Figyelő, 1963. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1963-12-25 / 52. szám

A házfelügyelői állás felmondása családi ok miatt Felmerült a gyakorlatban az a kérdés, hogy ha a házfelügyelővel együttélő sze­mély magatartása ellentétes a szocialista társadalmi együttélés követelményeivel, vagy a házfelügyelővel együttélő személy botrányos, tűrhetetlen magatartást tanú­sít, az okul szolgálhat-e a házfelügyelő munkaviszonyának megszüntetésére. Konkrét esetben a legfőbb ügyésznek a törvényesség érdekében emelt óvása folytán a Legfelsőbb Bíróság megállapí­totta, hogy a munkáltató háztulajdonos jogosult a házfelügyelő munkaviszonyát a Munka Törvénykönyve 29. § (1) bek. c) pontja alapján megszüntetni, ha akár a házfelügyelő, akár a vele együttélő sze­mély a bérbeadóval, a ház kezelőjével vagy a lakókkal szemben a szocialista együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanú­sít. Nem kétséges ugyanis, hogy akár a házfelügyelő, akár a vele együttélő sze­mély ilyen magatartása folytán kialakult helyzetben a bizalmi elemekkel is átszőtt házfelügyelői munkakört a házfelügyelő megfelelően ellátni nem képes és a ház­­tulajdonostól, mint munkaadótól nem várható el, hogy továbbra is fenntartsa ezt a munkaviszonyt. Ha azonban a házfelügyelő saját sze­mélyében semmiféle mulasztást nem kö­vetett el, a vele együttélő személy maga­tartása miatt a házfelügyelő munkaviszo­nyának felmondással való megszüntetésé­re csak akkor kerülhet sor, ha a háztu­lajdonos, illetve a bérbeadó tiszta lakás­­bérleti jogviszony esetén is jogosult len­ne a felmondásra. Ennek elbírálásánál a Legfelsőbb Bíróság gyakorlata szerint mindkét fél magatartását figyelembe kell venni, mert csak az hivatkozhatik arra, hogy a magatartás a szocialista együttélés elvébe ütközik, aki az együtt­élés szabályainak magatartásában emel­kedetteb szemléletet tanúsít. 2 Munkaügyi állásfoglalások Felmondási idő alatti munkavállalás Szentesi olvasónk írja: Július 1-ével fel­mondták munkaviszonyomat és nyomban felmentettek a munkavégzés alól. Másnap már újból elhelyezkedtem az egyik gazda­ságban, de most nem számolják el a bé­remet azért, mert 15-éig kifizették az előző helyemen a béremet és az a nap szerepel a munkakönyvemben és a MILL-lapon Most úgy érzem, kár volt sietve elhelyez­kednem, mert ezért a munkáért nem ka­pok semmit sem. Az a tény, hogy a munka végzése alól ki­mentett dolgozó még a felmondási idő letel­te előtt új munkaviszonyba lép, a felmondási illetményhez való jogát nem érinti. Tehát joga van a dolgozónak az előző vállalattal felvett felmondási illetményre és az új mun­kahelyén a munkakörbe, illetve a végzett munkája szerinti munkabérre is. A munka­­viszony megszűnési időpontja és az új mun­kaviszony kezdő időpontja ilyen esetben is változatlan, függetlenül attól, hogy a munka­könyvi bejegyzés, stb szerint az előző mun­kaviszony később szűnt meg, mint ahogy új munkaviszonya kezdődött. MUNKAVISZONY FOLYAMATOSSÁG A Kecskeméti olvasónk írja: Ez év nyarán akkori vállalatomtól hozzájárulással kilép­tem, mert egy másik vállalat kedvezőbb munkalehetőséget ajánlott. Munkaviszo­nyom megszűnése napján (a leszámolás után) motorkerékpár-balesetet szenvedtem. Kórházba kerültem és csak hat hét után tudtam a tervezett új munkahelyemen je­lentkezni, ott azonban nem alkalmaztak, mert időközben a helyet mással betöltötték, így azután kénytelen voltam máshol elhe­lyezkedni, a kórházból való kikerülésem után