A MEDOSZ Lapja, 1978 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1978-01-02 / 1. szám
Ki mit vár 1978-tól? (Folytatás az 1. oldalról.) Legfőbb kívánságom az hogyaz idén is törésmentes legyen a fejlődés, teljesüljenek idei terveink. Célul tűztük ki, hogy két üzemegységünk április 4-re kiérdemelje a szocialista üzemegység címet. Németh Tamás, a Pápai Állami Gazdaság főkönyvelője: — Azt kívánom, hogy az időjárás egyszer már kedvezően alakuljon. 1977-ben ugyanis a rossz időjárás mintegy 20 millió forint kiesést okozott. Kívánom, hogy az új évben fejlesztési, beruházási terveink valósuljanak meg. Terveink között az 1000 férőhelyes tehenészeti telep, a sertéstelep rekonstrukciója, gépesítésben pedig a technikaieszköz-ellátottság javítása szerepel. — A magánéletben azt kívánom, hogy 19 éves lányom házassága jól sikerüljön. Szilágyi Gábor, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság szb-elnöke: —.. Számunkra az 1977-es esztendő igen küzdelmes volt. Erőfeszítéseinket ennek ellenére siker koronázta. Az 1978-as esztendőtől azt várom, hozzon további munkasikereket, jó együttműködést. Hozza el számunkra a becsületes munka őszinte örömét, az anyagi és erkölcsi elismerést. Szeretném, ha dolgozóink közül ,minél többen magukévá tennék Váci Mihály intelmét: „Nem elég a jóra vágyni, / a jót akarni kell! / és nem elég akarni, Ide tenni, tenni kell!” Minél többen értik ezt meg, annál jobb lesz helyzetünk. Mezei Zoltánné, a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság egri erdészetének dolgozója. — Nehéz, de szép munkát végzünk. Előkészítjük a talajt, ültetjük a magokat, s vigyázzuk a Mi csemetéket, mintha gyermekeink lennének. Munkánkkal elégedett a gazdaság vezetősége. Megkaptuk a szocialista brigád címet és zöldkoszorús jelvényt... Az új esztendőben szeretnénk még jobb munkát végezni, szocialista brigádunkkal magasabb fokozatot elérni. Az én számomra „csonka” lesz az év, májusra kisbabát várok, így kettős a kívánságom: további jó munkával segíteni a gazdaság terveinek valóra váltását, s egy egészséges szép gyermeknek életet adni, akit a magunk és mindenki örömére szeretnénk felnevelni. Mócza István, az állami gazdaságok kecskeméti boltjának vezetője: — 19 éve működő boltunk — a Helvéciai Állami Gazdaság boltjaként — 25 szakképzett eladóval és az utánpótlást biztosító tanulókkal dolgozik. Dolgozóink színe-javát az 1971- ben megalakult, jelenleg arany fokozatért küzdő Barátság szocialista brigád foglalja magába. Kollektívánk összeszokottságára, ragaszkodására jellemző, hogy 8 év alatt egyetlen dolgozóink sem hagyta itt a boltot. Noha áruellátásunk jónak mondható, 1978-ban szeretnénk még nagyobb választékkal szolgálni vásárlóinkat. Az új évben gazdaságunk korszerűsíti a vágóhidat, ez lehetővé teszi majd a választék bővítését. Szeretnénk 1977. évi forgalmunkat az új évben 8— 10%-kal növelni. Pajor János, a Devecseri Állami Gazdaságigazgatója: — Gazdaságunk mostoha körülmények között gazdálkodik. Ha itt eredményesen akarunk gazdálkodni, ahhoz szív és hallatlanul nagy akarat kell. Kollektívánkban mindez megvan. Ezt bizonyítja az is, hogy az 1976-os eredményeket ez évben megnégyszereztük. Jóleső érzés látni gazdaságunkban a sok megelégedett, boldog arcot. Mivel gazdaságunk vezetői az alkotó, cselekvő embert megbecsülik, dolgozóinkért az új évben még többet kívánunk tenni, mint az elmúlt években. Fontosnak tartjuk az erkölcsi és az anyagi ösztönzést is. Kívánom, hogy gazdaságunkban az őszinte véleménynyilvánítás még inkább mélyüljön el. Bucsai Albert, a Dél-alföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság remetei műszaki erdészetének nyugdíjas dolgozója: — Két éve nyugdíjasként dolgozom mint portás, mivel nagyon megszerettem a kollektívát. Sarkadról járok be, nap mint nap 14 kilométert teszek meg oda-vissza. Negyvenen dolgozunk itt szeretetben és megértésben. Van itt bog-,nár-, kovács-, lakatos- és esztergályosműhely is. Itt készülnek Vésztőtől Kecskemétig az erdőgazdaságok részére az erdőművelő gépek. Ugyanitt javítjuk ki az elromlott gépeket. — Az új évtől azt kívánom, hogy ugyanilyen békességben, megértésben dolgozzunk továbbra is, mint eddig. Árvai István, az Izsáki Állami Gazdaság VSZB-titkára: — Mit is kívánhatnék, 1978- ra? Mindenekelőtt azt, hogy minden célkitűzéseink megvalósuljanak, mert csak a termelés állandó növelésével, a minőség javításával alapozhatjuk meg dolgozóink jövedelmének folyamatos növelését, élet- és munkakörülményeinek további javítását. Jól tudom, a kívánság nem elég. Körültekintő munka- és üzemszervezésre, a feltételek biztosítására, a dolgozók szorgalmas, odaadó munkájára van szükség. Ezért minden fórumot felhasználunk a terv részletes ismertetésére, a dolgozók mozgósítására. 