Fővárosi Lapok 1871. március (49-74. szám)

1871-03-08 / 55. szám

. A tornaegylet ki fogja nyomatni azt az érte­kezést, melyet közelebb Stretvizer Lajos egyleti jegy­ző tartott l a leányok torn­ázásár­ól.“ Óhajtjuk, hogy ez irat egyszersmind el is terjedjen, mert tény, hogy a lányiskolákban és növeldékben átalánvéve igen kevés gondot fordítanak a test erősítésére, s mi­vel a lányok egész testgyakorlata a táncból áll, nem csoda, hogy a nővilág legnagyobb része gyönge, ideges s igen sokat gyöngélkedő. * A nemzeti színpadon tegnapelőtt „Yelva“ helyett, melynek címszerepét Rotter Irma k­ a­ ta­milja, Obernyik „Brankovics“-át adták elő, a cím­szerepben Szigeti Imrével, ki ezúttal sikerülten ját­szott s megérdemlő a tapsot. Ez eredmény után más ilynemű szereppel is meg lehetne bízni. — O­d­r­y Lehel május elején szabadságra utazik, s távolléte alatt „Hamlet“ szerepét Ernst Henrik fogja játszani. * Herzka Zsigmond zongoraművész ma este fél­nyolckor adja hangversenyét az „Európa“ termében. Műsora ez: Schubert quintett-je, játszák: Blau hege­dűn, Sabathiel violán, Zimmermann gordonkán, Trautsch nagybőgőn s Herka zongorán; énekrész Wagner „Tristán­s Isolde“-jából s Langer V. egy magyar dala, énekli Neszveda k. a., Mendelssohn szó­nélküli dala, Chopin „fantasie impromptu“-je s Volk­mann „fegyvertánc“-a, zongorázza Herzka, s Mos­­cheles nagy duója, játszák két zongorán Steinacker Irma k. a. és Moscheles. * A elóképző-egylet fölolvasási estélyeire igen örvendetesen kelnek a jegyek. Az első holnap lesz, s mind Pulszky Ferenc előadása „a múzeum gipsz­öntvényeiről,“ a leghírebb antik szobrokról, mind pe­dig Berecz Antal értekezése „a vízről“ (kísérletek­kel), méltán bírhatnak vonzerővel. Átalában az isme­retek terjedésének érdekében nagyon kívánatos lenne, ha a böjti idényben a fölolvasások nálunk is oly állandó szokást képeznének, mint Párisban, Londonban, Bécsben, Berlinben, stb. *A „M. Újság“ pikánt hírt közöl. Hitelt, érdemlő forrásból írja, hogy a kath. kongresszus „Értesítő “­­jét Szilágyi Virgil, Zoványi és Kecskeméthy Aurél szerkesztik, s nekik e célra a prímás 28.000 frtot adott. Magán a lapon nincs szerkesztő nevezve, s mivel a törvény ezt megköveteli, Ráth Mór ki is je­lenti, hogy a „Reforméhoz (mint a­melyhez csatol­va jelent eddig meg) nem fogja többé mellékeltetni mindaddig, mig a szerkesztőt és kiadót meg nem nevezik. — Ugyancsak a „M. U.“-ban Molnár Ist­ván képviselő s közoktatási oszálytanácsos levelet adott ki, melyben írja, hogy megvett telkét vonako­dott átadni a közoktatási minisztériumnak, de báró Eötvös kívánta, s e telket különben is jutányosan adták át, mit az is mutat, hogy mások 12,000 frttal ígértek többet értte, sőt a kormánynak is ajánlottak már 30,000 frt nyereséget. Ekkér a kormány jó vé­telt tett. * Rövid hírek. Az első pesti takarékpénz­tár 28,000 frtot fog múlt évi jövedelméből jótékony célokra fordítani.— Pásztélyi János máramarosi fő­esperes cimzetes apáttá lett. — Kovács Albert, a pesti ref. hittanoda jeles tanára, négy nap alatt anyó­sát s egyetlen gyermekét temette el. — B. Eötvös özvegyéhez meg folyvást küldik a részvétiratokat.