kilenc napra. Most új dolgozóként tar­tanak nyilván és nem veszik figyelembe az előző munkahelyemen eltöltött hét évet. A munkaviszony folyamatosságát a munka­­viszonynak 1953. évi szeptember hó 1. napja utáni megszűnése csak abban az esetben nem szakítja meg, ha a dolgozó legkésőbb a megszűnést követő harminc napon (a volt úgynevezett ,,racionalizálások” időszakában, a külön meghatározott határidőn­ belül új munkaviszonyba lép. Az a körülmény, hogy a dolgozó a hozzájárulással történt kilépést vagy a felmondást követően például beteg lesz és ezért nem tud harminc napon belül új munkaviszonyba lépni, ezt nem érinti. Ilyen esetben tehát a munkaviszony folyama­tossága éppúgy megszakad, mint önkényes kilépés, fegyelmi elbocsátás vagy a munka­­viszonynak bírói ítélettel történt megszűnése esetén.­­ Egyébként ugyanez a helyzet akkor is, ha a dolgozó munkaviszonyának megszű­nése után szövetkezeti tag vagy bedolgozó lett és ezért csak a munkaviszonya megszű­nését követő harminc napos stb határidő el­teltével lépett újabb munkaviszonyba. Fiatal szakmunkások szabadsága Budapesti olvasónk írja: 1960 szeptemberé­ben ipari tanuló lettem és ez év júniusában tettem szakmunkásvizsgát. A vizsga után kap­tam 24 munkanap fizetett szabadságot és an­nak leteltével helyezkedtem el a vállalatom­hoz. Most terveztem az év végi szabadságom beütemezését, de közölték velem, hogy az nem jár. Lehetséges ez? A szakmunkásvizsgát tett ipari, kereskedel­mi stb. tanulónak a vizsgát követően bizto­sított huszonnégy munkanap szabadsága — éppúgy, mint a munkaviszonyban álló dolgo­zókat megillető rendes (fizetett) alap és pót­­szabadság — naptári évre szól. Ennek követ­keztében a szakmunkásként munkaviszonyba lépő volt ipari stb. tanulót a vizsga évében munkaviszonya alapján a vállalatnál nem il­leti meg szabadság. Munkaszerződés­ lejárta betegség esetén Tatáról írják: Október 1-én szerződéssel alkalmaztak egy hónapra. Október 12-én be­teg lettem és november 11-én váltam is­mét keresőképessé. December 9-én tudtam új helyemen munkaviszonyba lépni. Kér­désem: nem volt törvénytelen, hogy októ­ber 31-én nekem, betegnek kiadták a mun­kakönyvemet „szerződése lejárt” bejegy­zéssel? A vállalat eljárása nem volt szabálytalan. A keresőképtelen betegség ugyanis csak a vállalat részéről való „felmondás”-t tiltja, de olvasónk munkaviszonya nem felmondással, hanem a munkaszerződésbeli megállapodás­nak megfelelően szűnt meg egy hónap eltel­tével, így azután, mivel munkaviszonya meg­szűnése (október 31.) és az újabb munkavi­szonyba lépése (december 9.) között harminc napnál több idő telt el, munkaviszonyának folyamatossága megszakadt, s attól sem a vállalat, sem más szerv nem tekinthet el. Vezető felelőssége törvénysértő felmondásnál Egy bajai vállalatról írják: Igazgatónk fel­mondott az egyik dolgozónknak. A területi egyeztető bizottság most törvénysértőnek minősítette az elbocsátást, kötelezett ben­nünket a dolgozó visszavételére és kiesett bérének megfizetésére. Erről az esetről fel­ügyeleti szervünk tudomást szerzett, ezért felszólította igazgatónkat, hogy fizesse meg azt az összeget, amit a dolgozónak munka­végzés nélkül ki kellett fizetni. Indokolt ez? Törvénysértő felmondás miatt kiesett időre fizetett munkabérrel a vállalatot kétségtele­nül kár érte, mert mögötte munkateljesít­mény nem áll. Helyénvaló tehát, hogy olyan esetben, amikor az ilyen munkabértérítés folytán előálló kár a vállalat valamely dol­gozója