Függetlenség, 1942. augusztus (10. évfolyam, 173-196. szám)
1942-08-09 / 180. szám
Vasárnap, 1942 augusztus 9 .filmwetternén A szüret küszöbén írta : Kulim m. kir. kereskedelmi főtanácsos Amikor a budapesti gyümölcspiacon megjelenik a szőlő árjegyzése — tekintet nélkül az árak magasságára —, ez figyelmeztetés és egyben vész jel azok részére, akiket közelebbről érdekel, — hogy a szüret küszöbén állunk, — attól már csak hetek választanak el, tehát elérkezett az utolsó pillanat a felkészülésre. A gazda nem szeret erről beszélni, mert bölcsen ann Lászó, a MASZORSZ ügyv. igazgatója tudja, hogy amíg a szőlő a hordóban nincs, addig még mindig fel van téve különböző veszélyeknek és nemegyszer okozott már a szüret igen kellemetlen csalódásokat. Az idén rügyfakadáskor kevés olyan gazda volt Magyarországon, aki a legragyogóbb álmában is el tudta volna képzelni azokat a szüreti lehetőségeket, amik előtt állunk. A hordó-kérdés A szürettel kapcsolatos összes problémák közül, amelyek pedig szép számmal vannak, talán a hordó-kérdés a legnehezebb. A bort nem lehet magtárba, szérvbe vagy vermekbe önteni, mint a gabonát, vagy burgonaát, górékba sem lehet a szőlőfürteket felfüggeszteni, mint ( kukoricát, hanem annak hordó és pedig tiszta, jó hordó kell. Amilyen hordó-kultusz fejlődött ki pl. Németországban, amennyire a német vincellér ügyel arra, hogy hordója szüretkor a legnagyobb rendben és tisztaságban várja a mustot, annyira nem törődik sok magyar termelő a legtöbb helyen ezzel a kérdéssel és sajnos, vannak egész borvidékek, ahol már valósággal hozzászoktak a penész szagú borhoz, sőt ráfogják, hogy ez az általában kellemetlen, de általuk már megszokott íz a termőföldtől van Az ilyen gazdák, akik ennyire gondatlanok, nem érdemlik meg a teljes szabadságot és bizony rájuk férne egy kis ellenőrzés. Hozzáteszem, hogy ez azért nem minden gazdára vonatkozik, mert van sok olyan is, akiknek a szőlőművelés nemcsak kenyerük, hanem egyben passziójuk is és ehhez képest kezelik a hordókat. Magyarországon maga a Duna- Tisza köze alkotja a szőlőtermelésnek több mint egyharmad részét. Ez a vidék máskor sem volt alkalmas arra, hogy pincéket létesítsen, kamrában vagy fészerben pedig a bor sem tartható el, de a hordónak is éppen úgy árt a meleg, mint a bornak. Ezen a vidéken tehát a gazdák éppen azért legjobb esetben is csak annyi hordót tartanak, ami a házuk szükségletének kell, na meg az utolsó években megtanulták már kissé azt is, hogy jól jár az a gazda, aki nem a szüreti rumliban értékesíti mustját, hanem vesz pár hordót és félre tesz anynyit, amennyit férőhely tekintetében tud. Természetes, hogy az alföldi gazda az ő ügyes-bajos dolgait csak helyben tudja elintézni, nem jut el hegyes vidékre vagy a városba, hogy hordókat szerezzen, hanem legfeljebb azt veszi meg, amit helyben a kereskedők felkínálnak. És mit adtak el a kereskedők éveken keresztül szüretkor a gazdának mást, mint selejtes hordókat? Nagyon helyes tehát, hogy a kormány sürgősen összeíratja a hordókészletet úgy a termelőknél, mint a kereskedőknél s igy végre lehetőleg pontos képet kapunk arról, hogy különböző borvidékek külön-külön és a kereskedők mennyi bort képesek beraktározni. De jól teszi a gazda is, ha igyekszik beszerezni annyi hordót, hogy egész termését ne kelljen már szüretkor mint szőlőt vagy mustot eladni. Magyarországon már régem voltak olyan üresek a termelői és kereskedelmi pincék, mint az idén