Fővárosi Közlöny, 1894 (5. évfolyam, 1-104. szám)

1894-02-20 / 16-17. szám

helyül a katonai hatóságtól visszeszereztessék, a­mi a jobbparti lakosság érdekelt részének régi óhaja és a fóv.szeretetháznak is érdekében áll. A 19. pont alatti építkezésre ajánltatik annak nyomatékos hangsúlyozása, hogy a Lajos-utcza a laktanya-utczával egyenes össze­köttetést nyerjen, tehát a főtérbe beálló része az épületnek elmetszessék és a dunaparti hom­lokzaton a szabályozási vonal betartassák. *) b) Bizottmányi és tanácsi előterjesz­tés a Baross-utczai 65. és 67. számú házak­nak a VIII. ker. elöljáróság elhelyezésére leendő megvétele tárgyában. (Előadó Mát­ray jegyző.) A pénzügyi bizottság véleményéhez képest is a tanács javasolja, hogy a Baross-utcza 65—67. sz. ház, mely két utczára néz, s mely­ben a VIII. ker. elöljáróság ma is el van he­lyezve, 85.000 frtért szereztessék meg örök áron a főváros részére. A telek a kerület központján fekszik s a ház a második emelet ráépítésével az uj szervezetű elöljáróság elhelyezésére is teljesen elegendő lesz. A 85.000 frtnyi vételár a városi telkek eladásából befolyó összegek terhére lenne a főszámvevő előterjesztése sze­rint engedélyezendő. c) Bizottmányi és tanácsi előterjesz­tés a városligeti Széchenyi-szigeti kioszk lebontása ügyében. (Előadó Mátray jegyző.) Az ezredéves országos kiállítás czéljaira a Széchenyi-szigeti kioszk területe is igénybe fogván vétetni, az országos kiállítási bizottság és a főváros közt a kártérítési kérdésben tár­gyalások létettek folyamatba. Ezek eredményéül a sétánybizottság gazdasági albizottsága a kö­vetkező megállapodást ajánlja elfogadni: A ki­állítási országos bizottság a szóban forgó kioszk­épületet lebontatja és azt a városligetnek a fenyveserdő és a mesterséges jégpálya által határolt részén a főv.­mérnöki hivatal által ki­jelölt helyre teljesen jókarban és a jelenlegi méreteknek megfelelően áthelyezi; a kiállítás után pedig az esetre, ha a székes­főváros ezt kívánja, a jelenlegi helyére azonnal vissza­helyezteti. A­mennyiben a kioszk bérletéből kifolyólag, vagy a jelenlegi bérösszeg tekintetében a mostani bérlő és a székes főváros között diffe­rencziák merülnének fel, az ebből a székes fővá­rosra netán háruló károkért a kiállítási alap 1896. év végéig szavatol. Az albizottság a megálla­podás elfogadását azzal ajánlja, hogy egyrészt a főváros jogait abban kellőleg meg­védve látja, másrészt pedig az országos bizottság megbízottjai semmi egyéb kötelezettséget el­vállalni, avagy más módon — esetleg a kioszk értékének megfelelő készpénzbeli — kártérítést nyújtani hajlandók nem voltak. A pénzügyi bizottság is hozzájárult a megállapodáshoz azzal, hogy ha a főváros a kiállítás befejeztével a kioszknak eredeti helyére leendő visszahelye­zését nem kívánná, a kiállítási alap a vissza­helyezés költségeit a fővárosnak megfizetni tar­tozik. A tanács nem fogadja el ezt az előterjesz­tést, hanem a közgyűlés elé oly javaslattal járul, hogy méltóztassék elhatározni, hogy a Széchenyi­szigeti kioszk­ lebontását a kiállítási országos bizottság csakis a kioszk vagyonleltári becs­értékének, vagyis 22.800 frtnak és egy félévi bérösszeg fejében 1150 frtnak, összesen tehát 23.950 frtnak készpénzbeli megtérítése mellett eszközölheti, mert a kártérítés kérdése minden érdeket kielégítőleg csak úgy oldható meg, hogyha a kioszk-épületért a kártérítés a lel­tári,­­tehát az évi 2300 frt bérösszeg alapul vétele mellett épen nem magas) áron készpénz­ben történik s a fővárosnak megtéríttetik a bér arra a félesztendőre, a mennyi az uj kioszk felépítésére kelleni fog. 4. a) Bizottmányi és tanácsi előterjesz­tés gróf Kreith Bélának az 1848/49-iki *) A pénzügyi bizottság véleménye