Földmívelő, 1967 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1967-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MEZŐGAZDASÁGI, ERDÉSZETI ÉS VÍZÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE LAPJA !­ÁRA 50 FILLÉR 1967. JANUÁR 1. XI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. A szakszervezetek döntő fontosságú feladatokat vállalnak magukra az új gazdaságirányítási rendszerben December 21-én ülésezett a MEDOSZ Központi Vezetősége Az ülésen részt vett Viriszlay Gyula, a SZOT titkára, dr. Soós Gábor földművelésügyi mi­niszterhelyettes, Dégen Imre, az OVF vezetője s a főhatóságok más képviselői. A napirend első pontjaként Kovács István főtitkár ismer­tette a szakszervezeti alap- és közép­szervi választások fő szempontjait. Utalt arra, hogy a központi vezetőség tagjai megkapták az elnökségnek a választások végrehajtására vo­natkozó határozatát, ezért mostani beszámolója csak en­nek a határozatnak a szóbeli kiegészítése, a határozat egy­séges értelmezésének elősegí­tése. A továbbiakban az MSZMP IX. kongresszusának határoza­tából kiindulva elemezte a szakszervezetek megnöveke­dett felelősségét és feladatait. Felidézte a kongresszus mun­kájából a szakszervezeti moz­galom általános politikai fel­adataival foglalkozó megálla­pításokat. A kongresszus le­szögezte, hogy a párt vezető szerepe érvényesülésének fon­tos láncszemei a szakszerveze­tek. Nélkülözhetetlen keretei az erősödő népi, nemzeti ösz­­szefogásnak. Döntő fontosságú feladatokat vállalnak magukra a párt politikai és gazdasági célkitűzéseinek megvalósításá­tól. A kongresszus határozatai­ban megjelölt feladatok vég­rehajtása — folytatta Kovács elvtárs — időarányosan is egy­be esik a szakszervezeti moz­galom közelebbi é­s távolabbi feladatainak kialakításával, jelenleg pedig az előttünk álló és jelentős eseménynek szá­mító szakszervezeti választá­sok előkészítésével és végre­hajtásával. A választások mindig ki­emelkedő politikai jellegű ese­mények voltak a szakszervezet életében, de itt most többről van szó: arról, hogy olyan szerveket és ezekbe olyan embereket kell vá­lasztani, akik képesek lesznek a kongresszus ha­tározatában megjelölt fel­adatok ellátására a gazda-­­­ságirányítás új rendszeré­ben. Olyan szervezeti kereteket kell létrehozni, amelyek az eddigieknél még inkább alkal­masak a szakszervezeti és üzemi demokrácia fejlesztésé-­­ re, az alapszervi munka erő­sítésére. A szakszervezetek lé­nyeges feladatait az uralkodó szocialista termelési viszonyok elvileg eleve meghatározzák, azonban annak helyes, idő­beni felismerése maguktól az emberektől függ. A szakszer­vezetek elvileg meghatározott feladatainak megvannak a sa­játos megjelenési formái is, amelyek fontos szerepet ját­szanak az érdekvédelmi, moz­galmi munka módszereinek és a munka stílusának meghatá­rozásában. A feladatok és megjelenési formák történel­mileg nem egyszer s minden­korra állandó jelleggel adot­tak, hanem alá vannak ren­delve a társadalmi fejlődés ob­jektív változása törvényeinek. E változások kellő időben tör­ténő felismerésétől nagymér­tékben függ a mozgalmi mun­Megállapította a kongresz­­szus, hogy a szakszervezeteknek az új gazdaságirányítási rendszerben megnövekszik az önállóságuk, jogkörük és ennek megfelelően po­litikai, mozgalmi felelőssé­gük is, a dolgozók anyagi, szociális és kulturális hely­zetét érintő határozatok