által elkövetett törvénysértés követ­kezménye, azt — beosztására tekintet nélkül -- a kár megtérítésére kötelezzék. Természe­tesen a felelősség megállapításához nemcsak a kárt okozó magatartására, hanem vétkessé­gének megállapítására is szükség van; a kár megtérítését tehát csak olyan esetekben kell elrendelni, amikor a törvénysértést elkövető dolgozót vétkesség (szándékos vagy gondat­lan cselekmény, illetve mulasztás) is terheli. Így például nem indokolt kártérítési eljárást kezdeményezni olyan esetben, ha terhes álla­potban levő nőnek mondottak fel, a felmon­dás idején azonban erről a tényről a vállalat nem tudott, a nő terhes állapotát csak az egyeztető bizottsági eljárás során igazolta, a munkaviszonyt helyreállító határozatnak pe­dig a vállalat késedelem nélkül eleget tett. Ezzel szemben viszont indokolt a kártérítésre kötelezés, ha például a terhes állapotban le­vő nőnek ezt a körülményt ismerve monda­nak fel, különösen, ha a munkaviszony hely­reállítását elrendelő egyeztető bizottsági hatá­rozatot nem, vagy csak késlekedve hajlan­dók végrehajtani.­­ Általában rosszhiszemű, következésképpen vétkes eljárásnak tekint­hető, ha a vállalat nem hajtja végre a­z egyez­tető bizottság stb. által hozott és már jog­erőre emelkedett határozatot. . A könnyebb ellenállás irányában haladni, a szocialista gazdaságban sem, a leg­célszerűbb formája a problémák megoldásának. Pedig pon­tosan erről van szó olyankor, amikor a növekvő igények ki­elégítéséhez szükséges állandó termelésnövelést jobbára és elsősorban létszámnöveléssel szándékoznak megoldani. Ezen sürgősen változtatnunk kell, legalábbis két okból. Egyrészt azért, mert ha belenyugszunk abba, hogy a többtermelés a létszámemelkedésből származik, akkor azt is elfogadtuk, hogy a termelékenység stagnáljon vagy legalábbis lassab­ban emelkedjék a feltétlenül szükségesnél. Ez pedig nyilván elfogadhatatlan dolog, hisz a termelékenység gyors ütemű növekedéséről semmiképpen sem mondhatunk le. Másrészt azért sem haladhatunk a munkáslétszám tetszés szerinti növelésének útján, mert a munkaerő-tartalékok kiapadóban vannak, a létszám növelése egyre nehezebbé válik. Ebben az az egyébként örvendetes jelenség is szerepet játszik, hogy a tsz-ek fokozatos megerősödése nyomán a mező­­gazdaságból is lassult a munkaerő-áramlás az iparba. Az első félévben bejelentett férfi munkahelyre például már csak 700 jelentkező akadt (tavalyi 800-zal szemben). Mindezt azért volt szükséges elöljáróban elmondani, mert az állami ipar az 1964. évi terv teljesítéséhez több munkaerőt igényelt a tavalyinál. S éppen ez az, amin leginkább érdemes elgondolkozni. Alig hihető ugyanis, hogy azokban az üzemekben, ahol egész évben a kapun lógott a „Munkásokat felveszünk!’’ tábla, komolyan vehetik azt a létszámtervet, amely a ta­valyi tervnél is több — összesen 100 ezer! — új munkaerőt igényel a tervek teljesítéséhez. Óhatatlanul felötlik a kér­dés: vajon az elmaradott termelési feltételek megváltozta­tása, a belső anyagmozgatás egyszerűsítése, a munka- és üzemszervezés hiányosságainak megszüntetése és a munka­­fegyelem megszilárdítása szerepel-e ugyanolyan alapos megokolással és részletességgel az 1964. évi vállalati ter­vekben, mint a „feltétlenül szükséges létszám” meghatáro­zása? Azért kérdezzük ezt, mert a termelékenység növelé­sének e tartalékai keresés nélkül is csaknem mindenütt szemet szúrnak — új munkaerőt viszont lámpással is alig találni. Reálisabb is, jobb