Földmívesszövetkezetek Lapja, 1947. július-december (2. évfolyam, 25-48. szám)

1947-07-05 / 25. szám

m­i a földmívesszövetkezetek I m­idrogos központja! "Ur HIVATALOS LAPJA B II- ÉVFOLYAM 1947 július 5. 25. SZaM -----------------------------------------------------------------------------­--------------------------------------------------------------------------------­ | Aggodalommal és bizalommal Gondolatok az alakuló egyközpontról Szövetkezeti, de egész gazdasági életünknek is kétségtelenül egyik legnagyobb szervezete, az Egyszö­­vetkezeti Központ, rövidesen megva­lósul. Hosszabb idő óta folynak már a megalakulásnak előkészületei, mégis sok szövetkezetünk csak ezekben az utolsó pillanatokban döbben rá en­nek a ténynek komolyságára és je­lentőségére. Sok-sok tagunk csak most gondolkozik azon a kérdésen — ami egyébként választmányaink­nak ugyancsak sokat vitatott kérdé­se ebben az utolsó hónapban, a mi lesz, ha az Egyközpontba való olva­dással megszűnik a FOK. Senki sem vitathatja, hogy az Egy­­központ hatalmas és eddig bezárt ka­put nyit meg szövetkezeteink előtt. Az eddig igen sokszor lenézett és mellőzött Földmí­vesszö­vetkezetek részére végre lehetővé**'válik és ker­vesebb utánjárást fog jelenteni az árubeszerzésbe való bekapcsolódás és az értékesítés munkájában való részvétel. De a Föl­dmí­vesszö­vet­ke­zetek igen fontos munkája, a terme­lési rész, is megkönnyül, hiszen külön termelési főosztály alakul az Egyközpont keretében, mely arra hivatott, hogy a termelést a Föld­­míves­­zöve­tkezetek­ segítségével meg­szervezze és kifizetővé tegye. Nem vitás, hogy­­a Földmív­esszövetkeze­­tek hiteligényeit is könnyebb lesz kielégíteni. Legalább ennyire fontos, sőt sor­rendben legfontosabb az, a má­sik kérdés, amit szövetkezeteink szintén aggódva irányítanak a FOK felé. Ez a kérdés már az Egyközpont szervezésével kapcsolatos. A FOK ugyanis, bár sok esetben nem tudja teljesen betölteni Tagszövetkezetei kívánságára munkakörét, mégis úgy Mégis van néhány olyan kérdés, ami­­az előnyök ismeretén túl is ko­moly aggodalommal tölti el sok szö­vetkezetünket. Első ilyen kérdés a juttatott vagyontárgyak kérdése. Ed­dig a FOK nem csupán kereskedel­mi központja volt szövetkezeteinek, sőt elsősorban nem az volt. Első­rendű feladata hatalmas szervezési munka, de emellett a nagybirtokok fel nem osztható vagyontárgyainak szövetkezeti kézbe való juttatása, kijavítása és üzembe helyezése. Min­de­n szövetkezetünk tudja, hogy mi­lyen életre halálra szóló harcot kel­lene vívnia központunknak ezekért a vagyontárgyakért és sok szövet­kezetünk fél attól, hogy az ügyköz­­pontban ennek a munkának nem akad gazdája. Félnek attól, hogy a nehezen megszerzett vagyon éppen emiatt kihullhat kezünkből. Sok he­lyen halljuk is már, hogy különö­sen a volt mezőgazdasági iparüze­mek régi tulajdonosai várják türel­metlenül, hogy a FOK beolvadása után az eddiginél jobb eredménnyel indíthassák meg harcukat a jelen­ben, szövetkezeteink kezében levő malmok, szeszgyárak, szárítók, kon­zervüzemek és egyéb mezőgazda­sági ipari üzemek visszaszerzésére Aggódva kérdik szövetkezeteink, hogy várjon lesz-e aki tevékenyen melléjük áll a védekezésben? formálódott, úgy alakult ki, hogy ebben­­a kialakulásban, formálódás­ban a vidéki Tagszövetkezeteknek komoly szerepe volt. Megyei választ­mányok komoly figyelemmel kísér­ték a FOK működését, ötleteket ad­tak munkakörének kibővítésére, ja­vaslatokat hoztak akcióik szervezé­sére, sőt igen gyakran egyes osztá­lyok felállítására is. A FOK kiala­kulása a tagok, Tagszövetkezetek szeme előtt történt. Mondhatjuk úgy, hogy egyik legdemokratikusabb intézménynek tekintheti mindenki. Nem csodálkozhatunk azon, ha Tag­szövetkezeteink az újonnan alakuló Egyközponttól szintén annak bizto­sítását­ várják, hogy felépítésében, működésében tevékenyen részt ve­hessenek, dolgairól tudjanak, álta­lában úgy érezzék, hogy az Egyköz­pont kialakulásában nekik is részük van, s azt, hogy az ő érdekük ta­gadhatatlan megvédésére alakul.­­ Olyan szervezetnek létesítését sür­­­­gették tehát választmányaink tago­­i­kon keresztül, hogy az a viszony,­­ amelyben eddig a FOK-kal állottak , az Egy közpmttal ü­zemben is meg­­­­teremthető legyen­! A harmadik nehéz kérdés ,a szö­vetkezeti­­termelési vonal helyzeté­­­­nek a kérdése. A Földmívesszöv­et­­­ kezetek, általános szövetkezetek. Ezt­­ így kell tudomásul vennie minden-i­­­kinek és el kell tekinteni attól, hogy a Földmívesszövetkezetek más irá­nyú, mint termelési munkáit gya­nakodva nézzék. Vi­szont kétségtelen az, hogy a szö­­­­vetkezésnek egyik legnagyobb je­­­­lentőségű ága a termelési vonal.­­ Földmívesszövetkezeteink végzik a­­ termelési munkát, viszont biztosíté­­­­kot kérnek arra, hogy ez a munká­juk, mint általában a termelés a ke­k­­reskedelemmel szemben nem lesz­­ kiszolgáltatva az értékesítési és fo­­­­gyasztási vonalnak. A termelési fő­osztályok szerepe akkor lesz igazán jelentős, ha kezében komoly anyagi eszközök lesznek, de legfőképpen akkor, ha nem olyan titkos szándék­kal kezelik őket, hogy állandó bűn­baknak állítsák a termelési vonal kevésbbé jövedelmezőségét a fo­gyasztási és értékesítési osztályok kétségtelenül nagyobb jövedelmező­ségével szemben. De ez a kérdés A FOK-ot a földmívesszövetkezetek formálták

Next