— A dunaparti nagy részvényszállodát eladják, mivel a társulatnak a továbbépítésre nincs pénze. — A pesti népkör rokonszenvi nyilatkozatot küld a fran­cia nemzetgyűléshez, s ez­által a francia néphez. — A kormány telket vesz a kerepesi­ úton, hogy a föl­szerelési bizottságnak házat építsen. — A város gaz­dasági bizottsága előterjesztést tett, hogy az erzsé­betién sétány üresen álló közepét, hol a német szín­ház volt, mielőbb parkkal ültessék be. — A bécsi és magyar kormány 90,000 frankon megvették a Montigny golyószórók találmányát, kizárólagos jog­gal. — Hivatalnokok a végett társulnak, hogy ma­guk számára a Rákoson olcsó lakházakat építsenek, évi részletfizetéssel s olymódon, hogy huszonöt év múlva e házak az övéik lennének. — Dr. Kraus, bécsi orvosi lap szerkesztője, Pesten van, kór­házak és tudományos intézetek meglátogatása végett. — Panaszkodnak, hogy a nagyböjti pré­dikációkat Pesten mindenütt németül tartják. — Szombaton, ha jó idő lesz, a katonai főparancsnok nagy hadi szemlét fog tartani a budai vérmezőn. — — A Somssich Pál hétfői lakomáján csak két toaszt volt: a Bobory Károlyé és gr. Eszterházy Pálé, kik mind a ketten Somssichot éltetők, az első úgy, mint az országgyűlésnek, s igy minden pártnak főnökét — A „Flóra“ stearin- és szappangyár liquidációját elvileg elhatárzák. — Gr. Széchenyi Ödön és Száj­­bély Gyula pár hétre Berlinbe utaztak, az ottani tüz­­érség szervezetét tanulmányozni. — Gibbon Edford fiatal angol (a világhírű történetíró rokona), ki a Warringféle vasúttársaság titkára volt,jelenleg Pesten időz, s egyfelől a magyar nyelvet akarja elsajátitni, másfelől pedig angol órákat ad. — Az egyetemi dalegylet márc­­elsei dalestélyének tiszta jövedelmét: 111 forint 50 krt, a füredi „szeretetházra“ adta. — „Tannhausser“ egyik főpróbáján Liszt is jelen volt 254­­ gr. Széchenyi Imrével. — Tóth Vilmos belügyér teljesen fölgyógyúlt. — A Margit-szigettel való köz­lekedés rövid időn megnyilik, a nagy gőzhajótársaság két gőzösével, miután a „Nádor“-t és „Klotild“-ot is, a sziget e külön hajóit, e társaság vette át. V­idék. * Halálozások. A köztiszteletben álló Be­­niczky-család egy derék tagja: Beniczky Márton, ki igen jó hazafi, buzgó protestáns, példányszerű családfő és rokon volt, e hó 5-dikén tüdőgyuladásban elhúnyt pestmegyei tázlári birtokán. — A kecske­méti jogakadémia derék igazgató-tanára: Mádi Fe­renc, e hó 5-dikén tüdősorvadás áldozatául esett, életének 29-dik évében. — Chinozay Antal, Zala­­megye utósó inzurgense, m. hó 26-kán, 81 éves ko­rában húnyt el Nagy-Kanizsán, hol közbecsülésben állt. Valaha Győrben harcolt a franciák ellen; aztán hivatalnok lett a harmincadnál; az 1848-diki szabad­ságharcban részt vett, s ezért fogságra és nyugdija el­­veszítésére ítélték; de nyugdiját a mai kormány is­mét utalványozta. ** Vidéki rövid hírek. Rimaszombatban Lubik Imre „Egy katholikusból lett protestáns el­mélkedései“ címü kétkötetes műve hirdet előfizetést egy írtjával. — Vincze Dániel Broth Alph „Greg Johanna“ címü történeti regényét lefordító s a ploesti ref. egyház javára egyforintos előfizetéssel hirdeti. — Hódmező-Vásárhely tanyáin az árvíz sok kárt tett; több, mint kétszáz épület omlott össze­­— Hosszúmezőn Harangi József kovács (nős és öt­gyermekes ember) műhelyében kivégzé magát, elé­gedetlen lévén sorsával, legkivált pedig azzal, hogy fiát katonának vitték.