Felvidéki Ujság, 1908. október-december (3. évfolyam, 224-299. szám)

1908-10-01 / 224. szám

Szerkesztőség: Fő-utca 34. I. em. Kiadóhivatal: Fő-u. 34. (Bejárata Szegfű­n felöl.) Telefon: 211. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Horváth Lajos. Felelős szerkesztő: Holló Ferenc. Előfizetési Egy évre . . . helyben Fél évre ... . Negyed évre . ár: Egy . K. 14.— 7.— . 3.50 szám­ára 4. fill. vidéken K. 18.— . 9.— . . 4.50 Feljegyzések. Egy égető kérdés. Kassa, szept. 30. pártolásra, de e pártolásnak semmi megkívánható eredménye nincs. Az állampolgárok adóinak nagy summá­ját öli bele iparfejlesztési kísérletezésbe, anélkül, hogy a kísérletek beválnának s amit kiadunk a vámon, visszakap­nék a réven, iparunk fejlődésében. Ha már meghozták az iparpárto­lásról szóló törvényt, ennek a párto­lásnak egészen más irányt kell vennie. Akadály ugyan az irány változtatására, hogy a törvény szinte taxative sorolja fel az eseteket, ahol állami támogatás adandó. Ám ha a támogatás ezen mód­jai nem váltak be, a törvényt hama­rosan meg lehet változtatni is, hogy Micsoda lehetetlen állapot például, amikor alig teszünk egyebet, mint folyton az iparfejlesztést hangoz­tatjuk ; az egész országban nincs több, csak éppen három felsőbb ipari szak­iskola. Ebbe a három iskolába csak a mostani iskolai év kezdetén körülbelül háromezer ipari pályára vágyó ifjú je­lentkezett s alig vettek fel két-három­­százat. A többit el kellett utasítani. Ezzel eltérítették ezeket iparunktól, melynek pedig szakszerű művelése s fejlesztése szempontjából nem kicsiny­­lendő különbség, hogy évente két-há­­romezerrel több vagy kevesebb előke­lőbb szakmunkása legyen. A gyáriparunkra adott óriási se­gítségnek egy részét nem jobb volna-e ipari szakiskolák felállítására fordí­tani ? Ez az iparpártolás legégetőbb kér­dése, efölött gondolkozzanak a „nagy“ iparpártolók, hiteknek, a keresztény erkölcsnek, a haza fogalmának, az anyagi boldogulás erkölcsi alapjainak védelmére a hitetlenség, erkölcs­telenség és hazátlan szociáldemokrácia ellen. A felhívást kibocsátó lelkész és az illusztris aláírók ugyanis azt látják, hogy a református népnek és hitnek nem a kato­likus egyház, nem a népszövetség, nem a Mária-kongregáció az ellensége, hanem ugyanaz, ami ellen a népszövetség is küzd, vagyis a hitetlenség, a hazátlanság, az „egyke“, a pálinka stb. S ezért a felhívás nemes versenyre szólítja a reformátusokat a katholikus Egyházzal, midőn ezeket írja : „a népjólét jelszavával a nemzetközi szocialisták és a velük egy követ fúvó sza­badgondolkodók a haza, egyház és a ke­reszténység ellen törnek és agitációjukkal éppen a népjólétet tették tönkre, mert a népet lelki, szellemi és anyagi bajokba, za­varokba kergették, hogy ott átkozza meg mindazt, a­mi előtte szent volt és nyomo­rultul pusztuljon el. Természetes, hogy a nemzet jobbjai útját igyekeznek állani ennek a pusztító hadjáratnak. Erre a célra munkál már régebben a katholikus egyház ezer,­­meg ezer fogyasztó szövetkezeteivel, legény-, leányegyesületeivel, irodalmi társaságaival, sajtóorgánumaival, népszövetségeivel, inter­­nátusaival, olvasóköreivel, konferenciáival, egyetemes nagygyűléseivel és keresztény­­szocializmusával és pedig elég szép, látható eredménnyel, mert sikerült neki egy nagy sereget alkotni, mely kész összegyűjtött szellemi és anyagi erőit a haza, a katholikus egyház és a népjólét — a keresztény katho­likus népjólét — érdekében állítani és ott, mint