A MEDOSZ Lapja, 1978 (22. évfolyam, 1-24. szám)

1978-01-02 / 1. szám

Élet- és munkakörülmények mint termelési tényezők Ezzel a címmel hangzott el december 17-én 14 óra 30 perctől a Kossuth-adón az a hangszalagra rögzített kerek­­asztal-beszélgetés, amelyen a MEDOSZ központját dr. Dobi Ferenc főtitkár, Micsuch László titkár és Kormosai László osztályvezető képvisel­te, míg négyen vidékről ér­keztek: Kátai Mária a ME­DOSZ Szolnok megyei titká­ra,­­ a Monori Kossuth Ter­melőszövetkezet három veze­tője, Farkas Sándor elnök, Sleszkó Árpád párttitkár és Marczi András szb-titkár. A rádióban fél óra hosszat tar­tó beszélgetés néhány rész­letét idézzük most vissza. RIPORTER: Beszélgetésünk elején két egymás után kö­vetkező mondatot idézek az MSZMP Központi Bizottsá­gának december 1-i üléséről kiadott közleményből: Az élet- és munkakörülmények további javításának feltéte­leit a termelés tervezett növe­lésével, a hatékonyság fokozá­sával kell megteremteni. Az 1978-ra tervezett reálbér­emelkedést oly módon kell biztosítani, hogy erősödjék az összhang a teljesítmények és a bérek növekedése között. Két héttel később a Parla­mentben, a Magyar Népköz­­társaság 1978. évi költségve­tésének megtárgyalása során a felszólalók, bár más és más szavakkal fogalmazva, ugyan­csak az életszínvonal, a mun­kakörülmények javításának feltételeként említették a ter­melés növelésében való előbb­­relépést. De december 9-én, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának ülésén is így fogal­mazott a SZOT főtitkárhelyet­tese, Herczeg Károly. H Ha nagyon röviden kíván­juk tehát összegezni a szak­­szervezetek, így a MEDOSZ feladatát, akkor ezt az MSZMP Központi Bizottságá­nak e hó első napján tartott üléséről kiadott közlemény két mondatának idézésével, úgy érzem, megtettük. DR. DOBI FERENC: Az említett közleményben olvas­hattuk azt is, hogy a mező­­gazdaság ez évi termelése 1975-höz viszonyítva, várha­tóan 9 százalékkal emelke­dik Végleges adatokat a mér­legek, a zárszámadási okmá­nyok elkészülte után tudha­tunk majd, de az biztos, hogy nemzeti jövedelmünk mintegy 8 százalékos növeléséhez el­ismerést érdemlő helytállás­ról tettek tanúságot a mező­­gazdaság minden ágában a dolgozók, az irányítók. Vég­eredményben a termelés és a termelékenység ez évi növe­kedése tette és teszi lehetővé a jövő évben is, hogy az élet- és munkakörülmények javí­tásában előbbre lépjünk és előbbre léphetünk. A gazda­ságok, intézmények, vállala­tok dolgozói az összefüggést világosan látják ma már. "MICSUCH LÁSZLÓ: A MEDOSZ alapszervezetei eredményes munkával járul­tak hozzá az 1977. év megnö­vekedett terveinek teljesíté­séhez. Szép eredmények szü­lettek a mezőgazdaság min­den területén a Nagy Októ­beri Szocialista Fáradalom 60. évfordulója tiszteletére, a csepeli munkások kezdemé­nyezésére kibontakozott mun­kaversenyben. Az állami gaz­daságok dolgozói november 7-re elvégezték az őszi be­takarítást, a legutóbbi érté­kelés szerint a tejhozam el­érte a 3800 litert, tehát meg­lesz a vállalt 4000 liter. Az eredményes munkát az élel­miszerboltok kirakatai, pult­jai megfoghatóan szemlél­tetik. KATAI MÁRIA: Szolnok megyében a mezőgazdasági, erdészeti és vízgazdálkodási üzemek 683 szocialista bri­gádja