Friss Hirek, 1921. június (5. évfolyam, 121-145. szám)
1921-06-11 / 130. szám
a Végül az elnök felkérte a védőket, hogy állapodjanak meg a perbeszédek sorrendjében, melyre hétfőn kerül a sor. Holnap még a bizonyítást egészítik ki, míg szombaton az ügyész mondja el vádbeszédét. ■awwawisiwewiwiwa wiwatfa i A ndrássy Európa újabb háborújáról A Gazette de Prague Andrássynak a Cleveland Newsban megjelent következő cikkét közli: * Európa egy újabb haloom elé rohan, amelyben úgy a párisi béke, mint a Pártéban megvont házatok elpusztulnak. Az ellenségeskedés akkor tör ki, mikor Németország bekebelezi Ausztriát. Magyarországnak a legélénkebb figyelemmel kell kísérnie az európai diplomácia játékot és adott alkalommal vissza kell szereznie mindazokat a területeket, amelyeket a trianoni szerződés következtében elveszített. Amaz országok, amelyek Magyarországra törnek, vesztükbe rohannak. A szerbek már belátják,hogy nem tudják felszívni a területükön lakó magyarokat, horvátokat, németeket, bolgárokat, törököket és montenegróiakat. A tótok boldogtalanok az új csehszlovák köztársaságban, mert a csehek rosszabbak, mint a poroszok, akik elnyomják őket, aminek következménye, hogy a tótok kétévi cseh uralom után sokkal rosszabbul érzik magukat, mint az ezeréves magyar birodalomban. Csupán a románok lesznek képesek az uralmuk alá került erdélyi lakosságot asszimilálni. Mi, magyarok, nyolcmilliónyi lakosságunkkal, éppúgy mint Ausztria, nem fogunk tudni ellentállni Németország hatalmas varázsának és kénytelenek leszünk magunkat autoritása alá helyezni. RAM* 9 pénzügyminiszter módosítja a forgalmiadójavaslatot A pénzügyminiszter, mint már megemlékeztünk, múlt héten benyújtotta a forgalmiadóra vonatkozó javaslatot. Az érdekképviseletek részéről felmerült kívánságokat hajlandó részben teljesíteni, s mai kijelentése szerint több módosítást fog a javaslat tárgyalása során eszközölni. Kifejezetten ki fogja emelni a javaslatban, hogy a forgalmi adó 1922 június 30 án megszűnik. Az őrlési adót leszállítja, ha a malmok aláírják a letárgyalt és megállapított gabonamennyiség leszállítására vonatkozó egyezményt. A szabad foglalkozásúak forgalmi adóját átalányban fogja kivetni. Nyilatkozatából érdekes kiemelni, hogy szigorú büntetéssel sújtja azokat, akikre rábizonyul, hogy két könyvelést vezetnek, egyet az üzlet számára és a másikat a pénzügyi hatóság számára. Mindenesetre helyeselni lehet, hogy a miniszter az adózás alól való menekülést szigorúan akarja büntetni, ezt azonban nemcsak a forgalmi adóval kapcsolatban kell tenni, hanem más vonatkozásokban is. Tudott dolog, hogy a részvénytársaságok, különösen a nagybankok mérlegtechnikai büdésskedtükkel a mii... .umra szorítják adóköteles jövedelmüket. Kívánatos volna, hogy a pénzügyminiszter figyelme ezekre is kiterjedjen. — A Székely Magyar Szövetség tagjait tisztelettel meghívom f. hó 11-én d. u. 5 órakor a gimnázium tanári szobájában tartandó gyűlésre. Muzsi János u. v. elnök, Stismmbrina. Nagyatádi Szabó, Mayer, Gaál Gaszton és Meskó a Kossuth-szobor felállításáról Kossuth szobra holt márványban fekszik egy kültelki műhely udvarán. Hozadék nélkül fel kell állítani, hogy életet és jelentőséget a szobornak a nemzet meggyőződése adjon, amelynek forrása Kossuth Strok, szimbóluma pedig Kossuth szobra lesz. Az ország megérezte, hogy a szobor felállítása nem fényűzés ma, hanem a lossuthi igéknek élstnyilvánulása. Nagyatádi a szobor felállításáról ezt mondta: — A legnagyobb mértékben helyeslem, hogy megindul ez a mozgalom, mely Kossuthook szobrát végül Budapesten is fel fogja állítani. Csak azt tartom hihetetlennek Én csodálatosnak, hogy mind ez ideig ezt meg nem tették. Miyer János közélelmezési miniszter is üzent