Fővárosi Közlöny, 1894 (5. évfolyam, 1-104. szám)
1894-02-20 / 16-17. szám
helyül a katonai hatóságtól visszeszereztessék, ami a jobbparti lakosság érdekelt részének régi óhaja és a fóv.szeretetháznak is érdekében áll. A 19. pont alatti építkezésre ajánltatik annak nyomatékos hangsúlyozása, hogy a Lajos-utcza a laktanya-utczával egyenes összeköttetést nyerjen, tehát a főtérbe beálló része az épületnek elmetszessék és a dunaparti homlokzaton a szabályozási vonal betartassák. *) b) Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a Baross-utczai 65. és 67. számú házaknak a VIII. ker. elöljáróság elhelyezésére leendő megvétele tárgyában. (Előadó Mátray jegyző.) A pénzügyi bizottság véleményéhez képest is a tanács javasolja, hogy a Baross-utcza 65—67. sz. ház, mely két utczára néz, s melyben a VIII. ker. elöljáróság ma is el van helyezve, 85.000 frtért szereztessék meg örök áron a főváros részére. A telek a kerület központján fekszik s a ház a második emelet ráépítésével az uj szervezetű elöljáróság elhelyezésére is teljesen elegendő lesz. A 85.000 frtnyi vételár a városi telkek eladásából befolyó összegek terhére lenne a főszámvevő előterjesztése szerint engedélyezendő. c) Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a városligeti Széchenyi-szigeti kioszk lebontása ügyében. (Előadó Mátray jegyző.) Az ezredéves országos kiállítás czéljaira a Széchenyi-szigeti kioszk területe is igénybe fogván vétetni, az országos kiállítási bizottság és a főváros közt a kártérítési kérdésben tárgyalások létettek folyamatba. Ezek eredményéül a sétánybizottság gazdasági albizottsága a következő megállapodást ajánlja elfogadni: A kiállítási országos bizottság a szóban forgó kioszképületet lebontatja és azt a városligetnek a fenyveserdő és a mesterséges jégpálya által határolt részén a főv.mérnöki hivatal által kijelölt helyre teljesen jókarban és a jelenlegi méreteknek megfelelően áthelyezi; a kiállítás után pedig az esetre, ha a székesfőváros ezt kívánja, a jelenlegi helyére azonnal visszahelyezteti. Amennyiben a kioszk bérletéből kifolyólag, vagy a jelenlegi bérösszeg tekintetében a mostani bérlő és a székes főváros között differencziák merülnének fel, az ebből a székes fővárosra netán háruló károkért a kiállítási alap 1896. év végéig szavatol. Az albizottság a megállapodás elfogadását azzal ajánlja, hogy egyrészt a főváros jogait abban kellőleg megvédve látja, másrészt pedig az országos bizottság megbízottjai semmi egyéb kötelezettséget elvállalni, avagy más módon — esetleg a kioszk értékének megfelelő készpénzbeli — kártérítést nyújtani hajlandók nem voltak. A pénzügyi bizottság is hozzájárult a megállapodáshoz azzal, hogy ha a főváros a kiállítás befejeztével a kioszknak eredeti helyére leendő visszahelyezését nem kívánná, a kiállítási alap a visszahelyezés költségeit a fővárosnak megfizetni tartozik. A tanács nem fogadja el ezt az előterjesztést, hanem a közgyűlés elé oly javaslattal járul, hogy méltóztassék elhatározni, hogy a Széchenyiszigeti kioszk lebontását a kiállítási országos bizottság csakis a kioszk vagyonleltári becsértékének, vagyis 22.800 frtnak és egy félévi bérösszeg fejében 1150 frtnak, összesen tehát 23.950 frtnak készpénzbeli megtérítése mellett eszközölheti, mert a kártérítés kérdése minden érdeket kielégítőleg csak úgy oldható meg, hogyha a kioszk-épületért a kártérítés a leltári,tehát az évi 2300 frt bérösszeg alapul vétele mellett épen nem magas) áron készpénzben történik s a fővárosnak megtéríttetik a bér arra a félesztendőre, a mennyi az uj kioszk felépítésére kelleni fog. 4. a) Bizottmányi és tanácsi előterjesztés gróf Kreith Bélának az 1848/49-iki *) A pénzügyi bizottság