Friss Ujság, 1921. június (26. évfolyam, 117-141. szám)
1921-06-11 / 126. szám
" / ára 1 koronái* : XXVI. évfolyam 126. szám. V_______________________BndalBstrAaZU^ggrá 11. Szombat POLITIKAI NAPILAP ______ ___ V ■2bri|szteség.Mi unun|te előfizetési ara. § SIA | A.ZZSSLft. Helyben: iá*hol aord»», vidéken postai mi ifi! £rl $§&. raC fS.51j EZM SU iV 3ES. Wf ggSEi isSuK. M.erk. telefon _ _ 137 -*iátküldéssel egy honepre _ K 20— ggi&pai ® fM £H m w8t& H *n«*g- „ — — 13T—M» ip KS«% ^ fll_B.Sk fi 8.- *---•« - - —Egyes szén)lm: n f| H 11 l|J| SJB 3jLJ|| fcjgj @,18 MM gOS . FIÓKKIADÓHIVATALOK ■ fcelynen. vidéken f 8»«»jjae« EH 11 Pl 9H \X&8k VIM'jtB W%£M wSSBN TzMÉr WmrtS VIL, Elkocxlnt s*.(Tel. JöMefiiMej on pilyauaveron 1 BÚI WIlBOSe HM Hfl SS Mg ''•BSr BOH VI., Andxisey-B* A, Kecskemétin u. Egy és szám ára: helyben, vidéken és pályaudvaron on I karima. Lemondott az igazságügyminiszter. Leszavazták a nemzetgyűlésen. Befejezték a költségvetés vitáját. Szeretkeztek az árulók." Prágában és Bukarestben, ádáz ellenségeink két fővárosában addig kovácsolták az acélgyárat, amelyet majd Magyarország köré vonnak, rúy tényleg sikerült egy pókhálót összekovácsolni. Mert bármennyire is igyekezünk, nem nézhetjük ijedelemmel ezt a véd- és dacszövetséget, amelyet Csehország és Románia kötöttek meg ellenünk. Szövetséget kötött a cseh , a román egy Magyarországgal való öszszetűzés esetére. Kivonták vadorlatlul kardjukat, amelynek pengéje bizony nem a világháború vérétől rozsdás, hiszen ők csak kibiceltek a nagy háborúban s az osztozkodás napján bújtak elő rejtekükből, kihúzták azt a kardot,amelyen becsületes vér helyett a fondorkodás, intrika és árulás fekete foltjai száradnak s meglóbálják Magyarország felé, mint valami ijesztő szerszámot. Hiába, nem tudunk megdöbbenni ettől a hősi szövetkezéstől. Arra kell gondolnunk, hogy a világháborúban, a Cseh regimentek hogyan szöktek át éjnek idején az ellenséghez s árulták el a magyar ezredeket s hogy a dicső román hadsereg hogyan vonult be a háború befejeztével Magyarország fővárosába s kürtölte világgá, hogy a román hadsereg megszállta Budapestet és ki is fosztotta alaposan. Ezek a hősök szövetkeztek most ellenünk, de nemcsak ellenünk, hanem a nagy ántant ellen is, amely jutalmul, vagy alamizsnául dobta oda nekik Magyarország egyes részeit, de megtiltotta nekik, hogy egy falkába verődjenek, megtiltotta nekkik, hogy egymással bármilyen formában szövetkezzenek. Amennyire ők nem veszik komolyan a nagy ántánt parancsát, feltételezhető, hogy ugyanilyen mértékben nem veszi őket sem komolyan az ántánt, tehát miért vegyük őket komolyan éppen mi, akik legjobban ismerjük őket, mert hiszen oldalunk mellett állva szúrták belénk alattomosan bicskájukat a világháború idején. Az intrika és fondorlat sötétlő asztalánál nagy férfiak ők. Tace Jonescu, Massaryk, Veverka Ferdinánd és a többiek. A szláv alattomosság és balkáni ravaszság díszpéldányai kitűnően tudnak aknát fúrni, hálót bogozni és a sötétben hurkot kötni. De lesz világosság is! És akkor ezek a pribékek, akik árulásuk jutalmául most Szent István birodalmának gazdag földjéből lakmározhatnak, kell, hogy végre elhallgassanak. Nekünk erre az alattomos szövetkezésre válaszunk sem lehet. Sem megijedni, sem komolyan válaszolni nem tudunk. Egy pókhálót feszítenek körénk, amely az első energikus mozdulatunkra ezer felé pattanhat. De nem mozdulunk. A mi kötelességünk a belső rend helyreállítása. Külső kis ellenségeinknek adja meg a választ a nagy ántánt, a mely kötelezett bennünket a trianoni béke épségben tartására* kötelezze tshiUissU*^ w** ' sjrf.w tr ** Fazekas Szilassy dr. ügyész. Kovács őr. ügyész, irodaigazgató. Hogy viter musnus tárca költségvetési vitájára. A Tisza-per a nemzetgyűlés előtt. A nemzetgyűlés mai délelőtti ülésén az igazságügyi tárca költségvetését tárgyalták. Az első felszólaló Vitter László volt, aki éles támadást intézett a budapesti ügyvédi kamara ellen. Vass kultuszminiszter beterjesz- tette a kötelező iskolalátogatásról szóló törvényjavaslatot, Ruppert Rezső Viktor igazságtalan támadása ellen megvédi az ügyvédi kamarát. Az ügyvédi kamara a kon-,szolidáció őre volt mindig — mondotta. — Foglalkozik az internálások kérdésével és azt kívánja, hogy az internálási ügyeket a bíróság vegye kezébe. Nem látja az őszinteséget a sajtó-jog elkobzása és