A MEDOSZ Lapja, 1983 (27. évfolyam, 1-23. szám)
1983-01-01 / 1. szám
A MEZŐGAZDASÁGI, ERDÉSZETI ÉS VÍZÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA • XXVII. évfolyam, 1.szám • 1983. január 1. A tervcélokat magunkénak valljuk Az év utolsó központi vezetőségi ülésének napirendjén elsőként jelentés hangzott el a mezőgazdaság, az erdészet 1982. évi munkájáról, valamint a jövő évi terv főbb vonásairól, különös tekintettel a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulására. Előadója Váncsa Jenő MÉM-miniszter volt. Ezután jelentés hangzott el a MEDOSZ nemzetközi tevékenységéről, majd beterjesztették szakszervezetünk 1983. évi költségvetését, a központi vezető testületek 1983. 1. félévi munkatervjavaslatát, végül tájékoztatót hallgatott meg a központi vezetőség a MEDOSZ elnöksége és titkársága idei főbb tevékenységéről. Az ülés munkájában részt vett és felszólalt Timmer József, a SZOT titkára is. — A mezőgazdaság és az élelmiszeripar idei mérlege igen kedvező — emelte ki jelentésében Váncsa Jenő MÉM-miniszter. — Az üzemek, kollektívák jó munkája, s nem utolsósorban a kedvező időjárás együttes eredményeként az állami gazdaságokban, tsz-ekben és a háztájiban is növekedett a termelés, a múlt évhez viszonyítva összességében csaknem 4°0-kal. Ennek köszönhető, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar sikeresen teljesítette 1982. évi tervét, s ezzel hozzájárult az ország fizetőképességének megőrzéséhez, a megfelelő belföldi ellátáshoz. A miniszter ezután sorra vette az ágazatok teljesítményét. A növénytermesztés 4,5°/a-kal növelte a termelést, néhány növénykultúra rekordtermeléssel fizetett. Elégedettek lehetünk az ipari növények hozamaival is, zöldségből viszont valamivel kevesebb termett. Ennek ellenére a lakosság nem érezte ennek hiányát, az ellátás friss zöldségből és gyümölcsből jó színvonalúnak mondható. A terméskiesés inkább a feldolgozó üzemeket érintette. A gyümölcstermésben kiemelkedő volt az alma és a szőlő hozama. Éppen ez a rekord almatermés irányította rá a figyelmet a termelés és a kereskedelem ellentmondásaira: az alma ára 16—18 forintnál állt meg, annak ellenére, hogy az üzemek egy része értékesítési gondokkal küzdött. Az állattenyésztés összességében 3,5%-kal növelte hozamait. Dinamikus a sertés- és a baromfitartás, ennek is köszönhető, hogy az egy lakosra jutó hústermelés hazánkban eléri az évi 160 kilót. Csökkentek a felnevelési veszteségek, de a jövőben nagyobb gondot kell fordítani az ésszerű takarmányozásra, a magasabb színvonalú gyepgazdálkodásra, hogy ezáltal tovább csökkenjenek a tartási költségek. Az erdőgazdaság és faipar eredményei szerényebbek, a múlt évi termelési szintet produkálták, mivel a fa iránti kereslet világszerte megcsappant, számos értékesítési gond jelentkezett az év folyamán. Az export kapcsán kiemelte a miniszter, hogy az ágazatra háruló kormányzati célkitűzések teljesültek, bár a külpiacon az agrártermékek ára zuhant, s ez tetemes veszteségeket okozott mezőgazdasági és élelmiszer-ipari üzemeinknek. Az árak csökkenését többletkivitellel kellett ellensúlyozni, így 10%-skal több árut exportáltunk az eredetileg tervezettnél. — A termelés további dinamikus növelése a cél 1983-ban — mondta a feladatokról szólva Váncsa Jenő. — A teljesüléshez nem elég a mennyiséget előteremteni, fokozottabb gondot szükséges fordítani a minőségre, mert a nemzetközi piacokon csak így lehetünk versenyképesek. Az idei gazdag termés egyúttal a hiányosságokra is felhívta a figyelmet, elsősorban a tárolás, a feldolgozás és a szállítás szűkös teljesítőképességére. Számszerűsítve a tennivalókat: 1983-ban a mezőgazdasági termelés 1-2, az élelmiszeripar 1,5-2, az erdőgazdaság és faipar 3-4%-os termelésnövekedését irányozta elő a mezőgazdasági kormányzat. A tervek teljesítéséhez az alapok adottak, ugyanis az idei beruházások révén a gazdálkodás feltételei tovább javultak. A kedvező jelek közé tartozik, hogy már az idén jelentősen javult a gépesítettség. A gazdaságok csaknem 14 milliárd forintot költöttek gépek és technológiai rendszerek vásárlására. Ez kétmilliárddal volt több, mint egy esztendővel ezelőtt. A feltételek között fontos szerep jut az idén vásárait hatezer traktornak és ugyanannyi kombájnnak is. — A gabonaprogram sikeres megvalósításához a búzatermő területet százezer, a kukoricáét nyolcvanezer hektárral kell növelni — hangsúlyozta a miniszter. — A cél ugyanis az idei termés megismétlése, ám ehhez nagyobb termőterületre van szükség. Az állatenyésztésiben a hústermelés fokozására, a sertés-, a szarvasmarha- és juhágazatban van igény, ugyanakkor a baromfitermelést a piaci kereslethez célszerű igazítani. A jövő év megkülönböztetett feladatai között szólt a miniszter a minden eddiginél fokozottabb földvédelemről, amiben az idén kedvező változás