Figyelmező, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)
1839-02-26 / 9. szám
ni, ’s azért eery tréfás barátom mindig azt szokta mondani, hogy a’ német’ füledobja meg van fordítva, ínért b helyett mindig’ p-thall ’s megfordítva) a’ k-talanokat keményeknek (harte) nevezik grammaticájokban, a’ középieket pedig* lágyaknak (weiche), minthogy ezek, mintegy a’ két szélsők közti középen lévén, már némi kis részt vesznek a’ h-ban vagy keheztésben (aspiratióban), mintha így volnának írva: bh, gh, dh, tehát némileg* meglágyulnak. A’ magyarban maradunk a’ görög nevezeteknél, minthogy nyelvünkben egészen lágy betűk is vagynak (j, gy, ly, ny, ty). — Jegyezzük meg azonban, hogy a’ föntebbi okoskodásnál foolva ezen lágy hetüknek sincsen szükségek j-toldásra. A’ szabály tehát így áll: 2szor a’ harmadik személyek’ egy birtokot jelentő ragjait fölveszik a’ mássalhangzók közül a’ némák; a’félhangzók pedig és a‘ lágy betűk elhagyják. Ez az általános szabály. Némi kivételeket alább fognunk látni, midőn a’ mássalhangzókat betűrendben mind elszámlálandjuk. Azonban elébb azt kell meghatároznunk, mellyek a’ magyar* nál a’ néma betűk, mert tudjuk, hogy ennek több betűi vagynak mint a’ görögnek, grammaticusaink pedig* mind ekkorig* nem tarták szükségesnek az említett különböztetéseket megérinteni. Pedig* a’ tanulóra, sőt akárkire nézve könnyebb ezen betűket így némi rendszer után észben tartani, mint ha csak sorban számláltatnak el (miként például Révainál). — A’ ktalanokhoz tehetjük a’ magyar nyelvben a’ í-vel igen közel rokon ty lágy betűit; a’középiekhez a’ g v. rf-vel rokon gy-t; a’ kások közűl a’ cp (ph) megfelelni látszik a’ magyar ./-nek, de mind ph (p. o. philosoph), mind a’ eh (p. o. almanach), mind a’ th (p. o. Tóth, Németh tulajdon neveknél) gyakran fordulnak elő a’ magyar nyehben; tehát ezekre is figyelemmel kell lennünk. — Meg* kell még* azt is jegyeznünk, hogy félhangzóink is többek vagynak mint a‘ g*örög*öknek (A, y, v, q,j, r, m, n , r, s). Az 1-lel közel rokon az ly, nnel ny, s-sel sz, z, zs, ez, cs betűink. Tehát a’ szabályt mind ezekre is kell illesztenünk. ’S ezeket megsértvén ’s eszünkben tartván, lássunk a’ kérdésre teendő feleletben minden mássalhangzókat sorban : h néma betű, tehát j-vel szeret ragoztatni, péld. dob, dobja, hab, nyaláb , galamb, domb, búb, sváb, stb. Kivételek a) láb: lába. p) a’ magas hangzóju szók, p. o. eb: ebe, veréb : verebe. De a’ másodfokú melléknevek: szebb: szebbje, édesb: édesbje, valamint ezen szók: seb (sebje v. sebe), zseb (zsebje v. zsebe), küszöb (küszöbje v. küszöbe), jobban szeretik a’ j- vel ragoztatást *). Jegyzet: A’ magas hangzójú szók majd mindenütt kivételt tesznek a’ j-vel ragozás alól. eh (idegen eredetű szókban) néma betű, jvel, p. o. almanach: almanachja, stb. és félhangzó, j nélkül; péld. ács: ácsa, dugacs, becs, kilincs,’csúcs, stb. Kivétel talán ezen egy szó: öcs: öcscse,e’helyett: öcsje **), ez félhangzó, j nélkül; p. o. :lécz : lecze, perecz, kukaca stb. ti néma mássalhangzó, jvel; p. o. kád: kádja, hold, háld, Ferdinand, mód, apród, Gertnül', stb. Kivételek: «) minden sarkszámoktól eredő ad, ed végtagú szók, p. o. harmad: harmada, negyed, haminczad, század, stb. Illyen, had: hada. p) a’ magas hangszójú szók pedig* mindkét képen ragoztatnak, p. o. ebéd: ebéde v. ebédje, térd, rend, föld, köd, gerezd stb; valamint ezen szók: rúd, Inda v. rúdja, rúd: rúda v. rúdja, híd: lnida v. hídja, f és ph néma betűk, j-vel; p. o. gróf: grófja, gróf, philosoph, csúf, Adolf stb. Kivétetnek. a’ magas hangzójú szók, p. o. réf: réfe, József, stb. tj néma betű, j-vel; p. o. mag, hang, tag, láng, víg, szatying dorong, hazug, habag, stb. Kivétetnek, a) mindenság, ség, és szag vépzetű szók, p. o. szabadság: szabadsága, egészség, balság, jóság, stb. p) minden vékony hangzóju szók, p. o. beteg: betege, vég: vép*e, süveg, ördög stb. y) e’ következő szók * ág: ága, világ, bog, fog, húg, dolog: dolga, horog, horga, zálog, szeg. S) j-vel v. e’ nélkül minden lag, lyag , lyag, rag (kivévén harag), és rág végzetüek, p. o. csillag: csillaga v. csillagja, hólyag: hólyagai (v. -ja), tályog: (-a v. -ja), czafrag (-a v. -ja), virág (-a v.-ja) stb. Valamint ezen szók: kalpag ( a v. -ja), gazdag (-a v. -ja), tagtag (-a v. -ja), tag: tagja, némellyek szerint tagagy néma de lágyított mássalhangzó, mél *) Az élet és könyvszokás inkább a’ tiszta ragozás mellett látszik lenni: sebeim, zsebében, kü~szöbén bizonyosan gyakoribb, mint seb jem^sm. •) Érintve volt, hogy ezen ’s az e’ nem« gyökerek tisztán is , öregbítve is előfordulnak.