Figyelmező, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)

1839-06-11 / 23. szám

AZ EGYETEMES LITERATURA’ KÖRÉBEN. Kiadó szerkesztők SCHEMEL, VÖRÖSMARTY, szerkesztő társ RAJZA. ---------HARMAD!* Év I laessen. Junius­ 11. 1839. 13. szám, Tartalom. Hazai liter­at­ura. Országismeret. Magyarország’ statisticája Bielektsdl. — Vallás. Guzmica’ Egyházi Tára’ XH-d. füzete. Vége. —­ Állítások, vélemények, felvilágosítások. Eposi ’s drámai kor. Drá­mai literaturánk’ jelen állapot járól. D. Schedelnek (Szontagh Gusztáv). Törvényre utalás (Jogi). — Li­teratúrai mozgalmak. — Visszahúzás (S. F.). HAZAI LITERATURA. O­rzságismeret. Ethnographisch-geographische Statistik des Kö­nigreichs Ungarn u. dessen Keberil ander. Kach den neuesten u. zuverlässigsten Quellen be­arbeitet von Ladislaus von Bie le k , beei­detem ung. Landes u. Gerichts-Advocaten , u. meh­rerer löbl. Gespannschaf len Gerichtstafel-Beisitzer. Erster Band, Wien , 1837. Gedruckt bei A. Benko. *81. IV. és 413 lap. Ára a' második kötetre va­ló előfizetéssel 8 st ep. A’ státus’ belső és külső élete, ’s egynek a’ másra kölcsönös befolyása egy az ész’ leg­­fenségebb eszméi közül. Ezen eszme után in­dul vizsgálódásaiban a’ philosoph­iai státustudo­­mány tágasabb értelemben. Ezt a’ gyakorló politicus is szüntelen szeme előtt tartván, fel­keresi a’ státusban a’ h­asonneműt a’ nélkül, hogy a’ helybeli, egyes, aprólékos dolgokhoz kötné magát, az egyneműeket közönséges fo­galmak alá összeállítja,hogy azokból az egész státus vagy több országok­ életére követke­zéseket húzhasson. Különösen A’ statist­ica, a’ státustudománynak egy nevezetes része, lényeges fogalma szerint elő­adja a’ státusban lévő, statistice jeles, orszá­gos érdekű, azaz olly dolgokat„ m­ellyeknek a’nép’ jóllétére tetemes befolyások van, el nem hallgatván azon nyavalyákat is, mellyek a’ po­­liticai test’ erejét gyengítik, ’s életét veszé­lyeztetik. Ezen statisticai jelességek a’ státus’ alapereje, ’s abból származik hatalma, úgymint a’ föld’ mennyisége, és természeti állapotja; a’ termékek ; a’ nép, ’s annak száma, nemze­ti charactere, és miveltsége ph­ysicai, kézművi, aestheticai, értelmi, erkölcsi, vallásos és pol­gári tekintetben; továbbá a’ státusnak az or­­száglásformában és az igazgatásmódban álló organismusa; végre a’külső viszonyok’tekinte­tében a’ státus’ érdekei és ezekből származó kül­ső státusokkal kötött különbféle szövetségek. A’ statistica’ e’ magas eszméjének, s a’ ph­ilosoph­iai míveltségnek nyomát sem találni a’ jelen munkában, melly nem egyéb, mint példa nélküli compilatio, rhapsodia, azaz a’ históriából, geograph­iából, ethnographiából, és statisticából összeszedett és zavart keve­rék, lélek nélküli test, mellyet az eszme meg nem elevenít. Ennek bebizonyítására szolgál­hat már az is, hogy logice sincsenek jól el­rendelve a’ statisticai tárgyak, p. o. a’ II. sza­kaszban Magyarország’ természeti állapotját vizsgálván, nem itt szól a’ föld’ termékenysé­géről, hanem a’ következő III. szakaszban, melly a’ tem­esztmények’ elő számlálására van rendelve; a’ IV. szakaszban, szól Horvát- és Tótországokról, ’s a’ Bánság’ három megyé­jéről, mellyek azon országhoz nem tartoznak, azért is azok’ természeti állapotokról és ter­mékeikről, a’ II. és III. szakaszban kell vala 23

Next