Földmívelő, 1962 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1962-01-02 / 1. szám
Ki mit vár az új esztendőtől (Folytatás az 1. oldalról.) elsősorban tanulni szeretnék. Most adtam be a felvételi kérelmemet a magyaróvári Mezőgazdasági Akadémiára. Az állandóan fejlődő gazdaság igényei megkövetelik a vezetőktől a legkorszerűbb szaktudást. És talán eljutok nyáron egy csehszlovákiai és németországi kirándulásra is. CSATHO IMRÉNÉ, üdülési felelős: *— A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetnél dolgozom vezető könyvelői beosztásban. Az 1962-es esztendő az utolsó előtti évem az intézetnél, mert két év múlva nyugdíjba megyek. A hátralevő idő alatt arra törekszem, hogy mindazt, amit munkakörömben elsajátítottam, a fiatalabbaknak továbbadjam. Igen nagy örömömre szolgál, hogy a szakszervezetünkben 1962-ben tovább erősödött a kollektív szellem. Ennek bizonyságául hadd mondjak el egy kitűnő példát. Nemrégiben egyik dolgozónk lakásában tűz ütött ki. Sajnos, a kár elég tetemes volt. Tagságunk a KISZ-szel karöltve társadalmi munkában segített a lakás helyreállításában, a károk helyrehozásában. Mint üdülési felelőst az is igen jóleső érzéssel töltött el, hogy a múlt évben az előzőhöz viszonyítva több gyerek számára tudtunk beutalást szerezni. Hatan élvezték a nyár örömeit Kőszegen, illetve Balatonzamárdiban. Szeretném, ha ez a szám jövőre a lehetőségekhez képest még emelkedne, s az is jó lenne, ha a gyerekek a szüleikkel együtt tudnának nyaralni menni. Erre ugyanis eddig még nem volt lehetőségünk. — És mint háziasszony mit kívánok az új esztendőtől? A legnagyobb vágyam egy jégszekrény, hiszen az a háztartási munkámat nagyon megkönnyítené, több szabadidőt is biztosítana a számomra. Dehát a háziasszony kívánságát elnyomja bennem az édesanya vágya. Huszonkét éves menyasszony lányom van. Vőlegényével együtt szorgalmasan takarékoskodtak, s vettek egy telket. Csak akkor akarnak ugyanis összeházasodni, ha külön otthonuk lesz. Én magam és a férjem mindent elkövetünk, hogy segítsük a gyerekek vágyának beteljesedését, mindketten hozzá akarunk járulni, hogy a tervezett házuk mielőbb felépülhessen. 1962 - az erdőgazdasági feladatok tükrében Beszélgetés dr. Sáli Emil főigazgatóhelyettessel Az erdészeti dolgozók nem akkor kezdik az új évet, amikor a naptárt január elsejére fordítjuk. Három hónap már lepergett a gazdasági évből. De úgy gondoljuk, a naptári év kezdete jó alkalom arra, hogy számba vegyük, hogyan indultak el az erdőgazdaságok az új gazdasági évben, mit hoztak poggyászukban az új évre, milyen feladatok várnak rájuk a gazdasági év hátralevő kilenc hónapjában. Dr. Sáli Emiltől, az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjének helyettesétől néhány olyan kérdésre kértünk választ, amely az új év kezdetén leginkább érdekli az erdészeti dolgozókat. — Miben látja főigazgatóhelyettes elvtárs a most folyó gazdasági év legjellemzőbb sajátságait? — kérdeztük először. — Az 1961—62-es gazdasági évre az a legjellemzőbb, hogy jelentősen megnövekedtek a fakitermelési feladatok. Nemcsak az erdőgazdaságok, hanem az egyéb szektorok fakitermelését is figyelembe véve, az előirányzat 102 000 köbméterrel több, mint amekkorát az ötéves tervtörvény 1965-re