Fővárosi Közlöny, 1947 (58. évfolyam, 1-27. szám)

1947-03-08 / 9. szám

az V. ker., Visegrádi-utca, Pulszky-utca, Huba-utca, Fóti-út, Taksony-utca, Váci-út és Tisza-utca által határolt területek szabályozása és beépítésére vonatkozó tervek; a XIII. ker., Röppentyű-utca és Béke-tér között tervezett 25 m széles út; Budapest és Kispest megyei város határának rende­zésével kapcsolatban a Határ-erdő melletti szakaszon létesí­tendő 10 m széles új út szabályozása, valamint a III., Daru­ utca szabályozásának és beépítésének megállapítására készített javaslatok. Tanulmányok kivitellel: a Szabadság híd pesti hídfőjének rendezésére ; az Erzsébet-híd és Szabadság híd közötti szakaszon létesítendő dunai uszoda elhelyezésére; földszintes és emeletes sorház, illetve ikerház és csoportház rendszerben előre gyártott elemekből készíthető ház- és lakás­típusokra. A Calvin-tér és Marx-tér közlekedési és rendezési kérdéseinek megoldására, valamint a Józsefváros rendezé­sére szükséges tervpályázatok előírásaira javaslat készült. Az ügyosztály több városrendezési üggyel kapcsolatos helyszíni szemléken és értekezleteken vett részt. Fontosabbak a MÁV, aluljárók helyreállítása; a X. ker., Szent László-téren és a X. ker., Rezső-téren felállított emlékmű elhelyezése; a Vár törmelékanyagának a Vérmezőn, illetve a Nádor-kertben való elhelyezése és a III. ker., Kiskorona­ utca egy szakaszának elzárása. Iparvágányok elhelyezése ügyében közigazgatási és műszak-rendőri bejáráson az ügyosztály szakközegei 10 esetben vettek részt. Az óbudai téglagyárak területének szabályozására vonatkozó tervek kidolgozásához helyszíni felvételeket készítettek. Az ügyosztály kijelölte a romanyagok elhelyezésére felhasználható területeket, valamint a kislakásos telepek létesítésére alkalmas telkeket. A fontosabb városrendezési terveket gipsz és plasztelin modellekben is elkészítette és különböző kiállításokon, legutóbb a »Budapest talpraáll« kiállításon ismertette a nagyközönséggel. A Párizsban tartott Nemzetközi Technikus Kon­gresszusra a székesfőváros romállapotának, illetve fejlesztési terveinek ismertetése végett megfelelő szemléltető rajzok és álapozitívek készültek, amelyek »Vadolnak a romok” cín­ű, a megostromolt Budapestet ismertető filmmel együtt bemutatásra kerültek. Építési engedélyeket városrendezési szempontból 113 esetben véleményezett, iparhatósági telepengedélyezések során 64 esetben adott szakvéleményt, illetve tett javaslatot. Építési ügykörben a kérelmek túlnyomó része továbbra is az ostrom alatt megsérült épületek helyreállításának enge­délyezésére vonatkozott. A kérelmek számát növelték a lakáshelyreállítást szabályozó rendelkezések. A helyre­állítások során több alaprajzilag elavult lakást, épületet korszerűsítettek. Az építési engedélyek kiadásának meggyorsítása érdekében intézkedtem és sikerült az építési engedélyek kiadásának időtartamát lényegesen csökkenteni. Az üzlethomlokzatokkal, kirakatszekrényekkel, védő­tetőkkel, stb. elfoglalt közterületek használatát felülvizsgál­tattam. Ha kulturális, vagy szociális szempontok indokolttá tették, a közgyűlés határozatának megfelelően, a díjakat mérsékeltem. A félév folyamán az építési engedélyek száma mintegy 72­%-os növekedéssel 1.155-re emelkedett. Ezek közül helyreállításra és azzal kapcsolatos átalakításra : 683, (ebből fsz. 140, I. em. 119, II. em. 84, III. em. 147, IV. em. 101, V. em. 58, iroda stb. 14, üzem és gyár 20) új építkezésre 142, bontásra 85, boltkapuzatra 45, közterületen bódékra 63, épület további fennállhatására és kerítésre 48, sírboltra 6, gép- és motorfelállításra pedig 83 esetben adtam engedélyt. Színházvizsgálat a félév folyamán : 39, helyszíni szemle : 816 esetben* volt. Az