szüretkor. A kereskedelem a nagy terméskilátás előtt kétségtelenül tartózkodik is a felesleges vásárlásoktól, mert számít arra, hogy az adott körülmények között szüretkor jelentékenyen olcsóbban fog tudni vásárolni, mint most. A kereskedelemnek azonban szüretkor feltétlenül vásárolnia kell minden különösebb spekuláció nélkül is, mert készletei nincsenek. Azonban arra fel kell készülni, hogy a szüret elején kevés vásárló lesz, mert a kereskedelmi tevékenység lényegével függ össze,hogy ily nagy termelésnél a kereskedelem igyekszik kivárni, amikor a termelő már a szüretelt mustot eladni kénytelen. Ha ez azonban, így van,, úgy a termelőnek is érdeke, hogy a szürettel ne siessen, ■—• akkor főleg, ha a minőség még nem elég jó. Magyarországon ma már a legtöbb helyen működnek a hegyközségek. Ezeknek is hegyközségeknek és a felettük álló hegyközségi tanácsoknak eminens kötelességük idén ügyelni arra, hogy az egyes gazdák — rossz szokás alapján — ne kezdjék meg túl korán a szüretet, hanem várjanak addig, amíg általánosságban jobb minőségek lesznek. A másik kérdés, ami a termeléssel és a szürettel szorosan összefügg, az a kereskedelem ,vásárlóképessége. A kereskedelem vásárlóképessége Amint említettem, a kereskedelem készletei fogyóban vannak. Ez azonban egymagában még nem jelenti azt, hogy a kereskedelem szüretkor momentán, készletein kívül nagyobb mennyiségek vásárlásába is kezd, kivéve azt az esetet, ha a kereskedelemnek különös reményei vannak arra, hogy szüretkor e felvásárolt mennyiséggel nagyobb haszonhoz jut, mint ha ezt későbben vásárolná fel. A magyar kormány tehát éppen ezen nagyobb szüreti vásárlások érdekében gondoskodott már eddig is különböző exportlehetőségekről. De az eddigi eredmények még nem merítik ki a kormány minden ilyen irányú szándékát az egész jövő idényre vonatkozólag. Azok a német exportkeretek, amelyeket a kormány Cladius miniszterrel a múlt héten megállapított, egyelőre az igényeket teljesen kielégítik, mert hiszen már szüret előtt lényegesen nagy szállítások a rövid idő miatt nem lehetnek. A szüret alatt is csak Svájc volt az az importáló, amelyik pár ezer hl. édes mustot vett át, többnyire vágás céljaira a saját gyenge minőségű mustjának feljavítására, így a további exportot tulajdonképpen csak a következő naptári évre kell előkészíteni, hogy időközben fennakadás ne legyen. A kereskedelem vásárlási kedvét tehát majd csak a kialakuló szüreti árak fogják meghatározni. Ha a kormány már ma szüreti árakkal jönne ki, ezzel a legnagyobb zavarokat idézhetné elő, különösem akkor, ha egy nem várt jó időjárás is rácáfolna a reménynek, mert vagy az egyik, vagy a másik félnek okozna rendkívül súlyos és behozhatatlan károkat ezáltal. Magából abból a tényből, hogy 1937 óta Magyarországon szüret előtt a kormány még soha sem foglalkozott, olyan intenzíven és olyan mértékben a bortermés levezetésével, mint az idén, joggal következtethetek arra, hogy a gazdáknak nincs mitől tartaniuk. Mert kétségtelen, hogy amit a kormány eddig is tett, elsősorban a gazdák érdekében tette. De a kereskedelemnek sem kell félnie, mert a kormány teljesen tisztában van minden eshetőséggel és minden lehetőséggel. Végeredményben a termelőnek is nagy érdeke fűződik az értékesítéshez, amelyet kereskedelem nélkül megoldani nem lehet. Most pedig, amikor a kereskedelmet a kormány átállította, eminens állami érdek, hogy azt az új tőkét, amit az új keresztény kereskedők az