Földmívelő, 1960 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1960-01-02 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDÉSZETI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE LAPJA­ IRA: 50 FILLER I960. JANUÁR 3. IV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. VALAMENNYI­­ SZAKSZERVEZETI TAGNAK ÉS LAPUNK OLVASÓINAK ERED­MÉNYEKBEN GAZDAG BOLDOG ÚJ ESZTEN­DŐT KÍVÁN A MEDOSZ ELNÖKSÉGE Beszámoló a vezetőségválasztó taggyűlésekről A megállapított terv szerint folynak a választások Sok felszólaló, élénk viták — Hogyan halad a válasz­tás Csongrád megyében? — ezzel a kérdéssel fordultunk Juhász Nagy Antalhoz, a RIEDOSZ Csongrád megyei bizottságának elnökéhez. A kezdet kezdetén munka­­értekezletet tartottak a megye­bizottságon ezt követően megyebizottsági ülésen tár­gyalták meg a választási feladatokat. A szakszervezeti bizottsági elnökök és a szak­csoportok tagjai részére ugyancsak értekezletet tartot­tak, s ugyanakkor a válasz­tási taggyűlések beszámolójá­val irányelveket készítettek és küldtek ki. Egyetlen rossz példa A jelölő bizottsági üléseket a megadott időig, november 13-ig megtartották, néhány helyen rajtuk kívül álló okok miatt ugyan elcsúszás történt, de november 26-ig ezeken a helyeken is pótolták a mu­lasztást. Egyetlen egy kirívó példa akadt és ezt érdemes elmon­dani okulás végett. A Nagy­­mágocsi Állami Gazdaságnak több mint 400 dolgozója szak­­szervezeti tag. A jelölő bizott­ság megválasztásakor azonban csak körülbelül 65—70 tag je­lent meg. Köteles Mihály SZB-elnök — bár tudta, hogy a tagság kétharmadának kell jelen lenni — mégis rendben levőnek találta ezt a visszás állapotot, s azzal érvelt a ké­sőbbiek folyamán, hogy Nagy­­mágocson nem lehet összehív­ni egyidőben a szakszervezeti tagok többségét. Nyilvánva­lóan, hogy kényelmi szempon­tok vezették az SZB-elnököt. Ezt bizonyítja az is, hogy a megyebizottság újabb felszó­lításának sem tettek eleget és december 21-ig még a bizal­miakat sem választották meg. Kisebb hibák A hibák közé sorolható az is, hogy néhány helyen olyan aktívát javasoltak gazdasági felelősnek, akinek nem volt meg az ehhez szükséges kép­zettsége. A Barattyosi Állami Gazdaság, az öthalmi Állami Gazdaság és a Nagymágocsi Állami Gazdaság SZB-elnökei a jelöltek listáját nem jól füg­gesztették ki, illetve bizonyos alaki, formai hibákat vétet­tek. A vezetőségválasztó taggyű­lések december 12-én kezdőd­tek el és összesen 52 helyen tartják meg a megállapított időpontig. Az év végéig 27 gazdaságban zajlottak le a taggyűlések. Az új év első két hetében főleg a gépállomáso­kon kerül sor a vezetőség­választó taggyűlések megtar­tására, mert a megyebizott­ságot az az elv vezérelte: amíg tart a jó idő, dolgozza­nak a gépállomások, felesle­gesen ne vegyünk el félnapot sem az emberektől. Utoljára a nagy királyh­egyesi és a székkutasi gépállomásokra ke­rül sor. Ha jó a bizalmi A taggyűlések beszámolói általában mindenütt jól si­kerültek. Azonban a jók kö­zül is példamutató volt a Corzsai Állami Gazdaság ve­­zetőségválasztó taggyűlése. Itt Palotás János SZB-elnök ala­pos, részletes beszámolóban ismertette a nemzetközi hely­zetet, a szakszervezet eddig végzett munkáját és a nagy­számban megjelentek közül jónéhányan mondták el hoz­zászólásaikat. Ezek elsősorban a munkaversennyel, az üzemi konyha munkájával, a mun­karuhák kiosztása körüli prob­lémákkal és a bizalmiak munkájával foglalkoztak. Da­ni Imre arról szólott, hogy csak az a bizalmi töltheti be ezt a fontos tisztséget, aki valóban bírja az emberek bi­zalmát. Ha a bizalmi jó munkát végez, a hozzátartozó csoport tagjai is közelebb ke­rülnek egymáshoz, javul a dolgozók és a vezetők közötti viszony. Szűcs Ferencné, nö­vénytermelési dolgozó azt ki­fogásolta, hogy a verseny ér­tékelése során ritkán hozzák a dolgozók tudomására az el­- Bábolnai Állami Gazda­ságban Szakács Ferenc, a