a föld népének, amikor a következő nyilatkozatot tette : — Természetes, hogy amikor az orszábn legtöbb szobra Kossuthnak van, Budapestnek is fel kell állítania végre a szobrát. A legmelegebben helyeslem, hogy a kérdés most végre felszínre kerül és meg vagyok győződve arról, hogy végre ma is valósítják. Az egész ország közvéleménye helyesli és támogatni fogja a mozgalmat. Gaál Gaszton így köszönte,le a mozgalmat: — Minden magyarnak legnagyobb kívánsága az, hogy állítsák fel végre Kossuth szobrát. Nem is természetes, hogy fenen mozgalmat kellett erre a célra megindítani. Meskó Zoltánt is megragadta a minden jó magyarnak közös ügye és a következőképpen nyilatkozott a Kossuth szobai mozgalomról: — Kossuth szobrát fel kell állítani és szinte érthetetlen, hogy éppen az ország fővárosa mulasztotta ezt el És az ügy ma épp olyan alua is, mint volt ekkor, midőn először merült fel, sőt ma még aktuálisabb, mert az ország legjobbjai éppen azt a demokráciát akarják megvalósítani, amelyet Kossuth hirdetett. Amikor konkrét formában is felmerül a szobor felállításának kérdése, mégsm is teljes erővel fogom támogatni. Vállna hat tettre fíz ország azt, a kit megtennie oly régi és oly nagy feladata. A szobor majdnem készen áll, csak a kész talapzatot kell felhozni és Ruskicáról megszerezni a főalakhoz szükséges márványt. A régi Kossuth szobor bizottság mandátuma lejárt. Az uj még nem alakult meg, így még évtizedekig porladhatna a márvány a kültelki műhelyben, a nélkül, hogy bárki is törődne vele. Uj szobor bizottságot kell tehát megss£,,,rvGZDÍ, amely előteremti azt a másfél millió koronát, ami még hiányzik és amely megteszi azt a rövid utat, ami a ssofaor felállításához szükséges. Az ország közvéleménye egyhangúan ezt követeli. *t*«W*«s*i» MNMMAMtMk I A csehek degradálják a magyar városokat Kontáromból faint csinálnak, Pozsonytól és Kassától elveszik a törvényhatóságot A tót politikai pártok a minap tanácskozást tartottak Pozsonyban. A tanácskozáson Szobár dr elnökölt. A tót nemzeti és földműves pártot Botlé mérnök, Derer és Koeizs képviselték, a tót szociáldemokrata pártot Juriga dr, a tót néppártot Gazsi dr, a tót nemzeti pártot Dula Máté képviselték. A tanácskozáson jelen volt Micsura dr. a Felvidék minisztere is. A gyűlésen tárgyalták a felvidéki városok kérdését és abban állapodtak meg, hogy Pozsony és Kassa törvényhatósági városokat rendezett tanácsú városokká, Selmecbányát Komáromot nagyközséggé alakítják át. ház, a kereskedelmi Smraktár, az iparvállalat és a háztartási berendezés vagyonváltsága A törvénytervezet ismertetése IV. Nem esnek vagyonváltság alá az állam, a községek ipartelepei továbbá mindazok az iparvállalatok, amelyeknek előbb felsorolt váltságköteles vagyona a 20.000 koronát meg nem haladja. Váltságköteles a telek, a rajta emelt épületek, a felszerelés, ideértve a munkáslakásokat és az egyébb jóléti intézményeket is, a jogosítványok, úgymint gyártási engedelmek, szabadalmak, szolgalmak, nyersanyag és mindaz, ami a vállalatot a maga egészében alkotja. Az adókulcs megállapítása szempontjából különbséget tesz a törvényjavaslat, hogy a vállalat tíz lóerőnél többel vagy kevesebbel dolgozik e, továbbá, hogy az 1920 as átlagos munkáslétszáma meghaladta e a huszonötöt, vagy sem. Amennyiben 10 lóerőnél és 25 munkásnál kevesebbel dolgozik, a kereskedelmi áruraktárral egyforma elbírálásban ró SZ6801, amennyiben 10 lóerőnél és 25 munkásnál többel dolgozik, a váltságalap a következőképpen számítandó ki: Az 1913—1919 es évek legjobb és legrosszabb jövedelme leütendő és amennyiben a jövedelmi átlag a 100.000 koronát meghaladja, ez esetben 3 százalékkal, amennyiben ezen alul marad, 4 százalékkal tőkésítendő. Az így nyert alap 10 százaléka