Fővárosi Közlöny, 1947 (58. évfolyam, 1-27. szám)

1947-04-26 / 16. szám

szerint a németek elhurcolták, a pillérek azonban majdnem teljesen sértetlenek maradtak. Ennek a hídnak a megépítését — túl azokon a szeren­csétlenségeken, amelyek miatt a Thököly­ úti keresztezést halálsorompónak nevezték — indokolttá teszi az, hogy Zuglóból, Pestújhelyről és Rákospalota egy részéből bejáró dolgozók sokszor félórákig kénytelenek várakozni a közúti forgalommal együtt és a városból a zuglói gyárakba járó dolgozók szintén szenvedik ennek az akadálynak minden hátrányát. Nemzetgazdasági szempontból pedig sok-sok munkaóra elvesztését jelenti az ott eltöltött ácsorgás. Tulajdonképen ez az akadály az oka annak, hogy a 7-es autóbusz csak a Hungária­ útig közlekedik. Ez nagyon érthető abból a szempontból, hogy ez az akadály az autóbusz teljes menetrendjét felboríthatná. Tisztelt Közgyűlés! Körülbelül százezer ember érdeké­ről van szó, akik megérdemlik, hogy végre orvosolják jogos panaszukat. Amit a reakciós főváros elszabotált, ezt nekünk, akik a nép nevében intézzük a város ügyeit, végre kell hajtanunk, ha másképen nincs rá mód , fele-fele alapon, a főváros a MÁV-val közösen oldja meg ezt az égető problé­mát, hogy a dolgozók helyzetén ezzel is segítsünk. Az elő­terjesztést mind a magam, mind pártom nevében elfogadom. (Élénk helyeslés és taps.) Elnök: Felkérem a pártok frakcióinak vezetőit, méltóztassanak lefáradni a Szociáldemokrata Párt városházi frakciójának szobájába. Szólásra következik Rotschild Géza bizottsági tag úr. Rotschild Géza: Tisztelt Közgyűlés! Kéri János bizottsági tag úr önálló indítványt terjesztett a főváros közgyűlése elé, a Thököly­ úti vasúti felüljáró sürgős meg­építése, úgyszintén a Kerepesi­ úti felüljáró teljes helyre­állítása ügyében. Munku­mba hozta ezen önálló indítványát a főváros pótköltségvetésével és a kormány hároméves gazdasági tervével. A magam részéről, amikor teljes egészsében helyeslem az indítvány megtételét, azt azzal egészítem ki, hogy kérem a polgármester urat, ne elégedjék meg Kéri János bizottsági tag úrnak ezen fentebb említett aluljáró és felüljáró megépíté­sére irányuló kérésével, hanem a Budapest belterületén levő s a MÁV-pályatestekkel, valamint a BSzKRt-keresztezések­kel kapcsolatos összes vasúti alul- és felüljárók megépítését a legsürgősebben, illetve megépítésüknek elkezdését a leg­sürgősebben rendelje el, hogy ezáltal lehetővé tegyük, hogy a közlekedés gyorsabb, biztosabb legyen és főként az oly drága magyar vért, amely oly sokszor és sokat hallott céltalanul és oktalanul idegen érdekek szolgálatában, most a demokrácia számára megmentsük. Tisztelt Közgyűlés! A polgármester úrnak az indít­ványra adott válasza — amikor megállapítja, hogy a munká­latoknak a háború következtében, kényszerűségből kellett abbamaradniok , hogy ebben a tárgyban a felszabadulás óta a MÁV igazgatóságát megkeresték, azonban a MÁV igazgató­sága részéről mindezideig nem érkezett válasz — m­eg­döbbenéssel kell hogy eltöltsön. Bár utólag a tanácsnok úr referádájából arról értesültünk, hogy a közlekedésügyi minisztérium e hó 20-ára tárgyalásra tűzte ki az ügyet, azonban, hogy ennek ilyen sokáig kellett jönnie, az teljes megdöbbenéssel tölt el. Kérem a tisztelt közgyűlést, utasítsa a polgármester urat, hogy végre térjünk el a múlt rezsim tunya akta­váltogatásának rendszerétől. A főváros illetékes ügyosztálya, illetékes vezető főtisztviselői vegyék fel az érintkezést a MÁV-igazgatósággal ezeknek a kérdéseknek mielőbbi, gyors megoldására. Budapest székesfőváros ügyvitele vegyen példát a közlekedésügyi miniszter úr gyors alkotásaitól, aki félretéve minden bürokráciát, ha tetszik, mondjuk így: hatalmi szóval elrendelte az ország rombadöntött hídjai nagy részének újjáépítését és ezen intézkedések folyománya az, hogy áll ma a Dunán keresztül a vasúti összekötő híd, a Szabadság híd, a Kossuth-híd, valamint az ország egyéb, rombadöntött hídjai. A polgármester úr találja meg a módját annak, hogy ha kell, hatalmi szóval szerezzen érvényt akaratának és ha kell, hatalmi szóval szerezze meg a vasúti alul- és felüljárók építéséhez szükséges anyagi feltételeket. Tisztelt Közgyűlés! Egyebekben a polgármester úr előterjesztését a magam és pártom nevében elfogadom. (Élénk helyeslés és taps.) Elnök: Szólásra következik Kéri János bizottsági tag úr. Kéri János: Tisztelt Közgyűlés! Kétségtelen, hogy a Thököly­ úti vasúti felüljárót meg kell építeni. Még