Figyelmező, 1837. január-december (1. évfolyam, 1/1-25., 2/1-52. szám)
1837-01-24 / 3. szám
az egyetemes literatura’ körében. Kiadó szerkesztők: SCHEDEL, VÖRÖSMARTY* szerkesztő társ: BAJZA. Pesten. Januarius’ 24. 1838. 3. szánta Tartatom: Magyar literatura. Országismeret. Fényes Elek: Magyarország, statisticai és geographiai tekintetben (D. S. F. és Csaplorics János), 17. 1. Philosophia. Fejér György : Bevezetés a’ philosophiára (■Szigethi) , 19. 1. Német literatura. Történettudomány. Schlosser: a’ 18-2. század’ története, politicai és szellemi tekintetben, 22. 1. Schäfer: Portugália’ története, 22. 1. Magyar dolgok külföldi munkákban , 23. 1. Literatúrai mesék, 24. 1. Bibliographiai jelentő, 24.1. MAGYAR LITERATURA. Országismeret. 1) Magyarországnak , ’*’ hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetlen. Kiadta Fényes Elek. Első kötet. Pesten, Trattner Károlyi’ nyomtatása. 1836. n. 8. 532 l. Ha van munka, melly literaturánk’ ezen könnyed szakában, tudományos és hazafiúi szempontból eziránt érdemel figyelmet, arra Fényes Elek’ előttünk fekvő statisticai munkája kétségkívül nagy mértékben ’s a’ leérméltóbb joggal tarthat számot. Mindenek előtt, nem tudja referens a’ terv’ nagyságát vagy azt a’ roppant szorgalmat, komoly elhatározást és férfias állhatatosságot méltatja-e inkább , mellyel a’ szerző azon számtalan nehézségek ’s gyakran győzhetetleneknek tetsző akadályokkal szállott szembe, mik illynemű dolgozatot mindenütt, de leginkább nálunk kisérnek ; vagy végre azon szerénységet emelje-e ki, mellyel annyi munka és baj után, kétség kívül sok évek’ gyümölcseit adja által a’ hazának. A’ szerző , mint a’ munka’ czíméből tudjuk, egész Magyarországnak,’s a’ hozzá kapcsolt tartományok’ mostani állapotját fogja adni, statisticai és geographiai tekintetben. Óhajtottuk volna, hogy az előszó érdekelné az egész munka’ osztályát, valamint bővebben a’ nyomtatott és kézirati, nagyobb részt a’ szerző által gyűjtött forrásokat, minthogy azok az egyes megyéknél ’s czikkelyeknél nem említettek. Olly munkánál, melly annyit vészén első kézből, a’ hitelesség’ tekintete, ’s az, hogy maga is másoknak forrásul szolgáljon , az illy feljegyzéseket, ha bár sok helyet vennének is el, mellőzhetetlenül kívánják. Ezzel azonban mi nem akarjuk a’ szerzőnek sem hűségét, sem ítéletét az adatok’használásában kétségbe hozni, ’s azt hiszszük, ő csak helygazdálkodásból hagyta el az említett idézéseket. Az előszó szerint a’ „terjedelmi“ adatokra Lipszkyt követi; a’ népszámra, melly 1830-ról van feltéve, az egyházmegyei névkönyveket, mert a’ törvényhatósági összeírásokban a’ nemességre nincs tekintet; a’ külön népek’ számát azonban csak hozzá vetőleg igyekezett az eddig igen nagyjában készülő följegyzések’ nyomán meghatározni. E’ részben, melly statistikai tekintetben a’ fő érdekűek közé tartozik, óhajtható lenne, hogy az egyházmegyék tetéznék azzal múlhatatlan érdemüket .