1977-ben több, mint húszmillió forint nyereséget ért el a gazdaság. Ezt az idén túl szeretnénk szárnyalni. Fontos célkitűzésünk a bizalmiak, a bizalmi csoportok munkájának további javítása, az üzemi demokrácia szélesebb körű kibontakoztatása, a tanyai lakások folyamatos felszámolása. 1978-ban is mintegy tizenöt tanyai lakást kívánunk megszüntetni. A kislakásépítés keretében tíz házat építünk. Ezen telket és hitelt biztosít a gazdaság. Ezt az évet a minőség évének tartjuk. A magánéletemben? Azt kívánom, hogy a májusban születendő első unokám egészséges legyen. Minden az emberért történik Vszb- és vszt-titkárok tanácskozása December 12-én a MEDOSZ központ Dózsa termében Micsuch László, a MEDOSZ titkára nyitotta meg azt a tanácskozást, amelynek két előadója dr. Dobi Ferenc, a MEDOSZ főtitkára és dr. Klenczner András, az Állami Gazdaságok Országos Központjának vezérigazgatója volt, és amelyen felszólalt Juhász Ottó, a SZOT titkára is. Résztvevői pedig az ország 133 állami gazdaságának szib- és vszt-titkárai. Ha csak egy mondatban tudósíthatnánk az eseményről, akkor ezt írhatnánk: az előadók részletesen értékelték a szakszervezetek termelést segítő tevékenységét, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tett felajánlások teljesítését, a szocialista munkaverseny fejlődését, meghatározva az ágazatban a közművelődés, a munkavédelem, az üzemi demokrácia, a vezető- és irányító munka, a szervezeti élet továbabi javításának tennivalóit, vizsgálva a létszám és bérgazdálkodás, a kollektív szerződések tapasztalatait, minden esetben öszszekötve a jövő esztendei tervezett feladatokkal. De mivel az iménti zsúfolt mondatot kiegészíthetjük, tegyük ezt eredményeket bizonyító, a jelenlegi helyzetet megvilágító számok idézésével, de korántsem sorolva fel a négyórás tanácskozáson ismertetett, elhangzott valamennyi adatot. Csökkenő termelési költségek Dr. Dobi Ferenc jelentette be, hogy az állami gazdaságokban tevékenykedő 3800 szocialista brigád 68 ezer tagja a jubileumi felajánlásokat összességében teljesítette. A különböző jellegű valóra váltott vállalások nyomán az állami gazdaságokban 120 millió forinttal csökkentek a termelési költségek, több mint 300 millió forint érték pedig a többlettermelésben jelentkezik. Az állami gazdaságok vezérigazgatója ezekhez az eredményekhez később a következő mondatokat fűzte: " A termelési célok mellett nagyra lehetett értékelni azokat a felajánlásokat is, amelyeket a dolgozók politikai és szakmai képzésük gyarapítása, a munkafegyelem és a szocialista együttélés szabályainak erősítése céljából tettek. Ezekben kifejezésre jut a hármas jelszó széles körű kibontakozása. A közvetlen feladatok mellett társadalmi munkával segítik munkahelyeik, közvetlen környezetük szebbé, kulturáltabbá tételét. Részt vesznek munkatársaik lakáskörülményeinek javításában is, segítik a különböző szociális létesítmények, elsősorban a gyermekintézmények fejlesztését. Az előző évvel azonos területen és dolgozói létszámmal 1977-ben 133 állami gazdaság gazdálkodik. A gazdálkodás nyeresége a tavalyi kereken két és fél milliárd forinttal szemben várhatóan meghaladja a három milliárd háromszáz millió forintot. A termelési érték 12 százalékkal növekszik. A gazdaságok az elért nyereség felét kívánják fejlesztési alapba helyezni, míg a részesedési alapba helyezhető nyereségrész az összes bérköltség 6,6 százalékának felel meg, ami 21 százalékkal több az előző évinél. Bérpolitika — Helyes, hogy a kollektív szerződések többségében évenként és állománycsoportonként meghatározzák a bérfejlesztés mértékét — mondotta dr. Dobi Ferenc — azonban ennek ellenére sem folytatnak megfelelő bérpolitikát több gazdaságban, vagy az nem tükröződik megfelelően a kollektív szerződésben. Továbbra is lényeges feladat, hogy a választott szakszervezeti szervek rendszeresen ellenőrizzék a kollektív szerződésben foglaltak, különösen a bérgazdálkodásra, a munkaidőre, a munkaidőcsökkentés bevezetésére, a túlmunkára, a munkaközi szünet