meghozatalában, végre­hajtásában és ellenőrzésé­ben. Ezért mondja a kongresszus határozata a többi között, hogy a „bérből és fizetésből élők azt várják a szakszervezetek­től, hogy tegyenek nagyobb erőfeszítéseket igényeik kielé­gítésére és őrizzék törvények­ben biztosított jogaikat”. A pártkongresszus határoza­tainak egésze kötelező ránk nézve, de megvalósítása dif­ferenciált munkát követel tő­lünk — folytatta. — Nem a pártkongresszus betűinek a be­­magolására van szükség, ha­­­­nem szellemének elsajátításá­­r­ra, a kongresszus szellemében­­ végzett munkára, és a párt ve­­­­zető szerepének erősítésére, ha eredményessége. Ugyanis az adott feladatok megoldásá­ra mindig meghatározott és előre kidolgozott szervezeti formákban kell mozgósítani és szervezni a tömegeket. A cse­lekvő tömegek tevékenységé­nek folyamatos irányítása a szakszervezeti munka alapvető kérdése és feladata. Ezért van tehát most különösen nagy je­lentősége a választások gon­dosabb előkészítésének és le­bonyolításának. Végül is a megválasztott vezető szervek­nek összetételükben, politikai és szakmai felkészültségükben jobban meg kell felelniük a köve­telményeknek. Munkájuknak két oldala van: szervezni és nevelni dolgozókat társadalmunk poli- V tikai, gazdasági erejének nö- V velésére és ugyanakkor bizto- ^ sítani a dolgozóik anyagi, szo- ^ ciális és kulturális igényeinek^ kielégítését, védelmezni a dol-^ gozók törvényekben, rendele- S tekben biztosított jogait. Szocialista viszonyok között § az anyagi termelő- és szellemi­­ alkotómunka a dolgozók Ieg-^ sajátosabb magán és egyben^ társadalmi ügye, melytől köz-§ vétlenül függ saját életszín-§ vonaluk. Ezért valamennyi ^ dolgozónak legsajátosabb egyé- ^ ni érdeke a munka állandó tö­­kéletesítésére és termelékeny-^ ségénak emelésére való törek-^ vés. Szakszervezetünknek moz- V galmi, politikai kötelessége V dolgozóink érdekeinek védel- V mében azon őrködni, hogy a ^ szocialista elosztás alaptör- ^ vénye — „mindenki képessé- ^ gei szerint és mindenkinek^ munkája után” — sértetlenül ^ érvényesüljön. ^ Szakszervezetünknek képvi- ^ selnie kell dolgozóink érdekeit az objektív gazdasági törvé­nyek érvényesülését fékező ^ jelenségek keletkezésének fel- ^ tárásában illetve elhárítása- J ban. s egymás időbeni tájékoztatása, a feladatok és a tennivalók egyeztetése, a felelősség nyil­vántartása. Mindez ismét csak a szakszervezeti alapszervek iránt támasztott fokozottabb követelményt húzza alá. Nem kétséges, hogy bármi­lyen önállóságot és jogköröket kapjanak is a szakszervezeti szervek és tisztségviselők, te­kintélyük és a dolgozók bizal­mának megtartása a szakszer­vezeti munka minőségének ál­landó javításától függ, és a munka magasabb poli­tikai színvonalra való emelése — fejlődésünk jelenlegi szaka­szában — azt jelenti és azt igényli, hogy szakszervezeti szemeink minden kérdésben a pártkongresszus határozatának szellemében, kellő politikai bátorsággal képviseljék a dol­gozók társadalmi és egyéni ér­dekeit. Természeeesen az alapszervi munka erősítésének fontos ré­sze az is, hogy megyei bizott­ságaink tevékenysége alapve­tően az alsó szintű vezető szervek munkájának folyama­tos elvi, politikai irányításá­ban és gyakorlati ellenőrzéssel történő segítésében nyilvánul­jon meg. Tehát az alapszervi önállóság és felelősség megnö­vekedése nem csökkenti a fel­sőbb szerveik felelősségét és munkájuk jelentőségét. Az