és a 140 szocialista cím elnyeréséért küzdő brigád 9 ezer tagja egyaránt teljesítet­te év eleji vállalását. A vég­leges értékelések most foly­nak, ám az biztos, hogy a takarékosságra, a munkák ha­táridőre való elvégzésére, a minőség javítására tett válla­lások teljesítése nyomán majd minden gazdálkodó egységben millió forintokkal növekedett az eredményesség. FARKAS SÁNDOR: Voltak olyan feladatok, és itt kitér­nék az országos programnak megfelelően az ültetvények telepítésére, ami nagy gondot rótt ez évben a monori tsz-re, ugyanis az ötéves terv befe­jezéséig 212 hektár szőlőt te­lepítünk. Idén versenyt­ futot­tunk az idővel, korán bekö­szöntött a hideg, és ha a szak­­szervezeti aktivisták nem se­gítenek, nem mozgósítják tag­ságunkat, bizony bajban let­tünk volna. Örömmel tudom elmondani, hogy sikerült el­végeznünk a szőlőtelepítés második ütemét, ami 35 hek­tár újabb telepítést eredmé­nyezett, így a tervben meg­határozott feladatot teljesíte­ni tudtuk. SLESZKÓ ÁRPÁD: Igen jelentős az a társadalmi mun­ka, amit a szocialista brigá­dok közössége vállal mind a termelőszövetkezeten belül, mind a nagyközség terüle­tén. 1977-ben 83 ezer mun­kaórát teljesített a termelő­­szövetkezet szocialista bri­gádközössége, a nagyközség fejlesztése érdekében.­­ Eb­ben az évben a Monori Mű­velődési Házzal szerződést kö­töttünk, amelynek alapján egész évre átfogó kulturális programokat, vetélkedőket szerveznek részünkre. A leg­utóbbi vetélkedő igen jól si­került, s a továbbiakban négy brigádunk vesz majd részt a járási vetélkedőn. A tsz és a szakszervezeti bizott­ság közösen szervez, így a gazdasági vezetés pénzzel is támogatja a szakszervezetet. Szeretném javasolni mások­nak is, hogy a szakszervezeti bizottság és a szociális-kultu­rális bizottság dolgozzon együtt a tsz-ekben. Nálunk n­agyon jó az együttműködés, megbeszélik a juttatásokat, k­ülön-külön egymásról nem döntenek, a gazdasági vezetés ezt támogatja és segítséget nyújt. KORMOSDI LÁSZLÓ: Ad­dig, amíg a gazdasági felada­tok teljesítése ilyen eredmé­nyesnek mondható, addig nem ilyen egyértelmű a bal­esetek megelőzéséért folyta­tott üzemi küzdelem. A bal­esetek több mint hatvan szá­zaléka közúti közlekedés ke­retein belül, motorkerékpár­ral, gépkocsival, saját gépko­csival, saját motorkerékpár­ral történt. Tehát ebből már adódik, érzékelhető a tenni­való is. Új dolog tevékenysé­günkben, hogy az állami gaz­daságok és a fagazdaságok országos vezetőivel együttesen beszámoltatásra kerültek eb­ben az évben a vállalati szo­ciálpolitikai előadók és a te­rületen tevékenykedő szak­­szervezeti bizottságok tiszt­ségviselői, az ez évi szociál­politikai tervek milyen mér­tékben teljesültek, kiemelve a lakáshelyzet javítását. A ta­pasztalatok nagyon nagy szóródást mutatnak, végső következtetés, hogy ahol a gazdasági ve­zetők, a szakszer­vezeti bizottságok erre gondot fordítottak — nagyon sok ilyen jó példa van — ott a célkitűzések megvalósulnak, de ahol lazítottak, nem tö­rődtek az emberi viszonyok nagyobb fokú javításával, ott bizony elmaradások vannak. KÁTAI MÁRIA: Szolnokon az állami gazdaságok 10 mil­lió forintot fordítottak ez év­ben autóbuszvásárlásra. Az erdőgazdaságnál hat olyan la­kókocsit vásároltak, amelyek­ben a