szakszervezeti bizottság elnö­ke tartott beszámolót. Ismer­tette a bel- és külpolitikai helyzet legfontosabb esemé­nyeit. Szólt a sikeres munka­versenyről, elmondotta, hogy a kongresszusi vállalás során majdnem 4 millió forint több­letjövedelemre tett szert a gazdaság. A dolgozók jó mun­kájáról szólva előadta, hogy 11-en kormánykitüntetést, 38-an miniszteri kitüntetést, 19-en vállalati elismerést és 46-an kiváló dolgozói okleve­let és pénzjutalmat kaptak. Szólt az újítások fontosságá­ról, hangoztatta, hogy a mun­kavédelemre az eddiginél na­gyobb gondot kell fordítani. Elmondotta, hogy a Társada­lombiztosítási Tanács tagjai rendszeresen látogatták a be­tegeket és a rászorultak között ajándékot osztottak ki. Dolgo­zóik közül 107-en üdültek, 368 000 forinttal több családi pótlékot fizettek ki, mint az elmúlt évben. Kultúra-­Sport Törő Sándor könyvtáros jó munkájának eredményekép­pen 5000 kötetes könyvtáru­kat egyre többen használják, olyannyira, hogy könyvtárhe­lyiségük szűknek bizonyult. Szovjet filmhetet rendeztek, ami kitűnően sikerült. Kifo­gásolta a MOKÉP munkáját, mert állandóan régi, kopott, agyonhasznált filmeket jut­tat nekik. Ma már minden üzemegységünknek van tele­víziója. Kultúrcsoportuk hat helyen adta elő Csiki: Nagy­mama című darabját. A KISZ- szel jól működnek együtt. Két év alatt 19 alkalommal fogad­tak győri és budapesti ven­dégművészeket, öt alkalom­mal rendeztek Győrbe társas­­utazást. Két zenekaruk is van, most a KISZ-től várják a zenekar létszámának kiegé­szítését. Sportszakosztályaik közül legjobban működik a lovas szakosztály, amely országos viszonylatban is kiemelkedő eredményeket ért el, lovasai Angliában, Romániában, Jugo­szláviában és Németországban is jártak. Londonban 70 in­duló közül Vas József 10-1k lett. Romániában Kapnel Jó­zsef különböző számokban­­, ért eredményeket. Kérte, hogy ezentúl többször és az eddigieknél pontosabban is­mertessék a munkaverseny eredményeit, s elmondotta: arra , is ügyelni kell, hogy egy-egy megkezdett munkát azok fejezzenek be, akik el­kezdték. Csáki Imre arról be­A vezetőségválasztó tag­gyűlések közül példamutató­nak lehet elkönyvelni a sze­gedi és a makói MTH-iskolát, a Csongrádi Tangazdaságot és a Mindszenti Gépállomást. A Szentesi Tangazdaságban saj­nos csak a külpolitikai hely­zetet ismertető beszámoló si­került jól, a szakszervezet éle­téről alig tudtak valami ér­demlegeset elmondani. Az is előfordult , de csak egy he­lyen a megyében, a Délalföldi 2., és 3. helyezést ért el, a Mezőgazdasági Kiállításon ugyancsak Kappel országos díjugrató bajnok lett. A vas­­dinnyei és a bábolnai labda­rúgó-csapat tagjai és a lelkes szurkolók pályát, lelátót épí­tettek. A vasdinnyei futball­csapat elnyerte a járás leg­sportszerűbb futball­csapata címet. A szakszervezet Állandó dolgozóik valameny­­nyien tagjai a szakszervezet­nek, az időszakiak között 65 —70 százalékos a szervezett­ség. A gazdaságban jelenleg mindössze 87 példány Föld­­mívelő jár, de ígéretet tett arra, hogy 1960-ban az előfi­zetők számát megsokszoroz­zák. Ezentúl legalább minden aktivista elő fogja fizetni a szakszervezet lapját. Legjobb aktivistáik közé tartozik Czanek János, Nagy Irma, Papp Sándor, Szűcs István, Szakál János, Nemzeti József, Tóth K. József, Farkas Lajos, Nagy László, Kazal János, Major Ferenc, Szabó Erzsébet, Hárs Sándor és Dombi János, akiknek munkájára mindig lehetett számítani. Az SZB-elnök szavai végez­tével Tóth Zoltán, a szám­­vizsgáló bizottság elnöke tett jelentést, majd a felszólalá­sokra került sor. A felszólalások Kazal János, a baromfitelep ÜB-elnöke arról beszélt, hogy mindent el kell követni a fa­lu kulturális viszonyainak emelésére. Dombi János be­számolt a munkahelyi bizott­ságok megválasztásáról és az előkészítő taggyűlésekről. Gyu­­ricza Vince a vasdinnyei lab­darúgó-csapatnak megígért, de még ki nem utalt felszerelést sürgette