Figyelő, 1959. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1959-10-20 / 42. szám

Új könyv a beruházások hatékonyságáról A most megjelent a ,,Beruházások gaz­dasági hatékonysága ’ című mű (Közgaz­daság­i és Jogi Kiadó) Turánszky Miklós: A beruházások gazdaságosságának fogal­ma és értékelése c. kandidátusi disszertá­cióját, valamint Gerle György: A be­ruházások gazdaságosságának vizsgálata c. munkáját tartalmazza. A tanulmány elméleti része és a je­lenleg követett hazai gazda­ságossági vizsgálati módszerek között összekötő kapocs a tanulmánynak az a része, amely­ben a szerző ismerteti a beruházások en­gedélyezéséhez szükséges dokumentumo­kat. A könyv külön ismerteti az új létesítmények és külön az üzembővítések gazdaságos ágának vizsgálatához felhasz­nálandó képleteket. Míg Taransilvy kiuidós tanulmányá­ban az elméleti rész van túlsúlyban, Gerle György munkája inkább gyakor­lati jellegű. A szerző célkitűzése elsősorban az, hogy a peru.-.-z . -ival foglalkozó műszaki és gazdasági szak­emberek a beruházási tevékenység min­den fázisában mérlegelhessék a gazda­ságosságot. Ismerteti a beruházások gaz­daságosságának vizsgálatánál felhasznál­ható képleteket és grafikus ábrázolási módszereket. Eddig nerm­, vagy alig is­mert szempontokat közöl abban a feje­zetben, amelyben a beruházás gazdasá­gosságát befolyásoló műszaki tényezőket tárgyalja. Számtalan beruházás gyakor­lati tapasztalataira támaszkodva a szer­ző részletesen foglalkozik az állóalapok gazdaságos elvi szerkezetével, a gépek és üzemi berendezések, az építmények, az épületszerkezetek és építési anyagok, valamint a beruházás megvalósítási mű­veletének, kivitelezésének gazdaságossá­gával E rész utolsó fejezete külön-kü­lön ♦-'r'avalja a legfontosabb beruházás­­fajtákat. A beruházások gazdaságosságának egyik vagy másik vonatkozású, már több ki­­sebb-nagyobb tanulmány taglalta, de nagyobb lélekzetű mű — éppen a kérdés sokoldalúsága és kiforratlansága miatt — ez ideig magyar nyelven még nem látott napvilágot. ­ Soron kívü­l biztosítják az ép­tőanyagot a sajat házatépítő termelőszövetkezeti •^oknak A Belkereskedetmt íViiius*ji,-d­ rum I U­ZÉP Főigazgatósága utasította a megyei TÜZÉP vállalatokat, hogy a termelőszö­vetkezeti tagoknak a saját ház építéshez igényelt építőanyagot soron kívül kell biztosítani. Ugyanezt a kedvezményt biz­tosította a Belkereskedelmi Minisztérium a termelőszövetkezeti megyékbe költöző szakembereknek is. A Belkereskedelmi Minisztérium és Földművelésügyi Minisztérium megálla­podása értelmében megváltozik 1960 január 1-től az építőanyagigénylés mód­ja is. Eddig ugyanis, ha egy megye pl 1 millió téglát igényelt, azt a TÜZÉP Főigazgatóság a megye különböző TÜ­ZÉP-telepeire szállíttatta. így előfordult, hogy néha 50—60 km távolságról kel­lett a termelőszövetkezeteknek a téglát az építkezés helyére szállítani. 1960. ja­nuár 1-ével életbelépő rendelet értelmé­ben az építőanyag igénylésekor, nem­csak a megyét és az igényelt áru meny­­nyiségét kell megtelö­ni hanem a tsz­­nek a nevét is, ahol az/ építőanyag fel­­használásra kerül.­ Terv az émtőanyago­­kat egyenesen az építkezés helyére szál­líthatják. 2 A FIGYELŐ JELENTI---------------------------­Legyen-e saját kapu- és liftkulcs? ! Közvéleménykutatást indít a Figyelőben a Fővárosi Tanács Házkezelési Igazgatósága a készülő új Házirendről A Fővárosi Tanács Házkezelési Igazgatóságán már hónapok óta dolgoznak egy , a fővárosi lakóházakra általánosan érvényes­­ új Házirend megszerkesztésén. Az utóbbi évek során kiderült, hogy az érvényben levő házirend sok tekintetben elmarad a követelményektől, sem a közérdeket nem védi, sem a lakók kényelmét nem szolgálja. Éppen azért, hogy az új Házirendben minél több érdekelt vélemé­nyét figyelembe vehessék, a Házkezelési Igazgatóság a Figyelőben közvélemény­­kutatást indít.