­­ A „Vasmegyei Lapok“ majdnem hihetlen hire szerint: Bakodon egy gazda kettészakita öt éves fiát, mivel az asztalon hagyott százforintos bankjegyet darabokra tépte , s felesége, ki épp csecsemőjét füröszté, e látványra oda rohant és szörnyet halt, otthagyott csecsemője pedig a f­ü­­rösztő vízbe fúlt. — Heves városában a tüzérek (a „P. Napló“ hire szerint) Bessenyey János városbirót agyonvagdalták, mivel fiára az a gyanújuk volt, hogy egy társukat ő verette meg, s a fiút nem kap­hatván meg: atyján törték boszújokat. — Palkó Péter váraljai segédlelkész „Élményeim az 1866- diki osztrák-porosz hadjárat alatt“ című könyvet ad ki, továbbá „Eredeti magyar közmondások és szó­járások köteté“-t. Bécsi hírek. Prágában nem rég halt meg, 76 éves korá­ban, a prágai konzervatórium nyugalmazott énekta­nára : Giovanni Gordigiani. Az elhúnyt széles körben ismert, s különösen a felsőbb körökben na­gyon kedvelt egyéniség volt. Gordigiani, Napoleon császár kamara-énekesének, Antonio Gordigianinak fia, 1795-ben Modenában született, s a monzai szín­padon már nyolc éves korában énekelt ama kantáté­ban, melyet Asioli Olaszország alkirályának, Beau­­harnais Jenőnek visszatértekor szerzett. Fellépésének fényes sikere után ingyen­ oktatást nyert a milánói konzervatóriumban, hol hat évig maradt. Iskoláit be­végezvén, Florencbe ment, s atyjával együtt a „Pergo­la“-színházban nagy sikerr­el énekelt. Miután a zene­­ismerők figyelmét Olaszország több színpadán ma­gára vonta, újra Milanóba tette át lakását. Itt egy­szerre két levelet kapott, s e két levél elhatározó volt jövő életpályájára. Az egyik levél atyjának halálát jelentette, a másik Regensburga hívta, hogy hangversenyeket s oktatást adjon. Itt szintén nagy ki­tüntetéssel fogadták, s énekiskoláját sokan látogatták. Csak félévig akart hazáján kívül maradni, de Prá­gában kötött házassága arra indító, hogy végle­gesen a csehek közt maradjon, s elfogadja a prágai konzervatórium tanári állomását. Ez időtől kezdve csakis a szünidőkben látogatta meg Olaszországot. Midőn Alboni Prágában vendégszerepelt, előadatta „Consuelo“ című háromfelvonásos dalművét, mely­ben Porporát személyesítve, maga is szerepelt. Ez idő­től fogva több apró dalműve került színre, s egyházi szerzeményei közül az „Ave Maria,“ „Paternoster,“ „Regina coeli“ nyomtatásban is megjelentek. Irt hírlapi cikkeket s „Leporello nevezetességei“ címmel zenészes regényen dolgozott, mely azonban aligha látott napvilágot. A mostan szereplő jelesebb éne­kesnők nagy része Gordigiani tanítványa volt. Bécsi rövid hírek. A német népkör díszlakomáját, melyet a német győzelmek emlékére hétfőn készültek megtartani, a rendőrség betilta. — Királyné ő Felségét holnaputánra (péntekre) várják Bécsbe. — Beck Keresztély, a „Szárazföldi és tengeri utazások és kalandok“ írója, ki lakatos létére is nagy ügyességgel forgatja a tollat, nyolc évi vándorlás után, mely idő alatt Amerikát, a Sandwich-szigeteket s Indiát is bevándorolta, mint kézmives keresvén meg kenyerét, jelenleg Bécsben időz. — Bécsből szin­tén küldenek ki egy orgonaművészt a londoni kiál­lításra, s a pályázatra három egyén jelentkezett. — Baudius k. a., noha tíz évre kötötte le magát a bécsi várszínházhoz, föl