dolgozók kulturált kö­rülmények között pihenhet­nek. 24 autóbuszt vásároltak két év alatt a Nagykunsági Erdőgazdaságnál, ezzel na­gyon megkönnyítették a dol­gozók munkahelyre és haza­szállítását. De hetvenhatra lenne szükség az ötéves terv ideje alatt s beszerzésük gon­dot jelent, nehéz hozzájutni, bár pénz lenne rá. A vízügyi igazgatóság területén is szét­szórt munkahelyekkel rendel­keznek, itt is legnagyobb gond a kinti munkahelyeken az el­látás megoldása. Itt ered­ményről tudunk beszélni, úgy látjuk, az eddigi értékelések alapján, hogy az ez évre ter­vezett szociálpolitikai tervet — mivel anyagi fedezete biz­tosítva van — a vízügyi igaz­gatóságnál teljesítik. RIPORTER: S ha a tenni­valóknál vagyunk, megemlít­hetjük az éppen ebben a ház­ban nemrégen lezajlott egyik értekezletet: akkor az értel­miség képviselői jöttek össze a MEDOSZ székházában, s a munkakörülményekről tár­gyaltak. DR. DOBI FERENC: Ezen túl még hangsúlyt kapott az intézetekben dolgozó kutatók munkájának értékelése, tevé­kenysége, amely tudvalévően közvetlen segíti, segítette és segítheti a jövőben a mező­­gazdasági termelést. Kutató­­idézeteink élenjárnak a faj­ták nemesítésében és mond­hatjuk, hogy mindinkább a gyakorlatot segítik elő azzal a mind nagyobb szintű tevé­kenységgel, amelyet a labora­tóriumokban, a kutatóhelye­ken végeznek. MTCSU­CH LÁSZLÓ: Az eddigi beszélgetésből kitűnt, hogy minden előrehaladás­nak alapja a rentábilis gaz­dálkodás. Gazdasági vezetők­nek, szakszervezeti szervek­nek abból kell kiindulniuk, hogy az 1977. évi termelési eredményekkel együttesen nőttek a vállalati eredmé­nyek, ebből adódóan képződ­­hetnek a jövő évi vállalati alapok. Lehetőség nyílik te­hát a jövő évi megnöveke­dett termelési feladatokhoz mérten a műszaki fejlesztés­re, ugyanúgy mint a dolgozó­kat közvetlenül érintő szo­ciálpolitikai beruházásokra lakásépítkezésre, szállításra stb., anyagi alapokat képezni RIPORTER: Igaz az, hogy bár nincs mindig­­ elegendő pénz, nem lehet halogatni­­ tennivalókat, mert ez visz­­szahat a termelésre — gondo­lok arra, hogy az élet- és munkakörülmények­­­zerv megfelelő javítása ugyan csak észrevehető a termelési ered­mények számbavételénél. MICSUCH LÁSZLÓ: Most van a vállalati tervkészítés időszaka, ezt követi még ez év évégén, a jövő év első napjaiban ezeknek a tervek­nek a kollektívák és a fel­sőbb szervek által történő jó­váhagyása. Ezzel párhuzamo­san az 1978. évi verseny­vál­lalások előkészítése, a dolgo­zók felajánlásainak összegezé­se, a versenyben részt vévő kollektívák, egyének, szocia­lista brigádok erkölcsi-anya­gi elismerési rendszerének felülvizsgálata. DR. DOBI FERENC: Két kongresszus között vagyunk és tulajdonképpen mérleget készítünk az elmúlt két esz­tendőről, tapasztalatainkat felhasználva a következő há­rom esztendőre. Legdöntőbb feladat a termelés hatékony­ságának az előző éveknél gyorsabb ütemű fokozása mert ezzel együtt nyílik meg a lehetőség az élet- és mun­kakörülmények további terv­szerű javítására. (Berta—Vass) Egészséges elégedetlenség „V­áckörnyéki Vízgazdálko­dási és Talajvédelmi Társu­lat” hirdeti egy tábla a gödi Fürst Sándor utca egyik vil­laszerű házának homlokzatán. Amilyen szerény a tábla, an­nál­­ fontosabb az a munka, amit a társulat dolgozói vé­geznek Pest megyében Zebe­­génytől Budapestig. A ta­lajvédelmi­ jelző ma már nem érvényes a cég formájá­ban, mert ezt a munkát egy országos vállalat végzi. Marad a vízgazdálkodás. Rákos patak, Szilas-patak Várkonyi László szakszer­vezeti titkárral beszélgettünk a központban a feladatokról. Várkonyi László régi mozgal­mi és „vizes” ember. 