üzletbe visznek, ne hagyja elveszni, sőt oda törekedjék, hogy ez az új kereskedelem minél előbb megerősödjék és teljesítőképes legyen. (2) Tenyészállat- és járműsökörvásár. Elsőrendű belföldi járműsökör és beállítani való tinó (tarka, 680—690 kg) 160—175, 180—55 kg 160—170, fa fehér járműsökör 160—190, egy és féléves üsző 155—170, fiatal hasas és friss ISO ark (—) A Takarékpénztárak és Bankok Egyesületében tömörült budapesti pénzintézetek pénztárai 1942 augusztus 14-én, pénteken, Nagyboldogasszony napja előtti napon és 1942 augusztus 19-én, szerdán, Szent István napja előtti napon — úgy mint szombati napokon — fél 9-től fél 12 óráig állnak az ügyfelek rendelkezésére. A kormány a magánépítkezések fenntartása mellett A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara építőipari szakmai bizottsága Bányász Jenő dr. h. főtitkár elnöklete alatt ülést tartott, amelyen Magasházy Béla miniszteri tanácsos, a M. Kir. Ipari Anyaghivatal vezetője, Reischl Ágoston dr. miniszteri főmérnök, Rényi Béla, az Anyaghivatal Építészeti Osztályának vezetője is megjelent.. Baltyáss Jenő dr. megnyitó beszédében szóvátette a magánépítkezések leállításával kapcsolatban elterjedt alaptalan híreket. Az ülésen jelenlevő Magasházy Béla miniszteri tanácsos válaszában hangoztatta, hogy Varga József miniszter a magánépítkezések fenntartását szociális és nemzetpolitikai szempontból feltétlenül szükségesnek tartja. A magánépítkezést — úgymond — ma annyira korlátozza a rendelkezésre álló építőanyag-mennyiség, amelynek mindössze 8%-át veszi igénybe a magánépítkezés, hogy azt jobban háttérbe szorítani már nem lehet. Éppen ezen oknál fogva nemcsak ebben az építési szezonban, hanem, hacsak előre nem látható akadályok nem lépnek fel, a jövő szezonban is a magánépítkezést, bár szűkebb keretek között, de fenn fogja tartani a kormányzat. Magasházy Béla miniszteri tanácsos a továbbiakban rámutatott arra, hogy a maga részéről is szükségesnek tartja, hogy az érdekeltségek, így elsősorban a kamarák a magánépítkezés céljaira álló anyagok szétosztásába minél nagyobb mérvben bekapcsoltassanak, mert így látja az igazságos és egyenlő elbánás elvének megfelelő érvényesülését. A magánépítkezések fenntartását egyébként indokolja az a körülmény is, hogy Budapesten az utolsó négy évben épült 4200 házzal szemben álló 14.000 házasság lakásigényeit kell kielégíteni. Hamis hír az olajpogácsáról Egyik délutáni lap július 20-i számában cikk jelent meg ,,A gazdák és az olajlenmag tőzsdei megítélése” címmel. A cikk azt az állítást kockáztatja meg, hogy ,,az új olajkivonási eljárások úgyszólván értéktelenné teszik az olajpogácsát, amely azelet egyik legértékesebb takarmányunk volt”. Minthogy a cikknek ez a mondata alkalmas arra, hogy a bizalom megingatása által a hízlalási tevékenységben az ország közellátásának kárt okozzon, illetékes helyről felhívjuk a gazdák figyelmét arra, hogy a cikknek ez az állítása teljesen alaptalan. Az olajos magvakat 1915 óta kétféle módon dolgozzák fel, mégpedig sajtolással, vagy benzinnel történő extrahálással, az első esetben extrahált darához jutnak. A pogácsában a visszamaradó olajmennyiség 5-7%, az extrahált darában 1,8—2,3%. Igaz ugyan, hogy az olajpogácsában több az olaj, viszont az extrahált dara arányosan több táplálóanyagot (fehérjét,szénhidrátot, ásványi anyagot) tartalmaz. Új olajkivonási eljárás tehát nincs és az olajpogácsa, valamint az extrahált dara tápértéke