lapzárta után kelt; a tanács pedig f. hó 20-iki, keddi ülésén foglal­kozik e tárgygyal. szabadságharcz-ereklye-kiállitás czéljaival megszavazott évi segélynek fölemelése iránti kérvényére. (Előadó Mátray jegyző.) Az 1848/49-iki szabadságharcz­ ereklye­kiállitás czéljára a törvényhatósági bizottság 1893. évtől kezdve három évre évi 1000 frt segélyt szavazott meg. Kreith Béla gróf, mint az ereklye-muzeum igazgatója, most az iránt folyamodik, hogy a segély 1894. évtől kezdve 3.500 frtra fölemeltessék. A pénzügyi és gaz­dasági bizottság, tekintettel arra, hogy a kért magasabb összegű segélyre fedezet ki nem mutatható, valamint tekintettel arra, hogy a segélynek fölemelésére elégséges és elfogadható indokok fönn nem forognak, a kérelem eluta­sítását javasolja. A tanács a segélynek 1894. évre való fölemelését fedezet hiányában maga sem javasolja, a kérvényben felhozott indokok méltánylásával azonban azon előterjesztéssel járul a közgyűlés elé, hogy a jövő 1895. évre a segély összege 2000 frtra fölemeltessék s ezen összeg a jövő évi költségelőirányzatba föl is vétessék. b) Bizottmányi és tanácsi előterjesz­tés a magyarországi központi Fröbel-nő­egylet kérvényére, a részére óvoda- és óvónőképző-intézet czéljaira használatul átengedett ingatlan helyett 15.000 frt épí­tési segély megszavazása iránt. (Előadó Mátray jegyző.) A főváros törvényhatósági bizottsága még múlt évi június 28-án, folytatva 30-án és július 1-én tartott közgyűlésében a magyar országos központi Fröbel-nőegylet részére gyermekker­tésznő-képző intézet és gyermekkert létesítése czéljából átengedte a VI. ker. Angyalföldi-út és lőportár-utcza sarkán fekvő 3929/8—2930/11 ja.­hr. számú 543*23 négyszögöl kiterjedésű telket. Kiköttetett ez alkalommal, hogy az e telken emelendő épületben 100 ingyenesen gondozandó óvóköteles gyermek részére óvoda létesíttessék, s hogy az épület öt év alatt rendeltetésének át­adassák. A kérdéses telek azonban ilyen képző­intézet elhelyezésére alkalmatlan lévén, az egye­sület az iránt folyamodik, hogy a telek helyett inkább 15.000 frt építési segély adassék. A közoktatásügyi bizottság, méltányolva az egyesület kérvényében fölhozottakat, azt java­solja, hogy a kért 15.000 frt segély helyett vétessék meg 19.542 frtért az egylet által ki­szemelt Bulyovszky-utczai telek s ez a főváros tulajdonaként telekkönyveztetvén, az egyletnek — épen ugy s ugyanazon föltételek mellett, mint az angyalföldi telek — csak használatul engedtessék át. A telekeladó albizottság ettől el­térőleg, azt javasolja, hogy az egyesület részére csupán 16.Ono­­rt építési segély szavaztassák meg, magától értetvén azonban, hogy ennek fejében az emilített kikötést az egyesület szintén teljesíteni tartoznék. A pénzügyi és gazdasági bizottmány, méltányolva az egylet közhasznú működését, a telekeladó albizottság javaslatával szemben a kért 15.000 frt segély megszavazását ajánlja. Kikötendőnek tartja azonban a bizott­ság, hogy a gyermekkertésznő-intézettel kapcso­latban 100 óvóköteles gyermek befogadására alkalmas óvoda állittassék fel s ebben 50 gyer­mek ingyen gondoztassék. A segély az építke­zés megkezdése után két év alatt egyenlő részletben lesz fizetendő. Az esetben, ha az egylet az előbb említett kötelezettségnek eleget nem tesz, a 15.000 frt a fővárosnak vissza­fizetendő, minek biztosítása czéljából a zálog­jog 15.000 frt erejéig az egylet tulajdonát ké­pező ingatlanra bekebelezendő. A tanács a pénzügyi és gazdasági bizott­mány javaslatához járul hozzá s azt elfogadás végett pártolólag terjeszti a közgyűlés elé. c) Bizottmányi és tanácsi előterjesztés gróf Batthyány Géza és érdektársai kér­vényére a habarcsgyár czéljára megvett .9580/1—12/8/31/3. hrsz. ingatlan