1954- ben már műhelytitkár volt, az egyik szakaszmérnökségen párttitkár. 1974 óta a társulat szakszervezeti titkára. Beosz­tása: gépészeti és szállítási vezető. Kis létszámmal, öt nagy földmunkagéppel és több kis­géppel dolgoznak. Működési területük a váci járás, de ki­vételes esetben a járáson kí­vül is végeznek vízrendezési munkát. Ők végzik többek között a budapesti Rákos­patak és a Szilas-patak sza­bályozását is. Zebegényben, Kosdon, Gödöllőn, Gödön és más helyen dolgozik a 64 fizikai munkás és 24 mű­szaki, adminisztratív alkal­mazott. Valamenyi dolgozó szakszervezeti tag, tíz brigád­ban küzdenek a szocialista cím elnyeréséért. Az elmúlt években már 7 brigád ezüst­jelvényes lett, 1977-ben két új brigád nevezett be a verseny­be. Nincs könnyű dolguk, hi­szen a szabadban, szélben, fagyban végzik a kis vízfo­lyások szabályozását, a fenn­tartási munkákat, műtárgyak építését, halastavak, víztáro­zók létesítését. Ha szükséges, részt vesznek a belvízvéde­lemben is. A megrendelők el­sősorban a tanácsok, de ha van szabad kapacitás, gaz­daságok, szövetkezetek részé­re is vállalnak munkát. Szállás, étkezés, lakásépítés szerben oldották meg, a mun­kahelyhez közel. A társulat a kollektív szerződésben előírt hozzájárulást fizeti. Kollektív szerződés ... No­vemberi termelési tanácsko­zásukon tárgyalták meg a kollektív szerződés kiegészíté­sét, módosítását A tanácsko­zás előtt valamennyi brigád­nál gyűlést tartottak és meg­hallgatták a javaslatokat. Két sérelmet orvosoltak. Az egyik: a gumicsizma egyéves kihordási idejét megszüntet­ték, helyette védőruha jellege lett, cserével. A másik: az OVH határozata szerint a ku­bikos megnevezés megszűnt, helyette „szabadban dolgozó betanított munkás" elnevezés szerepel a jövőben. A gumi­csizmán kívül bakancsot is kapnak. Évi százezer forintot fizet­tek ki öt igénylőnek vissza ■nem térítendő lakásépítési hozzá­járulásként. Igénylő mindig van, akár dupla ösz­­szegre is. A dolgozókról való gondoskodás természetesen kihat a munka minőségére és a fegyelemre is. Ezt bizonyít­ja, hogy munkahelyi fe­gyelmezetlenség nemigen volt, mindössze fegyelmi nél­küli írásbeli figyelmeztetésre volt szükség négy esetben, önmagukra és egymásra is vigyáznak munka közben. 1976-ban négy üzemi baleset volt, valamennyi 30 napon belüli gyógyulással. Az elmúlt évben eddig egy baleset for­dult elő! A balesetet szenve­dett sérülése 5 nap alatt gyógyult. Sok a nagycsaládos dolgo­zó. Iskolaév kezdetkor 6­ 800 forint beiratási segélyt kap­tak és az üdülésből is kive­hetik részüket. A zamárdi üdülőben az idén 17 család élvezte a Balaton nyújtotta örömöket. 