előirányzott. Ez azt jelenti, hogy három évvel korábban elértük, sőt, túlhaladtuk az ötéves terv végére előirányzott fakitermelési célkitűzést. Fontos feladatunk a gazdasági év folyamán, hogy tovább haladjunk a gépesítéssel, nagy gondot fordítsunk a műszaki beruházásokra. A fő feladat a közelítés problémájának az eddiginél racionálisabb megoldása. Tudom, hogy sok sürgetés hangzik el a kerékpárokat, főleg a nagy kerékpárokat illetően. Még a folyó évi fakitermelések időszakában jelentős mennyiségű kerékpárt kapnak a gazdaságok, az 1962—63-as gazdasági év elejéig pedig 85—90 százalékban szeretnénk kielégíteni az erdőgazdaságok kerékpárigényét. A gépesítésben egyébként a mostani gazdasági évnek az oktatás, a tanulás évének kell lennie, hogy a dolgozók minél jobban elsajátítsák a korszerű technológiát. Az erdőgazdaságok igen dicséretreméltóan megszilárdították a fegyelmet a bér- és munkaerőgazdálkodásban. Tovább kell haladni ezen az úton, az előző évinél azon-ban szigorúbban kell ügyelni arra, hogy az átlagbérekben ne mutatkozzék megtalárítás, és semmiképpen semvónjuk meg a munkástól az őt megillető keresetet. Az országgyűlés decemberi ülésszaka tárgyalta és elfogadta az erdőkről és vadgazdálkodásról szóló új törvényt. Milyen közvetlen hatással lesz ez az erdőgazdaságok munkájára? — kérdeztük ezután. — Az új erdőtörvény vadgazdálkodási része január 1- én, a többi része július 1-én lép hatályba. A vadgazdálkodás terén jelentős változás, hogy az apróvadas területek vadgazdálkodásának irányítása is az OEF hatáskörébe kerül. Erdőgazdálkodási vonatkozásban változást jelent az új törvény abban, hogy új politikai, gazdasági és társadalmi rendszerünkbe illeszti az erdőgazdálkodást. A mindennapos teendők tekintetében pedig elrendeli a leghaladóbb eljárások, módszerek alkalmazását, úgyhogy az új törvény az erdőgazdálkodás fejlesztésének a bázisa. A főigazgatóság azt várja az eddigi tapasztalatok alapján teljes joggal, hogy tovább erősödik a kooperáció az erdőgazdaságok és a tsz-ek között, különösen a munkaerő- és az energiaátadás formájában. A tsz-ek szerfás épületanyagellátásában egyébként az idén is jelentősek a feladataink, bár a szállítandó garnitúrák száma kevesebb lesz, de a tsz-épületek méreteinek növekedése miatt köbméterben ugyanannyi szerfát kell kitermelnünk, mint az előző évben. A továbbiakban az év szociális és üzemi beruházásairól érdeklődtünk. — Az erdőgazdasági fejlesztési és építési beruházásokra 1962-ben 33 millió forintot fordít államunk. A nagyobb beruházások — mintegy 26 millió forint — erdőfeltárási vonalon kerülnek felhasználásra. Hatvannégy kilométernyi főfeltáró-, feltáró- és gyűjtőút épül, ezenkívül befejezzük az előző évben megkezdett útépítéseket. Új utak építését kezdjük meg a veszprémi és a sárospataki erdőgazdaságban. A feltárásokon kívül a legnagyobb beruházás a Vértesi Állami Erdőgazdaság székházának építkezése lesz Tatabányán, ez már az első évnegyedben megkezdődik és az év végéig be kell fejezni. Szociális beruházásokra 21 millió forint áll rendelkezésünkre. Na, csobb ütemben épülnek erdészlakások, az év folyamán mintegy 70-et hozunk tető alá. Sok erdészkolónia kap villanyvilágítást a mecseki, a vértesi és a mezőföldi erdőgazdaság