tapasztalható. Csaknem valamennyi ágazatban szükség van a termelés növelésére, a kiegészítő tevékenység fokozására, s ezen belül is az alkatrészgyártás, -ellátás gondjainak enyhítésére, a szervizhálózat sűrítésére. A költséggazdálkodásban alapvető változásokra van szükség ahhoz, hogy a termelés jövedelmezősége javuljon. Mivel a fejlesztésire, beruházásra fordítható összeg nem növekszik 1983-ban, öszszességében kevesebbből kell előteremteni az agrárágazat előrelépésének pénzügyi fedezetét. Jövőre a zökkenőmentes belső ellátás mellett várhatóan 7%-kal növekszik az agrárexport, az ágazati import viszont 2-3%-kal csökken. Úgy tapasztaljuk, hogy a szükségesnél lassúbb a belső, vállalati mechanizmus fejlesztése, az érdekeltségi viszonyok jobbítása is lehetne gyorsabb — hangsúlyozta a miniszter. — A termelés fegyelme elsősorban ott javuljon, ahol egyedül az embertől függ a betakarítás minősége, mint például az alma vagy a szőlő esetében. Gazdasági céljainkkal összhangban a háztáji még magasabb színvonalú integrálására célszerű törekedni. — Az előttünk álló feladatok, a reális helyzet tudatosításában, az ehhez igazított szemléletben a MÉM a szakszervezet segítségét kéri — mondta Váncsa Jenő. Sokat várunk a szocialista munkaversenytől, hiszen tízezer szocialista brigád tevékenykedik a mező- és erdőgazdaságban. Számottevő tartalékaink vannak a termelés fegyelmében is. A belső tartalékok feltárása, a takarékos energiagazdálkodás, a gépek ésszerű kihasználása ugyancsak fontos. A jövő évi terv célkitűzései feszítettek, de megvalósíthatók — kapcsolódott az elmondottakhoz Micsuch László, a MEDOSZ titkára, amikor a titkárság állásfoglalását ismertette. — A MEDOSZ a terv céljait támogatja, magáénak vallja, sajátos eszközeivel — szervező és mozgósító munkával, reális, őszinte agitációval, érdekvédelmi ésképviseleti feladatainak ellátásával — hozzájárul a társadalmi elfogadtatáshoz. A jövő évi terv teljesítésének egyik kulcskérdése a kiemelt programok elősegítése. Szakszervezetünk tér(Folytatás a 3. oldalon) Kellemes ünnepeket, boldog új évet kívánunk! VESZELY LAJOS grafikája V 1 ЦО 1 küszöbén, Karácsony előestéjén jelenik a fi . , meg lapunk, igaz, kissé szokatlan móddon — bár volt már rá példa az AML történetében is —, hiszen összevontuk a december tizenötödikéi és a január elsejei számot. Szándékunk elsősorban az volt, hogy az ünnepek alatt és között, amikor olvasóink közül sokan szabadságon vannak, olyan újságot vehessenek kézbe, amely hírt ad a mozgalmi élet megannyi eseményéről, s egyben sok-sok olvasni, böngésznivalót is kínál. Nem tagadjuk, hogy ily módon is szeretnénk legfőbb bíróink kedvében járni, tetézve azzal, hogy ez a dupla terjedelmű lapszám tartalmazza az évek óta igen népszerű falinaptárat is.Szerkesztőségünk mozgalmas évet zárt. Legfőbb törekvésünk az volt — remélhetőleg ezt az olvasó is észrevette —, hogy jobb munkaszervezéssel, tudósítói kapcsolataink kibővítésével frissebbé tegyük lapunkat, ami, ha jobban meggondoljuk, korántsem könnyű feladat, hiszen a kéthetenkénti megjelenés a frissesség fogalmát némiképp átértelmezi. Ezért is választottuk azt az utat, hogy híreink zömét a lapzárta előtti órákban gyűjtjük össze, ami persze csak nyomdász kollégáink megértő közreműködésével volt elképzelhető. Javítani akartunk a lap olvasmányosságán is. Ehhez kétféle módszert választottunk. Az egyik — és tegyük hozzá, a könnyebb — metódus az volt, hogy megnyertük napjaink két vitathatatlanul legdivatosabb íróját, Moldova Györgyöt és Végh Antalt: legyenek állandó munkatársaink, segítőink. Olvasóink levelei és a személyes találkozások is igazolták, hogy választásunk helyes volt: mindkét szerzőnk nagy olvasottságnak örvend. A másik módszer az, hogy szakszervezeti témájú riportjainkat tegyük izgalmasabbá, olvasmányosabbá, kevésbé sikerült. A félsiker okait kutatjuk, s úgy látjuk, a továbblépés csak akkor sikerülhet, ha olvasóink is segítenek bennünket. Mire gondolunk? Többször is előfordult ugyanis, hogy egy-egy panasz után kutatva riportalanyaink — talán megrettenve a nagy nyilvánosság esetleges vagy vélt következményeitől — maguk kértek arra minket, hogy az általuk elmondottak végül is ne lássanak napvilágot. Máskor meg az történt, hogy az izgalmas, sokféle tanulságot tartalmazó témát az újságíró nem tudta kellő szenvedéllyel megjeleníteni. A kérdés tehát foglalkoztat bennünket, s nem teszünk le arról, hogy jobb, olvasmányosabb, lényegre törőbb szakszervezeti újságírást produkáljunk. Az év utolsó lapszámában, ezután a rövidre fogott szerkesztői számvetés után már nem is marad más hátra, mint hogy valamennyi előfizetőnknek, az AML olvasóinak sikerekben gazdag, boldog új esztendőt kívánjunk! xJt &Л- f /»I ! { ^ «**v*a* l> Ил»« * Á* fv. /О Af W*. /»j* Д atcXZjww. « »4 «' Алл cCo>t Z+fJ-* . Líjúylc'— -/~f