Forbes, 2018. január-június (6. évfolyam, 1-6. szám)
2018-03-01 / 3. szám
PÉNZ • INGATLAN Földszinti lakás itt nem lesz Ehhez fogható ingatlanfejlesztést aligha találni ma az országban, holott jó sok beruházás fekszik a tervasztalokon. Nagyobb lesz, mint a Corvin-negyed, ide épül az ország első és legmagasabb toronyháza, és annyi embert kell majd naponta kiszolgálnia, mint ahányan ma Szekszárdon laknak. Pedig egyetlen projektről van szó, igaz, a BudaPart egy komplett, új városnegyed. Ha valaki egy fürdőszoba-felújítás gondolatától is feszeng, az most ne akarja magát Schrancz Mihály helyébe képzelni. A Property Market fejlesztési igazgatójának és a cég 30-40 fős csapatának meglehetősen összetett feladat jutott: úgy megtervezni és levezényelni egy eddig jobbára lakatlan barnamező, a Kopaszi-gát melletti 54 hektár beépítését, hogy az esztétikailag és funkcionálisan is belesimuljon a főváros életébe. Ehhez a legapróbb részleteket is ki kell találni a szükséges közművesítésektől az extra terhelés miatt kritikus közlekedési fejlesztéseken át például odáig, hogy melyik várjúhájfélét érdemes a tetőre ültetni, hogy ne csak a tervrajzokon legyen egész évben élénkzöld az ötödik homlokzat. Utólag fog eldőlni, hogy mindez sikerült-e, mindenesetre azért, hogy a BudaPart ne (csak) a befektetők paradicsoma legyen, hanem az oda költözőké és az oda munkába járóké, „az egy négyzetméterre jutó gondolatok száma nagyon magas”. Ezt mondja legalábbis Schrancz Mihály, és megnyugtató, hogy a projektben részt nem vevő hozzáértők (ingatlanpiaci kutató és szociológus) benyomása is az, hogy a koncepciót jól átgondolták. „Biztos vagyok benne, hogy a tömegközlekedési kihívásokra is megtalálják a választ - mondja például Horváth Áron, az Eltinga vezetője a legkritikusabb pontról. - Nem tudom elképzelni, hogy ehhez az emblematikus új városrészhez ne jutna el előbb-utóbb a fonódó villamos.” HAT-KILENC HAVONTA EGY ÚJ HÁZ Ha át akarjuk látni, mi épül valójában a BudaParton, érdemes felülről ránézni a master planre, amit a Property Market egy dán építész- és várostervező irodával, az Adepttel készített el. A terület egyik határa a Rákóczi híddal párhuzamosan futó Dombóvári út, a másik az erre merőleges Budafoki út, továbbá a Kelenföldi Hőerőmű blokkjai és végül a Duna öble a Kopaszi-gáttal. Az így közrefogott terület adja ki az 54 hektárt, ideértve a már kiépült Kopaszi-gátat és magát az öbölbeli vízfelületet. Itt kezdenek a következő években körülbelül 6-9 havonta egy-egy új ház felépítésébe, hogy a tervezett kilenc ütem végére 23 hektáron összesen harminc épület - 15 lakó-, 14 irodaház és egy szálloda - álljon, körülötte húsz hektáron parkkal, sportpályákkal, közösségi terekkel, kiszolgálva körülbelül harmincezer ott élőt vagy oda nap mint nap munkába járót. Ezért kritikus pont a kerület tömegközlekedésének a fejlesztése. Az egyes villamos vonalának meghosszabbítása (Kelenföldig) már zajlik, több buszjárat módosításáról folyamatosak az egyeztetések a fővárossal, de az igazán nagy könnyítést a budai fonódó idevezetése jelentené. Ez régóta ott van a főváros tervei között, a Deák tértől a Szabadság hídon át a Műegyetem előtt a Dombóvári út és a Budafoki út sarkáig futó vonalát már megtervezték (a tervek frissítésére a Property Market is költött mintegy 200 millió forintot), de az még kérdés, hogy pontosan mikor épülhet meg, illetve, hogy miből finanszírozzák. A negyed zsúfoltsága ettől függetlenül is sokak aggálya, ezt több módon próbálják oldani. Vaskos tanulmány készült például arról, hogy milyen légtéraránynál érzik magukat jól az emberek, vagyis milyen szélesek legyenek az utcák, és hozzá milyen magasak a homlokzatok, így alakult ki a 21 méterre rajzolt utcaszélesség, és az a megoldás, hogy bár itt lesz a város legmagasabb irodatornya, és a lakóházak között is lesznek 16-18 emeletesek, a negyed sok pontján harminc méter alatt marad a párkánymagasság, és jellemzően négy-öt-hat szintes épületek között lehet majd sétálni. Ugyanezt szolgálja az a struktúra, hogy a lakótömböket két oldalról „felszakítják” (itt érdemes ránézni a 3D vázlati tervre), így nem alakulnak majd ki olyan zárt udvarok, mint általában a belvárosban. Több nap érheti az alsóbb szinteket is, és szellősebbé válik a tér, még ha az utcáról nem is lehet majd besétálni ezekbe az udvarokba. Nem azért, mert direkt le lesznek zárva a járókelők elől, hanem mert és ez is egy specialitás ÍRTA: FEKETE EMESE Ez a projekt senkit nem hagy hidegen. Én kíváncsi vagyok. 108 | FORBES 2018. MÁRCIUS