területén. A dunaártéri erdőgazdaságban levő Hajósszentgyörgy vízvezetéket kap. Befejezésül megkérdeztük dr. Sári Emil főigazgatóhelyettestől, hogy mit vár a szakszervezeti munkától a legfelsőbb vezetés. Elsősorban természetesen azt, hogy a munkaverseny gazdája legyen, az eddiginél sokkal jobban mozdítsa elő a versenyt a szocialista brigád címért, segítse a versenyző brigádokat. Az újítási mozgalom irányvonalát világosan megszabta a MEDOSZ II. országos újítási tanácskozásának határozata — ezt kövessék a szakszervezeti bizottságok. Ugyanúgy, amint a munkaverseny szervezésénél, irányításánál a szakszervezeti bizottságoknak az éves terv szempontjait kell követniük, minden munkájukban a dolgozók érdekeit tartsák szem előtt. Ha a munkásvédelem és a dolgozók szociális igényeinek lehető legmesszebbmenő kielégítése irányítja a szakszervezeti bizottságok munkáját, akkor már nem is dolgozhatnak rosszul. A MEDOSZ-szakemberek szakcsoportjai tevékenységéről JOKLUBELET KESZTHELYEN A második 5 éves tervben előirányzott célok megvalósítása, a mezőgazdasági termelés növelése és ezt segítő szocialista nagyüzemi termelési, üzemszervezési és vezetési módszerek kialakítása csakis a fizikai és szellemi dolgozók legszélesebb körű összefogásával, a cél érdekében végzett közös erőfeszítésekkel valósítható meg. Szakszervezetünkben több mint 250 000 munkás és szakember tömörült. Minden lehetőségünk megvan arra, ,hogy e nagyszámú tagságot a második 5 éves tervben meghatározott célok érdekében tovább erősítsük és szervezzük. A munkások és értelmiségi dolgozók összefogására irányuló elmúlt évi erőfeszítéseink egyre inkább kezdenek a gyakorlatban is gyümölcsözővé válni. A szakemberek mind nagyobb számban vesznek részt szakszervezetünk munkájában. Elmondhatjuk, hogy a szakembereknek a választott szakszervezeti vezető szervekben végzett javuló munkája mellett, széleskörű lehetőségeik vannak a MEDOSZ- szakemberek szakosztályában és a megyei szakcsoportokban. Itt kifejthetik képességeiket a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért és érdekvédelmük ellátásáért. Elnökségünk 1961 januári határozatában — miután elismeréssel nyilatkozott az eddigi munkáról — a szakosztály és a megyei szakcsoportok munkájának folyamatosabbá és tervszerűbbé tételére hívta fel a figyelmet Ugyanakkor új feladatokat jelölt meg a mezőgazdasági szakemberek klubjainak létrehozásával. A határozat alapján valamennyi szakcsoport munkájában élénk fejlődés volt tapasztalható. Ezt tükrözték az idei évre készített programok és munkatervek. Néhány megyebizottság és a Veszprém, Tolna, Somogy, Fejér, Heves, Győr megyei szakcsoportok jól dolgoztak. Különösen figyelemre méltó a veszprémi szakcsoport tevékenysége a mezőgazdasági szakemberek klubjainak megalakításával és munkájával kapcsolatban. Veszprém megyében Keszthelyen, Pápán és Veszprémben szervezték meg a szakemberek klubjait, oly módon, hogy a párt- és a tanácsi vezetőiket is bevonták munkájukba. A MEDOSZ keszthelyi klubjának ez év első negyedévi programját követendő példaként közöljük: Munkaprogram a szakemberek szakcsoportja keszthelyi klubja részére 1962. január 1.