Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére 1835-1836 (2. évfolyam, 1-51. szám, Pozsony, 1835)
1835-05-16 / 12. szám
12. Második évi folyamat. (Május’ Tokán) Czélja az életre megkívántaké ’s valóban hasznos tárgyak’ közlése,és tudományos oktatás. Megjelen minden szombaton. Előfizethetni reá a’ kiadás’ helyén kivül minden posta-hivatalnál, könyvárosoknál ’s vidéki beszedőknél , kik aztán a’ példányokat is kiosztják, mindennemű közhasznos méretek’ terjesztésére. Ára az egész évi folyamatnak valami no kömetszésű’s külön hozzá csatolt képpel a’ beszedőknél csak 5, a’ könyvárosoknál 5 for. 36 kr., postán pedig nyomtatott czím alatti elküldéssel 6 forint p. p. Esztendő’ végével csinos boríték járuland hozzá a’ foglalat’ lajstromával. Begrád. Ez a’ vár és város, mellynek falai alatt tenger magyar vár folyt a’ hős előkorban , ’s oly számtalan tetteinknek volt tanúja, hogy történetinkhez választhatatlanul kapcsolódott emlékezete, jelenleg a’ törökségtől függő szerbía herczegségnek főhelye. Fekszik, mint szorgalommal készült képünk mutatja, egy sziklás földnyelven, mellyet a’ Duna’és Száva’ egyesülete képez, általellenben Zimonnyal a’ Bécsből Konstantinápolyba vivő főúton. Lakosa van 20,000, és négy fő részből áll, úgymint a’ tulajdonkénti várból vagy felső várból, melly közepett fekszik egy meredek hegytetőn, mind a’ két folyamra kiterjed hatalma ’s egy török basának lakja, de most elhagyatott árvaságban sinylik, áll továbbá a’ bástyamívekkel körülvett tulajdonkénti városból, hol a’ szer-* viai herczegnek Milosnak palotája vagyon, egy nagy oskolaházzal,és uj templommal, áll végre a’ vízi és rácz - városból. Jelenleg közép pontja Belgrad a’ magyar és török kereskedésnek, melly a’ Dunahajózással most kezd leginkább életre hozatni, ’s ha ugyan a’ nagy czél sikerülhetend, és gőzhajóink akadálytalanul fognak odáig ’s onnan tovább ellebbenni, nem sokára virágzó kereskedés csírázik ott fel számtalan erdődeink’ sirhalmán, kik az erő’ korában áldozatul hullottak a’ maradék’ szebb koráért. Szerencsés kereskedési fekvésénél fogva könnyen vetélkedőjévé válhatnék akkor Belgrád a’ virágzó, pompás Pestnek. Széke azonkivül Belgrád, vagy más névvel Nándor-fejérvár, (Taurunum, Nandoralba) egy görög püspöknek; van közel száz temploma és mecsetje, de utczái kövezetlenek ’s az egész város általában rosszul épült, mint a’ háborús kor’ tökéletlen mivé. Fekvése fontos hellyé teszi még ma is a’ háborúban, és délkeletről hazánk’ kulcsául tekintethetik. 1068-ig a’ görög császársághoz tartozott, de ekkor elfoglalván a’ magyarok, azontúl számos kezeken ment által, a’ görögök, bolgárok, bosnyákok és thráczok rendre elfoglalván és megint elhagyván, míg 1423 ismét a’ magyarokra jutott, kik mint bástyát a’ törökök ellen szüntelen erősítgetek. Három kegyetlen ostromot állott már ki, midőn 1521 II Szolimán’ birtokába került. 1688 ismét bevette a’ bajor választó fejedelem Maximilian. 1690 megint elfoglalák a’ törökök, de 1717 Eugen meggyőzvén a’ sokkal nagyobb török erőt, újólag visszavette. A’ békekötéskor 1739 visszakellett a’ portának adni. 1789 II József alatt a’ nagyhírű London újonnan meghódító ; két esztendő múlva azonban visszaengedtetett, ’s 1804 a’ nyugtalanságok alatt Szervia’ hatalmába esett, de 1812 ismét megvétetvén, török őrizet szállítatott belé. Az ó és uj világ’ termékenysége. Amerika, noha csak fél annyi mint a’ régi világ, sokkal többel bir, akármily szokatlanul hangzik is, mint ugyanannyi mennyiségű termékeny föld és még sokkal tenyésztőbb erő. Ezen elsőbséget iránylag igen csekély szélességének köszönheti, mert száraza csaknem egészen a’ tenger’ tenyésztő kigőzölgésének befolyása alá van vetve. A’ régi szárazon, igen nagy kiterjedése miatt keletről nyugotra, a’középponti tartományok meg vagynak fosztva a’ szükséges nedvességtől, ’s a’ 31 millió négyszegmföldből, mellyet Európa, Asia ’s Afrika elfoglal, egy harmadrész alig teszi a’ termő földet, ’s még ez a’ harmadrész is elég szegény. Amerikának terméketlen részei az 53 graduson kívül fekvő darab , melly 2,600,000 négyszegű földet fog el; a’ Rocky-Mountain keleti oldalán 300,000 k kmföldnyi száraz; az Andesek’ keleti oldalán hasonló nagyságú föld az éjszaki szélesség 24 — 40 grádusa között; Peru sivatag partja, valami 100,000 n. m. földnyi területben; Kaliforniának és Senoranak hasonló 12