Főiskolai Tangazdasági Híradó, 1977 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1977-06-01 / 4. szám

I. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM ÁRA: 1.— Ft 1977. JÚNIUS HÓ A nevelők megbecsülése 25 esztendeje, hogy minden év június első vasárnapján fiata­lok és idősebbek meleg szeretettel köszöntik a pedagógusokat. Ezen a napon a pedagógusok nehéz, áldozatos munkájára, az elmúlt tan­év örömeire és nehézségeire gondolunk. Boldogan beszélünk a si­keresen megoldott feladatokról, kissé szomorúan a kudarcokról, bi­zakodva a megoldásra váró problémákról. Társadalmunk mindig megkülönböztetett figyelemmel és kö­rültekintően foglalkozott a pedagógusok helyzetével. A közelmúlt­ban született kormányhatározat a bérpolitikai intézkedésekről, amely a pedagógusok fizetésrendezését tartalmazza. Államunk nemcsak erkölcsileg ismeri el a pedagógusok lelkiismeretes és hi­vatástudatból végzett munkáját, hanem anyagilag is kifejezi a kü­lönböző területeken tevékenykedő pedagógusok megbecsülését. A végzett munka bonyolult, nem látványos, amelynek eredmé­nye közvetlenül nehezen mérhető. Talán csak több év távlatából mondható el a végzett munkát értékelve, hogy pedagógusaink jól, vagy gyengébben végezték-e el a reájuk bízott feladatokat. Mindnyájan ismerjük helyzetüket, tudjuk mit jelent pedagó­gusnak lenni, éppen ezért nagyra becsüljük áldozatkész munká­jukat. A köszönő és dicsérő szavak mellett szólni kell azokról a fel­adatokról is, amelyek még megoldásra várnak. Továbbra is első he­lyen kell említeni az oktató-nevelő munka tartalma és módszertani színvonalának növelését. Ez egyben oktatóinkat arra serkenti, hogy szakmailag állandóan továbbképezzék magukat és részt vegyenek a megye és az ország tudományos életében. A főiskola vezetősége, a párt oktatáspolitikai határozatainak szellemében irányítja az in­tézet oktató-nevelő és tudományos munkáját. Sokat teszünk azért erkölcsileg és anyagilag egyaránt, hogy pe­dagógusaink elérjék céljaikat, megtalálják egyéni boldogulásukat. Szakmai és tudományos előrehaladásuk érdekében kül- és belföldi tanulmány­utakat szervezünk részükre, hogy a tapasztalatok birto­kában magasabb szinten végezhessék munkájukat. Az ifjúság nevelése mellett oktatóink a végzett szakemberek továbbképzésével, a mezőgazdasági üzemek részére nyújtott szakta­nácsadással, a különböző fórumokon tartott előadásokkal kapcso­lódnak be a megye szellemi arculatának alakításába és ezen keresz­tül a szocializmust építő társadalmunk formálásába. A ma pedagógusaira nem kevesebb feladat hárul, mint az elő­dökre, a bonyolultabb, de szebb jövő nemzedékének nevelése és művelése. A további munkához erőt ad az a tudat, hogy a mai tanuló ifjúság is hálával és szeretettel gondol vissza azokra, akik megala­pozták jövőjüket. A nevelőmunka azonban nemcsak a hivatásos pedagógusok megtisztelő kötele­ssége. Ezt segítik szakmai és emberi tapasztala­taikkal a gyakorlati oktatás, az üzemi gyakorlat irányítói, így a tan­gazdaság dolgozói is, s azok a brigádok, amelyek példamutató helytállásukkal, emberségükkel sokáig megőrzött nyomokat hagy­nak a fiatalokban. A nevelők megbecsülése jól tudjuk nem fejeződhet ki csupán egy-egy ünnepélyes aktusban, megemlékezésben, virágcsokorban, kitüntetésben. Ezek is nagyon jól esnek a nagy idegi, szellemi meg­terhelést végző pedagógusoknak, de