Figyelmező, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-52. szám)
1840-05-05 / 18. szám
AZ EGYETEMES LITERATIRA’ KÖRÉBEN. Kiadó szerkesztők SCHEMEL,, VÖRÖSHARTY, szerkesztő társ RAJZA.. ------------------- "HUC NEGYEDIK ÉV lm---------------Pesten. Május* 5. 1816. ig. szám* Tartalom. Hazai literatura. Ferge István’ Meséi és Költeményei (Kramarcsik). — Tarczy’ Természettana és Népszerű Égrajza. FolytatásWarga János).—Visszaigazítások. Orosz mint theologus (Sárkány). HAZAI LITERATURA. Költészet. Erkölcs nemesítő mesék és eredeti költemények, Ferge István által. Pesten, nyomt. Trattner Károlyi betűivel. 1839. 81. (90 és J 104 l. Fűzve ára 24 ep. Hogly az oktató költészet, minden nemeivel ’s formáival, literaturánk’ mezején igen elhanyagoltatik, már a’ Figyelmező is panaszosan említé. ’S ezt az elhanyaglást eléggé sajnálni nem lehet, ha meggondoljuk milly hathatós befolyással lehetne annak kiművelése az egész nemzet’ kifejtésére. De még sajnosabb az, hogy a’ gyermeki és ifjúkorra egyáltalában olly kevés figyelemmel vannak íróink, nem csak a’ költészetben, de a’ szorosabb értelemben vett tudományokban is. ’S e’ pontban még rosszabbul állanánk, ha Marczibányi Lajos’ jutalma literaturánkat két jeles kézikönyvvel nem ajándékozza meg, melly mesternek és tanítványnak czélirányos segédforrást nyújt, mellyböl mindegyike meríthet. — Van ugyan egy kettő, ki e’, nem mondom érdemlett jutalmat , de sokszor csak méltánylást is alig nyújtó pályán dicséretes szorgalommal munkás, de mit tehet egy kettő ott, hol a’ felébredt nemzet többek’munkáját kívánja. Érzik e’ szegénységet a’ nevelők ’s tanítók, kik idegen források nélkül sehogy sem boldogulhatnak, minek szomorú következése az, hogy ha német vagy tót ajkúak, ’s a’ nemzeti nyelvben járatlanok, vagy legalább szellemébe nem avatottak, azzal irgalmatlanul bánnak, ’s magyarosított németséggel vagy szlávsággal gyötrik a’növendéket, ez pedig a’ nemzeti nyelv’ elhanyaglásával fizeti tudományos ismeretit. Szinte különös, hogy épen ez a’ mező, mellynek nemzetiségünkhöz mért kiművelésétől egyedül lehet biztos józan nemzeti haladást várni, olly keveseket látszik érdekelni. Azért, legalább reám nézve,minden az ifjúság’ nevelésében talán használható munka’ megjelenése örvendetes tüneményes megszerzésére szívesen áldozom csekély jövedelmem’ egy részét. Reményemben sokszor csalatkozom; de mondhatom soha kevesbbé nem elégített ki bármi tárgyú vagy tartalmú könyv, mint Ferge István előttem fekvő „Erkölcsnemesítő meséi és eredeti költeményei“. A’ mese egyszerű köntös alatt nagy életgyakorlati igazságokat rejt, ’s magát, Florian szerint, bohó külsejével az együgyünél, bölcs tartalmával a’ bölcsnél bebiszelgi, menedéke a’ száműzött igazságnak, ’s így az erköltsiségre nézve csak jó hatású lehet. Mi jeleset lehet a’ nemben adni, eléggé tanusíták a’ kedélyes görög meseköltőtöl kezdve az álnevű Szilágyig sokan, ’s köztök magyarok is. ’S ki ne szeretné magát költő által bevezettetni a dalok honába? az érző kebel’ harmoniás kiömlése kit ne 18