3 külföldi üdülés volt, két gyermek külön üdült, négy felnőtt pedig SZOT-üdülésben részesült. Ezek után nem csodálható, hogy ennél a kis vállalatnál 40 törzsgárdatag van, ebből 17 tíz éve­­ dolgozik itt. (A társulat is 10 éve alakult.) A törzsgárdatagok közül 23 ki­váló dolgozó címmel dicse­kedhet. Tervteljesítés, nyereség Kajos György főkönyvelő néhány adattal egészítette ki a szakszervezeti titkár ismer­tetőjét. Éves termelési tervük 15 121 000 forint volt, ezt no­vember 7-re teljesítették. Több mint félmillió forint ré­szesedési alapra számítanak. Az egy főre eső termelési ér­ték idáig 179 000 forint, év végére elérik a 200 000-et. A kapacitás növelésére fel­újítják a gépparkot, nagy teljesítményű új földgépeket vesznek, felsőgödi telephelyü­ket félmillió forintért tovább­építik. Az 1977-es tervünkben 10 százalékos nyereséget tervez­tünk. Egészséges elégedetlen­ségre vall, hogy még ezzel sem vagyunk elégedettek — fejezte be Kajos György. Rozsnyay Simon A dolgozók szociális ellá­tottságáról elmondotta az szb­­titkár, hogy a dolgozók zöme Radon lakik, őket naponta hozzák, viszik a munkára és haza. Több munkás Dobozra való, mások pedig Nógrád megyeiek. Ők hetenként utaz­nak haza, önálló szállásuk nincs, Váchartyánon, Gödön és Budapesten bérelnek ré­szükre kényelmes, meleg la­kásokat. Rádió, dominó és sakk áll rendelkezésükre. Az étkeztetési előfizetéses rend­ őrintézkedések, állami támogatás, hitelellátás Változnak a körülmények. Az új igényekhez igazodnak a követelmények. Fejlődő társa­dalmi és gazdasági életünk ter­mészetes jelenségeiről van szó. A gazdaság szabályozóinak, ösztönzőinek változtatása is mindezeknek megfelelően tör­ténik. A módosítás nem kap­kodás — még ha gyakori is — hanem nagyon is megfontolt alkalmazkodás az adott lehető­ségekhez. Hozzá kell tenni, nem elvek változtatásáról, nem döntő tényezők módosításáról, hanem korszerűsítésről, fino­mításról van szó. Az 1978-ban életbe lépő fon­tosabb intézkedéseket a követ­kezőkben lehetne összefoglalni. ÁRINTÉZKEDÉSEK: A me­zőgazdasági felvásárlási árak az 1977. évben végrehajtott módosításokkal együtt jól szol­gálják a termeléspolitikai cél­kitűzések megvalósítását, 1978- ban tehát csak kisebb korrek­ciókra kerül sor, így pl. az élő hízott sertések felvásárlási alapára kg-onként 2 forinttal növekszik, ezzel szemben meg­szűnik a kistermelőknél a kg-onkénti 1 forintos időszakos felár és a kedvezményes ta­karmányvásárlási lehetőség. A nagyüzemeknél pedig megszű­nik a kilogrammonként 1,50 forintos nagyüzemi prémium. Az egyes gépeknél és pótal­katrészeknél csökken a támo­gatás mértéke, figyelembe vé­ve a begyűrűző árváltozásokat is, az üzemi beszerzési árak növekedtek. Ugyanakkor a Rá­ba—Steiger traktor eddig is alkalmazott kiemelt ártámoga­tása és a poralakú szuperfosz­fát műtrágya árengedménye továbbra is fennmarad. VÁLTOZIK AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS RENDSZERE IS. A változtatások elsősorban a sertéstenyésztés bővítésére, korszerűsítésére ösztönöznek, ennek megfelelően a meglévő sertéshústermelő kapacitások korszerűsítése, bővítése érde­kében fix összegű támogatás jár. Ehhez hasonlóan fix ösz­­szegű támogatás vehető igény­be az új szakosított sertéshíz­­laló telepek létesítéséhez is. A szakosított sertéshízlaló tele­pek hígtrágyakezelő létesítmé­nyeihez pedig 50 százalékos tá­mogatás számolható el. A 4000 férőhelyesnél nagyobb telepek­hez kapcsolódó hígtrágyakeze­, kedve a piny­veh­ető igénybe, lők építéséhez — pályázat Ez a lehetőség­ megold­ja a szó­alapján — külön beruházási támogatás is igényelhető.