek, reklamációk és hirdetések Nánásy István kiadóhoz, Nagybányára intézendők. — Nyilttér garmond sora 40 fillér. miBiiMBSzMizMriiiTii' i ■V'iTiMTTifléi^'áMgnln^tTégiii^r^^ Városi közgyűlés 1917. december hó 22-én. ///. Erzsébet szegény ápoldánál: IV. Nyugdíjalapnál: 11.391 K 92 fillér bevétellel 03.263 K 22 fillér kiadással 8.128 K 70 fillér maradvánnyal. Elnök: Farkas Jenő kir. tan. polgármester, jegyző: Spáczay Gyula közig. tanácsnok h. főjegyző. 1. s 2. A városi 1917. és 1918. évi költségvetés a lap múlt számában közölt gazdasági és pénzügyi bizottsági javaslat szerint egyhangúlag elfogadtatott és felsőbb jóváhagyás végett a vármegyei törvényhatósághoz fölterjesztetti határoztatok 3. A tanács beterjesztette a városi házipénztár és annak kezelése alatt álló többi alapoknak a bizottság által is felülvizsgált 1916. évi zárszámadást, mely f. hó 5—20-ig terjedőleg, vagyis 15 napon át közszemlére kitéve és ellene sem észrevétel, sem felebbezés be nem adatott. A közgyűlés a bizottság javaslatával megegyezőleg a beterjesztett zárszámadásokat 1916. évre és pedig: 1. Házipénztárnál: 672.924 K 77 fillér bevétellel 659.440 K 92 fillér kiadással 13.483 K 85 fillér maradvánnyal. II. Bányakárpótlási alapnál: 21.812 K 66 fillér bevétellel 17.700 K 47 fillér kiadással _____________1-----4.112 K 19 fillér maradvánnyal. VI. Viktória-alapnál: 8 K 14 fillér bevétellel — K — fillér kiadással 8 K 14 fillér maradvánnyal. •«. ■ i. -tarifa** ».-( A vagyonleltárt pedig: 1.417.824 K 85 fillér cselekvő vagyonnal 0.632.881 K 92 fillér szenvedő vagyonnal 785.992 K 93 fillér tiszta vagyonnal megállapította és elfogadta s elfogadási záradékkal ellátva felsőbb jóváhagyásra a vármegyei törvényhatósághoz fölterjeszteni határozta. 4. A tanács beterjesztette a városi gazdasági ismétlő iskola 1918. évi költségelőirányzatát a gazdasági és pénzügyi bizottság javaslatával. A közgyűlés a beterjesztett költségelőirányzatot a bizottság javaslata elfogadásával, amennyiben abban a város által adott tűzifa a bevételben és ennek vágatási költségei a kiadásban feltüntetve nincsenek, ennek pótlása végett a nevezett iskola vezetőségének visszaadni határozta. 5. A tanács beterjesztette azon indítványt, hogy amennyiben többször felmerül főleg a szükségleti cikkek beszerzésénél és kiváltásánál, hogy a városnak nagyobb összegre van szüksége, ami azonban ezen árucikkek árusításával rövid időközben megtérül; ilyen esetekben hogy mindannyiszor ne kelljen a képviselőtestületet egybehívni s erre engedélyt kérni ,hatalmaztassék fel a tanácst hogy esetenkint 50000 K-ig terjedhető kölcsönt vehessen fel folyószámlára.“ Az inditvány tárgyalás alá bocsáttatott s miután ahhoz senki sem kívánt hozzászólni, elnök elrendelte a név szerinti szavazást s feltette a kérdést: kik fogadják el a tanács indítványát? Igennel szavaztak: Báthy Lajos, Pap Márton, Spáczay Gyula, Puskás Ferenc, dr. Csausz Károly, Lévay Károly, Lányi Gyula, Háder Ferenc, Kosztróber György, Vidor Lázár, Hámory Nándor, Csausz Károly, Varga János, Nagy Károly, dr. Berki Aurél, Májer Salamon, összesen 16-an, vagyis az összes jelentkezők és így a közgyűlés az indítvány egyhangú elfogadásával a tanácsot meghatalmazni határozta, hogy mindannyiszor, amikor annak szüksége indokolt, 50.000 terjedhető kölcsönt vehessen fel folyószámlára a helybeli takarékpénztártól. 6. Olvastatott a gazdasági és pénzügyi bizottság indítványa, hogy a város a bányakárpótlási alapnál mutatkozó 2174 K. 94 f. készpénzből a szükséges összeggel bankkölcsönnel 9000 korona értékű hadikölcsön" kötvényt jegyezzen. Elnök a tárgyalást megnyitja, miután az indítványhoz hozzászólani senki nem jelentkezett, a név szerinti szavazatot elrendelte és feltette a kérdést: kik fogadják el az indítványt? Igennel szavaztak az összes" jelenlevők. Ennélfogva a közgyűlés határozatilag kimondta, hogy meg • 3.350 K 18 fillér bevétellel 3268 K 88 fillér kiadással 81 K 30 fillér maradvánnyal. V. Hiá alapnál: 35 K 55 fillér bevétellel_ — K — fillér kiadással 35 K 55 fillér maradvánnyal. „A Felsőbányai Hírlap“ tárcája. A csehek. A Perényi Zsigmond báró