Fotóművészet, 1996 (39. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 1-2. szám
E SZÁMUNK SZERZŐI Kolta Magdolna (1958) Fotó- és színháztörténész, az irodalomtudomány kandidátusa. A Magyar Fotográfiai Múzeumnak megalakulása óta munkatársa. P. Szabó Ernő (1952) 1974-ben népművelés-könyvtár szakon végzett a debreceni Tanítóképző Főiskolán. Az Új Magyarország művészeti rovatának vezetője, a Fotóművészet munkatársa. A lapban 1982 óta publikál. Sümegi György Magyar-történelem szakos, majd művészettörténész diplomát szerzett. Muzeológusként/szerkesztőként dolgozott. Jelenleg a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Képzőművészeti Osztályának munkatársa. Cikkei, tanulmányai, könyvei a XIX-XX. századi magyar művészet tárgykörében jelentek meg. Schwanner Endre (1928) Fotóművész, szakíró. Fotótechnikai cikkei 1968 óta jelennek meg. 1974-91 között a fotótechnika-elmélet tanára a MÚOSZ újságíróiskolán. Lapunk munkatársa: Szegő György (1947) Építész, művészeti író. A hetvenes években több, fotófelhasználással is élő, önálló kiállítása volt. 1979 és 1989 között a Kaposvári Csiky Gergely Színház díszlet- és jelmeztervezője. 1982-től rendszeresen publikál művészeti tanulmányokat és kritikákat. A Fotóművészet munkatársa: Szimán Oszkár (1923) A Pázmány Péter Tudományegyetem 1947-ben vegyészi és fizikusi oklevelet szerzett. A Forte gyárban és a Magyar Filmlaboratóriumban dolgozott. 1971-ben megszerezte a kémiai tudományok kandidátusa fokozatot. Számos szakcikk és könyv szerzője. A Szabadegyetem és a Magyar Iparművészeti Főiskola előadója. Fotókritikai, elméleti és fotótörténeti folyóirat. Alapították 1966- ban, a Magyar Fotóművészek Szövetsége kezdeményezésére, a Fényképművészeti Tájékoztató utódjaként. Megjelenik évente négyszer. Főszerkesztő: Tímár Péter. A szerkesztőség postacíme: 1676 Budapest, Pf. 72. Telefon: 891-3621 Kiadó: Magyar Fotográfiai Szaksajtó Alapítvány. A kiadásért felel: Tímár Péter • A folyóiratot a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára, a Nemzeti Kulturális Alap, a FUJIFILM Magyarország Kft. és a Magyar Fotográfiai Szaksajtó Alapítvány támogatja • A lap ára utcai árusításban: 190.- Ft (előfizetőknek: 175.- Ft) Egy éves előfizetés ára: 700.- Ft Külföldön terjeszti a „Kultúra" Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat, melynek címe: H-1389 Budapest, Pf. 149. Index: 25 307 • Terjeszti a Hírker Rt., NH Rt., és alternatív terjesztők. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. (egyszámla száma: Postabank Rt. 219-98636/021- 02809) és a Kiadó. Előfizetői csekk a 1676 Budapest, Pf. 72. címen kérhető. Nyomdai előkészítés, képfeldolgozás, nyomás: Novotrans Nyomda Kft. A felvételek zselatinos ezüst technikával készültek. Az ettől eltérő eseteket külön jelezzük. Ellenpróbaként utánagondoltam a korábbi magyarországi nagy fotós mustráknak, vajon azokban ott található-e az akkori idők lenyomata. Albumok és katalógusok, no meg a saját szelektív emlékezetem kijátszására felcsaptam például Szilágyi Gábor Fotóművészeti kiállítások szakrepertóriuma című alapművét, hogy lássam, tükröződik-e az idő a képcímekben, hellyel-közzel tehát magában a témaválasztásban. Persze találtam az ötvenes évekből elég „Acélcsapolás”-t, „Család" címet a hatvanas évekből és „Extázis”-okat a hetvenesekből, de éppen ezekben még több volt például a „CsapolásFeltehetően egyre nyitottabbá lett a fotó. Szabad lett fotografálni nagyjából ugyanazt. Intézményeken kívüli civil kezdeményezés is lett a fotó. Valamiért a fényképészek mégis úgy viselkedtek, mintha meg lennének szabva a témák. A fotografálás kezdeteit körülölelő pozitivista feltételezés szerint minden, az idő is analizálható. Ha tehát léteznek a fotón a kozmikus időből kiragadott 1/15-öd vagy 1/1000-ed másodpercnyi időzárványok, akkor ezeknek minőségei is lehetnek. Például az amatőrfotósok képein amatőr idő jelenik meg. Ironikus is ez a lehetőség meg fennkölt is, mert a kísérleti fotó például a legrosszabb időkben is terepe volt az individuum szabadságával kacérkodó művészetszemléletnek, amivel az egész modernista képzőművészetet jellemezni lehetne. Persze csak, ha az ún. experimentális fotós tényleg kísérletezne és - tisztelet a kivételnek - nem fényképezné gyakran ugyanazt, mint két éve, négy éve, stb. Vagy nem csinálna hasonlót mint más, aki már innovatív kísérlete által sikeresnek bizonyult. Azután arra gondoltam, talán Einstennek van igaza, és mind az idő, mind az anyag csak az energia speciális létformái. Tehát ugyanúgy lehet a hely szellemét látva az időre is következtetni. Mondjuk, ha egy idegen égitest, idegen űrutasa éppen most és csak az Ernst A látható jelen AVAGY: TRADÍCIÓ ÉS IRÓNIA A KORTÁRS FOTOGRÁFIÁBAN A Magyar Fotóművészek Szövetsége pályázatot hirdetett a főcím szlogenje szerint. E megfogalmazásban kissé burkolt formában, de a kiírók végül is azt feltételezik, hogy az idő, vagy legalább annak bizonyosan megragadható szelete, a jelen, lefotografálható.