az igazi elismerést a hétközna­pok szolgálják. Mindez a hivatásszerűen a neveléssel foglalkozók iránti tiszteletben, a rájuk való építkezésben nyer igazi tartalmat. Új betanított munkások Mint más kiemelt ágazatok­ban, a faiskolai ágazat fejlődé­se is jól halad gazdaságunkban, amelynek eredményét az 1978— 79-es években tudjuk majd le­mérni. A termesztés intenzitásának növelése érdekében speciális erő- és munkagépek beállításá­val megváltozott az oltványter­melés technológiája. Ezt a vál­tozást törvényszerűen kell, hogy kövesse a faiskolai dolgozók szakmai ismereteinek bővítése. A gazdaság vezetősége úgy döntött, hogy a faiskola vezető­je szervezze meg a dolgozók té­li oktatását. Ez év januárjában 21 fő részvételével megkezdő­dött a faiskola kezelői betaní­­tottmunkás-tanfolyam. A faiskola vezetője és helyet­tese rendszeresen megtartották az elméleti, majd a gyakorlati oktatásokat, amelyeken a dol­gozók aktívan vettek részt. Nem volt előttük teljesen ismeretlen az anyag, mert a hosszú éves munkák során az oltványneve­léssel már alapjaiban megis­merkedtek. Nagy érdeklődést váltott ki körükben az oltvány­nevelésben jelentkező újabb technológiák alkalmazása. Az előadások után a résztve­vő 19 dolgozó nem kis izga­lommal készült a vizsga nap­jára. Április 27-én vizsgáztak­ le a hallgatók, s a következő ered­ményt érték el: 2 fő kitűnő, 4 fő jeles, 8 fő jó, 3 fő közepes, 3 fő elégséges. A megérdemelten szép ered­ményeket bizonyára a minden­napos munkában is hasznosíta­ni tudják. Baksa János, a főiskola vezetője Szocialista brigádok megbeszélése A kertészeti ágazatban együt­tes megbeszélésre jöttek össze május 20-án a szocialista bri­gádvezetők, a kertészeti szakve­zetők és a társadalmi szervek képviselői. Első alkalom, hogy a kertészeti ágazat szocialista brigádvezetőivel ebben az ös­­­szetételben találkozhatunk. Ismeretes, hogy ez év január 15-től a kertészet, mint önálló ágazati egység létrejött. Ezért is sürgető feladat volt az érde­keltekkel megbeszélni az ágazat munkaverseny-feladatait és -le­hetőségeit. Az ágazat termelési feladatait Inántsy Ferenc ága­zatvezető ismertette. Kitért az eddigi vállalások értékelésére. Egységesen minden brigád vál­lalta, hogy almatermesztésben, szőlőből és egyéb gyümölcsből 1 millió 200 ezer forint többlet­­bevételt érnek el. Kifejezésre ju­tott a csepeli felhíváshoz való csatlakozás egységes vállalása. A brigádvezetők és területve­zetők elmondották vállalásaikat. A termelési feladatokon túl azt is elmondták, hogy mindegyik brigád megtartotta megbeszélé­sét áprilisban és ezt követően május első felében. Az együtte­sen kialakított vállalásaikat a naplójukban is rögzítették, amit még itt hallottak, azzal kiegé­szítették vállalásaikat. A növényvédelemben a minő­ségi munka érdekében vállalták az osztott és éjjeli műszakot, amikor az szükséges. A Mohácsi brigád elmondotta, hogy a vegy­szerezés milyen körülményes és nehéz a fa alá juttatni a vegy­szert, de elkövettek mindent an­nak érdekében, hogy minél ki­sebb hibaforrással teljesítsék Műveltségük érdekében csak­nem minden brigádban végzik a betanítottmunkás-képző tan­folyamot. A megyénk és Nyír­egyháza történelmi­­ nevezetes­ségét akarják megismerni. Szer­vezik és rábeszélik társaikat, hogy minél többen végezzék el a hiányzó általános iskolát. Az ilonatanyai brigádok „Uta­zás