iránt az adásvételi szerződés megkötése tárgyá­ban. (Előadó Mátray jegyző.) A törvényhatósági bizottság még 1891. évi deczember hava 16-án tartott közgyűlésében elhatározta, hogy a IX. ker. 9580/1­ 12/8/31/3. hrsz. számú 2381.60 - ös kiterjedésű telek, Batthyány Géza gróf, Bobula János és Woll­mann Kázmér részére egy általuk létesítendő czement- és mészhabarcs-gyár czéljára f­élen­kint 10 forintért, s oly kikötéssel, hogy a gyá­rat a telek átadásától számitott három év alatt fölépíteni és üzembe helyezni tartoznak — el­adassák. — A szerződés azonban mindez ideig alá nem íratott. — Érdekeltek most újból fo­lyamodnak, hogy a szerződés pontozatai álla­píttassanak meg. A tanács azonban tekintettel arra, hogy folyamodók eddigi eljárásukkal egy­általán nem igazolták, hogy a közgyűlés amaz intenziójának, hogy a gyár minél előbb föl­épüljön, eleget tenni kívánnának, valamint te­kintettel arra, hogy a lefolyt két év alatt a telkek értéke lényegesen emelkedett, azon elő­terjesztéssel járul a t. közgyűlés elé, hogy az erilített telek eladása ügyében hozott közgyű­lési határozatot hatályon kívül helyeztetni s folyamodók telekvétel iránti kérvényét teljesen újból tárgyaltatni méltóztassék. a) A tanács előterjesztése a köz­munkák tanácsának a hatvani-utcza sza­bályozása folytán fölmerülő költségek tár­gyában érkezett átiratára. (Előadó Mát­ray jegyző.) A közmunkatanács értesítette a fővárost, hogy a közgyűlésnek ama megállapodását, mely szerint a hatvani­ utc­a szabályozásából felme­rülő költségösszegeket a főváros részére a fe­dezeti alap előirányzati biztosításáig a köz­munkatanács kamat nélkül előlegezze, nem fogadhatja el, mert a fővárosnak voltaképen minden ilynemű kiadást már felmerülése pilla­natában kellene felerészben megtéríteni; a közmunkatanács csak könnyebbség okáért aján­lotta fel, hogy e helyett a megtérítés évről­évre utólag történjék. Ámde azok a pénzössze­gek, melyeket a közmunkatanács a főváros helyett fizet, neki különben 3'6°/o-ot jövedel­meznének s e kamatjövedelem elmaradását az állami számvevőszékkel szemben elfogadható czímen nem tudná indokolni s végre is, ha kamat nélkül előlegezne, a költség nem egy­formán oszlanék meg a főváros és a közmunka­tanács között. Ennélfogva a közmunkatanács ragaszkodik ahhoz, hogy a főváros az előle­gezendő összegeket 3­6%-al térítse vissza neki. A tanács ezen átiratot tudomásul jelenti be a közgyűlésnek azzal, hogy az ez ügyben szükséges további intézkedések megtételére a tanácsot utasítani méltóztassék. b) A tanács előterjesztése a budai tornaegyletnek ajándékozott telek iránt kötendő szerződés tervezetének meg­állapítása iránt. (Előadó Mátray jegyző.) A közgyűlés a múlt évben a budai torna­egyletnek tulajdonába bocsátotta az I. ker. Horváth-kertnek azt a részét 437-90 - ös ki­terjedésben, melyen a tornacsarnok áll. A szer­ződés megkötése előtt az egylet részéről kifeje­zett kérelemhez képest a tanács javasolja, hogy tekintettel a budai tornaegylet közhasznú mű­ködésére, valamint arra, hogy a neki ajándé­kozott telket csakis közczélra használhatja, az egyletet az émlített telkek után járó városi át­iratási és en­gedelmi díj fizetése alól fölmenteni méltóztassék. c) A tanács előterjesztése az V. ker. adópénztárnál tartott váratlan rovásoló vizsgálat eredményéről. (Előadó Mátray jegyző.) Az V. ker. adópénztárnál Grendics Gyula tanácsnok 1893. évi november hava 21-én vá­ratlan rovásoló vizsgálatot tartott. A pénz ke­zelése teljesen rendben találtatván, a tanács az erre vonatkozó jegyzőkönyvet azzal terjeszti a közgyűlés elé, hogy az eredményt tudomásul venni méltóztassék. ' / 6. a) Bizottmányi és tanácsi előterjesz­tés a központi vásárcsarnok részletes

Next