mitsem változott. A gyümölcs- és zöldségpiac árai Gyöngyös: őszibarack 250—280. nyári körte 90—110. nyári alma 90—110. vörösszilva 100—110. kék szilva 25—40. ringló 40—60. sárgadinnye 25—35. görögdinnye 35—40. Csabagyöngye szőlő 100—120. salátának való uborka 14—16. eltenni való uborka 40—45. tök 10—12, gerezdes paradicsom 18—22. Lucullus 18—20 fillér kg-ként. A felhozatal közepes. Élénk kereslet mellett szilárd árakon történtek vásárlások. A szőlő nagy része eladatlan maradt. Kecskemét: Körtefa 80—100, Iln 50 —60. Washington-szilva 55—60, vörösszilva 40, nyár aszaló szilva 50—52. sárgadinnye 20- 25. görögdinnye 20, vajalma la 60—80 Ua 50—55. tüköralma la 60—65. Ila 45—50. asztrachánalma la 80—85. Ha 50—60. Csabagyöngye szőlő 120—130. zöldpaprika, hegyes 18—20. tölteni velő zöldpaprika 35. zöldbab 54—55. paradicsom 20. tök 8—9 fillér kg-ként. Élénk kereslet mellett az irányzat szilárd volt. A felhozatal a ternapi eső miatt igenít. 13 Augusztus 19-én alakul meg az Arany- és Ezüstkalászos Gazdák Országos Szövetsége Több mint egy esztendeje folynak az előkészületek a gazdatársadalom körében arra, hogy az arany- és ezüstkalászos gazdák közös szövetségbe tömörüljenek és egyesült erővel terjesszék a gazdasági szakismereteket s mozdítsák elő a több és jobb termelést. A szervezési munkálatokat az Országos Mezőgazdasági Kamara végezte, amely Slatács Ágoston dr. gazdasági főtanácsos, igazgató szakszerű irányítása mellett eredményesen befejezte a szervezés munkáját, úgyhogy a régóta tervezett szövetség most végre megalakulhat. Az Arany- és Ezüstkalászos Gazdák Országos Szövetsége augusztus 19-én tartja meg alakuló gyűlését. A gyűlésre az ország minden részéből nagy számban fognak felérkezni a gazdák, akik augusztus 19-én reggel fél 9 órakor a városligeti Vajda-Hunyad várának udvarán gyülekeznek. Majd átvonulnak a Hősök terére, ahol megkoszorúzzák a Hősök Emlékkövét, utána pedig 11 órakor kezdődik az alakuló közgyűlés a Nemzeti Sportcsarnokban. Az alakuló gyűlést Khuett- Héderváry Károly gróf felsőházi tag, az Országos Mezőgazdasági Kamara elnöke nyitja meg, utána Bánffy Dániel báró földmívelésügyi miniszter tart beszédet, amelyben vázolja a megalakuló szövetség jelentőségét a mezőgazdasági többtermelés szempontjából. Utána Halács Ágoston dr., az Országos Mezőgazdasági Kamara igazgatója ismerteti a szövetség célkitűzéseit. Az alapszabályok előterjesztése és elfogadása után a közgyűlés megválasztja a szövetség elnökét, tisztikarát és választmányát. Érdekes gazdasági intézkedések Törökországban A török kormányban Saydam miniszterelnök váratlan halála után bekövetkezett változásokat eddig főleg csak külpolitikai szempontból mérlegelték. Pedig mint Szaradzsoglu új miniszterelnök legutóbbi beszéde bizonyítja, a kormányváltozás külpolitikai téren semmivel sem mozdította el a török politikát eddig követett irányvonalától, amely a legszigorúbb semlegesség megőrzésére irányul. Nem méltatták azonban eléggé figyelemre a török kormányválság gazdasági következményeit. A török kereskedelmi minisztérium élén bekövetkezett változásnak sokkal mélyrehajtóbb következményei vannak a török gazdasági életben, mint a kormányelnöki méltóságban történt szerepcserének. Az új török kereskedelmi miniszter ugyanis teljesen szakított elődjének politikájával és új utakra tért. Ennek következtében erősen esett az arany ára Törökországban. Első intézkedése az volt, hogy az élelmiszerpiacon