—március 31-ig. A klub összejövetelek időpontja minden hó utolsó hetében , csütörtökön 17—20 óráig. Január 25-én Kulin Sándor, a Mezőgazdasági Akadémia üzemszervezési tanszékének vezetője tart előadást a mezőgazdasági nagyüzemek szakosításának jelentőségéről és az ezzel kapcsolatos lehetőségek kihasználásáról. Február 22-én: „Milyen segítséget tudnak adni a gépállomások a termelőszövetkezeti gazdaságoknak a keszthelyi járás területén.” Ugyanekkor egy másik előadás az erdőgazdaság kézi- és gépi erejének gazdaságos kooperációját kutatja a tsz-ekkel, valamint az állami gazdaságokkal. Március 29-én arról hallanak előadást a szakemberek, hogy a keszthelyi járás területén milyen hibrid kukorica fajták legalkalmasabbak a szemes és siló kukorica termelésére. Ugyanezen a napon kerül sor Szalai Béla mérnök előadására: „Az intenzív baromfifajták tartási módjai és gazdaságossága a tojástermelésben”. A szakmai program mellett kulturális, szórakoztató öszszejövetelek rendezésére is sor kerül. Szakszervezetünk elnöksége e rendezvények megtartását helyesli, és példaként állítja a többi szakcsoportok elé. A termelőszövetkezetek megszilárdításához komoly segítséget nyújtanak a klubok, miután a bemutatóüzemekben végzett nyári tapasztalatcserék után a tél folyamán móldot biztosítanak a különböző területen dolgozó szakembereknek a termelési, termeléspolitikai kérdések megbeszéléséhez. A klubok munkájában nemcsak a MEDOSZ tag- fai, hanem különböző területeken dolgozó szakemberek is részt vesznek és ez feltétlen hasznos. Az előttünk álló feladatok teljesítéséhez a szakemberek szervezettebb tömörítésére és mozgósítására van szükség. Németh Károly, a MEDOSZ-szakemberek szakosztályának titkára Országos Nyersbőrforgalmi Vállalat Központ, Budapest VI., Népköztársaság útja 45. TELEFON: 229—249. Kirendeltségek: IV., Újpest, Váci út 46. Debrecen, Pesti u. 43. IV., Újpest, Váci út 58. Miskolc, Bessenyei u. 2. VIII., Kisfuvaros u. 6. Petru, székesfehervár, Tobak u. 27. IX., Soroksári út 58. Szolnok, Vöröshadsereg u. 29. IX., Gubacsi út 28. Szombathely, Sorok u. 45. Győr, Lehel u. 16. Szeged, Cserepes sor 9. Fentieken kívül az ország minden nagyobb helységében van gyűjtőtelepünk, ahol ÁTVESZNEK mindenfajta nyers-, vad- és szőrmésbőrt . A VÍZÜGYI SZAKOSZTÁLY ÜLÉSE December 22-én tartotta a MEDOSZ-központban a vízügyi szakosztály ülését. Jelentés hangzott el a vízügyi szolgálat egyeztető bizottságainak munkájáról és a törvényesség betartásáról. Sor került a szakosztály éves munkájának értékelésére. A győri, székesfehérvári, a budapesti VIZIG-szakosztály tagjai, az Országos Vízügyi Főigazgatóság kiküldötte és a szakosztályi titkár beszámolója alapján vitatta meg a szakosztály az 1961-ben végzett munkát. Ezután jóváhagyták a szakosztály 1962 első féléves munkatervét. Az ülés végén a különösen jó munkát végzett tagok megjutalmazására került sor. ELADOK felesleges készletünkből az alábbiak: 2 -es Ö.V., valamint acélházas TOLÓZÁRAK, 50 mm-es tömszelencés CSAPOK és ELZÁRÓSZELEPEK, különféle KÁBELVÉG-ELZÁRÓK KARMANTYÚK, nyomógombos TÁVKAPCSOLÓK, különféle fajtájú és méretű A. P. DOBOZOK különféle méretű FÉMTÖMSZELENCÉK FAGOLIT LEMEZ NITRO PIROS FESTÉK NITRO EZÜST LAKK stb., stb. Érdeklődés: 136-637 telefonon Ügyintéző: LÁSZLÓ MIKLÓS Találhastunk na et!t'Hszilkal December 19-én