is lenne tehát több figyelmet fordítani a helyben meglevő tartalékokra, mint országosan hiányzó erőforrásokat igényelni Illúzió és valóság állnak itt szemben egymással. Rendkívül fontos, hogy a gazdasági vezetők mindenütt a realitások talajáról foglaljanak állást ebben a kérdésben, hiszen nagyrészt e vita eredményétől függ, hogy 1964-ben megvalósul-e az ipari termelés­ és a nemzeti jövedelem tervezett növekedése. Magyar aknamélyítés Indiában A Bányászati Aknamélyítő Tröszt szer­ződést kötött a Nikexszel India egyik délkeleti államában két 220 m mélységű akna mélyítésére a Cingareni Collieries Co. Ltd szénbánya részére. Az aknamélyítéshez szükséges gépi be­rendezéseket és az anyagok jó részét Ma­gyarországról szállítják ki. Magyar rész­ről 21 mérnök, technikus és szakmunkás irányítja az aknam­élyítési munkálatokat. A munkálatok értéke mintegy 9 millió forint. ÚJ POSTAI DÍJSZABÁS A közlekedés, és postaügyi miniszter 1964. január 1-i hatállyal több vonat­kozásban módosította a postai díjtétele­ket. A módosítás a többi között kimondja, hogy a kölcsönösség alapján belföldi díjszabást kell alkalmazni a 20­0r-nál nem nehezebb levelekre és levelezőla­pokra azokkal az országokkal való for­galomban, amelyek Magyarország vi­szonylatában a küldeményekre belföldi díjszabást vezettek be. A módosított rendelkezés a továbbiak­ban utal arra, hogy a levél, levelező­lap és postautalvány légipostái pótdíját európai forgalomban 10 gr-onként, Euró­pán kívül 5 gr-onként kell felszámítani. E rendelkezés alkalmazása szempontjá­ból azt veszik tekintetbe, hogy a ren­deltetési ország fővárosa Európában vagy Európán kívül fekszik-e. A nyom­tatvány, áruminta, ügyviteli papír, kis­­csomag és hírlap légipostái pótdíját 25 gr-pesként számítják fel. A módosító ren­delkezés szerint a légipostái pótdíj ösz­­szege földrészenként az alábbi: Európa 0,50, Afrika 1, Ázsia 1,50, Észak- és Dél- Ameriika 2, Ausztrália és Óceánia 4 Ft, rendelkezés 100 Ft-ig 1, 500 Ft-ig 2. A belföldi postautalványok díját a rendelkezés 100 Ft-ig 1, 500 Ft-ig 2 1000 Ft-ig 4, 5000 Ft-ig 10 és végül 10 000 Ft-ig 20 Ft-ban állapítja meg. A belföldi postautalványorlapot a posta a jövőben díjmentesen bocsátja rendelke­zésre. A belföldi postacsomagok díja az alábbiak szerint alakul: 5 kg-ig helyi forgalomban 4, távolsági forgalomban 5, 10 kg-ig — az előző megkülönbözte­tés­­­zerint — 6, illetőleg 8, 20 kg-ig 8, illetőleg 10 Ft. Ezen felül 5 kg-onként helyi forgalomban 2 Ft-t, távolsági for­galomban pedig 3 Ft-t számítanak fel. A postai csomag házhozkézbesítési díja da­rabonként 2 Ft. A posta által szállított küldeményről kiállított szállítólevél il­letékmentes. A csomag feladásához szük­séges szállítólevelet — a pénzesutal­ványhoz hasonlóan — a posta díjmente­sen bocsátja rendelkezésre. A képes levelezőlapokkal kapcsolat­ban a módosító rendelkezés kimondja, hogy belföldi forgalomban a postai le­velezőlap alakjának és méreteinek meg­felelő képes levelezőlapot a posta helyi levelezőlapra megállapított díjért szál­lítja. A képes levelezőlapra írt közle­mény díjazási szempontból korlátozás alá nem esik. Közlemény számára azon­ban csak a képes levelezőlap bal fele használható fel. ÚJDONSÁGOK A NAGYVILÁGBÓL Vegyszeres hó- és jégeltakarítás Egy ismert amerikai vegyipari válla­lat (Todd Chemical Co.) olyan vegyszert hozott forgalomba, amely a havat és je­get könnyen, gyorsan és maradék nélkül eltávolítja az úttestekről, járdákról, lép­csőkről, villamospályákról