hatóerőt használni. Erre a célra igyek­szik munkálni a hazai református egyház is hasonló intézményeivel a Kálvin­ Szövetség utján. Erőtőkét igyekszik gyűjteni, fölhal­mozni, a­mely erőtőkét fölhasználjon a haza, a református anyaszentegyház és a magyar nép jóléte érdekében." Ezen okos szó azonban nem fér a „Fmn“ cikkezőjének agyvelejébe. „Megfoghatatlan“ előtte, hogy „rajonghat egy református pap a „Mária-kultuszt“ űző azon felekezetért, mely „a protestantizmusnak a legnagyobb ellensége“. E helyett ferdít és hazudik úgy, hogy nem is hisszük, hogy a cikket refor­mátus magyar ember írta volna. Azt hazudja, hogy a katholikus egyház Előkelő pénzintézettől 10—20 évi törlesztésre, kötelezvényre, levonás nélkül gyorsan folyósithatok katonatisztek, állami és közigazgatási tisztviselőknek, nyugdíjasoknak. Megkereséseknél közlendő életkor, szolgálati idő és törzsfizetés. Törlesztéses (amortizationalis) kölcsönöket bérházakra, bérházak építkezésére nagy és kisbirtokokra 20—50 évi törlesztésra 4­2% ...... .: kamat alapon gyorsan folyósittatok. ~ 1 — Már fennálló ház és birtok terheket olcsóbb feltételek mellett convertálok. Megkereséseknél melléklendők: telekjegyzőkönyvi­ kivonat, kataszteri birtokiv, bérjövedelmi-vallomás, becslevél és vázrajz. 1 — Előleges költség nincs. Felvilágosításokkal díjtalanul szolgál: -------------------- - — Jelzáloghitel, bankbizományi vállalat és biztosítási iroda MARKOVICS FERENC, Kassa Kossuth L. u. 23. Maléter-ház / Türelmetlenség, Kassa, szept. 30. A türelmetlenség egy szomorú jelével találkozunk a „Fm“ mai vezércikkében, me­lyet „egy református hazafi“ irt volna. Szalay József nagybecskereki ref. lel­kész egészen józan és helyes alapon „Kálvin szövetséget“ tervez, melynek felhívását Ke­­nessey erdélyi ref. szuperintendens és Da­rányi miniszter is aláírta. A felhívás igen helyesen arra hívja fel a református híveket, hogy sorakozzanak Felnőtt a szó az ajkakon néhány éve a magyar iparpártolás és iparfej­lesztés szónoklataiban. Azóta is folyton szónokolunk. Csépléskor nem hord szét a kósza szellő annyi libát, amennyi jelszót és hangzatos frázist mi eldo­báltunk. Hiszen ha szavakból és szó­noklatokból fonnák a Párkák az életet, a mienk lenne a legdicsőbb, legsike­rültebb. Szörnyű nagy bajunkra azonban azt tapasztaljuk, hogy az egészséges ipari élet megteremtéséhez még egyéb más is kell kiköszörült, öblös toroknál. Körülbelül egy esztendő óta aztán megindult az iparpártolásnak másik módja is. Kezdetét vette kezdetleges iparunk­nak államilag való hathatós támogatása. Hát a jelszavaknál bizony alig ér ez többet s már egy esztendő is meg­mutatta, hogy ez sem alkalmas ipa­runknak kívánt fokban való kifejlesz­tésére. Mert alulról is, felülről is rosszul értelmezik s rosszul kezelik az ipar­pártolásnak ezt a módját. Alulról azt hiszik az érdekeltek, hogy most már aztán mindent az állam ad. Mindent az államtól várnak. Anél­kül semmit se tesznek. Felülről meg eltévesztett dolog az iparpártolásnak már az a módja is, mely a jelentékenyebb támogatását a gyáriparnak juttatja, kisiparunk csak a legapróbb morzsákat nyerheti. A gyáriparnak és a kisiparnak ál­lami támogatásában továbbá csak el­vétve nyilvánul meg az igazság. Csak elvétve kapnak, akik igazán megér­demlik. Számtalan tapasztalatunk szól a mellett is, hogy az állami ipari segít­séget nem arra használják fel, amire kapták. Úgy állanánk tehát, hogy az állam rengeteg összegeket fordít ugyan ipar­

Next