építési kérelmek számának alakulása 1946. év második felében. Építési ügykörben a következő általános jellegű intézkedéseket tettem: A kerületi mérnöki hivatalokat ismételten felhívtam az engedély nélküli építkezéseket szigorú ellenőrzéssel akadályozzák meg. A lakástermelés előmozdítására elrendeltem a sérült, de helyreállítható lakások összeírását. Az építési engedélyezési eljárás meggyorsítása érde­kében kértem az Országos Építési Kormánybiztost, illetve a Fővárosi Közmunkák Tanácsát, hogy a városrendezés szempontjainak fokozottabb érvényesítését olyan területekre korlátozza, amelyeken a városrendezés a közeljövőben végre is hajtható, a másodfokú elbírálás kötelezettségét pedig ezeken a területeken is csak új épületek építésére, emelet­ráépítésre és a városképet érintő olyan nagyobb épület­helyreállításokra írja elő, amelyek súlyosan sérült épület egy részének újrafelépítését jelentik, egyúttal kértem, hogy az elsőfokú határozatot a jogorvoslati határidőt be nem várva terjeszthessem fel. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa ezeket az előterjesz­téseket magáévá tette. A ker. elöljárókat utasítottam, hogy az épületek állapotát állandóan ellenőriztessék és a közbiztonságot veszélyeztető, a tetőzetben sérült épületek tulajdonosait a szükséges helyreállítási munkák sürgős elvégzésére hívják fel Az újjáépítésre vonatkozó kormányrendeletekkel kap­csolatban kértem az illetékes minisztert, hogy a kiadásra kerülő rendeletek tervezetét, véleményezésre küldje meg. A miniszter közölte, hogy ilyen értelemben intézkedett. Miniszteri rendelet a romépületek megállapításának módját szabályozta és a romházak lebontására vonatkozólag intézkedett. A rendelet végrehajtási utasításának elkészí­téséhez felterjesztésben ismertettem azokat a szempontokat, amelyek a rendelet egyes részeinek módosítását s a rendelet gyakorlati megvalósítását megkönnyítik, szükségessé teszik. A megrongált épületeknek romépületté nyilvánítása és lebontása tárgyában kiadott 10.670/1946. M. E. sz. rendelet alapján a romépületekkel kapcsolatos hatósági teendők végrehajtása iránt intézkedtem. Megállapíttattam, hogy a romépületek közül melyeket bontottak már le, melyeknek a lebontása sürgős, mely esetekben szükséges a hatósági bontás. A romépületek tulajdonosait felszólítottam a bontások sürgős megkezdésére. A felhívás általában eredménnyel járt és az ingatlantulajdonosok nagy része a bontás iránt kérelmét beadta, sok esetben már a bontást is­ megkezdték. Az építési és közmunkaügyi miniszter felhívására, életveszélyes és a gazdaságosan bontható romépületek bontására versenytárgyalásokat tartottam, ha a tulajdonos bontási kötelezettségének a megadott határidőre nem tett eleget. Az érdekelt háztulajdonosok azonban amint értesültek a versenytárgyalás kiírásáról, a bontási munkálatokat megindították. Az 1946 szeptember 21-i állapotnak megfelelően felfektettem a romházak nyilvántartását, a nyilvántartás egy-egy példányát a magyar építési- és közmunkaügyi miniszternek, illetve a Fővárosi Közmunkák Tanácsának küldöttem meg. A változások is állandóan nyilvántartásba kerülnek. Igen sok ingatlantulajdonos kérte rommányilvánított épületének a romházak jegyzékéből való törlését, viszont voltak olyanok is, akik sérült épületüknek rommányilvání­tását kérték. Minthogy a rendelet végrehajtási utasítása még nem jelent meg, a kérelmek elintézésére a szükséges gyakorlatot magam alakítottam ki. § ss 1 a JS c/3 3 bű jtS HÓ 1 1 5 I § I u Q. r, aj aj P 1<u H S s •§. I £ O CQ ffl CQ o o VII 116 16 16 6 9 13 176 Vili; 195 34 11 15 16 16 287 IX 101 22 12 8 22 9 174 X 91 19 13 3 20 14 160 XI 105 40 16 3 9 14 187 XII 75 11 17 10 41 17 171 Összesen 683 142 85 45 117 83 1.155

Next