Figyelmező, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-52. szám)

1838-01-02 / 1. szám

­­á­ nya. — Más nyelveket tanít Lemouton „ön­álló német nyelvmesterében“, ’s a’ „Gyors franczia“ Lorcier után. Ide tartozik még Mrakitch­’ Társalkodó tára tíz nyelven, mely­­lyek közt a’ magyar is. A’ széptudományokra tartozik Bitnicz’ magyar nyelvtudományá­nak második kötete, az írásbeli előadás’ ter­mészetéről; Fejér Györgytől „a’ szépmester­ségek alapvonatokban“; ’s Homokay Pál’ poe­ticája „Magyar költészet“ czím alatt ’). A’ ph­ilosophiai dolgozatokat most is leginkább folyóiratunkban kell keresni; kü­lön csak Vecsei és Fitos’ értekezései jelen­tek meg’, a’ philosophia’ befolyásáról a’ sta­tusra, és az erkölcsiség’ próbaköveiről 3). Magda’ programmájával az ember’ eredeti formájáról 4) teszszük az átmenetet a’ ne­veléstudományra, hol először is , ph­i­­losoph­iai szempontból Warga János’mun­kája tűnik szemünkbe. Az elemi nevelés’ a­­lapvonatjai 5), gyakorlati tekintetben pedig Edvi Illés Pálnak, már is közönséges hitelt és kedvességet nyert. Első oktatásra szolgáló kézikönyve 6), mellynek példányai öt hónap alatt elkapatván , javítva ’s bővítve is­mét sajtó alatt vagyon. Ide tartozó érteke­zések: Steinackere, asszonyink’ neveléséről 7), Saskué ,,a’ nevelés’ alaptudománya“ 8); ifjúsági munkákul: Beöthy’Koszorúja 9), Pe­­regrinytől az Életből szedett képek’ csarno­ka ; így: A’ kisded unokák 10), A’ sokat tapasztalt nevelő’ beszélgetései stb, de főkép Faludi Ferencz’ „Udvari embere“ új ki­adásban. A’ hittudomány’ körében a’ katholi­­kusok’ részéről Guzmics volt munkás Egy­házi Tárával (9 és 10. fü­z.­ 11), a’ pesti neven­­dék papság, Munkálatai’ 4-d. kötetével 12), a’ rozsnyai megye, az Egyházi Töredékek’ 6-d. füzetével; Lesnyánszky egyházi beszé­dek’ gyűjteményével; végre Papp László egy helyes emlékiratot ada a’ religióról 13). A’ protestánsok közt Salamon az Erdélyi pré­dikátori Tárt folytatta (7. 8. köt.); szinte Er­délyben Bátránál jőve az Egyházi beszédek’ gyűjteményéből két kötet ’s Beke Sámuel’ vasárnapi beszédei. Pesten Károlyi’ bibliája újra, díszes negyedrétben. *­­ Több munka foglalkozik a’ vallásnak a’ státushoz viszonyával ’s a’ vallás’ szol­gáinak világi jog- és hasznaival. Név sze­rint az Albach’ fordítója G. A., Richter En­gelbert’ könyvét adta: ,,A’ ker. kath. vallás leghatalmasabb védlelke a’ birodalmaknak és thirónoknak“, ’s egy névtelen Raedlinger’ el­hírhedt munkáját: „Európának mostani meg­rendült vallási, politicai és polgári állapot­­járól.“ Hollók Imre rozsnyai prof. a’ „Pézs­mákról“ értekezett, ’s Fogarasy Mihály az erdélyi püspök’ polgári viszonyait fejtegette. A’ törvénytudománynak, melly ed­dig alkalmasint csak a’ positivumnak külön gyakorlati formákban elő- és összeállításával foglalkozott, Szal­a­y László, Themiszé­­ben (1. füz.), folyóírást nyitott 14­. Tanító könyveink Kimoss’ Polgári magánjogával (1. f.) ’s Grósz’ compendiuma’ fordításával szaporodtak Szekrényesitől. Az új urbért ma­­gyarázák ez évben Sebessy , Medgyesy, Sár­­váry, Kucsera az első utu visszatételről ér­tekezett* Fogarasi’ törvénytudományi mű­­szótára második, bővebb kiadást ért; Káro­lyinál a’ kir. curia’, Debreczenben a’ tiszán­túli kerületi tábla’ mászókönyve látott nap­fényt. ’S így lassanként nélkü­lözhetőkké lesznek a’ törvénykezés’ nyelvét tarkázó ide­gen kifejezések, ’s a’ magyarok szoros!­ és szoros!) határozottságot nyernek., (Vége következik. ) ----- LC Szépliter­atura. Fazekas Mihály’ versei. Összeszedte Lovasi Imre. Pesten , esztergomi k­önyvnyomtat­ó) Beimel Józsefnél, 1836. 81. 134 t. Ara 40 kr. c.p. 3. Kovács József’ versei. Második kiadás, Ko­­losvár , 1835. 121. 135­­. 20 kr. cp. Fazekas azon kisded felekezethez tarto­zott, melly debreczeni iskola nevet viselhetne a’ literatura’ történetében, ’s Föl­divel kezdődvén , Csokonaiban fénypontját ér­te el, majd Kovács Józseffel a’ színről is­mét letűnt. Hatása a’ korra és literaturára sem fontos, sem terjedt és huzamos nem volt. Elvei a’népi elem’ fölvétele a’ költésbe ’s a’ forma’, vagy inkább a’ vers­elés’ tisztább­­sága,­azon értelemben, mint azt Rádai után először is Földi gyakorlotta, ’s ő és Hor­váth Ádám még a’ Magyar Musában érteke* 14 2) II. 193. - 3) H. 65. - 4) II. 327. — 5) II. 97. — 6) I. 114. — 7) II. 257.­­ 8) II. 341. — 9) I 82. — 10) I. 82. — 11) 1. a’ mai számot alább. 12) II. 225. — 15) II. 321. 14) II. 136.

Next