Figyelmező, 1837. január-december (1. évfolyam, 1/1-25., 2/1-52. szám)
1837-01-31 / 4. szám
m MAGYAR LITERATURA. Visszatekintés literaturánkra 1830—6. (Folytatás). Literaturánk’ azon ágát éri most a’ sor, melly az iratok’ számát tekintve, tudva levő okokból, talán legszegényebb volt mindenha, és most is az, a’ többiekhez képest; de érdemre ’s hatásra nézve e’ legújabb korszakban legfontosabb és nevezetes!). Értem azt a’ nemét a’ dolgozatoknak, melly a’ köz ügyet, t. i. azt, a’ mi minden polgárt, minden hazafit, mint polgárt és mint hazafit, legközelebbről illet, annak minden ágazatiban tárgyazza. Egy szó van itt csak, ki? előkelőleg neveznünk kell; de ez az iró legfőbb ösztöne volt e’ korban az olvasásnak, ébresztője egy megrögzött véleményektől független gondolatcserének, lelke, ’s egyszersmind fele haladó korunknak. Az olvasó tudni fogja, hogy gróf Széchenyi Istvánról emlékezünk. Az ő munkáit, eredetiben ’s fordítva, ezer meg ezer példányban, százezerek nyelték el; ’s azért a’ közönségesen mutatott részvét kedvesen veendi talán , ha jelen, elszámláló inkább ’s emlékeztető, mint történetfejtegető előadásunk, az időszak’főemberénél, elereszti a’ fölvett fonalat, ’s néhány perezre, életirási vázlattá alakúl, annyival is inkább, minthogy nagy lelke ’s szerencsés környülményei megengedék neki, hogy a’ szót tett kövesse, ’s így irói pályája ’s életpályája csakhamar egygyé olvadjon. G. Széchenyi István, fia az annyit áldozott g. Széchenyi Ferencznek, Bécsben született, September’ 21. 1792. A’nemes felkelt seregtől a’ cs. kir. hadhoz menvén által, az európai népháboru’ legnevezetesb csatáiban részt vett, ’s e’ pályán mellét több érdemrenddel takarta. Még katona korában bejárta Németországot minden irányaiban, Angliát, Franczia- és Olasz-, az éjszaki Spanyol-, és Görögországot, a’ török birodalmat, ’s 1820 ban Kis- Ázsiát érintette. E’ vándorlásiban szerző Széchenyi , folyvástt magányos stúdiumok’ segedelmével , azt a’ politicai tekintetet ’s combinatiót, a’ külön népek’ nemzeti ’s közgazdasági viszonyai’ azon terjedelmes és gyakorlati ismereteit, mellyek hazájának egykor olly gazdag gyümölcsöket voltak szerzendők. Az 1825/Vdiki országgyűlés alatt, mellynek tanácskozásiban eleitől fogva élénken részesült, elhagyta a’ hadi pályát, hogy napjait kizáró-4 ffas^aasaaac az egyetemes literatura’ körében. Kiadó szerkesztők: SCHEMEL, VÖRÖSMARTY* szerkesztő társ: RAJZ A* Pesten. Januarius’ 31. 1833. 4. szám. Tartalom: Magyar literatura. Visszatekintés literaturánkra 1830 — 6. Folytatás. (D. Schedel Ferencz) 25 1. Történettudomány. Lassú István: Merkúr 1836ra (Péczely József), 30 1. Angol literatura. Nyelvtudomány. Richardson új szótára, 32 1. — Szóbirálat (Vörösmarty) 33 1. Literatúrai mesék és epigrammák (Czuczor és Virág A.) 34 1. Magyar tudós társaság, 34 1. Bibliographiai jelentő, 341. — Hirdetőlső szám.