alapszervi vezetők csakis me­gyei bizottságaink gyakorlati segítségével és folyamatos tá­jékoztatásával lesznek képe­sek jól dolgozni. Ami pedig a munkamódszerüket illeti, le­hetőleg kerülni kell, hogy köz­vetlenül beavatkozzanak vál­lalati szinten dolgozó szer­veink munkájába, mert ezzel sértenék azok demokratikus jogait, és szük­ségszerűen át­vennék tőlük a felelősséget is. Ha azonban egyes esetek­(Folytatás a 2. oldalon) A szakszervezeti választások fokozott jelentősége A dolgozók és a vállalat érdekeinek összeegyeztetése . A jövőben, a gazdaságirá­nyítás új rendszerében sokkal inkább, mint eddig, a bizalmi­nak a brigádvezetővel és a műhelyfőnökkel, az szb-nek a kerület- és az üzemvezetővel, a vszb-nek és a szakszervezeti­­­ tanácsoknak a vállalat igazgat­­­tójával közösen kell munkál-­­ kodni a dolgozók és a vállalat • érdekeinek összeegyeztetésén.' A közös munka előfeltétele : VIDÁM SZIL Eredményes, boldog új esztendőt | kíván olvasóinak j | a szerkesztőség t r.iiiiiiivttmiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiimmiiivt.~ *Uj esztendő — ÚJÉVI NYILATKOZATOK Megint fordult a naptár. 1967-be léptünk. Új év indult, új reményekkel, vágyakkal, elképzelésekkel, tervekkel. Meny­nyi valóm vált álom, mennyi megvalósított terv van mö­göttünk! De most újra előre akarunk lépni. Január a tervezés időszaka. Ki mit akar, miképpen kíván dolgozni az új esz­tendőben, nagyon sokan ilyenkor, újév napján, akár csak önmagukban, akár csak papírra vetve, terveket készítenek. Mi ezekből közlünk most néhányat. Kovács István, a MEDOSZ főtitkára: Sikerekben gazdag, boldog új esztendőt! — 1967, új esztendő küszö­bén állunk. Megszoktuk már, hogy ilyenkor számba vesz­­szü­k az­ elmúlt­ év eredmé­nyeit, és felmérjük az új esz­tendő , legfontosabb felada­tait. 1966-ra jogos büszkeség­gel tekinthetünk, hiszen a me­zőgazdaság — a sok termé­szeti csapás ellenére is — igen szép eredményt ért el. Azon­kívül, hogy megtermeltük kenyérgabona-szükségletün­ket, jó termést takarítottunk be burgonyából, cukorrépából, kukoricából és zöldségfélék­ből is. Az elmúlt évben 6 szá­zalékkal nőtt a mezőgazdasági termelés, ami jelentős siker­nek számít népgazdaságunk erősítésében. Az eredmények elérésében komoly szerepe volt a pártunk IX. kongresz­­szusa tiszteletére indított munkaversenynek. Mezőgaz­dasági, erdészeti üzemeink, vízügyi szerveink dolgozói becsülettel helytálltak a kong­resszusi versenyben, a nép­gazdaság fejlesztése terén rá­juk bízott egyéb feladatok tel­jesítésében is. Több százmillió forint értékű, terven felüli többleteredményt értek el. A legteljesebb elismeréssel szólhatunk szakszervezeti ak­tivistáink, az össz-szervezett dolgozók tevékenységéről is. Példamutató termelő munká­jukon kívül sokat tettek dol­gozótársaik élet- és munkakö­rülményeinek javítása, érde­keik védelme, szociális körül­ményeik javítása, a közvéle­mény helyes formálása érde­kében. Amikor az elmúlt év ered­ményeit összegezzük, lehetet­len nem gondolni az új esz­tendőre, amely igen mozgal­masnak ígérkezik. Nemcsak azért, mert a haladó emberi­ség ebben az évben ünnepli a Nagy Októberi Szocialista Forradalom fennállásának 50. évfordulóját, hanem azért is, mert az új évben országgyű­lési és tanácsválasztásokra, s nem utolsósorban szakszerve­zeti választásokra is készü­lünk. Jelentős ez az év azért is, mert most kell felelősség­­teljesen, részleteiben