Földmívelési értesítő, 1922 (32. évfolyam, 1-53. szám)
1922-05-14 / 20. szám
xxxii. évfolyam. 20. szám. Megjelenik minden vasárnap. Budapest, 1922 május 14. I ww ERTESZTO FÖLDMÍVELÉSÜGYI MINISTER KIADJA A MAGYAR KIRÁLYI y —-————— I TARTALOM: Személyes ügyek. — Rendelet a salátának engedély nélkül való kivitele tárgyában. — Körrendelet a hörcsögnek pusztítása iránt. — A vetések állása és a mezőgazdaság állapota Csonka Magyarországon 1922. évi május hó 3-án. — Versenytárgyalási hirdetmény földmunkákra vonatkozólag. — A magyar kir. Curia jogegységi tanácsának 25. sz. polgári döntvénye. Kiadóhivatal: V., Országház-tér 11. földszint, 18. ajtó Magánelőfizetőknek egész évre _ 200 korona HIVATALOS RÉSZ. A m. kir. földmívelésügyi minister előterjesztésére dr. Bakonyi Károly ministeri tanácsosi címmel és jelleggel felruházott ministeri osztálytanácsost ministeri tanácsossá kinevezem. Kelt Budapesten, 1922. április hó 27. (2427/922. ev.) Slorthy 9. k. Mayer s. k. A m. kir. földmívelésügyi minister 71.384. számú rendelete a salátának engedély nélkül való kivitele tárgyában. Az árukürforgalom rendezése tárgyában mult évi junius hó 11-én 1220/M. E. szám alatt kiadott kormányrenddel 10. §-ában nyert felhatalmazás alapján 23.291/1921. számú rendeletemet az érdekelt miniszerekkel egyetértőleg odamódosítom, hogy a 43-ik vámtarifaszám alá tartozó friss saláta további intézkedésig a m. kir. pénzügyminiszer által egyidejűleg Z. 19.072. szám alatt kiadott rendeletben megállapított kiviteli illeték lefizetése mellett vámkülföldre engedy nélkül vihető ki. Budapest, 1922. május 8. A minister helyett: Szomjas s. k., államtitkár. 65.875/XIV. 1.—1922. szám. Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak. (A székesfőváros kivételével.) A hozzám beérkezett jelentések szerint az ősz folyamán oly nagyfokú hörcsögfertőzés volt, hogy a hörcsög elleni védekezés előreláthatólag az idei évben is nagy gondot fog okozni a gazdaközönségnek. Minthogy ennek a kártevőnek az elszaporodása mezőgazdasági termelésünkre nagy kárt jelenthet, a veszedelem elkerülése és megelőzése végett felhívom, hogy a községi elöljáróságok (városi tanács) útján haladéktalanul figyelmeztesse a gazdaközönséget a hörcsög elleni védekezésre. A hörcsög ellen — tekintettel arra, hogy a legjobban bevált irtószer, a szénkéneg, jelenleg elegendő mennyiségben rendelkezésre nem áll s különben is olyan drága, hogy a vele való irtás aránytalanul nagy költségeket okozna a gazdaközönségnek — legjobb a vízzel való kiöntés módjával védekeznie. Ezt azonban minden gazdának el kell végeznie, mert ha csak egyesek irtják, a hörcsög a többiek területén zavartalanul szaporodik és a már megtisztított területeket is megfertőzi. Részletes tájékoztatást bármely hatóság vagy egyesek megkeresésére is a m. kir. állami Rovartani Állomás (Budapest, II., Kitaibel Pál utca 1. sz.) nyújt. Budapest, 1922. ápprilis 28. A minister helyett: Tóth Elemér s. k., h. államtitkár. A vetések állása és a mezőgazdaság állapota Csonka-Magyarországon. 1922. évi május hó 3-án. A m. kir. földmívelésügyi ministerhez a gazdasági tudósítóktól és a m. kir. gazdasági felügyelőségektől beérkezett jelentések szerint. Lezáratott 1922. évi május hó 5-én este. Április hó folyamán az időjárás országosan igen hűvös és az ország túlnyomó nagy részén a normálisnál jóval nedvesebb volt. Az éjjeli hőmérséklet elég gyakran szállt a fagypont alá. Az éjjeli fagyok és derék április hó 13-ika táján megszűntek. Azóta az éjjeli hőmérséklet enyhébb lett ugyan, de a normális magasságot csak ápr. 15—18-ika körül és a hó végén érte el. A nappali meleg is mélyen alatta maradt a normálisnak. Az évszaknak megfelelő valódi meleg nap csak április 15—18-án és 31-án volt. Április folyamán kétszer is volt havazás, mely azonban csak rövid ideig tartott. Zivatarok is már elég gyakran, szinte abnormális korai időben jelentkeztek. Az első zivatarok mintegy két héttel előzték meg az utolsó havazást. A zivatarok kapcsán meglepő nagy számban és elég nagy területeken jeges esők is fordultak elő, kártételről azonban nem érkeztek jelentések. Csapadék gyakran és az ország túlnyomó nagy részében bőségesen esett. Április végétől május hó 4-ig az időjárás megtartotta a hűvös és esősre hajló jellegét s ez idő alatt az ország túlnyomó részét kétszer is érte 10 milliméterig menő eső. Az április hó folyamán járt országosan hűvös, sőt hideg éjjelek a növényzet fejlődését nagy mértékben lassították. Ezek mellett a napfénynek és a nappali melegnek nagy hiánya is hozzájárult a növényzet