Figyelmező, 1837. január-december (1. évfolyam, 1/1-25., 2/1-52. szám)

1837-01-31 / 4. szám

m MAGYAR LITERATURA. Visszatekintés literaturánkra 1830—6. (Folytatás). Literaturánk’ azon ágát éri most a’ sor, melly az iratok’ számát tekintve, tudva levő okokból, talán legszegényebb volt mindenha, és most is az, a’ többiekhez képest; de ér­demre ’s hatásra nézve e’ legújabb korszak­ban legfontosabb és nevezetes!). Értem azt a’ nemét a’ dolgozatoknak, melly a’ köz ügyet, t. i. azt, a’ mi minden polgárt, minden haza­fit, mint polgárt és mint hazafit, legköze­lebbről illet, annak minden ágazatiban tár­­gyazza. Egy szó van itt csak, ki? előkelő­­leg neveznünk kell; de ez az iró legfőbb ösztöne volt e’ korban az olvasásnak, ébresz­tője egy megrögzött véleményektől független gondolatcserének, lelke, ’s egyszersmind fele haladó korunknak. Az olvasó tudni fogja, hogy gróf Széchenyi Istvánról emlékezünk. Az ő munkáit, eredetiben ’s fordítva, ezer meg ezer példányban, százezerek nyelték el; ’s azért a’ közönségesen mutatott részvét ked­vesen veendi talán , ha jelen, elszámláló in­kább ’s emlékeztető, mint történetfejtegető előadásunk, az időszak’főemberénél, elereszti a’ fölvett fonalat, ’s néhány perezre, életirási vázlattá alakúl, annyival is inkább, minthogy nagy lelke ’s szerencsés környülményei meg­­engedék neki, hogy a’ szót tett kövesse, ’s így irói pályája ’s életpályája csakhamar egy­­gyé olvadjon. G. Széchenyi István, fia az annyit áldozott g. Széchenyi Ferencznek, Bécsben született, September’ 21. 1792. A’nemes felkelt seregtől a’ cs. kir. hadhoz menvén által, az európai néph­áboru’ legnevezetesb csatáiban részt vett, ’s e’ pályán mellét több érdemrenddel takar­ta. Még katona korában bejárta Németorszá­got minden irányaiban, Angliát, Franczia- és Olasz-, az éjszaki Spanyol-, és Görögorszá­got, a’ török birodalmat, ’s 1820 ban Kis- Ázsiát érintette. E’ vándorlásiban szerző Szé­chenyi , folyvástt magányos stúdiumok’ sege­delmével , azt a’ politicai tekintetet ’s combi­­natiót, a’ külön népek’ nemzeti ’s közgazda­­sági viszonyai’ azon terjedelmes és gyakorlati ismereteit, mellyek hazájának egykor olly gaz­dag gyümölcsöket voltak szerzendők. Az 1825/Vdiki országgyűlés alatt, mellynek ta­nácskozásiban eleitől fogva élénken részesült, elhagyta a’ hadi pályát, hogy napjait kizáró-4 ffas^aasaaac az egyetemes literatura’ körében. Kiadó szerkesztők: SCHEMEL, VÖRÖSMARTY* szerkesztő társ: RAJZ A* Pesten. Januarius’ 31­. 1833. 4. szám. Tartalom: Magyar l­iteratura. Visszatekintés literaturánkra 1830 — 6. Folytatás. (D. Schedel Ferencz) 25 1. Történettudomány. Lassú István: Merkúr 1836ra (Péczely József), 30 1. Angol literatura. Nyelvtudomány. Richardson­ új szótára, 32 1. — Szóbirálat (Vörösmarty) 33 1. Literatúrai mesék és epi­grammák (Czuczor és Virág A.) 34 1. Magyar tudós társaság, 34 1. Bibliograph­iai jelentő, 34­1. — H­i­r­d­e­t­ő­lső szám.

Next