Figyelmező, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)
1839-06-11 / 23. szám
AZ EGYETEMES LITERATURA’ KÖRÉBEN. Kiadó szerkesztők SCHEMEL, VÖRÖSMARTY, szerkesztő társ RAJZA. ---------HARMAD!* Év I laessen. Junius 11. 1839. 13. szám, Tartalom. Hazai literatura. Országismeret. Magyarország’ statisticája Bielektsdl. — Vallás. Guzmica’ Egyházi Tára’ XH-d. füzete. Vége. — Állítások, vélemények, felvilágosítások. Eposi ’s drámai kor. Drámai literaturánk’ jelen állapot járól. D. Schedelnek (Szontagh Gusztáv). Törvényre utalás (Jogi). — Literatúrai mozgalmak. — Visszahúzás (S. F.). HAZAI LITERATURA. Orzságismeret. Ethnographisch-geographische Statistik des Königreichs Ungarn u. dessen Keberil ander. Kach den neuesten u. zuverlässigsten Quellen bearbeitet von Ladislaus von Bie le k , beeidetem ung. Landes u. Gerichts-Advocaten , u. mehrerer löbl. Gespannschaf len Gerichtstafel-Beisitzer. Erster Band, Wien , 1837. Gedruckt bei A. Benko. *81. IV. és 413 lap. Ára a' második kötetre való előfizetéssel 8 st ep. A’ státus’ belső és külső élete, ’s egynek a’ másra kölcsönös befolyása egy az ész’ legfenségebb eszméi közül. Ezen eszme után indul vizsgálódásaiban a’ philosophiai státustudomány tágasabb értelemben. Ezt a’ gyakorló politicus is szüntelen szeme előtt tartván, felkeresi a’ státusban a’ hasonneműt a’ nélkül, hogy a’ helybeli, egyes, aprólékos dolgokhoz kötné magát, az egyneműeket közönséges fogalmak alá összeállítja,hogy azokból az egész státus vagy több országok életére következéseket húzhasson. Különösen A’ statistica, a’ státustudománynak egy nevezetes része, lényeges fogalma szerint előadja a’ státusban lévő, statistice jeles, országos érdekű, azaz olly dolgokat„ mellyeknek a’nép’ jóllétére tetemes befolyások van, el nem hallgatván azon nyavalyákat is, mellyek a’ politicai test’ erejét gyengítik, ’s életét veszélyeztetik. Ezen statisticai jelességek a’ státus’ alapereje, ’s abból származik hatalma, úgymint a’ föld’ mennyisége, és természeti állapotja; a’ termékek ; a’ nép, ’s annak száma, nemzeti charactere, és miveltsége physicai, kézművi, aestheticai, értelmi, erkölcsi, vallásos és polgári tekintetben; továbbá a’ státusnak az országlásformában és az igazgatásmódban álló organismusa; végre a’külső viszonyok’tekintetében a’ státus’ érdekei és ezekből származó külső státusokkal kötött különbféle szövetségek. A’ statistica’ e’ magas eszméjének, s a’ philosophiai míveltségnek nyomát sem találni a’ jelen munkában, melly nem egyéb, mint példa nélküli compilatio, rhapsodia, azaz a’ históriából, geographiából, ethnographiából, és statisticából összeszedett és zavart keverék, lélek nélküli test, mellyet az eszme meg nem elevenít. Ennek bebizonyítására szolgálhat már az is, hogy logice sincsenek jól elrendelve a’ statisticai tárgyak, p. o. a’ II. szakaszban Magyarország’ természeti állapotját vizsgálván, nem itt szól a’ föld’ termékenységéről, hanem a’ következő III. szakaszban, melly a’ temesztmények’ elő számlálására van rendelve; a’ IV. szakaszban, szól Horvát- és Tótországokról, ’s a’ Bánság’ három megyéjéről, mellyek azon országhoz nem tartoznak, azért is azok’ természeti állapotokról és termékeikről, a’ II. és III. szakaszban kell vala 23