képviselő meghatározása nemcsak elmés, hanem találó is. Az annexió nélkül való háborúval szemben a praktikus csehek mottója: a háború nélkül való annexió. Persze nem a szent orosz birodalom, hanem Magyarország rovására, amelynek a testéből Stanek képviselő úr nem is három, hanem tizenhárom vármegyét „követel“ Venczel koronájának. A szám nem végleges Alkudni is lehet. De csak fölfelé. Ha vérbe nem kóstál. Prágában többet is hajlandók elfogadni. Mert vérezni, így tapasztalták, a Stanek képviselő úr fajsorsosai, legalább ez ujabbb időben nem szeretnek. Ők a harcztereken politizálnak. A politikában azonban nagyszerű támadó szellemet mutatnak. A hódító szándékról már bizonyosan Nikolaj Nikolajevics is régen őszintén lemondott. Stanek úr azonban még nem. Sőt, okkal feltehetjük, csak most jött meg hozzá igazán az étvágya. Szeretni cseh szövetségeseinket akkor se volt okunk, amikor még kevesebb volt az ellenkezője, mint mostan. Alig van nemzet, amellyel ritkábban lett volna alkalmunk bár csak egy ideiglenes érzelmi közösségbe is kerülni, mint velük. Ellenben se a dürukruti csata nekik, se az abszolutizmus korszakában játszott szerepük nekünk nem az egyetlen történelmi emlék, amely minden inkább, mint kellemes vonatkozású. Mindez azonban nem lehet ok arra, hogy az okosság parancsáról, amely minden érdekelt mennyiség józan, tárgyilagos és igazságos megmérésére tanít, mellőzzük. Tisztán kell látnunk, hogy az oktalan és természetes elfogultság nagyon meg ne csalhasson bennünket. Az ellenségeinket éppen olyan jól kell ismernünk, mint a barátainkat. A legelső, amit számításba kell vennünk a cseh népnek az a tragikus tulajdonsága,, hogy: kicsi. Az országa se nagy, de így is több annál, hogy maga tele tudná lakni. A hat milliónyi lakosság közül csaknem egészen négy millió a cseh és a magában is tekintélyes német kisebbség mindenütt a határokon a maga fajtájának számban és kultúrában egyaránt hatalmas nemzet tömegével érintkezik. Venczel fajtája még a maga politikai határai között is egy sziget. Politikai elhelyezkedése tehát szerencsének egyáltalában nem mondható. Politikailag fejlődőképesnek még kevésbbé. Mert körülötte azokat, a magukban szintén elszigetelt, nála számban kisebb vagy kultúrában elmaradottabb népeket, amelyek fölött az előkelőbb rokon, nagyobb erő vagy fejlettebb műveltség jogczímen hegemóniát gyakorolni lenne hivatva, hasztalan keresnők. Egy cseh irredentának adott, természetes vagy történelmi elemei nincsenek. A rengeteg most birodalom és a mindenható cár egykori presztizsének anyagával Prága nem szolgálhat és soha nem is rendelkezett. Egy súlyos, jelentékeny és ezáltal vonzó cseh hatalom feltételei és lehetőségei egyszerűen nincsenek. Ehhez az az egyetlen eszköze is teljesen hiányzik, amely magukban kis népeket is aránytalan uradalomba tudott emelni. A tenger: A dürukruti katasztrófa adott történelmi mennyiségek logikus kikövetkezése volt, amely által a valóság törvényei érvényesültek. Egy önálló, sőt hatalmi becsvággyal teljes Csehország, ott, ahol van, meg nem állhatott és ha a kis nemzetek bizottságának uralomra jutó jelszavában valamikor talán meg is állhatna, csak kisebb lehetne annál is, amekkora mostan. Ebben a tekintetben nem jól választották meg a cseh honalapítók azt a földet, amelyen véreiket megtelepítették. Igaz, hogy nem is fegyverrel foglalták el az idegen erő, Nagy Károly kardja volt az, amelynek oltalmában a vendégjogot első ízben tulajdonosi joguknak proklamálták. Önálló életük szakadozó volt és legszélesebb kilendülésében se valami imponáló. A történelem csúcsán soha, egy pillanatig se állottak. De említettük, ennek megvoltak a maga egészen egyszerű és elháríthatatlan okai. Egy dadogóból lehetett Demoszthenész. De egy törpéből egy világot emelő Atlasz nem lehet. Annál elismerésre méltóbb, hogy ez a maroknyi nemzedék hatalmas idegen tömegek és idegen kultúrák, mondjuk így: ölelésében se végképpen el nem porlódott, se föl nem olvadt. Sőt bár a nemzeti élet teljes függetlensége nélkül, meglepő hevességben tudta megtartani csak igen távoli múlt emlékeiből táplálható nemzeti