és konk­rétan kimunkálni, előkészíteni az új gazdasági mechanizmus reformjának bevezetését, melynek középpontjában ha­zánk gazdasági megerősödése, a nép életszínvonalának to­vábbi emelése a legfontosabb célkitűzés. A mezőgazdaság 1967. évi terve mintegy 2—3 százalékos termelési növekedést irányoz elő. Megvalósítása a gazdálko­dás további javítását, az erők összpontosítását, jó munkát kíván a mezőgazdaság vala­mennyi dolgozójától. A gaz­dálkodás hatásfokának javí­tásában, a tartalékok feltárá­sában, a dolgozók érdekképvi­seletében nagy felelősség há­rul szakszervezetünk vala­mennyi vezetőjére és tagjára. Pártunk IX. kongresszusa — melyen megtisztelő helyet, szerepet és tekintélyt kaptak a szakszervezetek — többek között arra szólított fel ben­nünket, hogy a szervezett munkások súlyával és tekin­télyével legyünk ott minde­nütt, ahol a dolgozók érdekvé­delmének társadalmi, politi­kai feladatait végezni kell. A kongresszus, mint ismeretes, nagy jelentőségű tervezetet dolgozott ki a munkások élet­­körülményeinek további javí­tására. Ilyen többek között: a munkások munkaidejének 44 órára való csökkentése, a kis­gyermekes dolgozó anyák élet­­körülményeinek, a lakáshely­zetnek javítása. Nem véletle­nül hozott a kormány is ha­tározatot az üzemek szociális létesítményekkel való foko­zott ellátására. A mi szak­mánkban, a mezőgazdaságii üzemekben is sürgető felada­tot jelent a lakáshelyzet, a szállítás gondjainak megoldá­sa, a szociális létesítmények elmaradottságának felszámo­lása. Az új helyzetnek, a megnö­vekedett feladatoknak meg­felelően az új esztendőben úgy kell dolgozni szakszerve­zetünk valamennyi tisztség­­viselőjének, aktívájának, hogy célkitűzéseinket valóra vált­va, tovább erősödjön szocia­lista rendszerünk. Hogy mit kívánok az új esz­tendőben? Sok sikert, erőt, egészséget, boldog új eszten­dőt szakszervezetünk vala­mennyi tagjának. Árvai István, az Izsáki AG ssb-titkára: 30 lakást építünk ebben az esztendőben . — Az új gazdasági mecha­­­nizmusban jelentősen megnő vállalati önállóság és az ez­­­zel járó felelősség és kockázat­­is. A vállalatvezetés döntései ^az eddigieknél nagyobb mér­­ tékben hatnak az eredmények, V az egyéni jövedelmek alakulá­sára, a dolgozók szociális és­­ kulturális ellátottságára. Ép­­ pen ezért szakszervezetünk ^ tagjai és vezetői törekedni ^fognak a dolgozók termelésben­­ szerzett tapasztalatainak jobb­­ felhasználására, a dolgozók és a vezetők véleménycseréje for­­­­máinak és­ módjainak fejlesz-­­ tésére. Javítani kívánjuk a ^ termelési és brigád-tanácsko­­­­zások, a bizalmi csoportér­­­­tekezletek, és nem utolsósor- j­ában a szakszervezeti taggyűlé-­­sek színvonalát. IV :Az új,, megnövekedett fel­­­adatoknak megfelelően készít­­jük elő a szakszervezeti vá­lasztást is. Széles körű megbe-V széléseket folytatunk a dolgo­­­zókkal és igyekszünk olyan­­ aktívákat jelölni, akik megfe­­­­lelő partnerei lesznek a szak­vezetésnek és képesek az új feladatok ellátására. A jövő­ben növelni kívánjuk a mun­kahelyi bizottságok, a bizal­miak önállóságát — a lehető­ségekhez képest —, javítani a­­dolgozók lakáshelyzetét. 1966- ban 1,7 millió forintot fordí­tottunk tatarozásra, felújítás­ra. Házépítési akciónk kereté­­ben 8 kétszobás összkomfortos lakás épült, most újabb nyolc család részére készül kétszin­tes ház. Ebben az esztendőben 30 lakást fogunk építeni dol­gozóink részére.

Next