a vagyonváltság. Amennyiben a vállalat bérbe van adva, az ezért kapott ellenérték tekintendő a vállalat hozadékának. A bányavállalatoknál a bányaadó kivetéséhez történt vallomások alapján bevallott jövedelem, a bankcégeknél a jövedelmi adó kivetéséhez történt bevallásoknál bevallott jövedelem alapján történik az adóalap kiszámítása. Amennyiben a vállalatnak mind bel, mint pedig külföldön van telepe, csak a belföldi telep esik váltság alá. A váltság alá eső vállalatnak 30 nap alatt joga van kérni a pénzügyigazgatóságtól azt, hogy vele egy városban hasonló körülmények között adózó adózóköteles vállalatokkal való összehasonlítás alapján vessék ki rá a vagyonváltságot. Bútor, műtárgy és közlekedési eszköz vagyonváltsága Vagyonváltságot fizet mindenki, akinek belföldön adóköteles holmija van, akár magyar állampolgár, akár nem, akár birtokában vannak a válságköteles cikkek, akár idegen helyen vannak beraktározva. Az első csoportba tartozik mindennemű bútor- és lakásberendezés. Itt a váltságmentes érték 20000 koronában van megszabva. Ezen felül a kulcs 20 ezer koronától 100 ezerig 3 százalék, 100 ezertől 500 ezerig 5 százalék, 500 ezertől 1 millióig 8 százalék, 1 milliótól 2 milióig 10 százalék, 2 millión falól 20 százalék. Második csoport: szőnyegek és műtárgyak, képek, szobrok, függönyök és minden egyéb iparművészeti tárgy. Az adómentes érték itt 10 ezer. Ezen fölül a kulcs 10 ezertől 50 ezer-ig 5 százalék, 50 ezertől 200 ezerig 10 százalék, 200 ezertől 1 millióig 15 százalék, 1 millión fölül 20 százalék. Az arany- és ezüstneműek, különösen az evőeszközök és ehhez hasonló szükségleti cikkek 10 ezer koronán alul adómentesek, 10 ezer koronán fölül 10 százalék a válság. Harmadik csoport: ékszerek igazgyöngyök, drágakövek nemesfémbe foglalva 50 ezer koronán alul adómentesek, ezen fölül 15 százalék váltságot kell fizetni értük. Válságmentes azonban az óra. (!) Negyedik csoport: járművek. A gépjárművek váltsága 6 lóerőn alul lóerőnként 1500 K, 6 lóerőn felül lóerőnként 2000 K. Hintók, amenynyiben két lovat szoktak eléjük fogni, Budapesten 6000 K, törvényhatósági joggal fölruházott és rendezett tanár a városban 4000 K, másutt 2000 K váltságot fizetnek. Egylovas hintók után Budapesten 3000, városokban 2000, másutt 1000 K váltságot kell fizetni. Hátaslovak darabja után Budapesten 6000, városokban 4000, másutt 2000 K váltság jár. . A vsgyonváltság kivetése minden egyes esetben vallomás beadása utján történik és ennek alapján vetik ki a váltságot. Amennyiben pedig a vallomás meg nem felel a valóságnak, az illető fél az adócsalás büntetése alá esik. Felemelik a posta, távíró és telefon tarifáját Drdény Károly államtitkár, a posta vezérigazgatója, a késédelmi és ipari szakképviseletekkel tegnap ismertette meg a postánál, távírónál és telefonnál június elsején életbeléptetendő pótdíjak és tarifaemelések tervezetét. A postánál a postai díjak után tízszázalékos pótdíjat, a távírónál minden tíz szó után egy korona, sürgős táviratnál három korona pótdíjat, az interurban telefonbeszélgetésnél 1—3 korona, sürgős beszélgetésnél 3—9 korona pótdíjat fognak szedni. Minden egyes telefon főállomás bérlője 2000, vidéken 1000 korona egyszeri, azonfel pedig a rendes előfizetési díjon kívül 240 korona ért hozzájárulást tartozik fizetni, amely utóbbi vidéken 120 koronára mérséklődik. Ezeken a hozzájárulási díjakon kívül tarifaemelésekben is lesz részük a postát,távírót és telefont használó boldogoknak. A belföldi táviratok díja ezentúl szávankint 40 fillér helyett 1 korona, a belföldi interurban beszélgetés díja 50—55 százalékkal, a belföldi csomagtarifa 70—80 százalékkal, az expressz-levél díja belföldre 8 koronáról 10 re, külföldre 10 koronáról 10ra emelkedik.