stb. A „Snow Ban” elnevezésű vegyianyag por alakú és csupán­­el kell szórni a megtisztítandó felületen. Levegő tartja a falakat Szállodákban, vendéglátóipari üzemek­ben és egyéb olyan létesítményeknél, ahol ismételten felmerülhet, hogy a helyisé­gek méreteit a közfalak áthelyezésével meg kell változtatni, egyszerű és olcsó megoldást nyújt egy angol cég által al­kalmazott „légmerevítési” eljárás. En­nek során a könnyű falpanelek felső élé­re több „sapkát” helyeznek, amelyeket — a panelbe épített csövön keresztül — le­vegővel szorítanak a mennyezethez. Ez biztosítja az egymással is összekapcsolt panelek szilárd, függőleges állását. A le­vegősűrítést kis teljesítményű kompresz­­szorral, vagy közönséges autópumpáv­­el lehet végezni, a légnyomás — az aut­óömlőkhöz hasonlóan — bármikor elit őrizhető. Keményített betonpadló Az üzemi csarnokok padlózatánál van alkalmazott betonpadló há hogy nagyobb erőbehatásra (pl mozgatásánál) szemcsék letöreden,­la és tisztántartása sem könny birminghami cég (Concrete Impr most új eljárást dolgozott ki, amely betonfelület különlegesen keménni pormentessé tehető. Lényege, hogy a­tonpadló felületét a teljes száradás utál, „Rockflor” nevű speciális folyadékkal k­ezelik, amelynek hatására a betonban levő szabad mész és kalciumkarbonát — kb. 8 mm mélységig — kvarcszerű anyag­gá változik. Erősáramú „szalagkábel“ Az olyan erősáramú berendező( kapcsolótáblák, elosztók stb.), ahol műszaki és gazdaságossá pontból fontos a hellyel való­­­kodás, különleges lapos kár forgalomba az Egyesült Állam­­él a műanyagba ágyazott ka­lagszerűen helyezkednek el­­ lett. Az újfajta kábel 20 ar­is erősségig és 1000 Volt feszültségig lárható. Üvegszálak, mint táptalaj A japán kertészeti kémia intézetben újszerű zöldségnevelő megoldást próbál­tak ki: föld helyett üvegszálakat alkal­maztak táptalajként. Az üvegszálakat erre alkalmassá teszi, hogy nagy hajszál­­csövességgel rendelkeznek, a nedvessé­get és a levegőt megtartják, jól felszív­ják a vízben oldott tápanyagokat, majd azokat­ ismét kiválasztják. Mivel a ma­gas hőmérséklettel szemben ellenállók, sterilizálhatók is. Olyan magvak, ame­lyek földbe vetve elpusztultak, az „üveg­szál-talajban” száz százalékban kicsiráz­tak és az átlagosnál gyorsabban fejlőd­tek. Szakértők szerint az új megoldás melegházi kultúráknál juthat nagy sze­rephez. Nagyhatású patkányirtószer Az egerek és patkányok okozta tetemes károk elleni védekezéshez hatásos esz­közt jelent egy a román vegyészek által kidolgozott újfajta irtószer, amely ké­miailag a hydramidokhoz tartozik. Elő­nye, hogy olcsó és könnyen beszerezhető nyersanyagokból állítható elő, az ember­re, valamint a nagyobb gerinces állatok­ra ártalmatlan, szagtalan készítmény. Te­kintettel arra, hogy az egerek és patká­nyok szervezetében felhalmozódik, ered­ményességéhez lényegesen kevesebb mennyiségre van szükség, mint a koráb­ban ismert irtószerekből. Mágneses szűrő „ A forgácsoló szerszámgépek hűtőfolya­dékának, illetve vágóolajának fémré­szecskéktől való megtisztítására alkalmas mágneses szűrőt hozott forgalomba egy bolognai cég. (Ducata Meccanica.) A szű­rőberendezés egy forgódob útján mágne­ses teret hoz létre, a fémrészecskék a do­bon megtapadnak, majd arról leválasztva egy tartályba kerülnek. A szűrő szinte valamennyi szerszámgépre felszerelhető; a két kiválasztó teljesítménye 30—35, il­letve 60—70 liter óránként. FIGYELŐ, 1963. DECEMBER 25.

Next