akarta bontani szerződését, miután fizetését kevesli; az igazgatóság azonban nem bocsá­totta el, miután a szerződés mindkét félt kölcsönösen kötelezi. — A gráci ifjúságnak eltilták a német győ­zelmek örömére tervezett fáklyásmenetet. K a­­ f­ö 1­őL Párisban, mint újabban távírják, a népza­vargás megszűnt, de vannak jelek, melyek újra­ kitö­­rését valószínűvé teszik. — A Mont Valerien­t s a többi párisi erődöt, hir szerint, tegnap hagyták el a németek; Rouen-ből és a Szajna balpartjáról pedig 19-dikén vonultak el. — A császár, a koronaherceg és Moltke szintén tegnap voltak Versaillest elhagyan­­dók, s átalában a seregek visszaindítása is megkez­dődött. — Drezdából írják, hogy a fogoly fran­cia tiszteknek s mozgó­ őröknek hétfőtől kezdve sza­badságukban állt saját költségükön hazájukba visz­­szatérni. — Thiers többek előtt kijelenté újra, hogy sem Chambord gróffal, sem az Orleansokkal nem szerződik, s mindenben a nemzet akaratához szabja magát. — A nemzetgyűlést áthelyezik Párisba, s e hírre a párisi nép azonnal nyugodtabb lett. — Napóleon letételét minden francia községben kihirde­­ték. — Vilmos császár hétfőn a longchampsi ver­senytéren újra szemlét tartott a gárda-hadtest­ fölött. #** Külföldi rövid hírek. Bossak-Hauke Marie, a francia földön elesett lengyel tábornok öz­­vegye, köszönetét, nyilvánított­a részvét különféle ki­fejezéseiért, s kijelenti, hogy férje elveihez híven, Svájc szabad földjén fog élni és meghalni. — Ifj. Dumas Sándort, kinek Dieppe környékén terjedel­mes jószágai vannak, a poroszok fogva tárták, mint „kezest.“ — Schneider k. a., a hires „Gerolsteini nagyhercegnő“ Pauban olvasd,hogy a lapok szerint: meghalt, s e hirre Londonba ment, vígan énekelni. — Berlinből írják, hogy a „Wacht am Rhein“ dal­lam szerzője , Wilhelm Károly életveszélyesen beteg. Bérlet 241. szám. NEMZETI Fi­LM­SZÍNHÁZ. Pest, szerdán, március 8-kán 1871. SHERIDAN. Szinjáték 4 felvonásban. Irta Langlé Aylie, franciá­ból forditotta Csepregi. Rendező : Paulai. SZEMÉLYEK: Sheridan Richard — — Champrosé marquis, francia emigráns Golden — — — Dumbar, commodor,parlamenti tag Spencer lord — —• Paddy, izlandi koldus — — Murzius, orvos — — Galles, herceg — — Love — — Grabb — — Bull — — Biztos — — Toby, Spenzer inasa — — Inas, a hercegnőnél — — Inas Sheridannál — — O’Connor Zsuzsánna — — Cardwell Cecil hercegnő — — Debora, unokanénje — — Portland marquisné — — Lendvai. Komáromi. Szilágyi. Szigeti J. Náday. Sántha. Benedek. Nagy Imre. Veres. Újházi. Udvarhelyi. Kaczvinczky. Hubenai. Verbőczy K. Szalai. Lendvainé. Paulainé. Szathmáryné, Szigligeti Jól. Felelős szerkesztő­: Vadnai Károly. WEIDIHER HENRIK PESTEN, ajánlja mindennemű divat, kézmű, felöltönyíik, selyem, Xenáruk és fehérnemű raktárát a legolcsóbb árakban, uri-utca a „Párisi-ház“ átellenében, 1875. május elsejétől a mostani „Zrinyi-kávéház“ he­lyiségébe, hatvani-utca sarkán, költözöm , a mostani üz­letemben, úri-utcában pedig egy Unom kész női felöl­­töny-csarnokot fogok fenntartani, és igyekezni fogok a tisztelt uraságoknak tökéletes megelégedésükre szol­gáink 47 12—2 Ruhák 12 óra alatt elkészíttetnek. Tulajdonoa: Tóth Kálmán, nyomatja és kiadja az „Athenaeum“ irodalmi és afoniai részvény­társulat, 1871.

Next