Figyelmező, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)

1839-04-23 / 16. szám

Kiadó szerkesztők SCIIEREE, VÖRÖSMARTY 9 szerkesztő társ RAJZA. ■—­ HARMADIK ÉV Pesten. Április* 33. 1830. 16. vám. Tartalom. Hazai literatura. Philosophia. D. Taubner K. a’ hegelismus felett (Warga János). — Történettudomány. Gévay Antal’ magyar történeti oklevél-gyűjteményének 2-d. füzete. — Állítások, vélemények, felvilágosítások. Folyvásti sürgetés a’ hegelismus’ tárgyában (***). — Magyar dolgok kül­földi munkákban. Meyer­ Universuma a’ magyarokról [Nagy Ignácz). — Literatúrai mozgalmak. HAZAI LITERATURA. Ph­ilosoph­ia. Bírálati vizsgálat Hegel bölcselkedése fölött. Irta Dr. Taubner Károly, prédikátor, 's a­ pesti evang. gymnasiumban rector-professor. Pesten, Trattner­ Károlyi betűivel. 1838. p. 8. /. 46. A’ Hegel-ph­ilosoph­ia’ tárgyában hazánk ph­ilosophusait hírlapi nyilatkozásaik után, — úgy látszik Németországot is, ha ugyan sza­bad a’ nagyot kicsinynyel összehasonlítani, — következőleg osztályozhatjuk. (A’ Leo és Dr. Huge közti túlságos viták nálunk csak nem létesű­lendenek ?) Vannak, kik a’nagy philoso­­phust szorosan, csaknem szó szerint követik. Ezek mellé lehet kötni azon túlzókat, kik elég mystice Hegel’ egész rendszerét, ha nem teszik is teljes egyenletbe a’ kijelentéssel, de abban mind azt föl akarják találni, mi a’ kijelentésben van, vagy Hegel’ rendszerét a’ kijelentés’ képviselőinek tartják. Ezekkel épen ellenkezők azok , kik a’ Hegelféle ph­iloso­­phiát haszontalan ábrándozásoknak, üres agy­rémeknek nyilvánítják. Hihetőleg ezekhez lesznek sorozandók azok, kik magok tudják a’ honnak, vagy inkább a’ hazának mellyik szögletében ültek félre, még pedig sükerrel a’ Hegel’ philosoph­iája fölött egyszer elha­tározó fölvilágosítást vagy inkább szétzúzást adandók (1.) Csak kevesek azok, kik a’ Hegel’ philosoph­iájában minden mysticismustól men­ten azt, a’ mi abban örök és valódi, föltalál­nák, úgymint a’ tiszta, de azért tartalmas és szoros rendszerű gondolkodást , melly által olly eszméket közvetítnének, miken a’ phi­losophia folyvást föntebb emelkedjék. Minden közvetlen eszméből belső gondolat - határozá­sai által ellenkező eszmének kell előállani, ’s ezeknek egymásra viszonyulásuk után kel­nek folyvást és folyvást új és tartalmas esz­mék. — És épen ez a’ nagy philosophus’ gon­dolkodás-menetele. — Szerző a’ Hegel-philosophia’ tárgyában mellyik osztályhoz tartozzék, világos leend, ha a’ munka’ pontjait szorosan megvizsgálandjuk. A’munka’ czélja volt az 1838.1. f. é. athe­­naeumi 21. sz. Hegelismus tárgyában történt fölszólalásra felelni, mint ez az előszóból kitetszik. A’ munka ugyan nincs rendszerez­ve ; mindazáltal abban két pontot lehet meg­különböztetni , először a’ Hegel’ logicájának 1) Illyen az 1838. I. Athenaeum 21 sz. barátságos fölszólító, — ’s a’ II. félévi Athen. 40 és 41 sz. sürgető úr a’ Hegelismus tárgyában. Recens. 16

Next