­­ E számtól kezdődően több alkalommal a Házirend néhány érdekes kérdésével kapcsolatosan a Házkezelési Igazgatóság véleményét, terveit közöljük. Első ízben a kapu- és liftkulcs használatára vonatkozó tájékoztatót adjuk közre és ehhez kér­jük az olvadék hozzászólását.­ ­ Közismert id­­y, hogy a fejlett lakás­­kultúrájú országokban már nem ismerik a lift- és kapukulcs használatnak azt a rendszerét, amely nálunk, a fővárosban meg általános, amely szerint csak a ház­felügyelő jogosult ezeknek kezelésére. Gyakorlatban bebizonyosodott, hogy a lakók számára várakozás nélküli közle­kedést jelent, a Házfelügyelők pedig töb­bet foglalkozhatnak egyéb fontos házke­zelési munkával , ha a bérlők külön lift- és kapukulccsal rendelkeznek. E kétségbevonhatatlan előnyük mellett meg kell vizsgálni, hogy milyen problé­mákat vet fel ennek a rendszernek a be­vezetése. A lift­kezelés vizsgázott vezetőt követel, tehát ez azt jelenti, hogy minden lakónak, aki önálló liftkulccsal akar ren­delkezni — vizsgát kell tennie. Ezzel együtt jár, hogy a házfelügyelő eddig fennálló anyagi és büntetőjogi felelőssé­gét a liftre vonatkozólag ki kell terjesz­teni a bérlőkre. A kérdés az tehát, hogy milyen megoldás volna a legkevésbé bü­rokratikus mindezek megoldására, úgy azonban, hogy ugyanakkor a házkezelősé­gek számára se merüljön fel jogilag vitat­ható eset. Figyelembe kell venni azt is, hogy ma még a fővárosban használt liftek nagy része olyan régimódi, elavult rendszerű és használt szerkezetű, hogy bizonyos veszéllyel jár, ha hanyag kezelésnek te­szik ki. Meg kell találni a módját, hogy a lakók minél inkább felelősséget érez­zenek ebben az ügyben. Erre vonatkozó­lag is megfelelő szabályokat kell tartal­maznia az új Házirendnek. A kapukulcs megosztott használata el­len eddig közbiztonsági okokat hoztak fel. A Házkezelési Igazgatóság véleménye sze­rint ez fölös óvatosságnak látszik. Egy­részt a főváros általános közbiztonsága ma már kielégítőnek mondható és külön­ben is a törvénytelen céllal közlekedő, önmagában azzal még nem rekeszthető ki egy lakóházból, ha kapukulccsal csak a házmester rendelkezik. Nem mellékes az említett ügy anyagi vonatkozása sem. Tagadhatatlan, hogy a házkezelési kirendeltségek egy része, és különösen a házfelügyelők azért ellenzik ennek az új rendszernek bevezetését, mert a jelenlegi házfelügyelői bérezés mellett ez nem elhanyagolható szempont. Feltehető, hogy a legtöbb vitára az ad alkalmat, hogy milyen kulcsmegváltási díjat szabjunk meg. A kapukulcs meg­váltási díja a jelenleg érvényben levő sza­bályrendelet szerint: bérleményenként havi 3 forint. A liftkulcsért eddig a ház­­felügyelők megállapodás szerint fizettet­tek a lakókkal. Vajon egységesen fizessenek-e a lakók, vagy milyen szempontok határozzák meg a kulcshasználati díja£? Egyáltalán ki döntse el, hogy ki mennyit fizessen. Vitat­ható az is, hogy lehet-e kötelezni minden lakót, bérlőt, kulcs­megváltásra. Annyi bizonyos, hogy mindezekben a kérdésekben már a vélemények kialakítá­sánál is, és a megvalósítás idején is je­lentős hatáskört kell biztosítani a lakó­bizottságoknak. Eldöntendő azonban, hogy milyen szervezeti megoldással. A fenti kérdésekkel kapcsol­tosan a beérkezett javaslatokat továbbítani fog­juk a Fővárosi Tanács Házkezelési Igaz­gatóságához, ahol elbírálás után a helyes javaslatokat felhasználják majd az új Házirend megszerkesztésében. Kétszáznál több mosógépet kölcsönöz, új szolgáltatásokat tervez a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat A Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat megtette a szükséges intézkedéseket az őszi „csúcsforgalom ”, az őszi nagytaka­rítások idejére. 