Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére 1834-1835 (1. évfolyam, 1-51. szám, Pozsony, 1834)

1834-10-25 / 35. szám

276 utolsó nem volt több 8 hónaposnál, midőn Egip­­tomból kihozatott, és tejjel tartatott; több tehe­nek vitettek vele hajóra, ’s ezek között egyik most is áll óriási szoptatottja mellett egy ólban. Midőn ez a’ szép állatt Parisba érkezett, 11 láb­­nyi magasságú volt, az óta 4 lábot nőtt, ’s úgy látszik, elérte tökéletes magasságát. Hátul­­só lábai csak 2 1/2 lábnyi távolságra állnak az elsőktül, ’s ha egy oldalán lévő két lábát nem egyszerre emelné, egyet sem léphetne a’ nélkül, ho°y hátulsó körmével meg ne ütné az elsőt. Szakadása tehát nem gyors, de sokáig győzvén, lóval is nehéz utolérni. Legnevezetesb orgánuma a’ nyelve, mely­­lyet oly formán használ mint az elefánt or­mányát; ez egészen izmokból áll, ’s annál fogva kinyújthatja és megrövidítheti, sőt néha 10 h­üvelyknyire is kinyújtja, hogy a’ czélba vett tárgyat elérhesse, ’s gyakran úgy elvékonyít­ja , hogy vége csak falánknak tetszik. Mikor eszik, szerfelett érdekes ezen violaszinü nyelv’ mozgásait látni, mily gyorsasággal jár ki ’s be a’ szájon. Kétségen kivül van, hogy ez a’ nyelv a' levelek’ és gyümölcsök’ letépdelésére adatott. Ezzel félretaszítja az ártalmas nö­vényt, és csak az izretesebbeket válogatja ki, ’s mivel ezen válogatás miatt a’ napsugároknak szüntelen kitétetve a’ nyelv, feketés nyalkával hálóként vonatott be, hogy a’ hőség hólyagokat ne támasszon rajta. Az, melly Párisban tartatik, minden tavasszal nyughatatlan és sokkal elevenebb mint másszor. Szeretne kimenekedni a’ szabadba, valami érzet ösztönzi, melly mintegy a’ szabadság’ vágya; a’ hézak, mellybe zárva van, igen szoros neki, és széttörné, ha lehetne. Egyszer sikerült is a’ kiszabadulás, és csak nehezen le­hetett ismét befogni. Mind a’ mellett nem vé­tetett észre, hogy elbődült vagy haragjának más jelét adta volna. Látása nagyon éles a’ zsiráfnak, valamint hallása is, nem csak azért, mert szemei igen élénkek, hanem azért, mivel ezek úgy vannak alkotva, hogy velők az állat hátra vagy vissza­felé is lát, ’s igy ellenségét minden felőlrül észreveszi. Bőrének fényessége, telt húsa, erős egészségét mutatja. Természeti állapotában nem lehet félénk, mert ha a’ párist kieresztetik kalitjából, mindenhez közeledik, a’ mit azelőtt fogva látott. Egy állat sem ereszti magához egész állatseregletben. A’ zörej felébreszti ugyan figyelmét, de nem rettegteti. Az A­sperni ütközet, Aspern falu, a’ Duna’ bal partján, majd ál­­talellenben a’ bécsi praterrel, a’ háborúk’ törté­netében, egyik legnagyobb ütközet miatt neveze­tes. 1809 évi májusban az újabb kor’ két leg­nagyobb tábora ezen ponton állott; a’ franczia egyesült tábor tudnillik a’ Duna’ jobb partján Bécsnél, az ausztriai a’ bal parton, a’ March­­felden. Május’ 20-kan a’ Duna’ nagy ágán, Lobau szigetnél, hidat illetvén Napoleon, át­szállító táborát. Lobautól ismét a’ keskeny Du­na ágon vezetett híd a’ bal partra. A’ francziák megralták ekkor Aspern és Eszlingen falukat, ’s a’ közöttök fekvő síkot ; bal felől kiterjesz­kedtek még Hirschstaetten­ig , ’s jobra Enzers­­dorf városkát megralták. Lobau sziget tanya­helyül szolgált, honnan szünetlenül küldöztet­­hetők segítség, a’ nagy híd pedig biztosítá a’ közösülést a’ Duna’ jobb partjával. Károly főherczeg fegyverre parancsola az ausztriai ármadát, elhatározván a’ francziák’ megtámadását. Meg is történt az május’ 21-kén, pünkösd vasárnapján. 12 órakor megindult az ausztriai tábor, három órakor kezdődött az óri­ási ütközet. Az ausztriaiak öt hadlábban nyo­multak elő. Az első visszaszorító a­ francziákat Hirschstaettentől, és most Aspernnél egy ha­­sonlíthatatlan viadal kezdődik. Minden utczán, minden házban, minden csűrben küzdöttek. Sze­kér, eke, borona folyvást dühöngő tűz alatt takarítaték félre, hogy az ellenséggel vagdal­­koztat lehessen; tornyot, magas fákat, padot, pinczét el kelle foglalni, míg a’ helységnek urá­vá lenni lehetett; ’s ezen drágán vásárlóit bir­tok csak egy egy perczig tartó mulékony vala. Csak estve felé sikerülhetett az első és máso­dik ausztriai hadlábnak elfoglalni Aspernt. Azalatt hogy jobb szárnyukon győzedel­meskedtek az ausztriaiak, a’ negyedik és ötödik hadláb a’ bal szárnyon megraká Enzersdorfot mellyet a’ francziák elhagytak volt, ’s Eszling­­re egy sikereslen megrohanást próbáltak. A­

Next