indít­ványom előterjesztésével kapcsolatban mondottam, hogy amennyiben sokáig elhúzódnék a kérdés, akkor oldjuk meg provizórius megoldással, ahogyan másutt is megcsinálták s nagyszerűen bevált. Amikor kezembe vettem a polgármester úr előterjesz­tését, először én is megdöbbenéssel értesültem arról, hogy a főváros mindezideig nem kapott választ a felterjesztésére. Annál nagyobb örömmel hallottam, hogy a válasz most megérkezett. Szeretném, ha az értekezletnek valóban az lenne a legfőbb gondja, hogy a legrövidebb időn belül — ha nem is végleges, de legalább provizórius megoldás­sal —­ megcsinálják a felüljárót, hogy a városba bejáró dolgozók ne legyenek kénytelenek órákig várakozni a sorompó előtt, ne legyenek kénytelenek fürtökben lógni a villamoson és — amint Tóth Lajosné bizottsági tagtársnőm említette — az autóbuszt is kivihetjük a sorompón túli részre és így az autóbusz elérheti azt a célját, hogy a város széléről be tudja hozni az embereket a város közepébe. Úgy látom, tisztelt közgyűlés, hogy ebben a kérdésben egyetértünk, de azt szeretném, ha a törvényhatósági bizott­ság közgyűlésének keretén belül minden egyes kérdésben egyetértenénk és egyetértenénk a közéleti tisztaság kérdésé­ben is. És ehhez még egy mondatot kívánok elmondani, utána befejezem felszólalásomat. Nagyon csodálkozom azon, hogy az összeférhetetlenség kérdése rendezésének útjába a pártok ilyen egységesen akadályt gördítenek ugyanakkor, amikor a törvényelőkészítő bizottságban már kialakult az a vélemény, hogy meg lehet oldani ezt a kérdést, csak akarni kell és ha oda utalja a polgármester úr ezt a kérdést, akkor meg is fogjuk oldani. Ezt csak közbevetőleg jegyeztem meg, mert előbb már nem kaptam engedélyt a felszólalásra. A polgármester úrnak a vasúti felüljáró megépítésére vonatkozó javaslatát a magam és pártom nevében elfogadom azzal, hogy remélem, minél előbb fel is épül majd a felüljáró. Elnök: Szólásra következik Türk Ödön bizottsági tag úr. Türk Ödön : Tisztelt Közgyűlés! A polgármester úr előterjesztését a magam és pártom nevében elfogadom. Meg kell említenem azt a szomorú tényt, hogy a felüljáró megépítésének kérdésével a régi közgyűlés is hosszú időn keresztül foglalkozott, sajnálattal kell azonban megállapí­tanom, hogy a múlt rezsim a külső perifériákon lakó lakosság érdekében még csak a legkisebb jó lépést sem tette meg. Ma még mindig az a szomorú helyzet van Zuglóban, hogy el van vágva a fővárostól, építkezési lehetőségei teljesen ki vannak zárva, mert senki sem igyekszik a sorompón túli részre menni, hiszen a halálsorompó félelmetes híre mindenki­ben felmerül és mindenkit visszariaszt. Most, hogy a közgyűlés ezzel a kérdéssel előterjesztés formájában foglalkozik, nem elégséges, hogy esetleg a polgár­mester úr a legközelebbi időben ezeket a költségeket a költség­vetésbe felveszi, hanem szeretném mind a magam, mind a pártom nevében azt a kijelentést tenni, hogy ezt az ügyet a lehető legsürgősebben meg kell oldani. Tisztelt Közgyűlés! Az utóbbi időkben bármilyen indítvány hangzik is el a közgyűlésen a 67-es villamosnak akár a meghosszabbítása, akár közlekedésének megjavítása, akár pedig Rákospalota közlekedésébe való bekapcsolása ügyében, az mind megoldhatatlan, mert a sorompó mindezt meghiúsítja, ennélfogva nem tudjuk megjavítani azt a közle­kedési eszközt, amelyet százezer ember vesz igénybe. Ezeknek az előrebocsátása után felvetem azt a gondo­latot, hogy a közgyűlésnek, illetőleg a polgármester úrnak abban a formában kellene a kérdést megoldáshoz juttatnia, hogy az üzemi bizottságokon keresztül megkeresi a gyárakat, amelyek azon a környéken vannak, tegyék lehetővé a főváros­nak, hogy ezt a sorompót minél hamarabb eltávolíthassa a főváros szívéből s megépíthesse a vasúti felüljárót és keresse meg a polgármester úr ezeket a gyárakat, hogy anyagi vonatkozásban, különösképen a nyersvas­ anyag rendelke­zésre bocsátásával járuljanak hozzá ennek a kérdésnek mielőbbi megoldásához. Tisztelt Közgyűlés! Úgy érzem, hogy ha sikerül ezt a kérdést megoldanunk, ezáltal a demokrácia számára is új lehetőségeket nyitunk, mert szakítunk a múlt rezsimnek a bürokratikus módszereivel s nemcsak újjáépítünk, hanem újat is építünk. (Úgy van! Úgy van!) Egyébként kérem a tisztelt közgyűlést, hogy a polgármester úr előterjesztését olyan formában módosítsuk, hogy a sorompón túl levő üzemek üzemi bizottságait, valamint a gyárakat keressük meg az anyagi hozzájárulás tekintetében, hogy mielőbb

Next