Figyelmező, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-52. szám)
1838-01-02 / 1. szám
á nya. — Más nyelveket tanít Lemouton „önálló német nyelvmesterében“, ’s a’ „Gyors franczia“ Lorcier után. Ide tartozik még Mrakitch’ Társalkodó tára tíz nyelven, melylyek közt a’ magyar is. A’ széptudományokra tartozik Bitnicz’ magyar nyelvtudományának második kötete, az írásbeli előadás’ természetéről; Fejér Györgytől „a’ szépmesterségek alapvonatokban“; ’s Homokay Pál’ poeticája „Magyar költészet“ czím alatt ’). A’ philosophiai dolgozatokat most is leginkább folyóiratunkban kell keresni; külön csak Vecsei és Fitos’ értekezései jelentek meg’, a’ philosophia’ befolyásáról a’ statusra, és az erkölcsiség’ próbaköveiről 3). Magda’ programmájával az ember’ eredeti formájáról 4) teszszük az átmenetet a’ neveléstudományra, hol először is , philosophiai szempontból Warga János’munkája tűnik szemünkbe. Az elemi nevelés’ alapvonatjai 5), gyakorlati tekintetben pedig Edvi Illés Pálnak, már is közönséges hitelt és kedvességet nyert. Első oktatásra szolgáló kézikönyve 6), mellynek példányai öt hónap alatt elkapatván , javítva ’s bővítve ismét sajtó alatt vagyon. Ide tartozó értekezések: Steinackere, asszonyink’ neveléséről 7), Saskué ,,a’ nevelés’ alaptudománya“ 8); ifjúsági munkákul: Beöthy’Koszorúja 9), Peregrinytől az Életből szedett képek’ csarnoka ; így: A’ kisded unokák 10), A’ sokat tapasztalt nevelő’ beszélgetései stb, de főkép Faludi Ferencz’ „Udvari embere“ új kiadásban. A’ hittudomány’ körében a’ katholikusok’ részéről Guzmics volt munkás Egyházi Tárával (9 és 10. füz. 11), a’ pesti nevendék papság, Munkálatai’ 4-d. kötetével 12), a’ rozsnyai megye, az Egyházi Töredékek’ 6-d. füzetével; Lesnyánszky egyházi beszédek’ gyűjteményével; végre Papp László egy helyes emlékiratot ada a’ religióról 13). A’ protestánsok közt Salamon az Erdélyi prédikátori Tárt folytatta (7. 8. köt.); szinte Erdélyben Bátránál jőve az Egyházi beszédek’ gyűjteményéből két kötet ’s Beke Sámuel’ vasárnapi beszédei. Pesten Károlyi’ bibliája újra, díszes negyedrétben. * Több munka foglalkozik a’ vallásnak a’ státushoz viszonyával ’s a’ vallás’ szolgáinak világi jog- és hasznaival. Név szerint az Albach’ fordítója G. A., Richter Engelbert’ könyvét adta: ,,A’ ker. kath. vallás leghatalmasabb védlelke a’ birodalmaknak és thirónoknak“, ’s egy névtelen Raedlinger’ elhírhedt munkáját: „Európának mostani megrendült vallási, politicai és polgári állapotjáról.“ Hollók Imre rozsnyai prof. a’ „Pézsmákról“ értekezett, ’s Fogarasy Mihály az erdélyi püspök’ polgári viszonyait fejtegette. A’ törvénytudománynak, melly eddig alkalmasint csak a’ positivumnak külön gyakorlati formákban elő- és összeállításával foglalkozott, Szalay László, Themiszében (1. füz.), folyóírást nyitott 14. Tanító könyveink Kimoss’ Polgári magánjogával (1. f.) ’s Grósz’ compendiuma’ fordításával szaporodtak Szekrényesitől. Az új urbért magyarázák ez évben Sebessy , Medgyesy, Sárváry, Kucsera az első utu visszatételről értekezett* Fogarasi’ törvénytudományi műszótára második, bővebb kiadást ért; Károlyinál a’ kir. curia’, Debreczenben a’ tiszántúli kerületi tábla’ mászókönyve látott napfényt. ’S így lassanként nélkülözhetőkké lesznek a’ törvénykezés’ nyelvét tarkázó idegen kifejezések, ’s a’ magyarok szoros! és szoros!) határozottságot nyernek., (Vége következik. ) ----- LC Szépliteratura. Fazekas Mihály’ versei. Összeszedte Lovasi Imre. Pesten , esztergomi könyvnyomtató) Beimel Józsefnél, 1836. 81. 134 t. Ara 40 kr. c.p. 3. Kovács József’ versei. Második kiadás, Kolosvár , 1835. 121. 135. 20 kr. cp. Fazekas azon kisded felekezethez tartozott, melly debreczeni iskola nevet viselhetne a’ literatura’ történetében, ’s Földivel kezdődvén , Csokonaiban fénypontját érte el, majd Kovács Józseffel a’ színről ismét letűnt. Hatása a’ korra és literaturára sem fontos, sem terjedt és huzamos nem volt. Elvei a’népi elem’ fölvétele a’ költésbe ’s a’ forma’, vagy inkább a’ verselés’ tisztábbsága,azon értelemben, mint azt Rádai után először is Földi gyakorlotta, ’s ő és Horváth Ádám még a’ Magyar Musában érteke* 14 2) II. 193. - 3) H. 65. - 4) II. 327. — 5) II. 97. — 6) I. 114. — 7) II. 257. 8) II. 341. — 9) I 82. — 10) I. 82. — 11) 1. a’ mai számot alább. 12) II. 225. — 15) II. 321. 14) II. 136.