Földmívesszövetkezetek Lapja, 1947. július-december (2. évfolyam, 25-48. szám)
1947-07-05 / 25. szám
2 egyik oldala. A másik az, hogy Földről vorsszövetkezeteink , meg szövetkezeti tagjaink is lássák munkájuknak az eredményét visszatérítésekben is és ez a visszatérítés ne tűnjön el úgy, hogy más főosztályok csatornájába kerül, felszívódik az Egyszövetkezeti központba anélkül, hogy az valaha is termelési vonalat vivő Tagszövetkezetek és szövetkezeti tagok részére megtalálhaó és elérhető lenne. , Komoly kérdések, komoly választ várnak. A megalakult Egyközpontban ezekre olyan választ kell adni, hogy a Földmívesszövetkezetek érezzék, hogy nem állnak segítő kéz nélkül, érezzék, hogy demokratikus szervezettségüket nem kell visszavonnunk, érezzék, hogy a szövetkezés az Egyközpontonkeresztül is, sőt ebben még inkább előre viszi a dolgozó parasztság ügyét. Pál József: Idegen cégek visszaélnek a fonaligénylők bizalmával Háziiparosaink vigyázzatok! Felhívjuk a háziipari fonalat igénylő földmívesszövetkezeteinket, hogy fonaligényléseiket kizárólag közvetlenül központunkhoz küldjék. Különösképpen pénzelőleget más céghez ne fizessenek be. E figyelmeztetés azért szükséges, mert előfordult, hogy egyes háziipari felügyelőségek jogtalanul idegen címre fizettették be szövetkezeteinkkel a pénzt és e szövetkezetek még hónapok múlva sem kapják meg sem a fonalat, sem a pénzt. Központunk háziipari osztálya állandóan figyelemmel kíséri a szövetkezetek fonaligényléseit, de pénz befizetését csak akkor kérjük, ha a kiutalás már megtörtént és a fonal szállításra kész, míg más cégek sok esetben azért kérik előre a pénzt, hogy az idegen pénzzel más üzletet létesítsenek. Milyen igazolások kellenek a juttatott vagyontárgyak bérbeadásához? A földmívelésügyi minisztérium, amely a juttatott vagyontárgyak eladásának és bérbeadásának engedélyezésével foglalkozik, közli, hogy a földmívesszövetkezetek részére beérkező ilyen irányú kéréseknek a következőket kell tartalmaznia: 1. A szóbanforgó vagyontárgy jogerős határozattal igénybevétetett-e? 2. A szóbanforgó vagyontárgyra vonatkozólag a kérelmező szövetkezet részére jogerős juttatási határozat van-e? Amennyiben a szövetkezet részére a kérdéses vagyontárgy juttatva nem lett, van-e akadálya annak, hogy a szövetkezet azt megkapja? 3. Amennyiben még a szövetkezet részére jogerős juttatási határozat nincs, nem volna-e célszerű a szóbanforgó vagyontárgyat a közelben lévő valamelyik földmívesszövetkezet részére juttatni? 4. A szerződéstervezetben feltüntetett eladási ár megfelel-e a valóságos értéknek? 5. Az elidegenítendő vagyontárgy leltározása megtörtént-e és milyen értékkel? Ezeket a megyei földhivatalok igazolják. A földhivatalok által az alábbiak igazolandók: 1. A szóbanforgó vagyontárgy jogerős határozattal igénybevétetett-e? 2. A szóbanforgó vagyontárgyra vonatkozólag a kérelmező szövetkezet részére jogerős juttatási határozat van-e? Amennyiben a szövetkezet részére a kérdéses vagyontárgy juttatva nem lett, van-e akadálya annak, hogy a szövetkezet azt megkapja? 3. A bértött szerződésben feltüntetett bérösszeg megfelel-e a helyben szokásos béreknek? A földhivatalnak természetesen azt is fel kell tüntetni, hogy véleménye szerint a kérelem teljesítése gazdasági, földbirtok politikai és szövetkezeti szempontból indokolt-e? A fentiek egyébként irányadók a földmíveszövetkezet részére juttatott vagyontárgyaknak a t. Központ kezelésébe adására vonatkozólag felterjesztett kérelmekre, illetőleg javaslatokra is. 1947 JuLIC/45. Kompolt községben, mert a földmívesszövetkezet nem kapja meg a pénzügyminisztériumtól, illetve a pénzügyigazgatóságoktól az italmérési engedélyt, úgymond nem alapszabályszerű tevékenysége a szövetkezetnek.“ Heves megye területén van azonban már több mint 6 szövetkezet, amely megkapta az engedélyt. Érthetetlen a szövetkezet tagsága előtt is, hogy a saját termelvényeit, saját községe területén miért nem hozhatja forgalomba a szövetkezet. Tiszatarjánban az iparügyi hatóság kétféle támogatásával szemben. Szövetkezeteink iparengedély iránti kéréséről van szó. Tiszatarján engedélyt kért és kapott Tiboldi János titkár aláírásával arra, hogy a darálóüzemet beindíthassa. Engedély független az elsőfokú iparhatósági engedélyezésektől. Azonban utasítja a járási főjegyzőt, miután a kézművesjellegű iparűzés keretein belül szövetkezet nem folytathat ipart, adja el, vagy adja bérbe a darálóüzemet, mert csak természetes személy kaphat ilyen iparengedélyt. A szövetkezeteinkre érvényes az F. M. eladási és bérbeadási tilalma. A jogi szerveink pedig követelik tőlük ezt. Tagszövetkezeteink figyelmébe emyítések a bejelentésnél! A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter 101.300 1947. K. Sz M. számú rendelete kiegészítéseképen közöljük, hogy a nyilvántartási bejelentéshez a kereskedelmi és szövetkezetügyi miniszter úr felmentése folytán a földmívesszövetkezeteknek nem kell mellékelni: 1. a szövetkezet érvényes alapszabályát, 2.. az 1943. üzletévről készült mérleg- és eredményszámlát, 3. az 1947. évi január hó elsejei nyitómérleget (1.a forintmérlegről szóló 1.790/1947. M. E. sz. rendelete, Magyar Közlöny 36. sz.), 3. az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvének példányát. ARATÁSHOZ ■tarkaly! pálinka bármely mennyiségben kapható a CSOPAKI SZŐLŐSGAZDÁK FÖLDMIVESSZÖVETKEZETénél CSOPAK (Veszprém megye) Literenként: 10 literig 13 forint, 10 literen felül 18 forint A szállítmányt utánvátelezzük.