megszüntetett minden korlátozást és viszaállotta a szabad forgalmat. A török viszonyok mellett igen nagy feltűnést keltett egy másik intézkedése is, amelynek alapján utasította a török egyedárusági igazgatást, hogy sürgősen gondoskodjék a sörgyártás fellendítéséről. Míg elődje a sörgyártás terén azt a politikát folytatta, hogy a sörgyártást a szükséges nyersanyagok csökkentésével korlátozta, addig az új török kereskedelmi miniszter elrendelte, hogy augusztus hónapban kétszeresére kell felemelni a sörgyárak termelését és ezt a termelési mennyiséget nemcsak be kell tartani, hanem, ha lehet, fokozni is kell. Azúj török kereskedelmi miniszter ez elhatározásának nemcsak gazdaságpolitikai háttere van, hanem elsősorban népegészségügyi. Törökországban is rájöttek arra, amire Németországban és Olaszországban már korábban, hogy a sör a közellátásügynek egyik fontos eszköze, amennyiben nemcsak a széles néprétegek táplálásához járul hozzá, hanem a legértékesebb vitaminforrás, amely különösen háborús időkben nélkülözhetetlen része a tömegellátásnak. Ezért emelik fel augusztusban kétszeresére a török sörgyárak termelését. Pénteken nyílik meg a Budapesti Nemzetközi Vásár Lázas munka jellemzi a vásárelőkészítés utolsó napjait. Pénteken nyílik meg a Vásár a városligeti területen. Most azonban, mintha egész Budapest a Vásár területe volna. Az utca forgalmának jórészét a vásár árak szállítása köti le. Tegnap hajnaltól kezdve egész útvonalakat le kellett zárni amiatt a Magyarországon még sohasem látott méretű, két és fél vágon súlyú egy darab kiállítási tárgy miatt, amely lényegileg minden képzeletet felülmúló nagyságú rozsdamentes acéldarab, s amelyet az egyik rendezőpályaudvartól, az oda befutott különleges építésű lőréről ugyancsak külön e célra összeállított szerkezeten 12 ló vontatott a rendőrség által előzetesen kijelölt legteherbíróbb útvonalakon a városligeti Iparcsarnokig. Nem kisebb feladatot jelentett egy másik külföldi cég ,,mintáérajának” szállítása sem, mely alkatrészeire szétszedve hat vagont foglalt el. Szerepelt a tegnap érkezett árak között külföldi vállalat három és négy vagon áruval. És szombattól vasárnapig kellett lebonyolítani az augusztus 14-én megnyíló BNV-en résztvevő külföldi államok javarészének áruszállítását is. Csak példaképpen említjük, hogy Olaszország két vágón, Svájc, svéd gyárak és Bulgária egyenként egy-egy vágón árut küldött. A szlovák kiállítási tárgyak három vágón terjedelemben a Dunán érkeztek. Belgium másfél vágón árujának nagy részét, főképpen a muzeális értékű csipkéket páncélládákban küldte. Japán és Mandzsukuó együttvéve közel három vagont elfoglaló báléit Hamburg tengeri kikötőjéből ugyancsak most küldték Budapestre, ahová szombaton délben "’■dűlt be a rózsaolajtól, finom dohányoktól illatos bolgár kiállítási vágón is. És mindezek mellett most torlódnak a pályaudvarokon, teherautókon, lófogatú nehéz kocsikon, sőt különleges párnázású bútorszállító kocsikon a Városliget felé vezető útvonalakon mindazok az árak, amelyekkel a külföldi vagy vidéki telephellyel bíró magánüzemek és gyárak vesznek részt a pénteken megemenő Vásáron. Egész Budapest ma „vásárváros”. Egymásután érkeznek a bizottságok, az árat kísérő szakemberek, kilenc nemzet idegen szavától hangos a Vásár területe, a szállodák csarnokai. Magyarország nemzetközi áruminta- vásárra készül, „háborús Vásárra”, mely ma Európa együettes demonstrációját jelenti.