díjazására, a normakarbantartásra, a részesedési alap felosztására és a szociális alap felhasználására vonatkozó fejezetek végrehajtását. Mert a szakszervezeti vezetők ne felejtsék el: ha valahol a dogozók érdekét sértő rendelkezést hoznak, vétójoggal élhetnek, sokkal nagyobbak a lehetőségeik, mint néhány évvel ezelőtt. Szakszervezeti tennivalók A jog- és hatáskörök módosítása során bátrabban kell élni a gazdaságok szakszervezeti szerveinek a jogkörök leadásával. Konkretizálják az adott, munkahelyre szóló jogköröket, így a központi irányelvek nem vázlatszerűen, lemásolva kerülnek tovább. Vitassák meg, jelöljék meg mindenkinek a feladatát. Az eddigi tapasztalatok szerint az állami gazdaságokban egyre tartalmasabb a gazdasági és a szakszervezeti vezetők együttműködése. Azért mert az ÁG-okban egyre inkább az elvárásoknak megfelelő ismeretekkel, tapasztalatokkal rendelkeznek az szb-titkárok és a szakszervezeti tisztségviselők is. A továbbiakban dr. Dobi Ferenc főtitkár az általa javasolt módszert alkalmazva, a jelenlévő szb- és vszt-titkárok tennivalóit határozta meg, a szakszervezeti munka minden területén. A legfontosabb feladatnak a testületi munka javítását, a döntés utáni határozatok végrehajtását és a gazdasági vezetőkkel való szorosabb együttműködést, említette. Ezeken a területeken való előbbrelépést tartották fontosnak a hozzászólók is, amellett, hogy mindannyian egy sor jó eredményről számolhattak be. Csanádi Ferenc, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság vszP- titkára a tsz-ekkel való együttműködésről és az ötéves tervidőszakban gazdaságuk területén épülő 200 lakásról beszélt többek között. Sarusi Kis Mihály pedig, eredményeik említésén túl bejelentette, hogy a Pankotai Állami Gazdaságban megalakult a szocialista brigádok és újítók klubja. Már több mint száz újítást nyújtottak be a klub tagjai. Tóth József, a Villánysiklósi, Danka Vilmos, a Hőgyészi és Németh Elemér a Lajta-Hansági Állami Gazdaság vszt titkára egyaránt a szocialista brigádok helytállásáról adott számot. Villánysiklóson például a 20 szocialista brigád négy és fél millió forint értékkel növelte a gazdaság eredményességét. Időben és részletesen Juhász Ottó felszólalásában helyeselte a MEDOSZ-nak azt a módszerét, hogy idejében és részletesen megtárgyalja a közeljövő tennivalóit a gazdaságokban tevékenykedő szakszervezeti vezetőkkel. Egyik mondatát idézve figyelmeztetett, hogy: a jövőben határozottabb lépéseiket kell tenniük a szakszervezeti bizottságoknak akkor is, ha a termelés fejlesztéséért, akkor is ha a munka- és életkörülmények javításáért tevékenykednek. Minden — tehát a termelésfejlesztés is — az emberért történik. Az intézkedések során ezt tartsa mindenki szem előtt. Növeljük a termelést, hogy többet fordíthassunk a szociális létesítményekre, több jusson a bérfejlesztésre — tehát a dolgozó ember javára.” (szó) Igazgatók is síb-titkárok tanácskozása Badacsonyörsön December 15-én Veszprém és Zala megye kilenc állami gazdaságának igazgatói, párt- és szakszervezeti titkárai értekezletet tartottak, összegezték az 1977. évi gazdálkodás főbb tapasztalatait, megvitatták az idei év feladatait. Eredményesen zárták a múlt évet a két megye állami gazdaságai. A többi között ezt állapította meg beszámolójában Kótán Károly területi igazgató. A gazdaságok közel kétmilliárd forint termelési értéket állítottak elő 1977-ben. A nyereség is meghaladta a 77 millió forintot. A bérek átlag 6%-kal emelkedtek. Csaknem minden gazdaságban tovább javult a dolgozók szociális körülménye. mást számoltak fel az elmú évben. Szó esett még a szocialista munkaversenyről — ám az idén tovább szeretnénk fejleszteni —, a társadalmi tulajdon védelméről, az üzem és munkaszervezés tovább korszerűsítéséről, mert ahol mondták, sohá nem tartható az állapot, hogy a dolgozó csúcsmunkák idején szombaton, vasárnap is dolgozzanak Az idei feladatok keretébe kiemelten foglalkoztak az élő színvonal-politika, a munkás szállítás, a lakásépítkezések, munka- és egészségvédelem valamint a cselédlakások felszámolásának kérdéseivel. Megállapították azt is, hogy még mindig nagy a szóródás az azonos körülmények mellett tevékenykedő gazdaságok között. A termelési célkitűzések mellett Kóton Károly összefoglalójában felhívta a jelenlevők figyelmét az emberi körülmények további javítására. A hozzászólók egyike * A résztvevők egy csoportja 3