és elmondotta, hogy a labdarúgó-pálya építése so­rán 600 facsemetét ültettek, de ezenkívül is sok értékes társadalmi munkát végeztek. Beszélt a szép sikereket elért női röplabda-csapatukról, amely a debreceni országos versenyben 4. helyezést ért el. Elismerésre méltóan szép eredmény ez — mondotta — hiszen mindössze egy ilzem­­hívség sportolói érték el olyan üzemegységé, aw°lv csupán havi 300 forint köz­szélt, hogy a rakodómunkások sérelmezik, hogy ha őket más munkára osztják, mindig más és más brigádvezetőt kapnak. Kormos Kálmán bizalmi a munkaruha körüli visszássá­gokról beszélt, s hangsúlyoz­ta, hogy rendet kell teremte­ni ezen a téren is a Mezőgazdasági Intézetben­­, hogy a beszámolóhoz senki sem szólt hozzá. Az eddigiekből világosan látható, hogy minden nagyobb fennakadás nélkül folynak a választási előkészületek és január első felében megkez­dik az üzemi tanácsok meg­választását is. A társadalom­­biztosítási tanácsok megvá­lasztása is a legteljesebb rendben halad. (tanács) ponti támogatást kap.” Hiá­nyolta, hogy nincs atlétikai felszerelésük és mindössze egy-egy táncmulatság anyagi bevételével tudnak segíteni magukon. Kappel József fel­szólalása után Kocsis János hangsúlyozta, hogy a Földmí­­velővel többet kell foglalkoz­ni és kifejtette, hogy a gaz­daságnak szüksége volna üzemi orvos beállítására, rendkívül hiányzik egy gyógy­szertár, és postahivatalt is szervezni kellene. Pusztai Pál felszólalása után Horváth Ist­ván a járási pártbizottság üd­vözletét tolmácsolta. Ismertet­te a szakszervezet nehéz út­ját az ellenforradalom óta, kifogásolta, hogy kevés terme­lési értekezletet tartottak. Az újítók munkáját méltatta és elismeréssel szólt arról, hogy Szakács Ferenc SZB-elnök milyen nagy súlyt helyezett a dolgozók kulturális életére. Farkas József az építészeti dolgozók nevében bejelentet­te, hogy a jövőben az eddigi­nél jobban bekapcsolódnak a szakszervezet munkájába. A nemzetközi helyzetről Halász József, a MEDOSZ főtitkára ismertette ezután nagy vonásokban a nemzet­közi helyzetet. Elmondotta, hogy a világ fegyverkezése évi 100 milliárd dollárba kerül, ha ezt a pénzt lakásépítésre for­dítanák, sok-sok ezer kétszo­­ba összkomfortos tatcai illd­­nának biztosítani a dolgozók­nak. A gyarmati népek el­nyomatásának jellemzésére el­mondotta, hogy egy holland gépészeti szakmunkás órabére otthon 19 forint, ugyanezért a munkáért ugyanolyan szak­­képzettségű gyarmati néger dolgozó csak 5 forintot kap. Ismertette azokat az intéz­kedéseket, amelyeket kormá­nyunk tett a dolgozók élet­­színvonalának emelésére, majd javasolta, hogy a felszabadu­lás 15. évfordulójának tiszte­letére máris dolgozzanak ki versenyterveket úgy, hogy az új verseny a kongresszusi ver­senynek méltó folytatása le­gyen. Ezután megválasztották a szakszervezeti bizottságot. (Kussinszky) A Genetikai Intézetben Tudományos körökben — kiváltképpen az utóbbi évek­ben — igen jó hírnévre tett szert a Genetikai Kutató In­tézet. Erről beszélt az új szakszervezeti vezetőségvá­lasztó taggyűlésen Czibulya István elnök, majd részlete­sen kitért az intézetet érintő valamennyi kérdésre. Utalt arra, hogy a kutatói munka több éves célkitűzései közül már több feladatot sikeresen megoldottak. Befejeződött több baktérium­­genetikai vizsgálat. Részletes módszertani segítséget nyúj­tottak a penicilin termeléshez. A kísérletek eredményeit a Kőbányai Gyógyszerárugyár már az ipari termelésben al­kalmazza. Sikerült ezenkívül a növénygenetikai vizsgála­toknál néhány vírusbetegség­­nek ellenálló paradicsom- és dohányfajta nemesítéséhez szükséges alapanyagot is elő­állítani. Mindenki szakszervezeti tag A beszámoló kimerítően foglalkozott a szakszervezet­nek az elmúlt időszak alatt végzett munkájával. Megálla­pította, hogy az intézetben minden egyes dolgozó tagja a szakszervezetnek és a jelenle­gi taggyűlésen is 100 százalé­kos a részvétel. A