200 új mosógépet szerez­tek be, amelyek máris kikölcsönözhetők. Mivel az Elektromos Művek a vártnál lassabban állítja át a 110-es áramot 220-asra, az ipar azonban háztartási elektromos készülékekből már alig gyárt 110-es áramkörre gépeket, ezekben bi­zonyos hiány keletkezett. A kölcsönző vállalat saját műhelyében hozzákezdett a 220-as parkettkefék 110-esre történő áttekercseléséhez, hogy így biztosítsa az ilyen áramkörű háztartások ellátását. Mind ez ideig komolyan hátráltatta a kölcsönzés munkáját, hogy a vásárolt háztartási gépekhez nehéz volt alkatré­szeket beszerezni. A padlókefék úgyne­vezett dörzsrészének gumiztatását sike­rült már megoldani, így emiatt nem kell már leállítani gépeket. A porszívók tartozékai közül a gumis gégecsöveket nem tudták pótolni hosszú ideig, most ideiglenesen gumi bortömlőkkel pótolták a hiányt. A következő évben a Bajai Vil­lamossági Művekben megkezdik a por­szívókhoz szükséges gumitömlők gyár­tását és ekkor megszűnik a fennakadás a javításban. Sít­­erűit az úgynevezett kulikocsikból — amelyekkel a mosógépeket szállítják haza a kölcsönzők — annyit beszerezni, hogy általában minden kikölcsönzéskor ezt az olcsó szállítási formát vehessék igénybe. Az elmúlt évben kezdtek hozzá a nő­­tanácsi megbízottak bekapcsolásával a kölcsönzés kiszélesítéséhez. Már eddig 700 háztartási gép ezeken a megbízotta­kon keresztül került kikölcsönzésre. A Belkereskedelmi Kölcsönző V. felké­szült, hogy a kerületi nőtitkárok kijelö­lése alapján újabb megbízottak is meg­kapják — kedvezményes kölcsönzési díj mellett — a háztartási gép­eket. A vállalat következő évi terve is el­készült. Elsősorban a bolthálózat fej­lesztésével kívánják javítani a szolgál­tatást. A következő év elején Pestlőrin­­cen, Csepelen, Pesterzsébeten, Rákos­palotán és a VII. kerületben, a Landler Jenő utcában nyitnak újabb kölcsönző boltot. A megnyitás időpontja csak attól függ, hogy az építőipari vállalatok mikor készülnek el a régen húzódó munkák­kal. A vállalat tervei között szerepel kul­­túrcikk kölcsönzési bolt megnyitása, ahol az eddigiek mellett lemezjátszót, hang­lemezt is adnak kölcsön. Tárgyalás indult arra is, hogy a cam­ping táborokban tovább szélesítsék a kölcsönözhető felszerelések fajtáit, így többek között edényt, takarót, tranzisz­toros rádiót kíván beszerezni a vállalat, sőt megkezdték egy utánfutó lakókocsi tervezését is. A hét rendeleteiből A népművelési ismeretterjesztő tevékenység díjazása A művelődésügyi és a munkaügyi minisz­ter együttes rendelkezése szerint az állami és társadalmi szervek TIT-előadóknak be­lépődíj nélkül tartott előadásért előadáson­ként 50—150 Ft-ot, belépődíj mellett tartott előadásért (ideértve a szabadegyetemi előadá­sokat is) 100—-300 Ft-ot, egyéb előadóknak pedig előadásonként 30 Ft-ot fizethetnek. Előadássorozat esetén az előbbi összegek 60%­0-a fizethető. A népművelési továbbkép­zés keretében tartott ismeretterjesztő, könyv­tári, művészeti előadás esetén 50—150, kivé­telesen 100—300 Ft tiszteletdíjat lehet fizetni. A művelődési tanfolyamok előadásaiért órán­ként 23 Ft (különleges felkészültséget igénylő előadás és a TIT szabadegyetem nyelvisko­láinak nyelvóráiért 25 Ft), a közhasznú tan­folyamok sza­koktatóinak 16 Ft, a háziipari tanfolyamok szakoktatóinak pedig 12 Ft óra­díj jár. Az ismeretterjesztő szakkörvezetők tiszteletdíja községekben havi 100—150, váro­sokban havi 100—300 Ft. A tiszteletdíjak ösz­­szegét a díjhatárok között az előadó szak­képzettségétől, népszerűsítési készségétől, va­lamint attól függően állapítják meg, hogy hol és milyen felkészültségű hallgatóság előtt tartja az előadást. A rendelkezés október 15-ével lépett életbe. Újra szabályozták a takarék­szövetkezetek működését A pénzügyminiszter új rendelete értelmé­ben takarékszövetkezetek általában ott mű­ködhetnek, ahol az Országos Takarékpénz­tárnak fiókintézete nincs. A takarékszövet­kezetek tagjai a belépéskor részjegyet je­gyeznek, ennek legkisebb összege 100 Ft. A tagok a takarékszövetkezetnél