véleménye lapzárta után kelt; a tanács pedig f. hó 20-iki, keddi ülésén foglalkozik e tárgygyal. szabadságharcz-ereklye-kiállitás czéljaival megszavazott évi segélynek fölemelése iránti kérvényére. (Előadó Mátray jegyző.) Az 1848/49-iki szabadságharcz ereklyekiállitás czéljára a törvényhatósági bizottság 1893. évtől kezdve három évre évi 1000 frt segélyt szavazott meg. Kreith Béla gróf, mint az ereklye-muzeum igazgatója, most az iránt folyamodik, hogy a segély 1894. évtől kezdve 3.500 frtra fölemeltessék. A pénzügyi és gazdasági bizottság, tekintettel arra, hogy a kért magasabb összegű segélyre fedezet ki nem mutatható, valamint tekintettel arra, hogy a segélynek fölemelésére elégséges és elfogadható indokok fönn nem forognak, a kérelem elutasítását javasolja. A tanács a segélynek 1894. évre való fölemelését fedezet hiányában maga sem javasolja, a kérvényben felhozott indokok méltánylásával azonban azon előterjesztéssel járul a közgyűlés elé, hogy a jövő 1895. évre a segély összege 2000 frtra fölemeltessék s ezen összeg a jövő évi költségelőirányzatba föl is vétessék. b) Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a magyarországi központi Fröbel-nőegylet kérvényére, a részére óvoda- és óvónőképző-intézet czéljaira használatul átengedett ingatlan helyett 15.000 frt építési segély megszavazása iránt. (Előadó Mátray jegyző.) A főváros törvényhatósági bizottsága még múlt évi június 28-án, folytatva 30-án és július 1-én tartott közgyűlésében a magyar országos központi Fröbel-nőegylet részére gyermekkertésznő-képző intézet és gyermekkert létesítése czéljából átengedte a VI. ker. Angyalföldi-út és lőportár-utcza sarkán fekvő 3929/8—2930/11 ja.hr. számú 543*23 négyszögöl kiterjedésű telket. Kiköttetett ez alkalommal, hogy az e telken emelendő épületben 100 ingyenesen gondozandó óvóköteles gyermek részére óvoda létesíttessék, s hogy az épület öt év alatt rendeltetésének átadassák. A kérdéses telek azonban ilyen képzőintézet elhelyezésére alkalmatlan lévén, az egyesület az iránt folyamodik, hogy a telek helyett inkább 15.000 frt építési segély adassék. A közoktatásügyi bizottság, méltányolva az egyesület kérvényében fölhozottakat, azt javasolja, hogy a kért 15.000 frt segély helyett vétessék meg 19.542 frtért az egylet által kiszemelt Bulyovszky-utczai telek s ez a főváros tulajdonaként telekkönyveztetvén, az egyletnek — épen ugy s ugyanazon föltételek mellett, mint az angyalföldi telek — csak használatul engedtessék át. A telekeladó albizottság ettől eltérőleg, azt javasolja, hogy az egyesület részére csupán 16.Onort építési segély szavaztassák meg, magától értetvén azonban, hogy ennek fejében az emilített kikötést az egyesület szintén teljesíteni tartoznék. A pénzügyi és gazdasági bizottmány, méltányolva az egylet közhasznú működését, a telekeladó albizottság javaslatával szemben a kért 15.000 frt segély megszavazását ajánlja. Kikötendőnek tartja azonban a bizottság, hogy a gyermekkertésznő-intézettel kapcsolatban 100 óvóköteles gyermek befogadására alkalmas óvoda állittassék fel s ebben 50 gyermek ingyen gondoztassék. A segély az építkezés megkezdése után két év alatt egyenlő részletben lesz fizetendő. Az esetben, ha az egylet az előbb említett kötelezettségnek eleget nem tesz, a 15.000 frt a fővárosnak visszafizetendő, minek biztosítása czéljából a zálogjog 15.000 frt erejéig az egylet tulajdonát képező ingatlanra bekebelezendő. A tanács a pénzügyi és gazdasági bizottmány javaslatához járul hozzá s azt elfogadás végett pártolólag terjeszti a közgyűlés elé. c) Bizottmányi és tanácsi előterjesztés gróf Batthyány Géza és érdektársai kérvényére a habarcsgyár czéljára megvett .9580/1—12/8/31/3. hrsz. ingatlan iránt az adásvételi szerződés megkötése tárgyában. (Előadó Mátray jegyző.) A törvényhatósági bizottság még 1891. évi deczember hava 16-án tartott közgyűlésében elhatározta, hogy a IX. ker. 9580/1 12/8/31/3. hrsz. számú 2381.60 - ös kiterjedésű telek, Batthyány Géza gróf, Bobula János és Wollmann Kázmér részére egy általuk létesítendő czement- és mészhabarcs-gyár czéljára félenkint 10 forintért, s oly kikötéssel, hogy a gyárat a telek átadásától számitott három év alatt fölépíteni és üzembe helyezni tartoznak — eladassák. — A szerződés azonban mindez ideig alá nem íratott. — Érdekeltek most újból folyamodnak, hogy a szerződés pontozatai állapíttassanak meg. A tanács azonban tekintettel arra, hogy folyamodók eddigi eljárásukkal egyáltalán nem igazolták, hogy a közgyűlés amaz intenziójának, hogy a gyár minél előbb fölépüljön, eleget tenni kívánnának, valamint tekintettel arra, hogy a lefolyt két év alatt a telkek értéke lényegesen emelkedett, azon előterjesztéssel járul a t. közgyűlés elé, hogy az erilített telek eladása ügyében hozott közgyűlési határozatot hatályon kívül helyeztetni s folyamodók telekvétel iránti kérvényét teljesen újból tárgyaltatni méltóztassék. a) A tanács előterjesztése a közmunkák tanácsának a hatvani-utcza szabályozása folytán fölmerülő költségek tárgyában érkezett átiratára. (Előadó Mátray jegyző.) A közmunkatanács értesítette a fővárost, hogy a közgyűlésnek ama megállapodását, mely szerint a hatvani utca szabályozásából felmerülő költségösszegeket a főváros részére a fedezeti alap előirányzati biztosításáig a közmunkatanács kamat nélkül előlegezze, nem fogadhatja el, mert a fővárosnak voltaképen minden ilynemű kiadást már felmerülése pillanatában kellene felerészben megtéríteni; a közmunkatanács csak könnyebbség okáért ajánlotta fel, hogy e helyett a megtérítés évrőlévre utólag történjék. Ámde azok a pénzösszegek, melyeket a közmunkatanács a főváros helyett fizet, neki különben 3'6°/o-ot jövedelmeznének s e kamatjövedelem elmaradását az állami számvevőszékkel szemben elfogadható czímen nem tudná indokolni s végre is, ha kamat nélkül előlegezne, a költség nem egyformán oszlanék meg a főváros és a közmunkatanács között. Ennélfogva a közmunkatanács ragaszkodik ahhoz, hogy a főváros az előlegezendő összegeket 36%-al térítse vissza neki. A tanács ezen átiratot tudomásul jelenti be a közgyűlésnek azzal, hogy az ez ügyben szükséges további intézkedések megtételére a tanácsot utasítani méltóztassék. b) A tanács előterjesztése a budai tornaegyletnek ajándékozott telek iránt kötendő szerződés tervezetének megállapítása iránt. (Előadó Mátray jegyző.) A közgyűlés a múlt évben a budai tornaegyletnek tulajdonába bocsátotta az I. ker. Horváth-kertnek azt a részét 437-90 - ös kiterjedésben, melyen a tornacsarnok áll. A szerződés megkötése előtt az egylet részéről kifejezett kérelemhez képest a tanács javasolja, hogy tekintettel a budai tornaegylet közhasznú működésére, valamint arra, hogy a neki ajándékozott telket csakis közczélra használhatja, az egyletet az émlített telkek után járó városi átiratási és engedelmi díj fizetése alól fölmenteni méltóztassék. c) A tanács előterjesztése az V. ker. adópénztárnál tartott váratlan rovásoló vizsgálat eredményéről. (Előadó Mátray jegyző.) Az V. ker. adópénztárnál Grendics Gyula tanácsnok 1893. évi november hava 21-én váratlan rovásoló vizsgálatot tartott. A pénz kezelése teljesen rendben találtatván, a tanács az erre vonatkozó jegyzőkönyvet azzal terjeszti a közgyűlés elé, hogy az eredményt tudomásul venni méltóztassék. ' / 6. a) Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a központi vásárcsarnok részletes