hazánk térképén” címmel egymás közötti földrajzi vetél­kedőt szerveznek. Pásti Béla növényvédő szakmérnök Népművészeti kiállítás Május 10. és 19. között tar­tott nyitva a mezőgazdasági fő­iskolán az a kiállítás, amelyet a Szabolcs-Szatmár megyében élő népművészek munkáiból ren­deztek. A főiskola tanácstermében kiállított alkotások között lát­hatók voltak Varga Zoltánná népi iparművész szőttesei, Mak­­ray László bőrdíszműves és Smidth Sándor fafaragó mun­kái. Szerepeltek a kiállításon a Díszítőművészeti Stúdió leg­szebb alkotásai is. A főiskola KISZ-bizottsága és a városi művelődési központ ál­tal rendezett kiállítás iránt igen nagy volt az érdeklődés. Dr. Puskásné Oláh Júlia hozzáértő munkáját dicséri az a tény, hogy a naponta 10 órától 15 óráig nyitva tartó kiállítást közel öt­százan tekintették meg. Június 14-29: államvizsgák Megkezdődött a vizsgaidőszak a mezőgazdasági főiskolán. Csaknem 450 hallgató ad számot felkészültségéről, a kollokviu­mokon, szigorlatokon és az ál­lamvizsgán.­ A végzős kertész és gépész hallgatóknak június 11-ig tartott a vizsgaidőszak, a repülőgépve­zető hallgatók pedig már május 21-én befejezték a vizsgaidősza­kot. Igen komoly erőpróba követ­kezik ezután a végzős hallgatók számára: a három év alatt ta­nultakból tesznek államvizsgát. Ebben az évben június 14. és 29. között 143 végzős hallgató áll majd az államvizsga-bizottsá­gok élén Húsz átképzős hallgató is ál­lamvizsgát tesz azok közül, akik a főiskola jogelődjében, a felsőfokú mezőgazdasági techni­kumban szereztek oklevelet és most üzemmérnöki diplomát sze­retnének kapni. Pályakezdő fiatalok­­ a HEH-ben Kedvező lehetőségek a végzős agrárszakemberek elhelyezkedéséhez Dr. Romany Pál mezőgazda­sági és élelmezésügyi miniszter kedden a minisztériumban fo­gadta a tárca irányítása alá tartozó felsőfokú oktatási intéz­mények állami, párt- és KISZ- vezetőit. Részt vett a találkozón Horváth Attila, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kul­turális osztályának munkatársa, valamint a minisztérium és az ágazati szakszervezetek több vezetője. A találkozót dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár nyitotta meg. Ezt követően a pályakezdő fiatalok az elhelyezkedésükkel kapcsola­tos kérdésekről kaptak tájékoz­tatást. A tárca területén végző több mint 2000 pályakezdő fiatal el­helyezkedési lehetőségei kedve­zőek — minden végzős hallgató általában két munkahely közül választhat, Gödöllőn a mezőgaz­dasági karon például ötszörös, Debrecenben 3,7-szeres, Keszt­helyen háromszoros, a soproni faipari karon pedig négyszeres a pályázati felhívások száma. A végzősök közül 625-en ta­nulmányi szerződéssel rendel­keznek. A leendő fiatal diplomá­sok több, mint 70 százaléka ál­lami gazdaságban, termelőszö­vetkezetben, élelmiszeripari üzemben, erdőgazdaságban he­lyezkedhet el. A találkozón a miniszter meg­köszönte az egyetemek és főis­kolák vezetőinek, tanárainak, társadalmi, ifjúsági szervezetei­nek eredményes oktató-nevelő munkájukat, majd a záróvizs­gákra való felkészülésről és a fiatalok további terveiről köz­vetlen megbeszélést folytatott a hat egyetemről és három főisko­láról érkezett végzős hallgatók képviselőivel. Pillanatkép a laboratóriumból, ahol a II. éves repülőgépvezető hallgatók villanymotormérést végeznek Szőlősi László gyakorlatve­zető tanár irányításával.

Next