Hódmezővásárhelyen, a MEDOSZ helyi csoport nagytermében több mint 50 megjelent Földmívelő-olvasó jelenlétében Hunya István, a MEDOSZ elnöke tartott ankétot. December 21-én a Mezőnagymihályi Állami Gazdaságban Takács Tibor szerkesztő tartott hasonló ankétot. A Földmívelő szerkesztősége az utóbbi időben havonta más és más helyen rendezi szokásos ankétjait, hogy ezeken keresztül is kapcsolatot keressen széles olvasótáborával, megismerje a különböző kívánságokat, véleményeket s az elhangzó javaslatokat figyelembe véve tegye minél jobbá, a mezőgazdasági és erdészeti dolgozók lapját, a Földmívelőt. Most megtartott mindkét ankéton sokan szólaltak fel. Elmondták a dolgozók, hogy a jövőben több színes, érdekes cikket szeretnének olvasni lapunkban, igénylik a szépirodalmat is, de a szakcikkeknek is fokozatosan minél több helyet kell biztosítani. Mindkét ankéton jó néhányan foglalkoztak a levelező hálózat problémáival. Kijelentették: szívesen írnak a Földmívelőnek, hogy ezzel is megkönnyítsék a gyors, pontos tájékoztatást s ugyanakkor számukra sem mindegy, hogy gazdaságuk eredményeivel hogyan foglalkozik a szakszervezet lapja. Szocialista brigádmozgalom a Kiskunsági Erdőgazdaságban Nemrégiben a szakszervezeti bizottság a brigádvezetők jelenlétében tárgyalta meg a munkaverseny helyzetét, különös tekintettel a szocialista brigádok végzett munkájára. Az értékelés során az SZB arra a megállapításra jutott, hogy a szocialista embertípus kialakításának a szocialista gondolkodási mód elterjesztésének és természetesen a munkaverseny fokozásának legjobb módja a szocialista brigád címért küzdő munkacsapatok versenye. Az elmúlt időszakban a brigádok tagjai elsősorban a minőségi munka színvonalát emelték, s ugyanakkor a munkafegyelem lazaságait is kiküszöbölték. Egyelőre komoly gondot okoz a szocialista brigád címért küzdő munkacsapatoknál a tanulás megszervezése és lebonyolítása. A szakszervezeti bizottság ülésén megállapítást nyert, hogy a gazdaság vezetősége és természetesen az szb is, kezdetben túlbecsülte a brigádok kezdeményezését és csupán azért, mert kinyilvánították a szocialista brigád címért való küzdésüket, jutalmat kaptak. Nem követeltük meg tőlük a szocialista módon való élést, a tanulást s nem egy esetben a teljesítményük sem volt kiemelkedő. A szakszervezeti bizottság leszögezte: nem szabad lejáratni a szocialista brigádversenyt, figyelembe kell venni a helyi adottságokat s a termelési eredményeken túl gondot kell fordítani a tanulásra a szocialista együttélés követelményeinek betartására is. Ezen az értekezleten a jánoshalmi erdészet brigádvezetője igen szép eredményekről számolt be. Az elhozott és bemutatott brigádnapló alapján —, amely részletesen rögzíti a versenyvállalást, a teljesítést, valamint a brigádélet aprócseprő, de azért számukra jelentős eseményeit —, a jelenlevők követendő példaként emlegették a jánoshalmi brigádot. Róluk még azt kell tudni, hogy a brigád tagjai részt vesznek a szakmai oktatásokon és azok, akik, még nem végezték el az általános iskola 8 osztályát, lelkiismeretesen tovább tanulnak. A jánoshalmiak gazdasági munkájukon kívül segítséget nyújtanak az erdészet által patronált termelőszövetkezetnek is. Körösi Györgyné szb-titkár.