a terjesztési jog megvonása terén. A kormány iránt tárgyi és személyi okok miatt bizalmatlan. Határozati javaslatot nyújt be az ügyészség függetlenítésére, a katoliiai bíráskodás és udvarnagyi bíróság megszüntetése és a bíráskodás egységesítésére, a bírák és ügyészek illetményeinek szabályozására, az in-j térhálósoknak a bíróság kezébe való adására. Rassay Károly hibáztatja a lakásrendelet lehetetlen intézkedéseit. Határozati javaslatot nyújt be a párbaj szigorú büntetéséről. Hornyánszky Zoltán a Tisza-pörrel kapcsolatban nagyon érdekes megvilágításba helyezi a nagy pör anyagának keletkezését. Elmondja, Ferenc lapszerkesztő cikkeinek, vallomásainak és agent provokatőrök taktikáinak alapján emelt vádat az ügyészség. A jogrend itt léket kapott — mondja — és ha ez elsülyed, elsülyedünk mi is. Kéri az igazságügyminisztert, hogy a ügyészség által indíttasson eljárást azok ellen, akik hamisan vádoltak meg embereket. Kérdi az igazságügyminisztert, hogy a Brittania-ügyben elítéltek miért nem ülnek börtönben? Kéri, hogy az állam segítsen a bírói kar helyzetén. Bródy Ernő sűrű közbeszólásokkal kísért beszédében kiegészíti Hornyánszkynak a Tisza-ügyről mondott leleplezéseit. Kifogásolja a rendeleti kormányzást, mert a rendeleti uton való kormányzás a nemzetgyűlés lekicsinylését jelenti. Szól a sajtókérdésről. — Arról beszélnék, hogy új sajtótörvény készül. 1914-ben már elkészült egy új sajtótörvény, amely soha nem ment át az életbe, mert meghozatala óta állandóan cenzúra alatt áll a sajtó. Ez a törvény elég szigorú. Ha nem lesz cenzúra és ez a törvény életbe léphet, akkor megoldódik az egész sajtókérdés. A cenzúrát el kell törölni, • a sajtó életének rendesfolyamatát helyre kell állítani és akkor önmagától életbe lép ez a szentesített törvény,amelynek még vannak ki sem Foglalkozik a lakáskérdéssel. El kell törölni a lakáshivatalt. Schlachta Margit felszólalása után Tomcsányi Vimos Pál igazságügyminiszter állott felszólásra. Minden törekvése a bírói kar segítésére irányul. Az ügyvédi kamaránál is történtek hibák, mint minden testületnél, de általánosságban kommunizmussal nem lehet gyanúsítani. Kijelenti, hogy az ügyészséget nem szokta utasítani minden ügyben. Hornyánszkynak válaszolva kijelenti, hogy a Tisza-perben előadottak nem mindenben fedik a tényállást. Tomcsányi délután tizenhat órakor folytatja beszédét. A kisgazdapárt leszavazta az igazságügyminisztert. A délutáni ülés. A nemzetgyűlés délutáni ülésére Tomcsányi, igazságügyminiszter nem járult hozzá Ruppertnek ahhoz a határozati javaslatához, hogy az ügyészségekéit függetlenítsék a kormánytól. Az internálást se lehet a bíróságok körébe utalni, mert azok csak törvények alapján ítélkezhetnek. Elutasítja Rassay párbajellenes indítványát" is. Ezután egymásután négyszer is kérték a határozatképesség megállapítását. Mindannyiszor megállapították, hogy az ülés határozatképtelen. Néhány perc múlva az ülést újból megnyitották, de újra csak a határozatképtelenséget konstatálták. Végül telefonüzenet útján sikerül fél 18 óra tájban annyi képviselőt összehozni, hogy folytatni lehetett a tanácskozást. - Az ellenzék határozati javaslatát elvetették, kivéve Rassaynak párbajéi ig. .nes indítványát. A 4® igazságügyiköltségvetést egyébként 28 szóval 5 ellenében nem fogadttik el. A többség tehát leszavazta az igazságügyminisztert. Ezután áttértek a honvédelmi tárca költségvetésére. • Szilágyi Lajos felszólalása után Lingauer Albin szólalt fel Megemlékezettarról, hogy a honvédelmi miniszter azt mondta, hogy leveszi azokról a tisztekről az egyenruhát, akik politizálnak. Soha annyit a tisztek nem politizáltak, mint most. Kéri a honvédelmi minisztert, hogy hasson oda, hogy a hadsereg tagjai ne politizálhassanak. Határozati javaslatot nyújtott be arra nézve, hogy a hadsereg tagjai politikai mozgalmakban, valamint a sajtóés telefon-cenzúrában ne vehessenek részt, belpolitikai kémkedést ne folytathassanak. Arra kéri a kormányt, hogy utasítsa a honvédelmi minisztert, ezekről október 1'ig tegyen jelentést. •l'Klitska honvédelmi miniszter válaszolt a felszólalásokra. Azt mondja, hogy Prónay és Eansberger századai nem vettek részt a felébredt magyarok puccskísérletében, tehát nem lehet ellenük eljárást indítani. Ami a cenzúra kérdését illeti, adfif i* kaUsmuEten. ab. * mm m Battk sTl..ráérj. «&■ .gSTTSTTHr..