tervszerű, nyugodt kuta­tói munka feltétele mindenki számára biztosítva van, és is­mételten emelkedett a dolgo­zók anyagi jövedelme is. A különböző szakszervezeti se­gélyek, kedvezmények közül csupán üdültetésben huszon­egyen részesültek. Az elnöki beszámolót a számvizsgáló bizottság jelen­tése követte, majd határozati javaslat elfogadása után a ve­zetőség lemondott és kezdetét vette a vita. Valamennyi hozzászóló ré­széről egyértelmű volt az a megállapítás, hogy a szakszer­vezeti bizottság jól látta el feladatát. Jó példa is akad bőven Vezetőségválasztás Bábolnán Amikor több volt a rendőr mint a munkás... Többen kérték, hogy az inté­zet továbbra is vállalja a véd­nökséget a közeli gimnázium egyik osztálya felett. A labora­tóriumi munka ugyanis előse­gíti az iskolai oktatás elmélyí­tését. Javasolták azt is, hogy az intézet nyújtson segítséget egy újonnan alakult termelő­­szövetkezetnek. Az egyik hoz­zászóló véleménye szerint a sportfelszerelések közül a mo­torcsónakot időhiány miatt a dolgozók nem használják kel­lően, ezért az a kérése, adják el és az árából vegyenek mást. Ludvik János — aki 1920 óta megszakítás nélkül tagja a szakszervezetnek — régi szakszervezeti taggyűlésekre emlékezett vissza, amikor — mint mondotta — több volt so­raik között a rendőr, mint a munkás és könnyen előkerül­tek a kardlapok. — A mai fiataloknak köny­­nyű az élete... jó körülmé­nyek között kedélyes légkör­ben tartjuk a gyűlést, nem úgy mint régen — fejezte be felszólalását. Közben a szavazatszedő bi­zottság befejezte a szavazatok összeszámlálását és felolvas­ták az új vezetőség névsorát. Ismét beválasztották a vezető­ségbe az eddigi jó munkájá­ért Czibulya elvtársat titkár­nak. Több fiatal is bekerült a vezetőségbe, közöttük Makó József, aki kifutó fiúból lett elmélyült tudományos kutató. A választás lezajlása után az új szakszervezeti vezetőség nyomban elhatározta, hogy fél­éves munkatervet készít. (képes) Jelentés három megyéből HEVES megyében is jól fel­készültek a vezetőségválasztó taggyűlések lebonyolítására. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes helyeken, elsősor­ban az erdőgazdaságokban, nem készítették elő kellő ala­possággal a bizalmi választáso­kat. Éppen ezért a munkahelyi bizottságok megválasztását bi­zonyos időre fel kellett füg­geszteni, addig, amíg a bizal­miakat rendben meg nem vá­lasztják. A gyöngyössolymosi erdészet, a gyöngyösi farak­tár és a szilvásvárási erdé­szet követte el ezeket a hibá­kat, de ugyancsak az erdésze­teknél fordult elő, hogy a je­lölőbizottság munkáját korri­gálni kellett, mivel a régebbi üzemi bizottsági tagok közül egyet sem javasoltak megvá­lasztásra, holott munkájuk el­len panasz nem merülhetett fel. A KOMÁROM MEGYEI MEDOSZ-üzemek nagy ré­szében is rendben megtartot­ták a vezetőségválasztó tag­gyűléseket. A Bikospusztai Ál­lami Gazdaság, a Tatai Tan­gazdaság, a Kömlödi Gépállo­más, a Baji Növényvédő Ál­lomás, a Dióspusztai Állami Méntelep, a Kisbéri Mestersé­ges Termékenyítő Állomás, a Kisbéri Állami Ménes és még jó néhány más MEDOSZ-üzem példamutatóan vett részt a választások végrehajtásában. A SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI bizottság elnöke részletes jelentésben számolt be az eddig végzett munká­ról. A választások előkészí­tése mindenütt rendben meg­történt, a beszámolókat min­den egyes esetben közösen készíti el az SZB és figye­lembe veszik az elmúlt két év­ben végzett munka eredmé­nyeit és hiányosságait. Egyes helyeken, például a Gyulata­nyai Kísérleti Gazdaságban erős bírálat hangzott el az SZB munkájával szemben. Szú­nyog György azt kifogásolta, hogy a szakszervezeti érte­kezleteket rendszertelenül tart­ják meg és úgy tűnik, mintha az SZB titokban végezné mun­káját. A választásokon a dolgozók 85 százaléka jelent meg és a legtöbb helyen igen sok hoz­zászóló foglalkozott aktuális kérdésekkel.

Next