megtakarí­tásaikat betét for­májában elhelyezhetik. A betétek után a takarékszövetkezet a tagoknak kamatot fizet. A betétek visszafizetését az állam szavatolja. A takarékszövetkezet tag­jai részére indokolt esetben hitelt folyósít. A takarékszövetkezet a járási szövetkezeti központ szerveként működik, s működését a pénzügyminiszter által kiadott engedély alapján folytatja. A szabálytalanul vagy nem gazdaságosan működő takarékszövetkezettől a pénzügyminiszter az engedélyt visszavonja és a takarékszövetkezet felszámolását ren­deli el. Rendelet a honvédelmi hozzájárulás levonásáról A pénzügyminiszter rendeletet adott ki a honvédelmi hozzájárulás kivetéséről és levo­násáról. A rendelet értelmében a honvédelmi hozzájárulást az illetékes tanács pénzügyi szerve veti ki. Ugyancsak a tanács pénzügyi szerve adja meg a mentességet is a hadköte­les kérelmére olyan esetben, amikor annak törvényes előfeltételei fennforognak. A pénz­ügyi szerv munkaviszonyban álló dolgozók honvédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettsé­géről a levonásra kötelezett munkáltató szer­vet határozattal értesíti. A munkaközösségi tagok, valamint a magánmunkáltatók által foglalkoztatott hadkötelesek honvédelmi hoz­zájárulását a munkaközösség, illetőleg a ma­gánmunkáltatók kötelesek levonni. A tanul­mányi szolgálathalasztásban részesített kö­zépiskolai, főis­kolai, egyetemi hallgatók, to­vábbá a szolgálathalasztásban részesített érettségizett vagy képesítő vizsgát tett ipari (műszaki) tanulók fizetési kötelezettsége a szolgálathalasztás megszűntét követő harma­dik hónap 1. napjával kezdődik. Az egyéb címen (családfenntartó, bányász stb.) szolgá­lathalasztásban részesített hadköteles azon­ban a honvédelmi hozzájárulást a szolgálat­­halasztás ideje alatt is köteles fizetni. A tar­talékos kiképzés tartama alatt, táppénz ese­tén, továbbá akkor, ha a hadköteles bármely ok miatt keresőfoglalkozást nem folytat, a fizetési kötelezettség szünetel. Annak a had­kötelesnek, akit később egy évnél hosszabb időre sorkatonai szolgálatra hívnak be, a behívásig befizetett hozzájárulását visszafize­tik. A honvédelmi hozzájárulást első ízben az 1960 januárjában kifizetett bérekből (kere­setből) vonják le. A lakáscsere szándéka még nem teszi indokolttá az albérlet felmondását A Legfelsőbb Bíróság érdekes döntést hozott a következő ügyben: A lakás bérlője a személyzeti szobába befogadta egyik rokonát. A rokon a szoba használatáért ugyanazt az összeget fizet­te a bérlőnek, mint a korábbi albérlő. Hosszabb idő után a bérlő a bírósághoz fordult, hogy az kötelezze a rokont a sze­mélyzeti szoba kiürítésére. Keresetének alapjául azt adta elő, hogy rokonát csak szívességből fogadta be a személyzeti szo­bába, egyébként is a lakást el akarja cse­rélni. A bíróságok az albérlőt a lakás ki­ürítésére kötelezték. A bíróságoknak ezen ítélete ellen a leg­főbb ügyész a törvényesség érdekében óvást emelt. Ennek erednsé­nyéb­en a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a perbeli esetben a szívességi lakásha­szná­lat nem állapítható meg. A személyzeti szoba használója ugyanis akkora összeget fizetett, mint a korábbi albérlő. A Legfelsőbb Bíróság egy korábbi ál­lásfoglalása szerint szívességi lakáshasz­nálat ak­kor keletkezik, ha a felek ilyen lakáshasználatban megállapodtak. Mint­hogy ilyen megállapodást a bérlő nem bizonyított, az albérletet csak indokolt felmondással lehetett volna megszüntetni. A bérlő felmondással egyáltalában nem élt és amikor a bírósághoz fordul, csak arra hivatkozott, hogy lakását elcserélni szándékozik. A Legfelsőbb Bíróság dönté­se szerint a lakáscserére irányuló szán­dék nem elegendő ok az albérleti jogvi­szony felmondására. A lakásrendelet ugyanis annak alapján teszi lehetővé az albérleti viszony felmondását, hogy a bérlő a lakását elcseréli.

Next