­ A gyümölcs, a szőlő szaporí­tóanyag-előállítás és tárolás, valamint a meglévő tehenésze­ti telepek legfeljebb 600 férő­hellyel való bővítése ugyan­csak kedvezményekkel jár. A kedvezőtlen adottságú ter­melőszövetkezetek állami tá­mogatásának feltételrendszeré­ben is csak kismértékű változ­tatásra kerül sor. Az előző évi intézkedések folytatásaként azokkal összhangban differen­ciáltabbá, rugalmasabbá vált a fejlesztési hozzájárulás en­gedélyezésének feltételrend­szere. A JÖVEDELEMELVONÁS MÓDOSÍTÁSA. Az intézkedé­sek elsősorban az állami költ­ségvetés pozíciójának javítását és a népgazdasági tervben meghatározott beruházási szín­vonal betartását szolgálják. A mezőgazdaság állami szektorá­ban a vállalatok 1978-tól az általános nyereségadó 60 szá­zaléka helyett, annak csak 35 százalékát tarthatják vissza a fejlesztésre. Ugyanakkor az alacsonyjövedelmű szövetkeze­tekben 7 százalékkal növelhe­tő a jövedelemszínvonal, adó­fizetési kötelezettség nélkül. A foglalkoztatottak összeté­telének változásából eredő lát­szólagos átlagjövedelem kiszű­rése érdekében a jövőben adó­ Keserű József vetkezeteknek az alacsonyjöve­delmű dolgozók csökkenéséből, illetve a nagyobb beruházások üzembe helyezését követően a magasabb képzettségű dolgo­zók alkalmazásából adódó jö­vedelemnövekmény adózási problémákat. Az új adójogszabály külön kedvezményezi a termelést, dinamikusan — 10 százaléknál nagyobb mértékben — növelő szövetkezeteknél. Ezek a gaz­daságok év végén meghatáro­zott összeget adómentesen ki­fizethetnek dolgozóiknak, s ez az összeg a jövedelem-színvo­nalat adózás szempontjából nem érinti. Változást tapasztalhatunk a borforgalmi adóban is. A ter­melők 1972—76. évi borterme­lésének évi átlaga alapján adóznak. Az adó mindaddig változatlan marad, míg azt a szőlőterület nagyságában be­következő változás miatt az adóhatóság nem módosítja. A HITELELLÁTÁS feltéte­lei 1978-ban lényegében nem változnak. A tervciklus gaz­daságpolitikai célkitűzéseivel összhangban a mezőgazdaság, erdő- és fagazdaterületén olyan hitelellátás érvényesül, mely ösztönző módon segíti az ágazati tervekben meghatáro­zott feladatok teljesítését. Primőr paradicsom Rákóczifalváról Míg a szabadban —6—8 fo­­kot mutat a hőmérő higany­szála, addig a rákóczifalvi tsz 3 hektáros üvegházában 18— 10 fokos melegben érlelődik a paradicsom. A földgázzal fű­­tött kilenc növényházban ter­helik a téli vitaminokat. Nyolcvanezer tőn érik a para­ncsom. Hetente száz mázsa termést szednek le és szállíta­nak Szolnokra, illetve a borso­di és a tatabányai iparvidékre, az intenzív terméshozamú pa­­radicsomfajtákat folyamatosan, január közepéig szedik és szál­lítják, s ekkor kerül majd sor a második nemzedék palántá­zására. Az üvegházakban meg­kezdődött a paprika és az ubor­ka palántáinak kiültetése is. Az édes és csípős primőr pap­rikafajtákból ezekben a napok­ban hatvanezer tő kerül a magágyba, amelyekről január végén kezdik meg a termés be­takarítását. Az idén több száz vagon vitamindús zöldárut mintegy 18—19 millió forint értékben hoz forgalomba a t sz Szegfűből is húszezer szálat szednek le hetente.

Next