Földrajzi értesítő, 1957
Értekezések - Bora Gyula: Gazdaságföldrajzi vizsgálatok a Borsodi-szénmedencében
Gazdaságföldrajzi vizsgálatok a Borsodi-szénmedencében* BORA GYTIKA Gazdaságföldrajzi irodalmunk eddig kevéssé foglalkozott az ország egyes szénmedencéinek ismertetésével. E rövid cikk keretében szeretném e hiányt némileg pótolni, amennyiben a Borsodi-szénmedence gazdaságföldrajzi szempontból három igen fontos kérdését tárgyalom ; ezek : a termelés alakulása ; a szén fő fogyasztócsoportonkénti és területi felhasználása ; munkaerőellátás (ingázás). A felsorolt témák tárgyalásánál, amennyiben adatok és irodalom rendelkezésre állnak, visszamegyek a két világháború közötti időszakra is. Ennek az időszaknak az anyagát Lekréter Zoltán [3] és Vitális István [8] alapvető munkáiból merítettem. A háború utáni időszak feldolgozásánál saját kutatásaimra és a statisztikai szervek anyagára támaszkodtam. A borsodi szénterület két egymástól elkülönülő medencéből áll. Az egyik Egercsehi—Királd—Ózdi-medence néven (továbbiakban Ózdi-medence), a másik Sajóvölgyi- vagy Sajómelléki-medence néven ismeretes. Az első Fedémes, Borsodnádasd, Hódoscsépány, Ózd, Center vonalától K-re a Bükk hegység szegélyéig és az Upponyi-szigethegységig húzódik. A másik az Upponyiszigethegységtől a Sajó D-i oldalán Miskolcig, É-i oldalán Edelény—Izsófalva vonaláig terjed. A széntelepek főleg a Sajó mellékpatakjainak (Bán, Kazinc, Harica, Bábonyvíz, Bódva, Szuha) völgyeiben találhatók. A Sajóvölgyimedence DNy-i határát a Bükk hegység szegélye alkotja. A két medence keletkezésének koráról különböző vélemények alakultak ki. Schréter [3] 1928-ban mindkét medencét a középső miocén alsó szakaszába (helvéti emelet) helyezte. Vitális [8] 1938-ban a két medence keletkezésének korát szétválasztotta ; az Ózdi-medencét alsómiocén, a Sajóvölgyi-medencét pedig középső miocén korúnak tartotta. Vadász Elemér [6, 7] földtani kutatásainak alapján mindkét medencét azonos korúnak, alsómiocénnak tekinti, szoros összefüggésben az alsómiocén korú Salgótarjáni-medencével. Ezt a véleményt Szádeczky-Kardoss [5] szénkőzettani vizsgálatokkal is megerősítette. Ha a keletkezési kort azonosnak tekintjük, akkor is a két medence földtani viszonyai és egyéb jellemvonásai között jelentős eltéréseket tapasztalunk . 7. Az Ózdi-medencében a szén általában két telepben fejlődött ki, csaknem mindenütt fejtésre alkalmas vastagságban. Királd—Bánszállás területén ismeretes már a harmadik telep is. A Sajó völgyi-medencében ezzel szemben öt és hét telep található. Általában megjegyezhetjük, hogy öt telepes kifejlődés esetén mindegyik telep alkalmas a fejtésre. 1954-ben a termelés meg * A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdaságföldrajzi Tanszékének közleménye. 303